Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-28 / 278. szám

1996. november 28., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Jó szakképzés nélkül nincs gazdasági fejlődés Képzett munkaerőt kedvel a tőke A szakképzés útja az ezredforduló felé - ennek a gondolatnak a jegyében tartottak tegnap Szolnokon szakmai tanácskozást, amelyen jelen volt többek között dr. Benedek András, a Mun­kaügyi Minisztérium államtitkára és dr. Forray R. Katalin, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője. Jövendő diákok, fóiskolanézőben Nyílt napot tartott tegnap a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, amelyen bemutatta jövendőbeli ha'Iga­tóinak, hogy milyen a diákok élete, és milyen feltételeknek kell eleget tenniük, hogy beke­rüljenek a főiskolások közé. Az érdeklődés igen nagy volt, sokan be sem fértek a Városi Művelődési Központ színház- termébe. Volt, aki több száz ki­lométerről jött el, hogy tájéko­zódjon. Dr. Molnár István fő­igazgató megnyitójában többek között a Nyugat-Európához tör­ténő felzárkózás fontosságáról beszélt, s arról, hogy az oktatás­nak ebben milyen szerepe van. Ismertette a nemrég megnyitott Európa-kabinet jelentőségét, és beszélt a főiskola külföldi kap­csolatairól. Ezután a jövendőbeli hallga­tók egy videofilm segítségével is képet kaphattak a főiskola éle­Biztos pont a helyi adókból származó bevétel Jászberényben Ó, te drága tömegközlekedés! Legbiztosabban a helyi adókból várható bevétel tervezhető Jászberény jövő évi költségvetésében - ezt is tartalmazza az a javaslati csomag, amelyet tegnap este terjesztettek a közgyűlés elé. Az adókból származó bevétel 270 millió körüli lesz, míg az államtól visszaosztott szja-átengedés révén 313 milliót oszthat tovább közfeladatai ellátására a herényi önkormányzat. Talán nemsokára főiskolások lesznek . FOTÓ: CS. I. téről, majd Nagy Andrásáé, a tanulmányi hivatal vezetője és Váci Ferencné, a helyettese álta­lános és gyakorlati tudnivalók­kal ismertette meg az érdeklő­dőket. Szó volt többek között a jövő évi felvételik rendjéről, a felvételi vizsgák feltételeiről és követelményeiről, egészen olyan részletességig, hogy ho­gyan kell Kuólteni a jelentkezési lapokat. A tájékoztatók után az érdek­lődők megtekinthették az isko­lát, illetve a kollégiumot, és le­hetőségük volt óralátogatásra is. A vendégek először a „Roma Esély” Alternatív Alapítványi Szakiskolába látogattak, ahol találkoztak á sajtó képviselői­vel is. A kérdésekre adott vála­szaikban elsősorban arról be1 székek, hogyan támogatja a két minisztérium a szakképzés kü­lönböző formáit, mennyire te­kintik szívügyüknek a nemrég kezdődött szolnoki kísérletet, s mit várnak tőle. Miskó Ist­vánná, a megyei munkaügyi központ igazgatója a képzés gyakorlati hasznáról szólt. Megemlítette, hogy a tanulók ennek a sajátos szakképzésnek a révén útkarbantartó, parkgon­dozó vagy adatrögzítő képesí­tést szereznek. Valamennyien hangsúlyozták azonban, hogy az iskola célja nem csak ez. Szeretnék visszaszoktatni a ta­nuláshoz azokat a fiatalokat, akik általános iskolába már nem járnak, dolgozni viszont még nem kezdhetnek. A program délután a munka­ügyi központban folytatódott, ahol dr. Benedek András tartott Tetőzte a bajokat, hogy a három község téeszét egyesítő tiszaörsi nagygazdaság felbomlása után a nagyivániak jelentős adósságál­lományt örököltek. Azóta nem csak a földalappal kapcsolatos tulajdonjogi kérdések rendezet­tek, hanem a szövetkezet mun­kája is: 1995 végén már 8 mil­liós nyereséggel zárt a gazdaság, ami idén várhatóan meg is dup­lázódik. Ez jósolhatóan 110 mil­lió forintos éves árbevételt jelent majd. A szövetkezet idén 30 milliót költött technikai háttere és gépparkja korszerűsítésére. Lajtos István elnök szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy jól tervezték meg a nö­vénytermesztési célokat: a 600 hektáron termelt búza és 250 hektáron elvetett napraforgó (Folytatás az I. oldalról) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény hatá­lya ugyanis a szervezett mun­kavégzésre - mint például a munkaviszonyban, közalkal­mazotti jogviszonyban végzett munkára -, valamint a tanulói­hallgatói jogviszonynak egy szűk rétegére terjed ki. A törvény alkotói itt azokra a diákokra gondoltak, akik gyakorlati képzésben vesznek először előadást „A szakképzés időszerű feladatai” címmel. Ebben többek között elmondta: Magyarországon a fiatalok mintegy 30 százaléka nem sze­rez semmiféle szakmai képzett­séget, holott Nyugaton ez a szám csak 15 százalék. Ugyan­akkor a szakmai képzés 54 szá­zaléka ma már érettségire épül. Ha tehát nem akarunk lema­radni az európai államoktól, erősítenünk kell a szakmai kép­zés minden formáját. Mint mondta, a szakképzés humán befektetés, nem csak az abban részt vevő személynek, de a ré­gió gazdasági fejlődése szem­pontjából is fontos. A tőke ugyanis oda megy, ahol képzett munkaerőt (is) talál. Amelyik önkormányzat takarékosság címén leépíti a szakképzést a saját területén, az megteszi az első lépést a régió leszakadása felé. A program további részében dr. Forray R. Katalin és dr. He­gedűs T. András tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást. azért bizonyult jó választásnak, mert eladhatóságával és jó ár­fekvésével biztosította a nyere­séges gazdálkodást. Nagyivánon egyelőre nem foglalkoznak ál­lattartással, mert a szétválás ide­jén 4500 juhot és 150 szarvas- marhát kellett feláldozniuk a tar­tozások rendezésére. Jövőre azonban a helyi állattartási ha­gyományokra építve fokozato­san újra szeretnék meghonosí­tani a juhtenyésztést. Nagyivánon tehát talpon ma­radt a szövetkezet, ami annak is köszönhető, hogy az a 35-40 ak­tív dolgozó, akiknek folyamato­san munkát tudnak adni, egyre jobban átérzi: a tulajdonosi fele­lősséggel végzett munka hoz­hatja a legtöbbet a „konyhára”.-percze­részt, az általános iskolák ne­bulóira viszont nem.- A tanulók balesetvédel­mével nem feltétlenül a mun­kavédelemről szóló törvény­nek kell foglalkozni, ez a köz­oktatási törvény feladata lenne. A Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumnak azonban e törvényből adódóan rendeznie kellene a diákok sorsát - hangsúlyozta Horváth Károly igazgató. -hgy­A pályaépítők nyomán Csökkentek a lassújelek Véghajrához érkezett a külte­rületi munka, november vé­géig dolgoznak a vasúti pálya­testeken a MÁV Jászkiséri Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Kft.-jének sárga testű gépei, gépláncai. Feladatuk, hogy munkájukkal szavatolják a vasúti pályák köz­lekedési biztonságát, a feltárt he­lyeken elvégezzék a megfelelő építést, karbantartási, a vágány­kitérők, váltók beszabályozását. Kérdésünkre Hajnal Géza igaz­gató elmondta, hogy idén szinte az ország egész területén dol­goztak a vasútvonalak szükség- szerű megújításán. Az év eddigi szakaszában kétezer vágányki­térő felújítási, szabályozási munkájának az elvégzése várt rájuk. Ezek a teljesítmények vé­gül is szavatolták, hogy a vasúti pályákon egyre kevesebb helyen kellett kitűzni a lassújelet, csök­kenteni a sebességet. A félezer dolgozót foglalkoz­tató kft. idei árbevételét várha­tóan teljesíti, netán némi nyere­ségre is szert tehet. A biztató eredményhez a pályatesteken dolgozókon kívül nem kis mér­tékben a korszerű, jórészt auto­matizált javítóüzemek is hozzá­járultak. A jelenlegi eredmények természetesen jobbak is lehet­nének, de a MÁV gondjai hoz­zájuk is begyűrűznek. Ármegállapítás decemberben (Folytatás az I. oldalról) Ezt úgy kell megtennie, hogy a szolgáltatócégeket nem kénysze­rítheti veszteséges tevékeny­ségre, vagy ha igen, a veszteséget neki kell kifizetnie. Az ármegál­lapító sorozatban a helyi busz- közlekedés várhatóan 22-24, a víz- és csatornamű-szolgáltatás 20 százalékkal drágul. A távhőért és a meleg vízért a Pénzügymi­nisztérium javaslata alapján 18 százalékkal kell t többet áldozni. Ez a számítások szerint egy 54 négyzetméteres lakás esetében évi 9 ezer forint többletkiadást je­lent majd a családoknak. Ugyan­csak emelkednek majd a szemét- szállítás tarifái is, ennek mértéké­ről azonban még további egyezte­tések folynak. Az az elképzelés is a testület elé kerül, hogy a művésztelep régi szárnyát barterügyletben újítsák fel, azaz a munka ellenér­tékét ingatlanátadással egyenlíte­nék ki. A város pályázik több, sportcélú ingatlan tulajdonjogára, így a holt-Tisza-parti vízitelepre, a sportreptéri kiképzőbázisra, va­lamint a Véső úti lőtérre. A polgármester kérdésre vála­szolva elmondta: a város eladta Titász- és Emász-részvényeit, az előbbit a névérték 55, az utóbbit pedig 61,5 százalékán, így közel 130 millió forinthoz jutottak. Várják a Tigáz-részvényeket is, ha azonban ezeket Szolnokra nézve hátrányosan osztják szét és nem kapják meg a kamatokat, beperelik az ÁPV Rt.-t. Az államtól kapott normatív hozzájárulás összesen 669 mil­liót tesz majd ki a megye máso­dik legnépesebb településén. Ennek túlnyomó része - 404 millió - a közoktatás intézmé­nyeinek fenntartását szolgálja. A szociális intézményekre 70 millió jut. A kiadási oldalon az adóként működő egészségügyi hozzájárulás többletterhet je­lent jövőre az önkormányzat­nak. Az intézmények anyagi Ezt úgy kell majd lefaragni, hogy az intézmények működőképesek maradjanak, s a már felvállalt kö­telezettségeket (hitel-visszafize­tés, aszfaltozás, bérlakásépítés) is tudja teljesíteni a város 1997-ben. Ugyancsak ekkor tartották a közmeghallgatást is, melyen az egészségügyi leépítésekről a pol­A Magyarok Világszövetsége mezőtúri szervezete az 1956-os sortüzeket vizsgáló történelmi tényfeltáró bizottság elnökét, dr. Kahler Frigyes történészt látta vendégül a minap, aki elmondta: a bizottság hatvannégy sortűz történetét vizsgálta meg. helyzetének további romlása várható. A működőképesség fenntartása ugyan biztosított­nak látszik, ám egyes területe­ken további megszorító intéz­kedéseket kell felvállalni - tar­talmazza a javaslatcsomag. A tegnapi döntés értelmében a városban január 1 -jétől a he­lyi autóbusz-közlekedés díjtéte­lei emelkednek az infláció, a költségek emelkedésének együttes hatásai miatt. Egyebek gármester elmondta, hogy föld­rengésszerű ágyszámleépítés nem volt, s a munkaerő megtartá­sára törekszenek a kórház veze­tői. Egy agrár szakember a városi belterületi belvíz problémájáról szólt, mely néhány hete nagy ká­rokat okozott több lakóházban. Pozitívan értékelte azt, hogy az­Az első sortűz október 23-án Debrecenben dördült el, ahol fegyvertelen diákok, polgárok ellen használtak éles lőszert. Az előadó felidézte a Parlament előtti, a mosonmagyaróvári, a salgótaijáni sortüzek történéseit. A vizsgálatok során kiderült, mellett a vonaljegy 38 forintról 46-ra, a tanuló- és nyugdíjas­bérlet 323-ról 420-ra, valamint az összvonlas havi bérlet 1075 forintról 1290 forintra változik. Hosszas egyeztetések, tár­gyalások, a vitás kérdések tisz­tázása után az önkormányzati testület tegnapi határozata ér­telmében a fogorvosi ellátást a következő évtől vállalkozói alapon működteti a város. A te­rületi ellátási kötelezettségről szóló szerződést az elkövetke­zőkben íiják alá. A testület megbízta a herényi kórház igazgatóját, hogy lakosságará­nyosan készítse el a fogorvosi körzetek felosztását a szerződé­sek megkötéséig. S. Cs. J. óta a város több utcáján meg­kezdte a hivatal a belvízelvezető rendszer felújítását. A kiskulcsosi városrészen a most megépült kö- vesutat előrelépésnek tartotta egy felszólaló, aki szeretné, ha ez folytatódna. Mások az utólagos közműrákötések elvégzése utáni állapotokra hívták fel a figyelmet, s azt javasolták, hogy vegyék el annak az engedélyét, aki nem tisztességesen állítja helyre a kö- vesutat a munkák elvégzése után. D. E. hogy az október 23-ára készült a hatalom. Fontosnak tartották, hogy a fővárost elszigeteljék a vidéktől, így Budapest környé­kén volt a legtöbb sortűz. No­vember 4-e után pedig a mun­kástanácsok hatalmát törte meg erőszakkal a Kádár-kormány. Nagyivánon, túlélve a gondokat Talpon maradt a szövetkezet Három évvel ezelőtt, a téeszek átalakulásának időszakában még jelentős gondokkal küszködött a Nagyiváni Mezőgazdasági Szö­vetkezet. Ennek egyik oka volt a földalapok bizonytalansága, ugyanis a gazdálkodásra alkalmas földterületek jelentős há­nyada a Hortobágyi Nemzeti Park alá tartozik a mai napig. Élve kerüljön haza a gyerek Hiányból nem lesz hiány jövőre Közgyűlés és közmeghallgatás Karcagon A karcagi képviselő-testület ülésén többek között a jövő évi költ­ségvetési koncepciót tárgyalták a képviselők. Elhangzott, jelentős hiánnyal néznek szembe 1997-re, mivel a költségvetés több mint 800 millió forinttal tartalmaz több kiadási igényt, mint bevételt Az ’56-os sortüzek története Hamarosan süket lesz a vonaluk (Folytatás az 1. oldalról) A fejlesztések megvalósulásá­val, a tulajdonrész átadásával a társaság elvégezte az alapítás­kor kitűzött feladatát, így az igazgatótanács döntése értel­mében végelszámolással kell megszüntetni azt. A Jász-Com Részvénytársa­ságnak egyetlen volt partnere felé sincs tartozása, így a meg­szüntetés előtti törvényileg meghatározott várakozási idő csupán formalitásnak tekint­hető. A cégjegyzékből való ki­vezetés, a végelszámolás után - melyre jövő év első felében kerül sor -, az előzetes számí­tások szerint nem egészen 10 millió forintos maradványa lesz a társaságnak. Papp Zoltántól megtudtuk, ezt a pénzt az alapító önkor­mányzatok között kell kiosz­tani. —scsj— A Penny Markét élelmiszerdiszkont - mely nemrég nyűt meg - a kisújszállásiak kedvenc üzlete lett. A több száz négyzetméter alapterületű üzlet igen kedvező áron kínálja a különféle élelmiszereket a naponta betérő közel ezer vásárlónak. fotó: csabai Szabó bácsi ma is szeret tájékozódni a világ dolgairól „Százéves” birkapörkölt az unokákkal Szabó István 1896. november 27-én született Karcagon. Száza­dik születésnapján tegnap otthonában köszöntötte dr. Fazekas Sándor polgármester, Földvári Imréné dr. jegyző és a Vörös- kereszt Karcagi Területi Szervezete nevében Dobos István, s átadták Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntő levelét is. Az ünnepelt fiatalkorában a té- eszben dolgozott kőművesként, onnan ment nyugdíjba 1965-ben. Gyerekkorában szüleivel és hat testvérével - három fiú, há­rom lány - együtt a Kacsóh utcá­ban lakott, s a Csengős iskolába járt. A Lengyelországban eltöltött két év munkaszolgálatra, amikor is Lublin mellett dolgoztatták őket, még mindig emlékszik. Jobb lábát akkor rúgta meg a ló, így jöhetett hamarabb haza. Em­lékszik arra is, amikor a románok bejöttek 1918-ban. A főhadiszál­lásuk ott volt, ahol ők laktak, a házba nekik nem volt szabad be­menni, csak ki kellett a románo­kat szolgálniuk, s a mikor to­vábbmentek, szerencsére nem vittek el mást, csak a kedvenc ru­hakeféjét. Abban az időben ő Nagy Sándor gazdánál volt éves cseléd, akitől egy fias lovat vittek el az istállóból a románok. Első feleségének a kezét a ta­nyán kérte meg szüleitől. Vele 33 évig élt együtt. Az esküvő után a szülői házba költöztek, 1943-ban pedig áthurcolkodtak a Villamos utcai házba. Felesége halála után újból megnősült, s a második asszonnyal is 25 évig éltek együtt boldogságban. 1979 óta özve­gyen él. Míg tudott mozogni, addig so­kat dolgozott a ház körül. Ma már az újságban csak a nagy betűt tudja elolvasni, de a rádióban a híreket mindig meghallgatja: sze­ret tájékozódni a világ dolgairól. A család, feleségei gyerekei, a kilenc unoka, 26 dédi és 4 ük­unoka nem sűrűn járnak haza, mert messzi laknak. Testvérének a lánya és a testvérhúga rendsze­resen látogatja. Pista bácsi napjai már lassan telnek, mert csak járókerettel tud járni, így gyakran felidézi az el­telt éveket. Legemlékezetesebb neki az a két és fél hold, melyen, mint megfogalmazta, a maga koldusaként dolgozgathatott, s abban megtermett a krumpli, zöldség. Hosszú életének titka a mértéktartó evés, mérsékelt ivás. Kedvence a birkapörkölt, melyet szombaton, az unokáival fog el­fogyasztani. -de-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents