Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-18 / 269. szám

4. oldal Gazdasági 1'ükör 1996. november 18., hétfő Holland segély. 500 millió forint értékű támogatást nyújt Hollandia 1997-ben Magyarországnak a gazda­sági segélyprogram kereté­ben. Az erről szóló emlékez­tetőt pénteken írták alá a' Külügyminisztériumban. Az együttműködési prog-*- ram jövőre kiterjed az ener­giafogyasztás, a környezet­védelem, valamint a mező- gazdaság területén megva­lósuló projektekre. Virágos városok. Az idén harmadik alkalommal hir­dették meg a Magyar Tu­risztikai Szolgálat kezde­ményezésére a Virágos Ma­gyarországért versenyt. Az elismerést a városok kategó­riájában Siófok, a kistelepü­lésekében pedig Pusztamér­ges kapta. E két település képviseli hazánkat jövőre az európai országok versenyé­ben. Az előbbit azért jutal­mazták, mert olyan kulturált idegenforgalmi környezetet hoz létre, amely vonzza a turistákat, Pusztamérges pedig az indoklás szerint „oázis” az Alföld közepén. Rajtuk kívül még csaknem 30 települést díjaztak a 125 résztvevő közül. A verseny célja, hogy elősegítse a kul­túrált településkép kialakí­tását. Opel-ösztöndíj Százhúszezer dolláros ösz­töndíjat alapított az Opel közép-európai végzős jog­hallgatók támogatására. A hároméves program a Har­vard Law School keretében az USA-beli Cambridge- ben ajánl továbbképzési le­hetőséget a sikeres pályá­zóknak. A „General Motors/ Opel Legal Scholarship Fund” elnevezésű alap célja, hogy a kiválasztott diákoknak pénzügyi támo­gatást adjon. Magyar, len­gyel és cseh végzős egye­temisták jelentkezhetnek még ebben az évben, a kö­vetkező címen: Ms. Gail J. Hupper (Director of Ad­mission and Financial Aid, Graduate Program), Har­vard Law School Camb­ridge, Massachusetts 02138 USA. Szót kér a kamara Az állami alapok elosztása terén erőteljesebben kívánja befolyását érvényesíteni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, s részt akar venni a gazdasági törvény­kezés folyamatában is. Az elnöki kollégium első ülésén elhangzott, hogy a kereskedelmi kamarák köte­lező tagságát már nem te­kintik tehernek az érintettek. Szolgáltatásait - a vállalko­zástámogatást, a piackere­sést - célszerűen kamatoz­tatják tagjai. Bejelentették: a kamara részt kíván venni a Magyar Kereskedelem­fejlesztési és Befektetési Rt. privatizációjában, és anya­gilag is hozzájárul működte­téséhez. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 265,78 Görög drachma (100) 67,62 Német márka 105,65 Olasz líra (1000) 104,90 Osztrák Schilling 15,01 Spanyol peseta (100)125,01 USA-dollár 159,31 Válaszol: Szikszainé Bérezés Anna, a PM munkatársa Amit az új tb-törvényekről tudni érdemes A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról Az egészségügyi ellátás pénzügyi fedezetének megteremtését, illetve a tb-alapok évről évre növekvő hiányának megszünteté­sét célozza három törvény minapi módosítása. Az egészségügyi hozzájárulásról- Mi a különbség a tb-járulék és az egészségügyi hozzájáru­lás között?-Az egészségügyi hozzájá­rulás adótípusú kötelezettség, tb-járulékot pedig csak a bizto­sítottak után kell fizetni.-Ki fizeti az egészségügyi hozzájárulást?- A jogszabály értelmében a munkáltató, aki köteles az ál­tála munkavégzésre, közremű­ködésre, ügyellátásra, vagy munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerző­dés (megállapodás) alapján fog­lalkoztatott, valamint a vele tagsági jogviszonyban álló személy után havi 1800 (napi 60) forint összegű egészség- ügyi hozzájárulást fizetni.- Mi a helyzet a többes jog­viszony esetén ?- Ilyenkor csak egyszer kell kifizetni a fenti összeget. Ha valaki legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogvi­szonyt tart fenn valahol, akkor egyéb foglalkoztatása esetén nem kell hozzájárulást fizetni. A munkáltató minden esetben nyilatkozatot kér a munkaválla­lótól arról, hogy fenntart-e jog­viszonyt más céggel vagy in­tézménnyel. így előre „tisz­tázza”, hogy neki vagy másnak kell-e fizetnie.-Mi vonatkozik az egyéni vállalkozókra ?- Nekik is fizetniük kell a havi 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulást.- Es a munkanélkülieknek... ?- A jövedelempótló támoga­tásban részesülők, valamint az egészségügyi szolgáltatásra jo­gosító igazolvánnyal rendelke­zők után a támogatást folyósító, illetve az igazolványt kiállító települési önkormányzat köte­les fizetni ezt az összeget.- Kik mentesülnek a fizetési kötelezettség alól?- Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni arra az időtartamra, amíg a foglalkoz­tatott táppénzben, terhességi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül, kivéve ha ezen idő alatt munkát végez. A fize­tési kötelezettség alól mente­sülnek a kiskorúak, a sorkato­nai vagy polgári szolgálatot tel­jesítők és a fogva tartottak.- Mi történik akkor, ha a kö­telezettség nem áll fenn egy tel­jes „fizetési hónap” idejére?-Ekkor a hozzájárulás ösz- szegét naptári naponként 60 fo­rinttal kell kiszámolni. A fizetés nélküli szabadságról-A fizetés nélküli szabadsá­gon lévőkről mit mond a jog­szabály?- Azoknak sem kell fizetni, akik három évesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tíz évesnél kisebb gyermek ápo­lása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadságon vannak.- A nyugdíjasokról hogyan rendelkezik a törvény?- Az öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyug­díjban vagy rendszeres rok­kantsági segélyben, özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, il­letve szülői nyugdíjban része­sülők szintén fizetési mentes­séget élveznek.- Mi történik akkor, ha kide­rül, hogy valaki után nem fizet­ték be a hozzájárulást, noha kellett volna ?-Az egészségügyi hozzájá­rulás bevallását és befizetését a tb-szervek ellenőrzik. A befize­tést az illetékes Egészségbizto­sítási Pénztár évente egy alka­lommal - az egészségbiztosí­tási és nyugdíjjárulék fizetésé­vel együtt - igazolja. Ezt az igazolást be kell mutatni, ami­kor igénybe vesszük az egész­ségügyi ellátást. Ha valakinek nincs ilyen igazolása, az ellátást végző egészségügyi intézmény számlát állít ki, amelyet a mun­káltatónak címez. Ez az igazo­lási rendszer azonban csak 1997 júliusától lép érvénybe, addig a régi TAJ-számmal lehet orvoshoz menni. A természetbeni ellátásokról- Miként juthat ellátáshoz az, aki nem biztosított, nem jo­gosult egészségügyi ellátásra vagy nem képes megfizetni az előírt járulékot?-A település polgármestere kiállíthat egy igazolványt, amely az egészségügyi szolgál­tatások igénybevételére jogosít. Itt azok tekinthetők szociálisan rászorultnak, akiknek családjá­ban az egy főre jutó havi jöve­delem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.- Meddig érvényes ez az iga­zolvány? ,, Legalább egy hónapig, de legfeljebb egy évig.- Honnan lesz erre pénzük az önkormányzatoknak ?- Az önkormányzat által fi­zetendő egészségügyi hozzájá­rulás összegéből személyen­ként havi 1200 (napi 40) forin­tot megtérít a központi költség- vetés.- A törvénymódosítás milyen terheket ró a munkáltatóra?- A jogszabály értelmében a munkáltató minden adóköteles jövedelem után 24 százalékos nyugdíjbiztosítási és 15 száza­lékos egészségbiztosítási járu­lékot köteles fizetni. A munka- vállaló által fizetendő tb-járu­lék mértéke változatlanul 10 százalék marad. A tb-kötelezettség tehát a mostani 42,5 százalékról 39 százalékra csökken, de ezzel párhuzamosan szélesedik a já­rulékalap, mivel a fizetési köte­lezettség a jövőben nem csak a bérjellegű kifizetésekre lesz ér­vényes. A munkáltató részéről egyébként körülbelül 51 ezer forintra tehető az a jövedelem- határ, amely felett érzékelhető • mértékben csökkennek az eb­béli terhek.-A módosítás alapján ki te­kinthető biztosítottnak?- Az egyéni vállalkozó, il­letve az e tevékenységben rendszeresen közreműködő családtag, a gazdasági társasá­goknál munkát vállalók, a nyugdíj bármely formájára jo­gosult személyek, illetve a ke­resetpótló juttatásban, munka­nélküli-járadékban részesülők. A biztosítás ezen felül kiterjed a bedolgozókra, a megbízási, valamint a vállalkozási jellegű jogviszony keretében munkál­kodókra is. A biztosított egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás fennállását követően még 30 napig jogosult.-Lesz-e változás a megbí­zási szerződések esetén ?- A megbízási szerződések összeghatártól függetlenül 39 százalékos tb-hozzájárulási kö­telezettséget jelentenek. Kivé­telt ez alól az úgynevezett fel­használói szerződés, amikor a már elvégzett munkát, alkotást a személy egy bizonyos összeg fejében el kívánja adni. Ez a változat - mint korábban a szerzői honoráriumok - men­tességet élvez.- Változik-e az öregségi nyugdíj kiszámítási módja ?-Ennek összegét 1988. ja­nuár 1 -jétől a nyugdíj megálla­pításának kezdő napjáig elért keresetnek a havi átlaga alapján kell kiszámítani. A nyugdíj alapját képező kereseteket a magánszemélyek jövedelem- adójának összegével kell csök­kenteni. Azon esetekben, ahol ez egyértelműen nem állapít­ható meg, illetve a keresetet a személy nem tudja igazolni, ott azt a minimálbért kell alapul venni, amely a nyugdíj megál­lapításának napját megelőző naptári hónapban érvényes volt.-Mikor nem kell társada­lombiztosítási járulékot fizetni ?- Nem kell fizetni a táppénz, a terhességi segély, a gyermek- gondozási díj vagy támogatás, és a baleseti táppénz folyósítá­sának időtartamára, valamint a katonai szolgálat idejére.-A változások érintik-e a ki­egészítő tevékenységet?- Igen. Ez a fogalom lénye­gében megszűnik. 1997 janu­árjától csak a nyugdíjasok te­kinthetők kiegészítő tevé­kenységet folytató vállalko­zóknak. ők a felvett vállalko­zói jövedelem után W^spóza­‘ lékos járulékot fizetnek, blin­den más, főálláson kívüli te­vékenység ezentúl 39 százalékos tb-járulékfizetési kötelezettséggel jár.-Mi a helyzet, ha többes jogviszony áll fenn?- Ilyen esetekben a személy biztosításának a fennállását mindegyik jogviszonyában kü- lön-külön kell elbírálni. Álta­lánosságban elmondható, hogy ha a foglalkoztatás az egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyok­ból származó »járulékalapot képező juttatások után nem kell egészségbiztosítási járu­lékot fizetni, ezt a pénzt havi 99 ezer forintjövedelemig már csak a 24 százalékos nyugdíj­járulék terheli. A kötelezettségekről- Milyen kötelezettségük lesz a munkanélkülieknek?- A munkanélküli járadékot vagy a keresetpótló juttatást fo­lyósító szerv az említett juttatá­sok után tb-járulékot is fizet. A munkanélküli biztosítottak jut­tatásából a nyugdíjjárulékot az ellátást biztosító szerv vonja le és a tb-járulékkal együtt elküldi az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz.-Az egyéni vállalkozóknak mire kell számítaniuk?- ők a tevékenységükből származó és a tárgyévet közvet­lenül megelőző naptári évben elért szja-alapot képező jövede­lem (de legalább a tárgyhóna­pot megelőző hónapban érvé­nyes minimálbérnek megfelelő összeg) után kötelesek tb-járu- lékot fizetni.- Ha az önadózó állampol­gár teljes körű biztosítottságot kíván élvezni, mennyit kell fi­zetnie ezután ?- A teljes körű biztosítottsá­gért legalább a minimálbér 52,5 százalékát kell fizetni. Szigeti Ildikó ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE_______ A z év legsikeresebb papírja Tovább csökkentek az árfo­lyamok a Budapesti Érték­tőzsdén, és a forgalom is alacsony volt a héten. A BUX-index pénteken 3550 ponton zárt. A csökkenést az összes vezető papír gyengü­lése okozta. Két gyógyszeripari papír jelentősen vesztett árfolya­mából és szinte azonos áron forogtak. Az Egisért 8150 fo­rintot, a Richterén 8100 forin­tot fizettek. Viszonylag stabi­lan tartotta magát 2700-2800 között a Humán. Az OTP tartotta a 2730- 2780-as árát, és az IEB is szi­lárdan állt 38 600-on. A kárpótlási jegy árfo­lyama sem változott, továbbra is a 60 százalék körüli áron mozgott. Tőzsdei elemzők kimutat­ták, hogy az idei év legsikere­sebb papírja a kárpótlási jegy volt. Aki az év elején vásá­rolta és a papírokat csak most értékesítette, az közel 400 százalékos árfolyamnyeresé­get könyvelhetett el. A diszkont kincstárjegy aukcióin tovább csökkentek a hozamok. A három hónaposé 21 százalékra, a hat hónaposé 22,4-ről 21,8 százalékra esett vissza. Deim Balázs Cashline Broker Változik a társasági jog Tavaszra elkészül az az új jogszabály, amely felváltja majd a gazdasági társasá­gokról 1988-ban született törvényt. Sárközy Tamás, a Magyar Jo­gász Egylet elnöke, a szakér­tőkből álló kodifikációs bi­zottság vezetője szerint az új törvény megőrzi a jelenlegi társasági törvény főbb alapel­veit és struktúráját. Átdolgo­zása azért szükséges, hogy a társasági törvénybe beépülje­nek a részvénytársaságok működésének az Európai Unió előírásaival összhang­éban lévő szabályai. Készül az új cégtörvény is, amely a társas vállalkozások bejegyzésének egyszerűsíté­sét és gyorsítását célozza. A két törvény várhatóan 1998. január 1-jével lép életbe. Sárközy Tamás szerint a társasági formák beváltak, így azok körét nem kívánják bő­víteni. A polgári jogi társasá­gok, a közkereseti társaságok, a betéti társaságok és a korlá­tolt felelősségű társaságok esetében csak kisebb változta­tásokat terveznek. A káefték- ben például módosulni fog a tagok kizárásának eddigi rendje, és kevésbé bonyolult szabályozást terveznek az üz­letrészek értékesítésében is. A jelenleginél magasabb minimális törzstőkét írnak elő mind a káeftékben, mind a részvénytársaságokban. Az előbbiekben 1 millió helyett 3 millió forint, az utóbbiaknál legalább 20 millió forint lesz az indulótőke. Az alapításkori készpénz és apporthányad aránya a korábbi 30-70-ről 50-50 százalékra változik. Határidők cégvezetőknek November 20.- Az áfa befizetése;- a külföldi szervezetnek kifi­zetést teljesítő belföldi személy által levont adó befizetése;- a játékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás be­fizetése;- a munkavállalói járulék befi­zetése;-a munkaadói járulék befize­tése. November 21.-A pénzváltási tevékenységet végzők információszolgáltatása az MNB részére. T ársaságiadó-kedvezmény ek Az ez évi költségvetési törvényt módosító 1996. évi LXXIX. törvény szerint az árverésen ki­alakult aranykoronánkénti tény­leges árnak megfelelő összegű, de legalább aranykoronánként 1000 forint társaságiadó-ked- vezmény illeti meg a szövetke­zeteket az 1991. évi XXV. tör­vény alapján utalvány ellené­ben árverésen eladott szövetke­zeti földek után. Abban az esetben, ha nem ál­lapítható meg az utalvány elle­nében eladott földek aranyko­rona-értéke, akkor a kárpótlási célú földárveréseken eladott szövetkezeti földek aranyko­rona-értékéből arányosítással kell megállapítani a kedvez­mény alapjául szolgáló értéket. Az adókedvezmény feltétele, hogy a szövetkezet térítés nél­kül átadja az utalványt, illetve az utalványért kapott kárpótlási jegyet a székhelye szerinti me­gyei kárrendezési hivatalnak. Az átadott utalvány és kárpót­lási jegy ráfordításként elszá­molt nyilvántartási értéke nö­veli a szövetkezet adózás előtti eredményét. A szövetkezet an­nak az adóévnek a fizetendő adójából tarthatja vissza az adókedvezménynek megfelelő összeget, amelyben térítés nél- Tcüli átadás óimén ráfordítást számolt el. Amennyiben a fize­tendő adó nem nyújt fedezetet a kedvezményre, úgy a visszatar­tás joga - az előbb említett fel­tételekkel - a következő öt év társasági adójánál is érvénye­síthető. Jó tudni, hogy már az 1995. évi adókötelezettségre is alkal­mazni kell a szövetkezeteket megillető adókedvezményre vonatkozó fenti rendelkezé­seket. A törvénymódosítás bőví­tette a társasági adó szempont­jából kedvezményezett tevé­kenységek körét is. Az újon­nan felvett, kedvezményre jo­gosító tevékenységeket az ez évi adó megállapításánál is fi­gyelembe kell venni. Az emlí­tettekre tekintettel a szövetke­zet önellenőrzéssel, pótlék- mentesen helyesbítheti a tava­lyi adóbevallása szerint fize­tendő társasági adót. Ilyen esetben az adóhatóság az önel­lenőrzéssel módosított fize­tendő adó alapján adja ki az adóelőleg összegét és az egyes részletek esedékességét közlő fizetési meghagyást. A már korábban kiadott ha­tározat esetében az adóalany­nak az önellenőrzéssel egyide­jűleg beterjesztett kérelme alapján van lehetőség a fize­tési meghagyás visszamenőle­ges módosítására. (A mulasz­tási bírság alapja is az előb­biek szerint helyesbített adó lesz.) Az adóalany visszaigényel­heti azt a többletbefizetést, amely az 1996. május 31-ét követően kapott eredeti fize­tési meghagyás alapján, az önellenőrzés folytán módosí­tott határozat jogerőre emel­kedéséig keletkezett. Lehetőség van arra is, hogy az adóalany a visszaigénylés helyett a többletként befizetett adóelőleg más adótartozásra történő elszámolásáról ren­delkezzen. VÁRJUK ÖNT hétközben T° - 17°° óráig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossuth téri I. sz. irodaházban, levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 56/421-766 Telefonon apró- és kiskeretes hirdetését: 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9. T.: 56/375-620

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents