Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-06 / 259. szám

4. oldal Megyei Tűkör - Gazdaság 1996. november 6., szerda Kamarakoncert a megyeházán Batta András barátai muzsikáltak Nem kétséges ma már: nemes divattá vált Szolnokon hang­versenyekre járni; ennek biztos fokmérője, hogy a kamara­koncertek is telt házat vonzanak. így volt ez hétfőn este is, amikor Batta András zenetörténész - aki immár második éve műsorvezetője a „Megyeházi koncertek” című sorozatnak - muzsikus barátai adtak hangversenyt. Csűry Lajos hegedűjátékával mindenkit elbűvölt fotó: mi Batta András ezúttal is kitűnő társalgónak, házigazdának bi­zonyult; bemutatta az est köz­reműködőit: Csűry Lajosi, az ifjú hegedűvirtuózt, aki fiatal kora dacára máris figyelemre méltó zenészmúlttal büszkél­kedhet; Friedrich Ádám kürt­művészt, a magyar kürtösök doyenjét, a Nemzetközi Kürt­szövetség soros elnökhelyette­sét és Falvai Sándor zongora- művészt, a Budapesti Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola professzorát. Ejtsünk először szót Csűry Lajosról, aki szóló-hegedűjá- tékával bűvölte el hallgatósá­gát (Ysaye: Szóló szonáta he­gedűre és a két Paganini-cap­rice). Ám Csűry Lajos nem csupán nagy tudású virtuóza hangszerének: interpretációi - leginkább talán az eszményi kamarapartnerrel, Falvay Sándorral előadott szonáták - kivételes muzikalitásról, for­málási készségről árulkodnak. Nem véletlen, hogy a kürt ritkán szerepel szólóhangszer­ként a koncertek műsorán: vi­lágszerte kevesen szólaltatják meg oly biztonsággal, mint ahogy azt Friedrich Ádám te­szi. Á művész ezen a hangver­senyen eddig ismeretlen zene­szerzők kompozícióival lepte meg közönségét (Franz Stra- uss: Notturno, A. Frehse: Sze­renád), de kürtjének szépséges „énekhangján” kivételes él­mény volt hallani a már ismert műveket is (Schumann: Ada­gio és Allegro, Richard Stra- uss: Andante). A hangverseny befejezéseként egy szép örök­zöld (Carmichael: Csillaghullás) hangzott el Friedrich Ádám és az egész est során kivételes ér­zékenységgel és muzikalitással kísérő Falvai Sándor remekbe sikerült előadásában. A nagyszerű kamarakoncert megérdemelt, forró sikert ara­tott. Szathmáry Judit Elhamarkodott volt a bejelentés Késik a garantált árak hivatalos közzététele A földművelésügyi miniszter az MSZP hétvégi agrárfórumán bejelentette az étkezési búza, a vágómarha és a tej jövő évi fel- vásárlási árát. E bejelentés azonban nem egyenlő a garantált árak hivatalos (Magyar Közlönyben) meghirdetésével, amelyre az agrárrendtartási törvény - évente október 3-ig - kötelezi a szaktárca vezetőjét. Az ugyanis késik. Az agrárminisztemek évente öt termékre - az étkezési búzára, a kukoricára* a vágómarhára, a sertésre és a tejre — kell árga­ranciát hirdetnie: a kukoricára januárban, a többire, a soron következő gazdasági év tervez­hetősége végett, októberben. A mostani csúszás oka, hogy a piacszabályozásról folyó tár­caközi egyeztetéseken az érin­tettek - PM. FM, IKIM - ez idáig nem tudtak megegyezni a jövő évre tervezett felvásárlási árak összegében. De nemcsak a minisztériumok között, hanem a tárcák és a szakmai szerveze­tek, terméktanácsok között is véleménykülönbség van a ga­rantált árat illetően. Az agrártárca, mint azt a mi­niszter a hét végén bejelentette, az étkezési búza. felvásárlási áraként tonnánként 15 ezer fo­rintot javasol, ezzel szemben a Gabona Terméktanács - a jövő évre tervezett 25-70 százalékos energiaár-emelés ismeretében - 19-20 ezer forintot tart indo­koltnak. A szakmai képviselők szerint ez az összeg tenné lehe­tővé, hogy a termelő hozzájus­son ráfordításaihoz. Nézetkülönbség van a ser­tésárak esetében is. A miniszté­rium az E, U, R minőségű ser­tésekre kilogrammonként 215 forintos átlagos árat tart meg- hirdethetőnek, a Vágóállat- és Fiústerméktanács viszont - e három kategóriára 230, 218 és 205 forintos összeget lát elfo­gadhatónak. A hízómarha fel- vásárlási árát, a miniszter - mi­nőségtől függően - 190 és 170 forinton garantálná, a termék- tanács viszont ragaszkodik a ki­logrammonkénti 210, illetve 190 forinthoz. A tejtermelők jövőre egy li­ter extra minőségű tejért leg­alább 47 forintot szeretnének kapni, szemben a szaktárca ve­zetője által a hét végén kilá­tásba helyezett 37 illetve 34 fo­rintos felvásárlási árral. A szakmai szervezetek állít­ják, hogy ők időben, még augusztusban elküldték javasla­tukat a minisztériumnak. Nem rajtuk múlt tehát, hogy sem a törvény által előírt határidőig, október 3-ig, sem a mai napig nem került sor a piacszabá­lyozás szempontjából fontos garantált ár hivatalos közzé­tételére. Újvári Gizella A faragott bútorcÁ megmaradnak Patikából öregek otthona Egyelőre az otthonban a „fiúk” vannak többen, de várják a lányok, vagyis az asszonyok jelentkezését is FOTÓ: M.l Kunhegyesen, a Kossuth úton, majdnem szemben a va­lamikori óvodával áll a Szondi patika. A nevét onnan kapta, hogy Drégely vára egykori hős kapitányának a leszármazottaié volt a gyógy­szertár. Időközben megürese­dett, és szó volt arról, értéke­sítik. Igen ám, de az árát négymillióra tartották, hármat adtak volna érte, többet egy fillérrel sem. Mindkét fél megmakacsolta magát, így maradt az önkor­mányzat tulajdonában. Jókora, masszív épület, temérdek helyi­séggel. Felvetődött, mi lenne, ha ide az öregek napközi ottho­nát hoznák át. Nem másért, mert ez a fontos intézmény ko­rábban a település szélére ke­rült. Ráadásul a vízügyi igazga­tóság egykori székházába, eb­ből kifolyólag az önkormányzat fizetett a bérleményért. Nem is keveset, amelyik az utóbbi idő­ben miért, miért nem, duplájára emelkedett. így született a dön­tés: mivel két gyógyszertár is létezik a településen, mi lenne, ha a harmadikba a deres halán- tékúak kerülnének. Ősszel kezdődtek a munkála­tok, a létesítmény különösebb átalakítást nem igényelt, amire szükség volt, annak jó részét is társadalmi munkában vállalták, végezték a jó szándékú kunok. Igaz, még minden munka nem fejeződött be, de néhány tíz­ezerbe kerülő átalakítás után a napközi már nyitott. Reggel nyolctól délután né­gyig várja az érdeklődőket, és még lehet jelentkezni. Szeret­nének egy elfekvő részleget is kialakítani, állandó éjjel-nap­pali felügyelettel, mert igaza van Kádár doktornőnek, aki azt mondta: a szociális és az egész­ségügyi problémák ma már va­lahol együtt jelentkeznek, így azokat együtt kell kezelni. Ami pedig a Szondi patika egyedi, régi, faragott gyógy­szertári bútorait, illeti, azok megmaradnak. Részben az el­múlt időszak patikai bemutató­jaként, részben azért, hogy eb­ben az illusztris és sajátos kör­nyezetben bizonyos, a létesít­ményhez illő egészségügyi ta­nácskozásokat, rendezvényeket lehet tartani. D. Sz. M. A legkevésbé kockázatos megoldás A pénzügyminiszter reális esélyt lát arra, hogy 1997 második felétől 0,1-0,2 százalékkal csökkenhet a havi forintleértékelés mértéke. Csaba Lászlótól, a Kopint-Datorg munkatársától azt kérdeztük, vajon megalapozott-e ez a kormányzati szándék? A közgazdász szerint a csúszó­árfolyam mértékének csökken­tésén keresztül az infláció és a kamatszint mérséklése a pénz­ügyi kormányzat optimista, de megvalósítható törekvése. Mel­lette szól, hogy az elmúlt más­fél évben az infláció üteme le­lassult. Ezt a tendenciát kö­vetve a jövő évre vetített 18 százalékos átlagráta 1997 de­cemberében nem lehet nagyobb 15 százaléknál. Ebben az eset­ben a jövő év második felében lehetséges - sőt szükséges is - lassítani a leértékelést. Az infláció lassulása ellen hatnak azonban olyan bizonyta­lansági tényezők, mint például az év eleji áremelkedés vagy a kormánynak a rá nyomást gya­korló csoportok - nyugdíjasok, mezőgazdasági termelők - iránti „megértő” magatartása. A társadalmi ellenállás felpuhít­hatja a pénzügyi stabilizációs törekvéseket, kedvezőtlenül be­folyásolva az inflációt, a ka­matpolitikát. A Bokros-csomag elemeként bevezetett forintleértékelés po­zitívan hatott a gazdaságra, ösz­tönözte az exportot, a külföldi befektetők számára kiszámítha­tóvá tette a hazai piacot. A csúszóárfolyam legfeljebb az ezredfordulóig marad a gaz­dasági élet velejárója. Addig van rá szükség, amíg a hazai infláció sokszorosa a nagy ex­portpartner országokénak. Az infláció egy számjegyűvé válá­sáig ez a legkevésbé kockáza­tos megoldás. (vári) A MÁV Rt. szolnoki tanműhelyében tegnap országos hegesztéstechnikai bemuta­tót rendeztek. A Böhler és a Welpoterm Kft. képviselői adtak tájékoztatást és tartottak gya­korlati bemutatót az ISO 9001 minősítésű hegesztésről. fotó: csabai Két év alatt megduplázódott a dolgozói létszám A Piremon megtalálta számítását 1994 végén örömmel számoltunk be arról, hogy a Piremon kis­vállalat megnyitotta új üzemét Tiszafüreden. Á debreceni köz­pontú és főleg mozgássérülteket foglalkoztató cég akkor hu­szonhat dolgozóval kezdte el tevékenységét, főleg lányokkal és asszonyokkal a varrodai részlegen. Akkor tervként szerepelt, hogy lehetőségeikhez mérten beindítják a könyvkötészetet, a bútorlapgyártást és a műanyagrészlegüket is. APEH-közlemény. Az adóhatóság október 31 -tői a következő árakat fogadja el azoktól a magánszemélyek­től, akik számla nélkül szá­molják el gépkocsijukhoz az üzemanyagot: az ólmozat­lan normálbenzin 120, a szuper 123,50, a 98-as 132, az ólmozott 98-as 131, és a gázolaj 118,50 forintos lite­renkénti áron számolható el. Kemény dió. Az európai uniós csatlakozásnál Ma­gyarország már sokkal szi­gorúbb környezetvédelmi követelményekkel fog szembesülni, mint a koráb­ban csatlakozott dél-európai államok - hangzott el az Ipar a Környezetért Alapít­vány és a British Council közös rendezvényén, ked­den. A szimpóziumon a környezetvédelmi auditálás és ellenőrzés tapasztalatai­val ismerkedhettek az ér­deklődők. Árfolyamrekordok. Üdí­tően hatott az egyébként stagnáló Budapesti Érték­tőzsdén néhány részvény történelmi rekordja. Á BorsodChem árfolyama 3305, a Danubius 3260 fo­rinton tetőzött. A Duna- holding is túlszárnyalta eddigi árait: 7600 forinton adták-vették. Kockázatos. A Bankár Kft. 100 millió forintos tő­kével, Rizikó Factory né­ven nyilvános részvénytár­saságot hoz létre. Az rt. névre szóló, 10 ezer forin­tos törzsrészvényeit no­vember 11-től 22-ig je­gyezhetik majd bel- és kül­földi magánszemélyek, il­letve társaságok. Áz rt. a határidős devizapiacokon, illetve a tőzsdén és a tőzs­dén kívüli értékpapír-pia­con kíván tevékenykedni, így részvényei kockázatos, de magas hozamot ígérő befektetést ígérnek. Hogy mi valósult meg a tervek­ből? Erről Fodor Ferenc területi igazgatót kérdeztük, aki elmondta: a kezdeti beindulási nehézségek után stabilizálódott a dolgozói lét­szám, ami jelenleg több mint dup­lája - ötvenhat - az indulónak. Éz részben a varrodai részleg bővíté­sét segítette, de három dolgozóval folyamatosan üzemel a könyvkötő részleg is. Dolgozói létszámbőví­tést jelentett a műanyagüzemrész beindítása. A műanyag termékek - villamosipari cikkek, bútoripari kiegészítő alkatrészek, fürdőszo­bai kellékek - összeszerelésére a Piremon úgynevezett manuális munkaerőt is foglalkoztat. A bú­torgyártás ugyan nem valósult Immár harmadszor kerül sor az 1992 óta érvényben lévő számviteli törvény mó­dosítására. Akar László, a Pénzügyminiszté­rium politikai államtitkára a tör­vényjavaslatot ismertetve hang­súlyozta: elsősorban az Európai Unióban érvényes gyakorlathoz való fokozott alkalmazkodás te­szi szükségessé a jogszabály új­bóli módosítását. Hozzátette: a je­lenlegi szabályozás nem minden esetben alkalmas az egységes ér­telmezésre, ezért is indokolt a pontosítás. A változtatási javaslat a hang­súlyt a vagyoni, jövedelmi hely­zet valódiságának alapelvére he­lyezi, ennek alapján módosítja az éves beszámolók követelmé­nyeit. Újdonság, hogy - az euró­pai normáknak megfelelően - az eszközök beszerzési, illetve előál­lítási árához az egyedileg felme­meg Tiszafüreden, de a cég a je­lentkező igények függvényében vállalja különböző faipari termé­kek gyártását. A Piremon két éve megnyitott boltja munkaruházati termékeket s a cég más munkahelyein elkészí­tett szoba- és konyhabútorokat ér­tékesít. Itt a megfelelő vásárlói ke­resletet - amivel különben elége­dettek - a termékek alacsony árai­val kívánják fenntartani. Tiszafüreden tehát úgy néz ki, hogy megtalálta számítását a Pi­remon. Ezt jelzi talán az is, hogy az előzetes tárgyalások alapján ezzel a dolgozói létszámmal 1997-ben is biztosított lesz a munkaellátottság. -p­rülő költségek is hozzáírhatóak lesznek, és változik a vásárolt eszközök elszámolásának gya­korlata is. Megszűnik az előző évekről a veszteségek átvitelének lehető­sége és egységes szabályozás várható a támogatások, juttatások területén. A hitelezők érdekeit védi az a tervezett szabály, amely szerint osztalékot csak abban az esetben lehet majd fizetni, ha ez­által nem csökken a gazdálkodó szervezet tulajdonosi tőkéje. A javaslat megoldást kínál a devi­zaárfolyam változásából adódó veszteségek kezelésére is. A tervezet elfogadásával az egyéni vállalkozók kikerülnének a számviteli törvény hatálya alól, így csökkenne az egyszeres könyvvitelre kötelezettek száma. A kívánt változtatások módo­sítják a devizatörvény, illetve a helyi adókról szóló törvény egyes előírásait is. Változások a számvitelben

Next

/
Thumbnails
Contents