Új Néplap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-12 / 290. szám
, 1996. december 12., csütörtök Körkép 5. oldal Esély az elhelyezkedésre A számítógép ma már egyiküknek sem idegen A karcagi munkaügyi központban nemrég kezdődött a számítástechnikai szoftver- üzemeltető, számítógépes könyvelő, pénzügyi asszisztens átképző tanfolyam, melyet a csepeli Adu Oktatási Központ bonyolít. A hallgatók a júniusi vizsgáig számítástechnikai, operációs ismereteket, szövegszerkesztést tanulnak Kovács Szilviától, könyvelést Kovács Gáborné- tól és a pénzügy világával Mándiné Takács Ildikó ismerteti meg őket. A húsz hallgató között diplomás, pedagógus, pályakezdő is van. Karcagiak mellett berekfürdői, tiszafüredi, kun- madarasi és kisújszállási volt munkanélküli is van köztük. Marika kunmadarasi, s vendéglátó-ipari főiskolai diplomájával, 33 évesen újból leült tanulni az iskolapadba, hogy több esélyt szerezzen magának az elhelyezkedésre. Gyermekeivel volt gyesen, majd amikor az letelt, nem alkalmazták volt munkahelyén. Férje Füreden tűzoltó, a gyerekek is nagyobbak már, ezért úgy gondolta, hogy jelentkezik erre a tanfolyamra. Bálint kisújszállási, 23 éves. Korábban a polgármesteri hivatalban dolgozott. Gépszerelő és gazda végzettségével nem talált munkát, ezért döntött az átképzés mellett. Felesége szintén munkanélküli, ő Szolnokra jár tanulni. Mindketten abban bíznak, hogy ha eredményes vizsgát tesznek, találnak munkahelyet Kisújszálláson. Judit 18 éves, szintén ma- darasi, pályakezdő. Debrecenben végzett vasútfor- galmi iskolában, emellett operátori végzettsége is van, így neki könnyebben megy a számítógép kezelése. Számára a legnehezebbnek a könyvelési ismeretek bizonyulnak. Tibor tiszafüredi, s 23 éves. Mint mondta érettségi után nem vették fel az egyetemre szociális munkás szakra, így azóta alkalmi munkákból élt. Most ismét szeretne tovább tanulni, így a tanfolyam egyfajta bemelegítés számára az egyetemhez. A karcagi 21 éves Hajnalka érettségi után a Május 1. Szövetkezetben dolgozott, onnan lett munkanélküli szeptemberben. A tanfolyam mellett szombatonként édesanyjával közösen Szolnokra jár mérlegképes könyvelői iskolába. így ő is abban bízik, hogy a sikeres vizsga után több eséllyel indulhat el munkát keresni Karcagon. Nem csökken a panaszok száma Avagy mire ügyeljünk a karácsony előtti vásárlásokkor? December második fele már igazi ajándékozási időszaknak számít. Mi jellemzi a vásárlói szokásokat, melyek a leszűrhető tapasztalatok, és mi mindenre ügyeljünk az ezüstvasárnap, aranyvasárnap idején? Erről kérdeztük Boros Lajost, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetőjét.- Évente ezeregyszáz vizsgálatot végzünk a megye kereskedelmi, vendéglátó, idegen- forgalmi egységeiben. Ez soknak tűnik, mégis tulajdonképpen kevés, hiszen tízezer hasonló vállalkozás működik Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ellenőrzéseink nagyobbrészt célirányosak, az országos főfelügyelőség tervei alapján; hol az üzemanyagokat, hol a cipőket, máskor a csecsemőholmikat vizsgáljuk. Mindez nem jelenti azt, hogy saját kezdeményezésű ellenőrzést ne végeznénk. Sőt!- Milyen tapasztalatai vannak az ellenó'rzések alapján?- Sajnos az ellenőrzött egységek hatvanöt százalékában hiányosságokat állapítunk meg, és ez évről évre így van. Magyarul: nem csökken a panaszok száma, pedig a büntetés sem csekély, nyolcvanezer forint a bírság felső határa.- Milyen területeken jelentkezik a legtöbb panasz?- Leginkább az élelmiszerekkel kapcsolatban érkeznek jelzések, de ez érthető, hiszen ezt vásárolunk a legtöbbször. Érdekes, hogy általában nem a minőséggel van baj, hanem a lejárt szavatossággal, a szakszerűtlen tárolással, a hiányzó árakkal, a hitelesítetlen mérőeszközökkel. Részben ide tartozik, hogy sok a kifogás például a kannás borokra is.- Az iparcikkek, textiláruk terén mi a helyzet?- Ami például a ruházati cikkeket illeti, itt változatlanul a cipők ellen érkezik a legtöbb reklamáció. Az esetek hetven százalékában a vevőknek van igazuk. Hasonlóan sok a panasz a pulóverek ellen. Pedig a büntetés sem marad el, mert ebben az évben például 3,1 milliós bírságot szabtunk ki, és négyszázezer forint értékű árut kellett elkobozni. Ugyanakkor látszik, hogy ezt az állapotot csupán büntetéssel aligha lehet orvosolni.- Mit javasol a karácsonyra vásárlóknak?- Először nézzenek nagyon körül, mert ugyanolyan minőségű termék egyes helyeken harminc százalékkal is drágább lehet. Azután ügyeljenek arra, hogy blokkot feltétlenül kapjanak, rajta névvel, címmel, a vásárlás idejével, mert ez az alapja az esetleges, későbbi reklamációnak. Ha bármilyen kifogásuk merül fel a termék ellen, először mindig az eladót keressék meg. Ha vele képtelenek közös nevezőre, megegyezésre jutni, akkor kérjék a vásárlók könyvét, írják bele a panaszukat. Ha ez netalántán nem lenne, vagy még további lépést terveznek, keressenek meg bennünket a megyeháza földszintjén a 19-es szám alatt. A telefonszámunk: 343- 603, és reggel nyolctól négyig, pénteken kettőig dolgozunk. Egyébként a kifogásolt áru cseréje nyolc napon belül lehetséges.- Mi van akkor, ha a kereskedő' azt mondja, nem veszi vissza a hibás, selejtes terméket, mert már felbontotta a szerződést a gyártóval.- Ezt a kereskedő nem mondhatja, mert a vásárló nem a gyártóval, hanem vele létesít üzleti viszonyt.- Évente hányán nyitják meg az ajtót, keresik önöket telefonon, esetleg levélben ?- Megközelítőleg ezerháromszázán. Fele inkább valamilyen információt, tájékoztatást vár, a másik ötven százalék panaszos. Mindez nagyjából évente hatszáz ügyet jelent, és ebből általában kétszázat orvosolni tudunk.- Kívánjuk, hogy a karácsonyt követő', esetleges panaszáradat ebben az évben alatta maradjon az éves átlagnak.- Jó lenne, ha most kevesebb lenne a panasz de a gyakorlat mást mutat. Hogy pontosan mi mindent, arra az ünnepek után a munkatársaimmal szívesen visszatérünk.- Köszönjük olvasóink nevében is, hiszen valamennyien fogyasztók, vásárlók is vagyunk. D. Sz. M. „Pannónia dicsérete - ’96 Magyarország” Jandó Jenő zongoraestje Szolnokon Hétfőn este - a Nemzeti Filharmónia bérleti sorozatának második eseményeként - koncertet adott a Városi Művelődési Központban Jandó Jenő zongoraművész. A hangverseny műsora - mely a „Pannónia dicsérete - ’96 Magyarország” címet viselte - jórészt a millecentenárium jegyében fogant. Elsőként ugyanis Liszt Ferenc Magyar történelmi arcképek című sorozatából hangzott el két portré. Ebben a ciklusban a komponista kora nagy egyéniségei közül hétnek - költőnek, zeneművészeknek, a közjóért fáradozó államférfiaknak - állít emléket. A mű ilyenformán a XIX. század magyar történelmének pantheonja. A Petőfi Sándorról készült portré valamivel korábban, a Teleki Lászlót ábrázoló viszont már Liszt Ferenc életének utolsó szakaszában, a nyilvánosságtól elzárkózott alkotó műhelyének csendjében, a kor zenei közízlésével szembefordulva született. A következő arckép - Liszt Ferenc Faust szimfóniájának második tétele - Gretchent, azaz Margitot ábrázolja a zene sajátos eszközeivel. A három nagy formaegységből álló tétel a zeneszerző bensőséges költészetének kiemelkedő remeke. Liszt Ferenc műveinek sorát az 1851-ben komponált, boszorkányos zongoratechnikát feltételező Scherzo és Induló zárta. A zongoraművész a továbbiakban a hangszer másik nagy, XIX. századi poétája, F. Chopin négy balladáját tűzte műsorára. A szonátaformában komponált g- moll balladát virtuóz coda záija; az F-dúr hangnemű - melyet szerzője Schumann-nak ajánlott - két ellentétes hangulatú témára épül. Az Asz-dúr balladát Micki- evicz Undine című költeménye ihlette; az f-moll balladát lényegében rondo formában komponálta szerzője, melyet nagyszabású coda zár. Jandó Jenő Liszt-, valamint Bartók-Pásztory-díjas érdemes művész egy nagy zongoristanemzedék, a Kadosa-növendé- kek egyik legjelesebbike. „Csak” zongorázik, de azt mindenkor azonos hőfokon teszi, szóljon bár játéka hanglemezről, vetítse azt a tévé, vagy csendüljön föl széles e világ koncerttermeiben. Jandó Jenő maga a megbízhatóság: hallgatóságának sohasem kell a művész felkészületlenségétől, in- diszponáltságától tartania. Nagy formátumú művész; interpretációi bölcsességről, a tolmácsolt művek mély ismeretéről tanúskodnak. A zongora- művész a közönség szűnni nem akaró tapsát ráadással köszönte meg. Szathmáry Judit Hangszalagon az előadás nótái / En vagyok a falu rossza egyedül... Kellemes meglepetés várja a nézőket a Falu rossza előadásán. Az előtérben nemcsak a szokásosan csinos műsorfüzetet vásárolhatják meg, de egy kazettán azokat a dalokat is, melyek felhangzanak a színpadon - Finum Rózsi, Göndör Sándor és a többiek nótáját. Az ötlet, a nóták rögzítése a színház zenei igazgatójáé, őt kérdeztük tehát, miért is gondolták, hogy érdemes rögzíteni hangszalagon az előadás zenei anyagát.- Már a felkészülés, a próbák során megcsodáltuk, hogy Tóth Ede színműve, maga a dráma is mennyire nem a híg, népies, művi népszínművek közé tartozik; ellenkezőleg, erős drámaiságával igazi értéket képvisel, és felépítésében is mennyire mesteri. Csodálatunk csak fokozódott, amikor zenéjével, a benne szereplő' dalokkal is megismerkedtünk.- Hogyan találtak rá a szükséges kottákra, hisz a Falu rosz- szát már igen régen játszották?- Szerencsénk volt, de igazán nem is volt nehezen hozzáférhető' ez az anyag. A dalok sorsa egyébként mondhatni művelő- désszociológiai jelenség, ahogy a darabban szereplő' népdalok szinte újra folklorizálódnak, elterjedvén polgári környezetben is, majd szélesebb körben, természetesen átélvén némi változtatásokat.- Azt kell gondolnunk tehát, hogy a darab zenéje nemes, népi muzsika, tiszta forrásból?-Igen, csak eredeti népdal szerepel Tóth Ede darabjában, népdal, illetve virágének, szerelmi tárgyú dal. S amit örvendetesen fedezhettünk fel, hogy bár a népdal nem drámai - kivéve a balladát -, mégis mennyi erő, dráma rejtőzik benne, hogy ez a zene mennyire alkalmas a Selmeczi György - akitől az ötlet származik drámai kifejezésre.- Milyen a zenei kíséret? Hogyan áll össze a zenekar?- Úgynevezett „ cigányzene- kar” muzsikál, a színház vonósaiból alakítva az együttest, ők azonban sohasem lépnek színre, szaknyelven takarásban játszanak. A muzsikusokat is színészek játsszák. Es még valami: igyekszünk kerülni a túlzásokat, „semleges", mérsékelt hangzásra törekszünk.- A zenei vezető dolga így a felkészítéssel véget is ér, hisz karnagyra nincs szükség, aki dirigálna.- A munka azonban megy tovább, zenei műhelyünkben már elkezdtük a készülődést következő bemutatónkra, a Hairre, ugyanis a Móricz-előadást - eltérően a tervektől - meg fogja előzni a musical; továbbá januárban előadjuk Mozart Rekviemjét, folytatva a sikeres Kékszakállúval elkezdett komolyzenei programunkat.- Karnagy úr a zenei élet egyik sokoldalú részvevője, vajon másutt, tekintettel az év végi sok és sokféle zenés eseményre, láthatjuk-e, hallhatjuk- e a színházon kívül is?- Nem akarok dicsekedni, de a televízió éjszakai szilveszteri Alemiűzők adásának teljeseméi anyagát én állítottam össze, s részben irtani- lsedé1 ami enrtéb! ■ fontosabb, színházunk zenekarával készítettük el. Visszatérve a Falu rosszának dalait tartalmazó kazettára: emlék akar lenni, és talán karácsonyi ajándék is annak, aki megvásárolja.- Van-e a dalok között, amelyik leginkább a szívéhez szól?- Talán egy bánatos, a szépen szomorú nóta, mely így kezdődik: Barna leány elszerette a legényt, úgy szerette, majd megette a szegényt! De a világ gonosz nyelve elmarta! Barna leány szeretőjét megcsalta. Verd meg Isten búbánattal a szívét - dúdolta Selmeczi György a röpke beszélgetés végén. V. M. Sikeresen pályáztak Megmentik a könyvtárat Mint arról tegnapi lapunkban hírt adtunk, a megyei önkormányzat „Könyvtárpártoló önkormányzat” címet vehetett át a művelődési és közoktatási minisztertől. A címmel 600 ezer forint járt. A megyei önkormányzat jelentkezett egy pályázatra, melyet a minisztérium még augusztusban írt ki, ennek eredménye a pénzösszeg és a cím. A megyei ön- kormányzat a megyei szakszervezeti könyvtár megmentése érdekében vett részt ezen a pályázaton. A volt szakszervezeti könyvtár ugyanis felszámolásra vár, és ha nem történik valami, áruba kell bocsátani. E pályázat viszont ahhoz segítette hozzá a megyei önkormányzatot, hogy lépéseket tegyen a szakszervezeti könyvtár megmentése ügyében - amit úgy látnak megoldottnak, hogy beolvasztják a Verseghy könyvtárba. A tervek között szerepelt még, hogy a megye 78 településének könyvtárai részére létrehoznak egy könyvtárellátó rendszert, amelynek működését a Verseghy könyvtár szervezi meg. Vagyonbevallás Országunk nagyjai részben mélyen hallgatnak, mások egymás után vallják be szorgoskodásuk eredményét, a vagyonukat. Én is megteszem, ne legyen itt kivétel se lent, se fent, de még középen sem! Családi megtakarítás eredményeképpen mi is vettünk villát, pontosan tizenkettőt. Sajnos kettőt már elloptak közülük, pedig alpakkából volt valamennyi, így maradt tíz, de ezeket csak akkor használjuk, ha vendég érkezik a házhoz, nekünk jó a magyar ezüst is. A lakásom gyönyörű: egy 60 négyzetméteres panel, két szoba a harmadik emeleten. Földünk is van, 16 virágcserépben, mintegy 60-62 kiló összesen, ezt az asszony gondozza. A kunhegyesi öt holdat a szövetkezet, a református temető parcelláját mi. Értékesebbnek hitt festményünk kettő akad. Az egyiket Zoli fiam alkotta, koromfekete rajta minden. A címe: Bányalátogatás rövidzárlatban. A másik az én művészi hajlamomat tükrözi: kiömlött a festék, és elfolyt a rajzlapon. Ezt a címet adtam neki: Megérkezett az ősz a Kunságba. Bényi tanár úr jelest adott rá. Majdnem elfelejtettem: van két fiam is, elég jó befektetésnek ígérkeznek. Az egyik remekül tanul, már egyetemista, és remélhetőleg lesz belőle valaki. A másik semmit se tanul, de mindig ad- vesz, úgy hogy ő várhatóan még többre viszi. Telkünk, nyaralónk nincs, gépkocsink viszont kilenc is akad. A gyerekszobában a polcokon, de a fiúk már kinőtték őket. Nem baj, jók lesznek majd az unokáknak. Majdnem elfelejtettem: van egy Csepel kerékpárom. A minap néhány pillanatra magára hagytam a kisbolt előtt, és egy süvöl- vény privatizálta. Hála a rendőrség szívósságának, a jármű visszakerült hozzám, tehát reprivatizáltam. Értéknek tekinthető esetleg még jó apám három kitüntetése, amelyet az első világháború frontszolgálatáért vehetett át. Ugyanebben a dobozban hever az egyik fogam, kézilabdameccs közben blokkolta az átlövést. Ennek 24 éve, más baja ma sincs. A gyerekek iskolaholmija között megvan az az öt Playboy is, amelyet évek óta keresek. Arany ékszerem, aranytárgyam, aranyerem nincsen, bár az utóbbi - a gazdasági elvonások ellenére is - még lehet. Nem írhatok mint értékről az érettségi bizonyítványomról, amelynek sajnálatos módon nyoma veszett 1984 táján. Kérjük az esetleges becsületes megtalálót, vissza ne küldje, elvégre nálunk már a srácok régóta jól olvasnak. Tisztelettel: D. Szabó Miklós
