Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

8. oldal Sport 1996. december 30., hétfő Lábtenisz országos bajnokság (Arany)éremre (nem) futotta Blazevic-Ivic csere van készülőben? Lassan immár hagyománnyá válik, hogy december utolsó hétvégéjén Rákóczifalva fo­gadja az országos magyar baj­nokság egyéni küzdelmein in­duló lábteniszezőket. A szol­noki „tengósok” bravúros csa­pataranya után ezúttal vissza­vágásra készültek a trónjukról letaszított kaposváriak. A selejtezők már pénteken elkezdődtek, ám a végső helye­zések sorsa csak szombaton dőlt el. A „szólisták” tízes me­zőnyében hat kaposvári is pró­bálkozott a dobogóra kerülés­sel, így nem véletlen, hogy a legjobb négy közé hárman is beverekedték magukat. A dön­tőbe azonban csak egyikük, Korányi András jutott, aki vi­szont a Tisza-partiak üdvöské­jét, Kántor Istvánt is meg­adásra késztette, míg a bronz­érem a Somogyországból érke­zett Pál Tamásnak jutott. A párosok kategóriája volt a legnépesebb, tizennégy kettős nevezett a bajnoki küzdel­mekre. A várakozással ellentét­ben nem sok babér termett az SZLBT gárdájának, hiszen az Ács Károly-Ignácz Kálmán (Fehér Norbert) összeállítású együttes „csak” a harmadik he­lyen végzett. A fináléban két fővárosi legénység randevúzott egymással. Tatár Péter és Va­dász Tamás roscós házidöntőn harcolta ki a „babérkoszorút”, miután Koltay Viktort és Ki­rályvölgyi Lászlót nagy csatá­ban két vállra fektette. Nyolc hármas indult harcba a leglátványosabb csoport érmei­ért. A Királyvölgyi-Koltai duó Pál Tamással kiegészülve visszavágott a Tatár-Va- dász-Dienes (Rosco) triónak az előző fináléban elszenvedett vereségért, s közös aranyat nyert a Rosco-Kaposvár szá­mára. A szolnoki csapat - Kán­tor, Ács, Fehér - ezúttal is kénytelen volt megelégedni a dobogó legalsó fokával. Aranyérem nélkül maradtak tehát a házigazdák, akik év közben mutatott bravúros telje­sítményüket nem tudták meg­ismételni Rákóczifalván, s tu­dásuk hatvan-hetven százalékát produkálva csak két bronzra és egy ezüstre tellett erejükből. Amikor november 11-én hazai pályán pontokat hullajtott el a horvát futballválogatott a görö­gök elleni világbajnoki selejte­zőn, hirtelen nagy tanácstalan­ság lett úrrá a „kockás mezes” válogatott tagjain. Mert hiszen az 1-1 Hellásszal szemben több mint meglepő. S mivel ugye a júniusi ang­liai Európa-bajnoki döntőben sem ért el frenetikus sikereket Horvátország, hát érthető, hogy azóta erőteljes tűz zúdul Miros­lav Blazevic szövetségi kapi­tányra. A szakmai töltetű kriti­kák mellett akadt épp gusztus­talan is. Napvilágot látott olyan vélemény, miszerint Blazevic már csak azért is alkalmatlan a kapitánykodásra, mert - homo­szexuális... Sokkal inkább odafigyelnek két ismert horvát szakember észrevételeire. Otto Baric, az FC Croatia vezető edzője (amellett a horvát válogatott Eb-szereplése alkalmával a Blazevicnek segítő szaktekin­tély) úgy véli: nem csoda, hogy a görögök döntetlent harcoltak ki, mert Blazevic bizony képte­len meglelni a Suker-Boksic mágikus duó igazi stratégiai he­lyét a válogatottban. Eme meg­látását osztja Zlatko Kranjcar is. Utóbbi férfiú akkor volt az FC Croatia vezető edzője, ami­kor Blazevic az említett klub elnökeként dolgozott. Az 1997-es vb-selejtezők lét­fontosságúak hát Blazevic számára. Ő ugyan már június végén jelezte, szívesen lemond tisztéről Angliát követően, de mivel a média és maguk a válo­gatott játékosok is kedvelik a horvát „főnököt”, hagyta magát lebeszélni a távozási ötletről. Lehetséges, jövőre már nem marasztalják. Hangzik: Tomislav Ivic na­gyon szeretne a helyére ülni. Ivic jelenleg az Egyesült Arab Emírségek szövetségi kapitá­nyaként ténykedik, de szerző­dése hamarosan lejár. S ha már év vége, hát horvát földön is szavazás! Egy tizen­egy tagú, volt horvát válogatott játékosokból összeállított testü­let Davor Sukert választotta meg az év legjobbjának. Suker megszakítás nélkül harmadjára érdemelte ki ezt a címet, ösz- szességében negyedszer látták őt az esztendő legkiválóbbjá- nak. Arról is döntött viszont a „panel”, hogy az utóbbi ne­gyedszázad legnagyszerűbb horvát labdarúgója Zvonimír Boban. A szolnoki Fehér Norbi (pepitában) Pál Tamással tangózik a tengóderbin fotó: Illyés Blomqvist, a lidércnyomás A leköszönő futballév egyik leg­izgalmasabb átigazolása kétség­kívül Jesper Blomqvist IFK Gö- teborg-AC Milan „váltása”. A február 15-én 23. életévét betöltő válogatott támadó minden idők egyik legnagyobb svéd remény­sége, fékezhetetlen ék. A koráb­ban a Tavelsjö IK, Umeaa FC klubszíneiben ügyeskedett ifjú az IFK-val került ki az európai hadszíntérre, az 1994/95-ös Baj­nokok Ligája-idényben ő is re­mekelt akkor, amikor az IFK megverte a Barcelonát és a Man­chester Unitedet. Már 1993-ban az év legjobb svéd utballistája volt, 1996-ban ugyanezt már másodszor mondhatja el magá­ról. A Milant ismerők persze ok­kal teszik föl a kérdést: ahol egy Roberto Baggio szerepel, mit ke­res majd Jesper Blomqvist?- Ez nem téma. Amikor Gö­teborgban kikaptunk az IFK- tól, csak hiiledeztiink, Blomq­vist mit nyújtott, játszott elle­nünk. Már előtte is folyamato­san figyeltettük. Két éve a Bar­celona, a Newcastle és a Samp- doria vetélkedett érte. őszintén szólva akkor nem értettük, mi­ért. Mostanra nagy az öröm, hiszen immáron a miénk. Bizo­nyára szerez olyan kellemes perceket, mint amilyen fantasz­tikus teljesítményekkel lepte meg a maga idejében a három svéd Milan-légiós, Gren, Nor- dahl és Liedholm a milánói szurkolókat - nyilatkozta Galli- ani, a Milan alelnöke. - Idegek nélküli egyéniség, akinek a fej­játéka jobb, mint az egész Mi­láné együttvéve - jellemezte a svéd válogatott kapusa, Ravelli Blomqvistet, akit csak a „védők lidércnyomásaként” emleget. ÁB-Aegon teremlabdarúgó-torna, Szolnok Az In Time mindig időben érkezett Nyolc csapat részvételével 4+1-es tornát rendezett a Kelet­magyarországi Kispályás Lab­darúgó Liga szombaton Szol­nokon, az Olaj-csarnokban. Két négyes csoportba sorsolták az együtteseket, melyek körmér­kőzéses rendszerben döntötték el a továbbjutás sorsát, Délelőtt az országos bajnok­ság listavezetője, a budapesti In Time, az ex-honvédos fiata­lokra épülő Kon-Pat, a püspök­ladányi Heveder és a rákóczi- falvi Bereczki Bt. küzdött a parketten. Bár a „házigazda” rákóczisok hazahívták élvonal­beli játékosaikat, Ruskót (Diósgyőr) és Bodát (Vác), csak megszorítani tudták te­remspecialista vetély társaikat. A másik három gárda alaposan körbeverte egymást, s csupán a több rúgott gól döntött a két fő­városi legénység javára. A B- csoportban a háromszoros ma­gyar bajnok FC Lőrinc semmi­vel sem játszott jobban, mint a MÁV nagypályásai, ám a gólo­kat ők szerezték. Nem sokáig búslakodtak a vasutasok, a vá­rosi kispályás bajnok Nefag el­len feledtették a korábbi kudar­cot. Sokáig úgy tűnt, Kolláth Tamásék megleckéztetik a Szabálymagyarázat Akárcsak a kosárlabdában, számolják a csapatok „fault­jait”, a hatodik rossz pont után pedig 12 méteres bün- tqtqrúgásra kerül spr. Ezt követően valamennyi újabb hibát sorfal nélküli szabad­rúgással honorálják a játék­vezetők. A pontrúgásokat (a bedo­bást is rúgni kell) 4 másod­percen beül el kell végezni. A sorfal 5 méterre állhat a labdától. A kapus csak kézből hoz­hatja játékba a labdát, ám a félpályán csak úgy dobhatja át, ha előtte lepattan vagy hozzáér valaki. Hátulról tilos szerelni. A kapusról is van szöglet. Tiszta játékidőt (2x15 perc) mér a zsűri. zón dőlt el a második tovább­jutó sorsa. Mindvégig kiegyen­lített küzdelemben az utolsó percben nyert a miskolci együt­tes. Az elődöntők már túlfűtött hangulatban - kiállításokkal spékelve - zajlottak, ahol elő­ször a trónkövetelő Kon-Pat meglepetésre 2-1-re Verte az FC Lprincet, majd a torna leg­jobb játékosának választott Tóth Miklós vezérletével az In Time 8-5-re a Berek Roládot. A gólparádét hozó összecsapáson a 46. másodpercben már 2-1 volt az állás, mely nagy való­színűséggel világcsúcs közeli eredmény lehet. A fináléban aztán csak a má­sodik félidőben hullottak a gó­lok, az Amerikából hazatért Ju­hász „Juci” varázslatos labdáira időben érkeztek a társak, s vé­gül 5-3-ra nyert az In Time. A torna végeredménye: 1. In Time, 2. Kon-Pat, 3. Berek Rolád, 4. FC Lőrinc. A legjobb kapus: Zay Gábor (Lőrinc) miskolci Berek-Rolád kispá­lyás válogatott „sztárjait”, ám 3-1 után zsinórban három gólt kaptak, melyre már nem tudtak válaszolni. Miután a Lőrinc ve­retlen maradt a csoportmeccsek során, a MÁV-Berek találko­A „rabruhás” vasutasok (Szín, Ugrai és Horváth) a parket­ten sem mozogtak idegenül A legjobb európai Alattyáni mester a Stabilitás élén A Gazzetta dello Sport negyedik alkalommal választotta Toni Kukocot, a Chicago Bulls horvát játékosát a legjobb európai ko­sárlabdázónak. A sportnapilap szavazásán Kukoc 130 pontot Ehetetlen volt a Bejgli Idén is megrendezték Újszászon a hagyományos Bejgli Kupa kispályás labdarúgótornát, ám a szokásoktól eltérően ezúttal fogyasztásra - azaz közlésre - alkalmatlanra sikeredett. Történt ugyanis, hogy a selejtezők során a hazaiak egyik sztárcsapata, a szolnoki Nefag, valamint az Újszász ifi került egy csoportba. Miután a két döntőbe pályázó együttes 2-2-es döntetlenre végzett, egyértelművé vált, amelyikük jobban meg­veri a fiatalokat, az jut tovább. Először a házigazdák léptek pá­lyára „utódaik” ellen, és „parádés” játékkal, a 2x15 perces mér­kőzésen 27 gólt szereztek. Tulajdonképpen már ekkor ki lehe­tett volna hirdetni a selejtező végeredményét, ám a nefagosok sportszerűen lejátszották a zárótalálkozót, melyen az újszászi ifisták nagy akarásukban szinte felszedték a parkettát, így se­gítve továbbjutáshoz nagyjaikat. Szabadtéren van egy íratlan szabály, mely szerint tucat gól körül, komolytalan játék miatt a játékvezetők lefújják a mérkő­zést, pedig 2x45 percig tart a meccs. Több dolog is érthetetlen számunkra: miért nem léptek közbe az újszászi bírók a „gólpa­rádé” láttán? Ha az ifisták valójában csak ennyit tudnak, miért engedték elindulni őket egy komoly tornán? Végül pedig, tulaj­donképpen kinek rendezték a Bejgli Kupát? Az majdnem biztos, hogy ezek után jövőre lámpással kell ke­resni az indulni szándékozó vendégcsapatokat, hiányuk esetén pedig nem születik ehhez hasonló eredmény. (Géléi) kapott, őt a litván center, Arvi- das Sabonis (Portland) követte 112 ponttal. A negyedik idényét Chicagóban töltő kosaras koráb­ban ’90-ben, ’91-ben és ’94-ben lett az öreg kontinens legjobbja. Újabb visszavonuló Katerina Maleeva, a bolgárok kitűnő teniszezőnője a jövő héten befejezi profi pályafutá­sát - jelentette be a sportolónő menedzselésével foglalkozó cég. A 27 éves versenyző - aki a három Maleeva testvér közül a középső - sikeres teniszkarri­ert hagy maga mögött: 13 év alatt 11 egyéni tornát nyert, s négy olimpiai játékokon képvi­selte hazáját, Bulgáriát. Nő­vére, Manuela 1994-ben hagyta abba a versenyszerű tenisze­zést, míg húga, Magdalena to­vábbra is részt vesz a profi tor­nákon. Katerina mostantól Szó­fiában él majd férjével. Érde­kesség, hogy Katerina Maleeva Gabriela Sabatini és Kimiko Date után az utóbbi egy évben már a harmadik olyan tenisze­zőnő, aki visszavonul az aktív játéktól, s korábban a világ tíz legjobbja között szerepelt. Övvizsgával zárják Bár már csak néhány nap van hátra az 1996-os esztendőből, s igencsak sűrű programot tudnak maguk mögött a kyokushin ka­rate művelői, december harmin- cadika azért még néhányuk számára fontos dátum. Ezen a napon rendezi ugyanis az ország idei legeredményesebb csapata, a fővárosi Stabilitás övvizsgáját Furkó Kálmán 5 dános mester jelenlétében. Hogy mennyiből érdekes ez a tény megyénk számára? Először is: az edzőtáborozással egybekö­tött „bemutatóra” Jászberény­ben, az Erősáramú Szakközép- iskolában kerül sor. Másodszor: a mindössze ötesztendős múltra visszatekintő Stabilitás ^fron­tembere”, sempai Kalmár Árpád 2 dános mester alattyáni szár­mazású, a legendás Furkó-csa- pat tagja volt. Harmadszor pedig az ország legjobb női küzdői is a tábor lakói. Az utóbbi hetekben már többször találkozhattak lapunk rendszeres olvasói Kalmár Ár­pád nevével, ám csak szűkebb környezete tudhatja, hogyan is lett belőle országosan ismert karatemester. A kisgyerekként rendkívül beteges, az állandó gyógyszeres kezelésnek kö­szönhetően enyhén szólva is nehézkes, mackós mozgású, kövér alattyáni fiú 10 éves ko­rában kezdhetett csak rendsze­resen mozogni. Hiúsági kérdést csinált alkatából, így az állandó futás, erősítés, önsanyargatás megtette hatását. A herényi Liskai Szakközépiskola tanu­lója volt már, mikor az éppen soros Szolnok Kupa viadalait látva jelentkezett az országos hírű, Furkó-féle kyós klubba. Nem akármilyen csapatba ke­rült: Karmazin, Pékó, Lesskó, Tóth és a már válogatott Borza neve fémjelezte akkoriban a Banzai elődjét. Az érettségi után került a fő­városba, ahol előbb a KOSC, majd a BLSE tagjaként küz­dötte egyre feljebb magát a ranglétrán. Öt esztendővel ez­előtt alakította meg saját klub­ját, a Stabilitást - mára az egyik legnépesebb csapat az ország­ban -, mely 1996-ban óriási fö­lénnyel az országos pontver­seny élén végzett. Tanítványa, Sztankó Rita (1. kyu) ebben az évben jutott a csúcsra, magyar Nemzetközi focihíradó Genf. A francia válogatott támadója, Cyrille Pouget az idény végéig a Paris SG-hez került. A francia klub fél éven keresztül próbálgat­hatja a futballistát, ugyanis megszerezte a játékos elő­vásárlási jogát a svájci Ser- vette-től. Jövő nyáron az­után döntenek, hol folytatja Pouget. A 24 éves csatár a svájci pontvadászat eddigi mérkőzésein 9 gólt jegyzett. Korábban hazájában szere­pelt, a Metz legénységét erősítette. Milánó. Arrigo Sacchi, az olasz labdarúgó-bajnok­ság A-ligájában szereplő AC Milan vezető edzője szerint csapata nem igazán reménykedhet a bajnoki cím megszerzésében, ugyanis a nagy rivális Juventus 8 pon­tos előnye behozhatatlannak tűnik. Arrigo Sacchi úgy vé­lekedett: játékosai nincse­nek igazán kiéhezve a si­kerre, mert az elmúlt évek­ben egyik diadalt a másik után aratták, s így „jólla­kottá” váltak. Nicosia. A Ciprusi Lab­darúgó Szövetség illetékesei azt vizsgálják, hogy helytál- lóak-e azok a lapértesülé­sek, melyek szerint a válo­gatott játékosai fogadásokat kötöttek a Bulgária elleni vb-selejtező elveszítésére. Az ominózus mérkőzést de­cember 14-én Limassolban rendezték meg, s a bolgárok nyertek 3-1-re. Marios Lef- karitis, a szövetség elnöke úgy nyilatkozott: minél több információt szeretnének be­gyűjteni, hogy pontos képet kaphassanak a történtekről. Bonn. A német labda­rúgó-bajnokság élvonalában érdekelt Bayern München szeretné megszerezni Gio- vane Elbert, a stütfgaifiSfP brazil támadóját, akiért már egy éve is tízmillió márkát ajánlott. Franz Beckenba­uer, a Bayern elnöke biztos abban, hogy Elber a követ­kező szezontól Münchenben futballozik. Békéscsaba. Szombaton rendkívüli elnökségi ülést tartott az NB I-es Békéscsa­bai Előre FC elnöksége. A tanácskozás utáni sajtótájé­koztatón Papp László ügy­vezető elnök bejelentette, hogy a tavaszi idényben Bozai Gyula irányítja ve­zető edzőként a lila-fehér labdarúgócsapat munkáját. Az új szakvezető megbíza­tása 1997. június 30-ig szól. Bozai az őszi idényben az NB Il-es KSC RSC szakve­zetője volt, s a békéscsaba­iak közelmúltban távozott edzőjének, Silviu Iorgules- cunak a helyét foglalja el. az óévet bajnoki címe mellé begyűjtötte az Európa-bajnoki aranyat, a Szolnok Kupa serlegét, az amami (Japán) világkupát, va­lamint első helyen végzett az Európai Bajnokok Ligájának luzerni tornáján. Jászberényben három napon keresztül olyan női küzdelmi tábort vezetett a hét végén, me­lyen az egriek kivételével a leg­jobb hazai kara tékák vettek részt. Haraszi Réka (Győri Vo­lán), Motzer Melinda (Sátori), Fritz Ágnes (ARÉV), Sós Krisztina (Sopron), Sztankó Rita (Stabilitás) és a többiek sa­ját klubjukban általában nem találnak megfelelő edzőpart­nert, így a tapasztalatcsere, a közös munka volt a hét végi ta­lálkozás célja. Napi három fog­lalkozás szerepelt programjuk­ban, melyet videóra rögzítettek, így a kiértékelésnél sokkal könnyebb volt a hibákra rámu­tatni. Remélhetően a jászberé­nyi kezdeményezésnek lesz folytatása, hiszen a lányok munkáját látva néhány nap alatt is jelentős fejlődést tapasztal­hattunk. Ez pedig már a magyar kyokushin érdeke is. (géléi)

Next

/
Thumbnails
Contents