Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

1996. november 19., kedd Sorstársak 7. oldal Fogyó forintok „Az anyagi helyzetünk sokkal rosszabb, mint az elmúlt években volt...” .Pályáztunk ebben az évben is, mégis kevesebb pénzt tudtunk szerezni, mint régebben...” Hányszor, de hányszor lehet hallani civil szervezetektől, érdekvé­delmi egyesületektől ezeket a mondatokat! Kétségtelen: az egyre ne­hezedő viszonyok között az ő helyzetük is rosszabbodik. Az elszaba­duló árak ugrását nem fedezi a költségvetésből kapott összeg. Ha onnan több is jutna egy-egy civil szervezet asztalára, tudni kell, hogy ezek az egyesületek, szervezetek rengeteg saját munkával na­gyon sok szponzort, adományt szereztek az elmúlt években. Volt, aki rendezvényeihez (bál, futás) szervezett támogatókat, volt, aki a szerve­zet tevékenységéhez keresett segítséget. Az adományozók is külön­böző módon segítettek: volt, aki pénzt adott, mások természetbeni jut­tatással (ajándéktárgyakkal, élelmiszerrel, tombolatárgyakkal) támo­gattak. Jelentős bevételi forrás volt a különböző pályázatokon való részvétel. Noha legtöbb esetben a pályázatok sikeréhez kellett némi sa­ját erő (pénz vagy egyéb), mégis a legtöbb szervezet, amelyik szor­galmasan figyelte a pályázatokat, és jelentkezett a kiírásokra, jelentős összegekhez juthatott, még ha azok tíz-, húszezer forintokból jöttek is össze. Mert sok húszezer forint sokra megy... Az utóbbi időben azonban a pályázatokban sem bízhatnak annyira. Tapasztalataik szerint egyre szűkül az a kör, ahol eséllyel indulhatnak, így egyre több helyre fölöslegesen küldik el elképzeléseiket. Másrészt, csökkentek a pályázaton nyerhető összegek is. így ez összességében ronthat egy szervezet pénzügyi helyzetén, az elmúlt évekhez viszo­nyítva. Az anyagiak annyira meghatározzák a mozgási lehetőséget, hogy van olyan szervezet, amelyik az idén a hagyományos megyebálját sem tudta megtartani - anyagi okok miatt, pedig tagjai nagy részének egész évben ez lett volna az egyetlen bál, amelyen részt vesz... Egyre többet találkoznak egymással Nehéz a magányosok helyzete Ezerhatszáz olyan személyről tud a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének megyei szervezete, akik vak személyi járadékban részesülnek. A szervezet tagjai közé azonban alig 40 százalékuk tartozik. Ezért a szervezet minden lehe­tőséggel élni próbál, amelyik segít hírt adni tevékenységük­ről. Tavaly 654-en tartoztak a szervezethez, az idén 689 tagot számlálnak, közülük 41 a gyengénlátó. Tizennyolc, 14. életévét be nem töltött gyermek is szerepel a szervezet nyilván­tartásában. Hogy tartozhatnak- e a legkisebbek a szövetséghez, ez állandó vita tárgya, ugyan­akkor a tagság 50 százalékos kedvezménnyel megkönnyítené a szülőknek az utazást. A tagok közül sokan panasz­kodnak megélhetési gondokról, romló körülményekről. A ma­gányosan élő, idős emberek helyzete is nehéz, de jóggal pa­naszkodnak a családot fenn­tartó fiatalabbak is. A tagok változatos kérések­kel keresik fel a megyei szerve­zetet. Tömegesen reklamálták a 3 ezer forintos egyszeri nyug­díj-kiegészítés elmaradását, amit azért nem kaptak meg, mert a vak személyi járadéku­kat beszámolták a jövedel­mükbe. Sokan rendkívüli segé­lyért, jogi, egészségügyi, lelki tanácsokért fordulnak a szerve­zethez. Az elmúlt egy év alatt többek között 29 tagtársukat támogat­ták segédeszköz vásárlásában, húsz rászorulónak juttatták el a Vöröskereszt élelmiszercso­magjait, tízen pihentek a szö­vetség üdülőjében, alapítvá­nyuk 19 igénylő telefonbeköté­séhez járult hozzá. Vakvezető kutyához egy tag jutott, egy pe­dig várakozik. A szervezeten belül nagyon jók a kapcsolatok. A megye nagy részével van érintkezés, területfelelősök segítségével - kivétel a Tiszazug, Tiszaföld- vár és Tiszafüred. Azt ott élő tagtársaknak nincs területfele­lősük, így közvetlenül a megyei szervezettel leveleznek, tartják a kapcsolatot. A vidéki tagcsoportok a leg­több helyen klub formájában működnek, változatos kulturá­lis és szabadidős programokkal. Ezek a klubok egyre többet ta­lálkoznak egymással is. A megyei szervezet azon ke­vesek közé tartozik, akik saját irodájukban végezhetik munká­jukat. A korábban bérelt helyi­séget ugyanis megvették az ön- kormányzattól. Az elmúlt egy év alatt sikeresen pályáztak több helyen is, igaz, az elnyert összeg szerényebb volt a ko­rábbiaknál. Az oldalt írta: Paulina Éva és Simon Cs. József Fotók: Csabai István Megtartották a hagyományos jótékony célú bált Mi is ott voltunk! A tartalmasabb életért címmel ismét jótékony célú bált rendezett az Oázis Alapítvány az Ér­telmi Fogyatékos Fiatalokért és a Kézenfogva Értelmi Fogyatékosok Megyei Érdek védi Imi Egyesülete. A bál immár hagyománynak számít Szolnokon, hiszen minden ősszel megrendezik. Mint mindig, most is Tisza Szálló adott ott­hont a rendezvénynek, maximálisan biztosítva a vendégek kényelmét. A szokásokhoz híven telt ház volt. A bálnak már törzsközönsége van, olyan szervezetek képviselői és magánembe­rek, akik évről évre „visszajárnak”. Ugyanígy kialakult támogató köre van a rendezvénynek. A bált dr. Pintér Sándor professzor, az Oázis Alapítvány elnöke nyitotta meg. Díszvendég volt Vastagh Pál igazságügy-miniszter és fele­sége. Vastagh Pálné Göncz Árpádné üzenetét olvasta fel a résztvevőknek. A köztársasági el­nök felesége nem tudott részt venni a bálon, de meleg szavú üdvözlettel köszöntötte a megje­lenteket. A műsorban fellépett Karda Beáta táncdal­énekesnő, aki ezúttal is jő hangulatot teremtett ritmusos dalaival. Vasvári Csaba, a Szigligeti Színház művé­sze prózát, Bálint Erika és Szokoly Lajos pe­dig ismert nótákat adott elő. Egy váratlan felajánlás is érkezett: Szabó István Svédor­szágban élő pánsípművész ajánlotta fel, hogy műsort ad a bálon. Az est egyik fénypontja volt, amikor a fo­gyatékos gyerekek a nyári táborban tanult műsorukat adták elő. A vacsorát tombolasorsolás követte, majd a táncolóké volt a főszerep - a késő éjjeli órákig. A bál bevételét a fogyatékosokat befogadó kialakítandó gondozóházra fordítják. Felső képünkön a bál résztvevői láthatók. Középen a baloldali képünkön Szabó István pánsípművész, jobboldali képünkön a gyere­kek műsorának egy részlete. Az alsó képen a fogyatékos gyerekek mu­tatják be műsorukat. Hírek Segítség A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Szakképző Iskola és Gyer­mekotthon alapítványt hozott létre. Céljuk támogatni a halmo­zottan hátrányos helyzetű fiata­lok anyagi, erkölcsi, szellemi esélyegyenlőségének megvaló­sulását, javítani a szakmai kép­zés feltételeit. A szakképzőbe olyan, általános iskolát végzett tanulók járnak, akik hátrányos szociális és egyéb körülményeik miatt az általános iskola elvég­zése után nem tanulhatnak kö­zépfokú intézményben. Az isko­lában szakképesítést szerezhet­nek ezek a gyerekek, illetve, akik közülük időközben „felzár­kóznak”, azok átmehetnek szakmunkásképzőbe. Az őket támogató alapítvány neve: A Holnapért Alapítvány, számlaszáma: 10404508­45016688-00000000. Karácsonyi vásár Fogyatékosok készítette kará­csonyi díszeket (csillagok, fe­nyőfára akasztható díszek, ajándéktárgyak díszítőelemei) és csomagolt papírzsebkendöt árusítanak Szolnokon, a Bimbó utca 67. szám alatt. Aki itt vásá­rol, nemcsak a karácsonyi kel­lékeket veszi meg, hanem rá­szorulókat is támogat. Télapó-ünnep December 7-én tartja szokásos Télapó-ünnepét a Kézenfogva értelmi fogyatékosok megyei érdekvédelmi egyesülete. Mint hagyományosan, most is a Fi­umei úti iskola adott otthont a rendezvénynek. Az ünnepség előtt megtartják az egyesület szokásos decemberi közgyűlé­sét is. Szomszédolás Irodalmi műsorral vendégsze­repei a vakok és gyengénlátók országos szövetségének megyei szervezete. A műsor az Óda a fényhez című antológia anya­gából készült. Eleinte csak az ország különböző részeire hív­ták meg őket, de a közelmúlt­ban a Vajdaságban is vendég­szerepeitek. Millecentenáriumi előadást is szerkesztettek, amellyel eb­ben a hónapban Gyulára, Esz­tergomba, Debrecenbe hívták őket. Decemberben múltidéző tör­ténelmi játékon vesznek részt Budapesten, amelyet a megyei szervezet rendezett. Az írásbeli fordulók a gyengénlátók lapjá­ban jelentek meg, és a pesti já­tékon a legjobbak vesznek részt. Információs napokat rendez a megyei szervezet klubjainak, csoportjainak. Az információs napok lehetőséget adnak arra, hogy találkozzanak tagjaikkal és a helyi önkormányzatok képviselőivel. Októberben Jászapátin, novemberben Kunmadarason és Törökszent- miklóson terveztek ilyen klub­találkozót, „szomszédolást”. Idén száznegyvennel többen Sok megyebeli településen élénk klubélet alakult ki Újra jelnyelvtanfolyamot indítanak Az idén száznegyvennel több tagot (összesen ötszáznegy­venkettőt) számlál a hallássérültek megyei szervezete. A növekedés annak köszönhető, hogy a szervezet tagjainak ettől az évtől 50 százalékos utazási kedvezmény jár a vas­úton és az autóbuszokon. A megyei szervezetben élénk klubélet bontakozott ki. Szol­nokon márciusban alakult meg a nagyothallóklub, ahová az egész megyéből járnak, olyan településekről jönnek, ahol nem működik hasonló klub. A szolnokiak november 25-re egynapos aradi kirándulást szerveznek, amelyre a megye több településéből is jelent­keztek érdeklődők. Mezőtúron és Martfűn élénk klubélet bontakozott ki, mind­két városban több mint száz­tagú a nagyothallóklub, aktí­ván részt vesznek a megyei és az országos rendezvényeken is. Nagyon népszerű a szolnoki siketek klubja, ahová az egész megyéből járnak fiatalok. Jel­lemző rájuk, hogy sokan spor­tolnak. November elején két klubtag vett részt az országos ifjúsági találkozón a főváros­ban. Karcagon a vakokkal és gyengénlátókkal közösen mű­ködik a hallássérültek klubja. Tószegen 38 fős csoport fogja össze a helybelieket. Nagy szomorúság, hogy Jászberényben nem sikerül összehozni legalább egy cso­portot, pedig ekkora városban biztosan van annyi nagyot­halló, hogy létre lehetne hozni egy klubot, de érdeklődés hiá­nyában ez mindannyiszor meghiúsult. A megyei szervezet no­vember 26-án ismét alapfokú jelnyelvtanfolyamot indít - legalább 15 személy jelentke­zése esetén. A tanfolyamnak részvételi díja van, sajnos egy- egy tanfolyam szervezése ma már olyan költségeket jelent, hogy ezt nem tudja a szervezet átvállalni. Fogyatékos nők első európai konferenciája Nagyobb önrendelkezést követelnek A közelmúltban rendezték meg az önrendelkező életű fogyatékos nők első európai konferenciáját. A mün­cheni találkozón húsz európai országból, több mint száz, különböző fogyatékosságú nő vett részt. Hazán­kat hárman képviselték. Nász Margit és Gálné Fehér- váry Tünde Szolnokról, Barabás Mária Budapestről utazott Németországba. A határozat, amit a konfe­rencia végén közösen fogal­maztak meg, azt tanúsítja: az Európában - különösen Dől­és Kelet-Európábán - élő fogyatékos nők az emberi jogi törvénysértések komoly kiszolgáltatottjai. Kény­szersterilizálásnak, magzat­elhajtásnak, embereken vég­zett kísérleteknek vannak ki­téve. Gyakrabban áldozatai a szexuális kizsákmányolás­nak, erőszaknak, mint egész­séges nőtársaik. Ennek elle­nére szinte soha nem része­sülnek jogi, szociális vagy politikai támogatásban. A munkaerőpiacon is többszö­rös hátrányt szenvednek. A konferencián részt vevő fogyatékos nők határozatuk­ban követelik az élethez való jogot, a kényszerintézkedé­sek betiltását, olyan infor­mációkhoz jutást, amelyek lehetővé teszik az önálló életvitelhez szükséges jog és lehetőség gyakorlását. Kérik továbbá a nők számára létre­hozott intézmények aka­dálymentesítését, a női szo­ciálpolitikára, a rehabilitáci­óra való jogot, a dolgozó fo­gyatékos nők támogatását. Követelik az önrendelkező szexualitáshoz való jogot, az önvédelmi tanfolyamok pénzügyi fedezetének bizto­sítását, az elszenvedett erő­szak hatékony jogi bünteté­sét. Felszólítják az EU intéz­ményeit, hogy finanszíroz­zák a fogyatékos nők emberi jogaival kapcsolatos prog­ramokat. A konferenciát követően megalakult Magyarországon a MEOSZ Női Tagozata. Vezetője: Barabás Mária (Budapest, San Marco u. 76.) S. Cs. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents