Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-02 / 256. szám

1996. november 2., szombat 5. oldal Körkép Nézőpont Utak a temetőkbe Ezek az utak olykor láthatóak, máskor láthatatlanok, mert a képzelet fekete paripája röpít el bennünket valakihez, valakikhez. Azokhoz, akiket szeret­tünk, akik minket szerettek, de most már poraikhoz csak akkor lehetünk kö­zel, ha a bevégzett életek kertjében megállunk a hantjuk előtt. Ezekben a napokban szaporodnak az útjaink a temetőkbe. Talán csak az egészen kicsik, a betegek, a járni nem bírók nem mennek. Furcsa ellentmondása az életünknek, hogy mi­nél több az évünk, annál több a halottunk, hiszen aki sokat él, sokat temet. Elmegyünk hát a szüléinkhez, a nagyszülőkhöz, a kedves­hez, a rokonokhoz, jó ismerősökhöz, sajnos olykor a gyere­künkhöz. Óvatosan lerakjuk a koszorút, a virágokat, gyertyát gyújtunk az emlékükért, és arra gondolunk, milyen jó volt, amikor még éltek. Eszünkbe jut egy-egy jellegzetes monda­tuk, a kezük melege, a mosolyuk, felvillan az arcuk, látjuk őket, ahogy leülnek a székre, vagy fáradtan hazatérnek a munkából. Hirtelen az élet apró neszei: távoli kutyaugatás, kocsizör­gés, varjúkárogás visszazökkentenek bennünket a valóságba. Még maradnánk, mert jó volt felidézni a közös múltat, ide­jönni, de megy a vonat, a busz, s egy távoli, másik temető is vár bennünket. Sietni kell, mert a hamuszín alkonyat messze az ég alján már finom fátylat terített a távoli erdőre. Áltatjuk magunkat: kijövünk megint, talán hosszabb időre; de az élők |. már csak ilyenek, mindig menniük kell. Kicsit kerülünk, is­merősökkel váltunk pár szót, és most vesszük észre a másik soron azt a halmot, amely felett csak egy fejfadarab málla­dozik, és amelyikre már senki sem visz virágot. Gondolatban leteszünk rá egy szál szegfűt, megsimogatjuk a tekintetünk­kel, hiszen a lenn nyugvó fenti házát már csak az évszakok díszítik. Szívünkbe nyilallik ötven, nyolcvan év múlva a mi­enk is hasonlóan néz ki, ilyen lesz. Ha egyáltalán meglesz, hiszen az emberélet velejárója az: több-kevesebb időt eltöl­tünk fenn, mert az utak - akár hosszúak, akár rövidek - álta­lában utoljára valamelyik temetőbe vezetnek. Jó az anyaföld, mivel minden teremtett lelket befogad. Azért nem szeretnénk siettetni az elmúlást, még élni lenne jó, hiszen annyi, de annyi a teendő. Az egyik valószínű az, hogy ilyenkor, október-november fordulóján többet gondo­lunk a bevégzett életek kertjében nyugvókra. Vézna már a napsugár, mert vagy szitál a köd, vagy esőcsepp permetez: halottak napjához értünk. Ne feledkezzetek meg róla, embe­rek! Híven a hagyományokhoz Aranykampós juhász Túrkevén A nagy juhtenyésztési ha­gyományokkal rendelkező Túrkeve hírnevét ezúttal is országosan öregbítették a közelmúltban rendezett OMÉK-on. A Juh-Hal Kft. által öttagú csoportokban felvonultatott magyar meri- nói juhokkal nem kevesebb mint hat díjat szereztek. Aranyérmet nyert a 12-18 hó­napos egyedekből álló növen- dék-jerkecsoport. Ezüstérmet nyert a növendék kos„csa- pat”, bronzéremmel pedig az anyajuhokat tüntették ki. A sor ezzel még nem zárult le, két különdíj is társult az érmek mellé. Egy hatalmas serleg jelzi, hogy a keviek mutatták be a közönségnek a magyar me- rinó fajta legszebb tenyész- jerkéjét. A Magyar Juhtenyésztő Szövetség díszes trófeája, szakbizottságának különdíj a azért jutott a nagykunságiak­nak, mert az ágazatban leg­jobban felkészített, minőségi állományt mutatták be. Amire a kft. tagjai különö­sen büszkék: az ország öt leg­kiválóbb juhásza között sze­repel Finta Imre tenyésztési brigádvezető. A híres juhász­dinasztia 55 éves tagja Aranykampó-díjat kapott. Az ember azt gondolná, hogy ekkora siker birtokában minden rendben van a kevi juhászok háza táján. Koránt sincs így. Mint Kádas Antal ügyve­zető elmondotta, a városban négy és fél ezer juhot tarta­nak, amelyből kilencszáz anyajuh. A közgazdasági környezet nem kedvez a tenyésztői munkának, az ágazat bevétele még a kiadásokat sem fedezi. A helyzet úgy néz ki, hogy a jelenlegi szint tartásáról sem lehet szó a közeljövőben. Egyetlen lehetőségnek lát­szik a bárányexport növelése, a kereskedők ugyanis szinte vetélkednek a minőségi tápon tartott, hizlalt bárányokért. Törekvésük, hogy gyarapít­sák az ikerelléseket. Eddig ugyanis kilencszáz anyánál csupán 35-40 esetben jön egyszerre két bárány a vi­lágra.-endrész CENTRUM ÁRUHÁZ SZOLNOK tBiztonédg - diomfott ­9iéntjeíem *118781/1H* Olasz bébibútorokkal, babakocsikkal, csecsemőápolási cikkekkel és egyéb termékekkel várjuk a mamákat és papákat november 1 ■ jétől a megújult kultúrcikk osztályunkon. Nálunk mindent egy helyen talál meg, amire a babának szüksége lehet. Nem mindenkinek kötelező Fényképészek mestervizsgája A fényképész szakma egyike annak a négyszáz mester­ségnek, amelyek művelésé­hez a kamarai törvény mes­tervizsga-kötelezettséget ír elő. A Magyar Kézműves Kamara folyamatosan dol­gozza ki a vizsgaszabályza­tokat. Az első tíz szakma követelményrendszere már a közlönyben is megjelent, a következő tíz között - lehet­séges, hogy még az idén - ott lesznek a fényképészek is. Akik körében szinte kitapint­ható a félelem a hetven-száz- ezer forintra becsült vizsgadí­jaktól, és az ugyancsak „zsí­ros”, azaz sok pénzbe kerülő tanfolyamoktól. Legtöbbször azzal érvel­nek, hogy esetükben felesle­ges a mestervizsga, hiszen az általuk teljesített szolgáltatás nem járhat a későbbiekben - mint például az autószerelők tevékenysége - vagyoni és baleseti kárral, személyi sérü­léssel. Baráth Károly- Mi időben szóltunk, hogy aki csak teheti, még a régi fel­tételek szerint, amikor még önkéntes volt, szerezze meg a mestervizsgát - mondja Jász­berényben Baráth Károly, a Magyar Fényképész Ipartestü­let társelnöke, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Ipartes­tületek Szövetségének elnöke. - Szükséges időnként a meg­mérettetés, áz új ismeretek megszerzése, pótlása. A vizsgadíj mértéke vál­tozó lesz, akiknek pedig már megvan a vizsgájuk, azoknak nem kell újra vizsgázniuk, 55 év felett pedig szintén nem lesz kötelező. Akkor sem, ha a fényképész alkalmazottja rendelkezik ilyen vizsgával.- A fotóművészeknek kell mestervizsgázni? Jóllehet, közöttük sokan vannak, akik még szakmunkásvizsgát sem tettek.- Nem, mivel ők művészi termékkel - a festőművészek­hez hasonlóan - jelennek meg, mint szolgáltatók a pia­con.- Hány iparos megélhetési forrása ma a fotózás?- Országosan 2200-ra te­hető a számuk. Magánbecslé­sem szerint harminc százalé­kuk rendelkezik mestervizs­gával. S. Cs. J. Szakmai ellentét a Hetényi Géza Kórházban Mivé serdül a gyermekpszichiátria? A szakemberek szerint a lelki problémákkal küzdő gyermekek száma évről évre növekszik, hiszen a válások, a munkanélküli­ség, az elszegényedés kiváltotta stresszhelyzetek mind-mind ki­hatnak a családok, s bennük a „leggyengébb láncszem”, a gyermekek lelki fejlődésére. Mindeközben gyermek- és serdü­lőpszichiátria alig található az országban. Ilyen kivétel a szol­noki Hetényi Géza Kórház, ahol működik egy részleg. Vannak, akik szerint nem úgy, ahogy erre szükség volna ... Vaskos dossziéval a hóna alatt kereste fel szerkesztőségünket dr. Sági László gyermekpszi­chiáter. Mint mondta, muszáj megszólalnia a megyei gyer­mekpszichiátriai ellátás érde­kében. Szeptember 30-tól újra­indult ugyan a gyermek- és serdülőpszichiátria a Hetényi Géza Kórházban, csakhogy nem az indokolt szakmai elvá­rások szerint. A történet még ez év július elsejére nyúlik vissza, amikor átmenetileg bezárták a gyer­mekpszichiátriát szakember- hiány és az ott tapasztalt áldat­lan állapotok miatt. A főigaz­gató felkért egy szakmai bi­zottságot, világítsák át a gyermekpszichiátriát, és te­gyenek javaslatot a további működésre. Osztályból részleg- A bizottság javasolta, hogy a gyermekpszichiátria szerveze­tileg önálló osztályként működ­jék, 30-as ágylétszámmal - mu­tatja a jelentést Sági doktor. A gyermekpszichiátriának sajnos országos szinten sincs egysé­ges szabályozása, a gyermek- gyógyászat és a felnőtt­pszichiátria között variálódik. Csakhogy mindkettőtől külön­bözik. Nem véletlenül kérték a gyermekgyógyászat, illetve a felnőttpszichiátria szakmai kol­légiumai közös nyilatkozatuk­ban a minisztériumot, hogy az európai normatíváknak megfe­lelően a gyermek- és ifjúság­pszichiátriát hazánkban is alap­szakmaként ismerje el. Sajnos ez máig nem történt meg. A jelenlegi felállás szerint mégsem önálló osztályként működik a gyermek- és serdü­lőpszichiátria. Tizenkét éves korig a gyermekosztály látja el a fekvőbeteg-ellátását, 12-16 éves korban egy serdülőrész­leg, és 16 éves kor fölött pedig a 2. számú felnőttpszichiátriai osztály. Magyarán: a felnőttp­szichiátria egyik részlege lett immár a serdülőpszichiátria, a gyermek-ideggondozó pedig még ez alá lett beillesztve. Ez pedig nem egészen az, amiről a szakmai vezetők javaslatot tettek - hangsúlyozza a gyer­mekpszichiáter. Szerinte kétséges az is, hogy csak tíz ágyra lenne szükség a pszichiátrián, mi­közben a bizottság 30-as ágy­létszámot tartott megfelelő­nek. A szakma megkeresésére a minisztérium ki is adott egy olyan véleményt, hogy egyet­értenek azzal, mely szerint to­vább már nem lenne ajánlatos csökkenteni a gyermekpszi­chiátriai ágylétszámot. A cikkben megfogalmazott, esetleg nehezebben emészt­hető szakmai kérdésekben, a vitában nem a mi felada­tunk eldönteni, kinek is van igaza. Mégis teret és nyilvá­nosságot adunk a felvetett problémáknak, mivel a szakmai nézeteltérések „ho- zadéka” végül így vagy úgy, de a betegeken csapódik le. Ők pedig mindenkor csak gyógyulni vágynak... A gyermekpszichiáter fel­hívta a figyelmemet az állami­lag kötelezően finanszíro­zandó egészségügyi ellátások­ról szóló törvényre, amely ki­mondja, hogy 1996-97-ben megyénként mekkora ágy­számot tartanak indokoltnak.- Az elvégzett számításaim szerint 70 gyermekpszichiát­riai ágynak kellene lennie a megyében. Tehát a törvény sem tartja indokoltnak azt, hogy 10 ágy legyen - vonja le a következtetést dr. Sági László. Főellenőr Szegedről Dr. Varga Gábor főigazgató nem titkolja: kinevezésekor örökölte azt a helyzetet, hogy a gyermek- és serdülőpszichi­átrián sok minden történt, csak az nem, amiért létrehozták.- Kiderült, hogy ez a szín­vonal nem üti meg azt a mér­téket, amely a kórháznak szükséges. Ekkor jött az a bi­zonyos levél, ami úgymond provokált, hogy mi is lesz ve­lük. Azonnali lépéseket tet­tem. A 12-16 éves korosztály­lyal 8 plusz 1 ágyon üzemelt tovább a serdülőrészleg, a többieket pedig elosztottuk, hiszen a 16 év fölöttiek már beférnek a felnőttek közé, a kicsi gyerekeknek meg adva van a «gyerekosztály, ahol az ellátást biztosítani lehet, a gyermekpszichiáter szakmai vezetésével. így nem egy helyre zsúfolok be a kisgye­rektől a 18 éves túlkorosig mindenkit, hanem szétosztva. Ahogy a főigazgató mondja, akkor vehető fel így a serdülőpszichiátriára a 12-16 éves korosztály, amikor a kri­tikus néhány napos kórházi el­látásra szüksége van, és utána visszacsatolhatja a gondozói tevékenységhez. Ezt úgy lehet megtenni, ha az osztálynak részlegévé válik a gondozás. Dr. Varga Gábor szavai sze­rint tisztában van azzal, hogy a felnőttpszichiátriai szakma nem felügyeli egyértelműen a gyermekpszichiátriát. Ezért is kérte fel dr. Vetró Ágnes egye­temi docenst Szegedről - aki egyben a Gyermekgyógyász Szakmai Kollégium Gyer­mekpszichiátriai Szakbizott­ságának vezetője -, hogy he­tente egyszer legyen a rend­szer főellenőre. Hol vezetnek az utak?- Nem hiszem, hogy Sági úr tud legjobban számolni az egészségpolitikában. Nagy bá­torság lenne kimondani, hogy 70 ágy kell, hiszen nincsenek pontos eloszlások, nincsenek fix kontingensek az országban. Megállapítottuk az induláskori minimálisan szükséges ágy­számot, és amennyiben bizo­nyíthatóan tartós igény jelent­kezik, akkor ettől akár feljebb is lehet menni - hangsúlyozza dr. Varga Gábor. Ha összead­juk az ágyszámokat a külön­böző korosztályok esetében, akkor most is kijöhet a 30-as szám. A szakma sem sérül, mert nem a felnőttpszichiátria vagy a gyerekgyógyászat irá­nyítja a serdülőpszichiátriát. Bizonyos abszolút korlátozás nélküli szakmai nyitottságot tettem lehetővé. Á legjobb megoldásnak tűnik az, amit most csinálunk. Hogy egy ha­sonlattal éljek, gyakorlatilag semmi mást nem csináltam, mint egy parkot, amelyben nem jelöltem ki előre az utakat, ha­nem felszórtam homokkal, és ahol jártak, oda raktam járdát. Ez történt most is. B. Gy. Vállalkozók és nem vállalkozók A vállalkozások száma Fegy- vemeken általában háromszáz körül van. Bármilyen hihetetlen, többségük mezőgazdasági ter­melő, hanem kereskedő, illetve ipari tevékenységet, szolgálta­tást végez. Ami a munkanélküliek ará­nyát illeti, ez errefelé is magas, húsz százalék körüli, ami a szá­mok nyelvére fordítva, kisebb- nagyobb ■ ingadozásokkal hét­nyolcszáz személyt jelent. Kö­zülük mintegy háromszázan jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülnek. A szorgalmasabbak, főleg nyaranta, napszámba is eljárnak. Mostanság errefelé egy-egy át­dolgozott nap után, tisztán ezer- kétszáz-ezerötszáz forint kerül a munkavállaló zsebébe. Tehát ennyi a napszám. Mint minden településen, itt is akadnak olyanok, akik sem a szocializmusban, sem a jelenlegi vadkapitalizmusban nem „fertő­ződtek meg” a munkától. A ta­pasztalatok azt mutatják, mindig voltak, vannak és lesznek olya­nok, akiket nehéz megtanítani erre a nemes műveletre. Hiszen ők már ifjúkorban jól eszükbe vésték az állítást: miszerint a munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is odaféljen. D.Sz.M. A tiszaföldvári takarékszövetkezet 1996. november 15-től az alábbi betéti kamatokat fizeti: Könyves betétek: Látra szólás 1 évre lekötött TL 1 éven túli változatlan évi 10 % évi 20 % évi 21,5 % Három hónapos sávos kamatozású Takarékszelvény évi 19 % Vállalkozói, forgalmazó számlabetétek után évi lekötés esetén, egyéni megállapodás szerint 7 % Lekötési idő előtti felvét esetén nem fizetünk kamatot. Kérjük ügyfeleinket, hogy elszámolási számlájukhoz bankkártya igénylése miatt keressék fel kirendeltségeinket. Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Tiszaföldvár Kisújszálláson egy hétig Napirenden az iskolai munka Kisújszálláson november 4-13- ig pedagógiai napokat rendez­nek, a'Kossuth Lajos Általános Iskolában és a városházán. Az iskolában hétfőn a cigány kul­túráról és a rendőrség drogmege­lőzési programjáról, kedden a ta­nulási folyamatok differenciálás sáról, az iskolai klíma- és tanulá- simotiváció-vizsgálat tapasztala­tairól szólnak az előadók, szerdán az iskola belső értékelési rendsze­réről, a tantárgyi mérés-értékelés eredményeiről, s a konfliktuske­zelésről. Másnap a képességek vizsgálata és fejlesztése a téma. A városi pedagógiai hét kere­tében november 4-én fél 3-kor a városházán a közoktatási törvény módosításáról tartanak előadást. Kedden 17 órakor a Jubileum parkban emlékkőavatás, csütör­tökön 11 -tői az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában névadó ünnepség lesz. Pénteken fél 9-kor a városházán az ezeréves magyar oktatásról be­szélnek, majd értékelik a Pedagó- guspályák-pályázatot, valamint a pedagógiai programokról és az óvodai nevelés alapprogramjáról is tartanak előadást, s bemutatko­zik a Nemzeti Tankönyvkiadó is. Szombaton 11 -kor az Ó-Arany iskola folyosóján emlék­tábla-avatás lesz Toroczkay La­jos és Endre nevelők tiszteletére. November 13-án nyílt napot tar­tanak az Illéssy Sándor Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Isko­lában, majd 15 órától a városhá­zán fórum lesz a nevelésről, az oktatásról az önkormányzati kép­viselők és a pedagógusok részvé­telével.

Next

/
Thumbnails
Contents