Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

1996. november 29., péntek Megyei Körkép 3. oldal Tengernyi búzát vetettek a megyében A tavalyinál mintegy tíz százalékkal nagyobb terü­leten, összesen 145 ezer hektáron vetettek őszi bú­zát az idén szőkébb ha­zánk mezőgazdasági szö­vetkezetei, társas vállalko­zásai és kistermelői - de­rül ki többek között a me­gyei földművelésügyi hiva­tal november végi összesí­téséből. Bottyán Béla, a hivatal he­lyettes vezetője érdeklődé­sünkre elmondta: emellett földbe került az őszi árpa 12 ezer, a triticale és a repce 6-6 ezer, a rozs pedig közel ezer hektáron. A tavaszi- növé­nyek alá eddig összesen 170 ezer hektárt szántottak fel a megye gazdái, de további 50 ezer hektár van még hátra. Ami a betakarítást illeti, a cukorrépát 12 ezer hektárról szedték fel, hektáronként át­lagosan 35 tonnát. Körülbe­lül 30-40 hektáron maradt csupán a földben az édes gyökér, a táblák mellett azonban nagy mennyiség vár elszállításra. Az októberi kedvező idő egyébként jót tett a növénynek, valame­lyest emelkedett a cukorfok. A napraforgót 58 ezer hektárról gyűjtötték be, a termésátlag elérte az 1,8 ton­nát. A takarmánykukorica az idén szintén jó hozamot pro­dukált, átlagosan 5 tonnát meghaladó mennyiséget ta­karítottak be, igaz, mintegy kétezer hektár még a kom­bájnokra vár. -lz­Ünnep Kisújszálláson Börtönből könyvtár Kisújszálláson a városi bör­tön épületébe ezelőtt 35 éve költözött be az Arany János Könyvtár. Tegnap erre az év­fordulóra emlékeztek. A megjelent könyvtárosokat Gubuczné Tömör Mária igaz­gató köszöntötte. Mint elhang­zott, az elmúlt négy év alatt a könyvtár támogatásból, illetve saját anyagi erőből teljesen megújult belülről. A Gamesz a külső tatarozást is elvégezte az évfordulóra. A Czobor Sándor helyi képzőművész tervezte „Könyvtáros Bagoly” cégérhez a városvédő és szépítő egyesület adta a pénzt, így tegnap ezt is felavathatták. A könyvtár korábbi vezetője, Ö. Tóth Lajosné szólt az eltelt évtizedekről. 1950 előtt az úri kaszinóban volt a könyvköl­csönzés, 1952-ben a Kunsági Hotel épületébe költöztették a könyvtárat, majd 1960-ban kezdték meg a városi börtön fel­újítását. 1961. szeptember 21-én már innen kölcsönözték a köny­veket. 1988-ban a városházi pincegalériában zenei könyvtá­rat alakítottak ki. Idén is több pá­lyázatot nyertek, így számítógé­peket, programokat vásároltak, s számítógépes adatszolgáltatás, gyermekvers-adatbázis is van. Gondok már az anyaméhen belül (Folytatás az 1. oldalról) Már a terhesség légköre befo­lyásolja a gyereket, az első za­varó hatások ekkor jelentkez­nek. Az anya életmódja, táplál­kozása, pszichés állapota nagy­ban szerepet játszik az ilyen ko­rai gondok jelentkezésében - folytatta Buda Béla. Az anyaság ma sokkal bonyolultabb. Maguk az anyák is bonyolultabbak let­tek, nem veszi körül őket olyan családi háttér a terhesség alatt, mint régebben. Érdekes változás az apa sze­repének módosulása. A mai apa jobban kiveszi részét a gyerek- nevelésből, jobban együtt él a gondokkal. Ezen felül fontos szerepe van akkor, amikor társát a terhesség utolsó hónapjaiban a fellépő pszichés változásokon kell átsegítenie, és ezáltal a magzatot érő káros hatásokat is csökkenteni lehet. A szakmai nap részeként a szakemberek ellátogattak azokba a házakba, ahol az állami gondozott gyerekeknek csalá­dias környezetet biztosítanak nevelőik oly módon, hogy együtt élnek velük. P. E. A gyerekek ugyan nem voltak otthon, de a vendégeknek így is tetszett minden. fotó: m j. Hubertusz jásztelki védencei önállósodnak Vad nélküli pusztaságot örökölnek? Az újonnan alakult jásztelki vadásztársaság elnöke, Ivanics Győző attól tart, hogy amikor minden remény szerint jövő márciusban átveszik a vadászati jogot Jásztelek határában, szinte csak a puszta földet kapják meg ... A vadászati törvény rendelke­zése alapján minden, háromezer hektár földterülettel rendelkező csoport alakíthat vadásztársasá­got. Jásztelek közigazgatási te­rületein három - alattyáni, jász­berényi és jászjákóhalmi - va­dásztársaság osztozik. A jásztel­kiek az alattyáni vadásztársa­sághoz kívántak csatlakozni. A fogadókészség azonban Ivanics Győző elmondása sze­rint nem volt meg az alattyáni- akban. Ezután döntöttek az ön­álló vadásztársaság alakítása mellett. Szándékuk mind a föld- tulajdonos gazdáknál, mind az önkormányzatnál támogatásra lelt. A tulajdonosoktól össze­gyűjtött nyilatkozatokat - me­lyek az adott területek vadászati jogát a társaságnak adják - csa­tolták a megyei FM-hivatalhoz elküldött pályázatuk mellé. Ez idő szerint már a bejegyzésről, a megalakulást engedélyező hatá­rozatról várják az értesítést, ami jövő márciusig is eltarthat. Ivanics Győző több helyről is hallotta, hogy az újonnan ala­kuló vadásztársaságok szinte csak a csupasz földet tudják át­venni elődeiktől, mivel azok a vadállomány jelentős részét ki­lövik az átadás előtt. Az elnök reméli, hogy ezek a híresztelé­sek csak rosszízű pletykák. Bár a jásztelki határ Ivanics Győző szerint első osztályú apróvadas terület, és sok őz is megfordul errefelé, de egy „csak azért is” kilövési hullámot nem bírna ki. A társaságnak először is pénzhez kell jutnia, hogy a köte­lezően előírt vadőrt és admi­nisztrátort alkalmazni tudják. Ennek érdekében az első évek­ben saját vadászati lehetőségeik­ről is lemondanának, és bérva­dászatokat hirdetnének meg. cs Növekszik a családi pótlék Ha a parlament megszavazza, átlagosan 23 százalékkal több lesz a családi pótlék - jelen­tette be Szolnokon Béki Gab­riella, az SZDSZ frakcióve­zető-helyettese, aki képviselő- társa, Szabó Rudolfné dr. vendégként látogatott az SZDSZ területi irodájában. Béki Gabriella az SZDSZ me­gyei szociálpolitikai tagozatá­nak alakuló ülésén vett részt. Mint a politikus kijelentette, a tagozat és azon belül a szekciók létrejöttét a társadalmi változá­sok kényszerítették ki. A tago­n Béki Gabriella zat egyébként már a ’ 98-as vá­lasztásokra is előkészíti a párt programjának rá eső részét. Béki Gabírélla aktuálpoliti- kai kérdésekről szólva kijelen­tette, hogy hosszú vita eredmé­nyeként eldőlt a családipótlék- emelés ügye. Három év után - ennyi ideje nem nyúltak az ösz- szeghez - tehát 7,5 milliárd fo­rintos pótléktöbbletről, átlag­ban 23 százalékos emelésről szavazhat az Országgyűlés. Szólt a bölcsődei támogatás­ról is, amelyet szintén fontos­nak lát a párt, hiszen ezen a te­rületen is jelentős igények mu­tatkoznak. Igaz, erre a pénzek meglehetősen kevésnek bizo­nyulnak. T. A. Kölcsönasztaltól az üzemcsarnokig Ki tudja, hány négyzetméter lehetett az a baráti szívességből irodának kölcsönadott lakás, melyben egy szintén kölcsönbe kapott íróasztal mellett megalakult a Stukkó Kft. Az azóta el­telt néhány év alatt az általa épített létesítmények alapterületét ezer négyzetméterekben lehet csak összeszámolni. A Mezőgépnél például 82 millió forint értékben épít egy üzem­csarnokot, a húsiparnak pedig 21 milliós értékben, januárban elkészülő sonkaüzemet. A Stukkó Kft. mai munkaértekez­letén tehát lehet summázni az eredményeket. A kívülállók számára ott a tanulság: munka- nélkülivé válva is meg lehet ta­lálni a boldogulás útját, ha az ember leleményes és kihasználja a lehetőségeket. Úgy, mint Mar­ton Ferenc tette a Stukkó Kft. megalakításával akkor, amikor az állami és tanácsi építőipar megszűnésekor építésvezető­ként az utcára került. Látlelet Békés nélkülözés Csak azt nehéz pontosan kiszámítani, hogy a napról napra hal­mozódó terhek következményeképpen az állampolgárok több­sége mikor válik igazán békétlenné. Vagy annyira türelmet­lenné, hogy az erőszakos cselekményeket is esetleg a lassú éh­haláltól való félelem rémével lehetne magyarázni. Szerencsére az utóbbitól még távol vagyunk, annak ellenére is, ha például az élelmiszerek vagy az energiaárak várható drágulása drámai helyzetet teremthet. Habár statisztikailag könnyen bizonyít­ható, hogy idáig száz forintból alig negyvenet költöttünk élel­miszerre, de legalább ennek megvolt a forrása. Akár olyan for­mában is, hogy az életviteli szokások gyökeresen átalakultak. Természetesen ki-ki önszántából korlátozhatja villanyáram-, gáz- és vízfogyasztását (nem beszélve a ma már egyre inkább luxusnak számító művelődési igényekről), ám mindez vég nél­kül mégsem folytatható. Az efféle kísérletek ugyanis túlontúl nagy veszteséggel járnak. Mert arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a gazdasági fej­lődéshez szükséges erőforrások nem nélkülözhetik a társadalmi szereplőket. így - közgazdasági szóhasználattal élve - az átké­pezhető munkaerőt sem, aki például képtelen lemondani a napi fogyasztás bizonyos formáiról. Ha a makrogazdasági mutatók bűvöletében élők rendszerint nehezen hiszik is el mindezt, túl­buzgóságuk a legkevésbé sem tekinthető irányadónak. A min­dennapi tapasztalatok miatt sem. Aki ugyanis nap mint nap nél­külöz, aligha töltheti el reménységgel az a tény, hogy - többek között - azért nincs szükség a kereslet további szűkítésére, mert a gazdaság teljesítőképessége és a hazai felhasználás között kia­lakultak az arányok. Feltételezhetően nem is érti, miről van szó. Ám ennél sokkal nagyobb baj, hogy az amúgy hihetőnek lát­szó pénzügyi egyensúlyteremtés áldásos következményeit igen kevesen érzékelik. Éppígy a jólét, a biztonság és a személyes függetlenség jellemzői, melyekkel változatlanul a tulajdonosi és a hatalmi elit tagjai rendelkeznek. De amilyen mértékben a társadalmi igazságosság illúziója szertefoszlik, illetve a szociá­lis felelősség már nyomokban sem jelenik meg, olyan mérték­ben állandósul a nélkülözéshez való jog. Csakhogy az enge­delmességet és a beletörődést jelző békesség túlságosan töré­keny ahhoz, hogy hosszabb távon építeni lehetne rá. Mert eb­ben a közvetlen létfenntartással összefüggő tények kiváltképp fontos szerepet játszanak. Annak okán is, hogy a szűkölködés vagy az ínség határai eléggé egyértelműen meghatározhatók. • Kerékgyártó T. István Az Electrolux jászárokszállási gyárában Nem jegelik a fejlesztéseket Jászárokszállás önkormányzati testületének tegnapi ülésén a Lehel Hűtőgépgyár Kft. igazgatója, Kertész Tibor és az árok- szállási CR Divízió igazgatója, Hubanov Mihály személyesen válaszolt egy korábbi, az Electrolux árokszállási gyárának sor­sáról érdeklődő interpellációra. Kertész Tibor elmondta, a Hű­tőgépgyárban az elmúlt évben jelentős fejlesztések voltak, s ezek folytatását az elkövetke­zőkben is tervezik. A tervek megvalósításában az árokszál­lási gyárnak is szerepet szán­nak, az üzem visszafejlesztése nem cél. A jövőre nézve biztosat azonban a piaci feltételek ál­landó változása miatt nem tud ígérni egy nemzetközi cég fele­lős vezetője. Hubanov Mihály hozzátette: a városi gyár termelését sikerült megduplázni, így idén nullszal- dóval zárhatnak. A jövő év ter­vei már 100 milliós pozití­vummal számolnak a helyi gyár esetében. Nagy jelentőségű elképzelés egy speciális, a Coca- és Pepsi- Cola cégeknek szállítandó hű­tőberendezés. Ha a megrende­lést megkapják, az több ezer té­teles igény kielégítését jelenti majd, és ez a munkaerő-szük­séglet növekedését vonhatja maga után. Az agrárprogram csak ígéret (Folytatás az 1. oldalról) Az érdekképviselet az elmúlt két esztendő alatt számos eredményt könyvelhet el, hi­szen sikerült például a Bokros­csomag hatásait enyhíteni, és az új szövetkezeti törvényt leve­tetni a napirendről, növekedtek a kamattámogatások. A hozzászólók egyebek mel­lett hangsúlyozták, hogy sem a kormány, sem pedig a parla­ment nem érzékeli az agrárium helyzetét. A jogbiztonságon túl elsősorban az ágazat jövede­lemtermelő képességének hely­reállításához és a piacvédelem megteremtéséhez kérték az ér­dekképviselet segítségét. Ha a kormány az árakon ke­resztül garantálja a külföldi tu­lajdonba került energiaszolgál­tatóknak a nyereséget, akkor ezt miért nem teszi meg a ma­gyar agrártermelőkkel - hang­zott el a rendezvényen. L. Z. Szociális ellátás és uniós menetrend A Magyar Szocialista Párt két országgyűlési képviselője, Jau- ernik István és dr. Füle István találkozott tegnap a sajtó képvi­selőivel Szolnokon, és tájékoztatták őket néhány aktuális poli­tikai kérdésről. Jauemik István a szociális igaz­gatásról és a szociális ellátásról szóló törvény módosításáról be­szélt. Mint mondta, két lényeges változás a rendszeres szociális segély kategóriájának bővítése és a lakhatási segélyen belül a fűtési támogatás bevezetése. Az előzővel kapcsolatban elhang­zott, hogy rendszeres szociális segélyre azok lesznek jogosul­tak, akik kiesnek a jövedelem- pótló támogatásból, de együtt­működnek a munkaügyi köz­pontokkal, igyekeznek elhe­lyezkedni. Ez a segélyezési forma a minimálnyugdíj 70 szá­zaléka, és határidő nélkül folyó­sítható. A képviselő kérdésre elmondta, hogy ez körülbelül 35 ezer embert érint, az önkor­mányzatok fizetik, amelyeknek erre megvan a fedezetük. Dr. Füle István nemrég egy delegációval Brüsszelben járt az Európai Unió központjában, ahol megbeszéléseket folytattak a csatlakozás menetrendjéről is. Úgy fogalmazott, hogy vége a szép beszédeknek, most már a konkrét kérdésekről kell be­szélni. A lehetséges felvételi menetrendről elmondta, hogy az érdemi tárgyalások valószínűleg 1997 második felében kezdőd­nek, és optimális esetben mint­egy két évig tartanak. Ezután zajlanak le a ratifikációs tárgya­lások, s a fölvételre 2001-ben vagy 2002-ben kerülhet sor. A csatlakozáshoz bizonyos föltéte­leket kell teljesíteni a vámpoliti­kában, a jogharmonizációban, a gazdaság növekedésében. Kérdésre válaszolva részlete­sebben szólt arról, hogy az ag­rárgazdaságot milyen mértékben kell átalakítani az EU-csatlako­zás érdekében. Megemlítette, hogy nem készült el az ezzel kapcsolatos magyar agrárprog­ram, így gyakorlatilag ma senki sem tudja, milyen agrárszerke­zettel lépjen be Magyarország az Európai Unióba. Utalt arra. hogy a Földművelésügyi Minisztéri­umban bekövetkezett személyi változások ezzel is összefüggés­ben lehetnek. A továbbiakban Jauemik Ist­ván aktuális parlamenti ügyek­ről tájékoztatta a sajtó képvise­lőit, fölvázolva a törvényhozó munkának az év végéig szóló menetrendjét. B. A. A budapesti Pitypang Színpad lépett fel tegnap délelőtt a tószegi művelődési ház­ban, ahol a Kalamajka tündér című mesejátékot adták elő a község óvodásainak és kisiskolá­sainak. Felvételünkön a Kelekótya király (Kenessy Zoltán) és a Kacabajka bolond (Jogrí Jó­zsef) egy jelenete látható. fotó: mészáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents