Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-16 / 293. szám

8. oldal Kultúra 1996. december 16., hétfő A szolnoki Ságvári Művelődési Házban Mesemondók pompás matinéja Farkas Bertalan tiszatenyői kisdiák Szombaton mesepalotává varázsolta a Ságvári Mű­velődési Házat az a több mint félszáz kisdiák, álta­lános iskolák alsó és felső tagozatos tanulói, akik megmozdultak a felhí­vásra, s részt vettek abban a versenyben, amelynek célja honszerzésünk év­fordulóján mondák, me­sék segítségével a magyar históriára terelni a fi­gyelmet, és ugyanakkor közelebb juttatni a kisdiá­kokat a népköltészet szépségeihez is. A részvé­teli kedvre jellemző, hogy a városinak induló ver­seny megyeivé szélesült, szolnoki és környékbeli iskolák tanulóin kívül tá­voli településekről, főleg a Ti­szántúlról is érkeztek monda- és mesemondók, csaknem húsz községből, illetve város­ból, s léptek sikerrel pódiumra. A szép beszéd szerelmesei, akik a nemes érzelmek ápolá­sát - tanáraik segítségével - a szép magyar nyelv őrzésével is egybekötik. A művelődési ház ideális körülményeket teremtett, hogy valóban kellemes, jó hangulat­ban, nézők-szülők körében tör­ténjék a „barangolás” a ma­gyar história világában. Almos története, a vérszerződés, a honfoglalás, István király vi­selt dolgai egyaránt szerepel­tek az igényes választásban, és nemkülönben közismert nép­mesék. Az újszászi Kiss And­rás épp ez utóbbiból hozott, és ízes előadásával aratott sikert, míg a szolnoki Csibi Noémi (Konstantin iskola) egy Bene­dek Elek-mesével hívta fel magára a figyelmet, de a sza- joli Kátai Lili,.az, abádszalóki. Nagy Éva és a zágyvárékásf. Balázs tAdrienn is'színesnek)-. adásával jutott a legjobbak közé - a kisebbek csoportjá­ban. A nagyobbaknál Szabari Margit (szandaszőlősi iskola) érett prózamondásával emel­kedett ki a mezőnyből, de a szolnoki újvárosi iskolás Weinrauch Klaudia sem ma­radt el tőle eleven, energikus mesemondásával, s őket kö­vette Kanyó Péter (kertvárosi iskola), Tóth Melinda (Fiumei úti iskola) és Gulyás Vera (Mátyás király úti iskola), ők és további öt, illetve hét társuk díjban, illetve különdíjban ré­szesültek, de valamennyi résztvevő ajándékcsomaggal és díszes emléklappal távozha­tott a jó hangulatú versengés­ről, felkészítő tanáraiknak is jutott az elismerésből, mellé virág is dukált. Mindez a támogatók nagy­lelkűsége nélkül nem születhe­tett volna meg, nevüket csak hely hiányában nem tudjuk felsorolni. , A hangulatos délelőtt már a karácsonyi ünnepék békés ide­jét is idézWÁMNMftl** i A falu rossza - a Szigligetiben Sebestyén Éva és Hernádi Judit M iről is szólhat egy nép­színmű? Természete­sen a szerelemről. A falu rossza is ezt teszi - át- meg át van szőve a hol édes, hol ke­serű érzés ezüstös szálaival. De szólhat egyébről is, a szerelem útját álló falusi gőgről, a sze­gény és gazdag ellentétről, os­toba butákról, buta ostobákról, pletykás gonoszokról, fura figu­rákról, sőt mi több: a becsületes­ségről is. Tóth Ede, a dráma szerzője jól ismeri a falu életét, tapasztalatból, népének érzéseit, vágyait, hangját és dalait; ami­kor ábrázolja, a valóságból me­nt. De mert költő, meghinti ezt a világot a poézis aranyával is, s a játék kék egére komor felhőket is fest. így legkedvesebb sze­relmes alakjának „majdnem” tragédiáját, a kis Boriska ugyanis, gazdag Felediék nyila­dozó rózsája világgá megy sze­relmi bújábán, s csaknem elve- szejti magát, amikor vízbe ugrik, s ha nem lenne ott Sándor (per­sze ott van, így dukál ez egy népszínműben), aki megmenti, tán még meg is halna. Szíve titkon érte dobog, Sándorért, akit büszke anyja mély­ségesen megvet. Hogy­isne, az ő drága leány­kája meg egy falu rosz- sza, még mit nem! Pe­dig ez a Göndör Sándor fess legény, bolondul is utána Finum Rózsi is, ám ő viszont Bátki Ter­csit szereti - reményte­lenül. .íme a szerelmi szálak gombolyaga. De ahogy ez már szinte törvény az effajta játékban, mire lefejtődnek, a színről a sötét felhők is elvonul­nak, Boriska és Sándor a meg­enyhült szívű anya áldásával egymáséi lesznek, s mint gyors, nyári zápor múltán, kisüt újra a nap, s tán még felragyog a szi­várvány is. „Becsületes” faluját elhagyja örökre a becstelennek kikiáltott Finum Rózsi is. Dió­héjban: a darab. Vajon milyen színpadi _ köntösben, .jelenik, meg. most itt aSzigligeíiben.’ ;! j ziNösjiü rendezésirőlniho* sok' mondanivalóm. Annál több majd a színészek játékáról. Schwajda György szépséges színpadi víziót teremt, szépet kiállításban - színes ruhák, lát­ványos díszlet - minden, min­den olyan csudaszép. Már-már talán szebb is, mint kellenék, mintha a cifra szűrt néhány vi­rággal túlhímeznék, dekoratív köntösbe bújtatja A falu rosz- szát. Egyébként érzelmeiben egészségesen szentimentális ez az előadás, kerüli a selypegő csacsogást, az olcsón populári­sát. Amikor pedig egy-egy dal, szerelmes ének felcsendül, tiszta érzések forrása tör elő, a nép leikéből fakadt dalok ízlés­sel, természetességgel és fi­nomsággal vannak előadva. Odaadó, lelkes és energikus a színészi játék! Oroszlánrésze van a sikerben, mert siker ez A falu rossza, nevetéses, tapsos siker, hála a színészeknek, akik tehetségük legjavát adják. Igen nagy kedvvel, színesen és moz­galmasan játszik Töró'csik Mari (özvegy Felediné), falusi nagy­asszonya nem szokványos, ám valamivel több tartás javára válnék alakításának; Hernádi Judit egy szókimondó, karakán falusi nőszemélyt formál, hatá­sosan, Finum Rózsija jó „firma”, de ha dalra fakad, még meg is hat, kiderül, nemcsak szája nagy - a lelke is az. Iglódi István..^ Gonoszból csinál ked­vesen mulatságos figurát, ki­tűnő) érzékkel, feledtetni tudja szerepének kicsit göregáboros vonásait is, humora eredeti, su­nyi ravaszsága mesteri; biccenő járásával is beszél: ez az ember mindig rosszban sántikál. A harmadik felvonásban pedig van egy mondhatni külön száma, parádés kettőse pásztor komájával, amikor játékosan „kiísszák” a patak vizét, majd mámoros nótázásba fognak, s iromba táncot járnak, ez egy­szerűen fergeteges, a komédiá- zás csúcsa. (Ki is jár érte a fel­csattanó taps.) Rudolf Teréz já­tékában bájos frissesség, Boris- kája üde, friss teremtés; Szőlős- kei Tímea, aki csak az utolsó pillanatokban vette át Bátki Tercsi szerepét, bravúrosan il­leszkedik be' az együttes já­tékba, dacos durcasága ara­nyos, dala is szól. Akárcsak a Petridisz Hrisztoszé - ő a sző­lőpásztor -, aki ugyancsak él­vezeteset nyújt emberes hang­jával, szép éneklésével. Sebes­tyén Éva igazi pletykás gonosz asszonyt hoz a színre, ha riká­csol, maga az ördög szól belőle; Kaszás Mihály férfias, kemény színekkel gazdagítja az előadás palettáját egy féltékeny férj szerepében. Megemlítendő Új- laky ImszIó és Czibulás Péter, ők ketten Mészáros Istvánnál egyetemben a muzsikusbanda; meg se keik szólalniuk, máris derül a publikum, úgy „feste­nek”; továbbá Magyar Tivadar (csendbiztos), Czakó Jenő (egy öreg paraszt), Visy Bernadett, Túri Hajnal (módos asszo­nyok), Horváth Gábor (Jóska béres) látható kis szerepekben. És sokan mások. Végül, de nem utoljára Rátóti Zoltán - ven­dégként - erőteljes, jó svádájú „falu rossza”, szemre szép le­gény. Lehetne akár drámai hős is, ha ezt írták volna meg neki, de itt most csak szenvedő sze­relmes és búslakodó haragos, sértett dúvad, aki pisztollyal lő- döz keservében és fokosával odavág - a kerítésnek. Színpa­dias figura, kissé hidegnek, me­revnek érezhetjük dekoratív szerepében a kitűnő színészt. Ám mikor alkalma nyílik, hogy fájdalmát őszintén kiöntse, egyik dalában például, akkor melegséget is érzünk benne. Jókedvű, szórakoztató végül is ez A falu rossza, vele a szín­ház láthatóan a „lebecsült” mű­faj becsületéért is színre száll. Amikor azonban csillapul a színészi játékon érzett örö­münk, és elül a taps vihara is, kísért a gondolat: nem túlságo­san sok-e az a több mint száz esztendő, ami e népszínmű szü­letésétől elválaszt bennünket, ugyanis azóta nemcsak a falu, de a színház is nagyot változott. Valkó Mihály Gonosz Pista: Iglódi István OOOO További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámot, http://www.westel.hu WESTEL IRODA: SZOLNOK, 5000 BAROSS U. 1.. TEL.: (06 56) 422-232, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VARGA ZOLTÁN TEL.: (06 60) 427-676, POZDERKA FERENC TEL.: (06 60) 386-220 WESTEL FORGALMAZÓK: JÁSZBERÉNY, APEX KFT, 5100 TÁNCSICS M. U. 7., TEL.: (06 57) 312-129, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-719 • BÉKÉSSZENTANDRÁS, KŐRÖS-AQUA BT., 5561 SZENTESI ÚT 4„ TEL.: (06 66) 313-390, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 304-644 n December 9-től 23-ig az év ajánlatá­val várják Önt a Westet irodák! Eddig soha nem látott kedvezmény­nyel vásárolhat 0660-as mobiltele­fonokat: az új, kisméretű Nokia 440-est, a nagy teljesítményű Nokia 720-ast vagy az elegáns Benefon Deltát! Sőt, az akció időtartama alatt még a 25.000 Ft-os rendszer­belépési díjat sem kell kifizetnie! Siessen, mert a készletek végesek! Ne feledje, a 0660-as készülékek az ország egész területén használhatók! Az árak az áfát nem tartalmazzák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents