Új Néplap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

1996. november 12., kedd Megyei Körkép 3. oldal Legfontosabb az úthálózat kiépítése A gáz- és telefonhálózat kiépítése után Jászárokszálláson a leg­fontosabb feladat az út- és szennyvízhálózat fejlesztése. Közérzetünk Ingyen húsnak ilyen a leve Már régen elszoktam attól, hogy a vasárnapi ebédet a meccs­kezdéshez igazíttassam. A kivételesen korai tálalásnak leg­utóbb az Azerbajdzsán-Magyarország vb-selejtező futballmér­kőzés volt az oka. Még nehezteltem is a feleségemre, mikor szinte lobogott a húsleves, mondván: a hűtéssel drága idő megy veszendőbe a közelgő tévéközvetítésre koncentrálva. Kár volt a rosszallásért, hiszen a 13 órára várt azeri kép és hang jócskán csúszott. Kárpótlás gyanánt a rádió tartotta bennem átmenetileg a feszültséget, de azt az udvaron napozva hallgattam, igaz, csu­pán néhány percig. Nagyobbik kutyám, mintha érezte volna, ebből már nem lesz „énekes halott”, odaállított gumicsontjával némi rosszalkodást provokálva. Szomszédunk macskája is elő­relopakodott a garázs tetején, s a magas les adta biztonságot ki­használva penderítette hetyke bajuszát. Van kép! - szólt a figyelmeztetés bentről, én pedig, minden állatot hátrahagyva vizslattam a készüléket. Először a kép mi­nőségén, aztán a tévéből áradó hímoroszlánhangokon húztam fel a szemöldököm, majd az álló és mozgó képek ütemtelen vál­takozásán csodálkoztam. Mielőtt indulatba jöttem volna, va­lami azt súgta: nyugalom, csigavér. Hát persze. Kezdenek megelevenedni u nnem a jó húsz év­vel ezelőtti druzsba túrák. Groznij, Baku, Szimferopol. Igaz, a TU 134-esek csaknem a világ csodáiként hódították meg a lég­teret a hetvenes évek elejétől, ám aki a reptereken is körülné­zett, az a kerozinos tartálykocsin és a tengely nélküli buszka- rosszéria-várótermeken kívül csak virágcsokros úttörőlányokat fedezhetett fel földet érés után. Mindez persze még a nagy Szovjetunió védőszárnyainak oltalmában buijánzott, tipikus je­lenségként. Aztán jött a történelem nagy ollója. Miután a cél­szerszám önálló államokat szabott, azok legitimitását jócskán megsegítette a nemzeti futballválogatott verbuválása, a bajnok­ságok beindítása, az UEFA-tagsági kérelmek benyújtása. A sürgősségi adminisztrációval azonban nem tarthatott lépést a technika, aminek mi, magyarok ez alkalommal kevésbé örül­tünk. Bő húszperces nyögvenyelős adást kaptunk a Bahramov- stadionból, benne egy Nyilas-gólt. Aztán láthattunk helyi időjá­rás-jelentést, bábfilmet, majd az itthoni stúdióból könnyűzenei videoklipet. Az Abba együttes „Örökké” című slágerét ma­gamban titkos üzenetként kezeltem, pedig az ügynöki tevé­kenységről halovány sejtelmeim sincsenek. Úgy hallom, a magyar tévének még az időarányos részt sem kell kifizetni a csonka produkcióért. Az ingyen húsnak tehát ilyen a leve. íztelen, zavaros, langyos. De a só benne volt. Három magyar gól alakjában és zamatéban. néder A perek a végsőkig folytatódhatnak Radikális tolókocsisok Környezeti és tudati akadályok- Szolnok belvárosában ké­nyelmesen közlekedhetnek a tolókocsisok a legömbölyített járdaszélek segítségével. Egyik kellemes benyomá­sunk ez volt, ami Budapest egészére közel sem jellemző- mondta Kató László toló­kocsis mozgássérült, aki az egy éve alakult fővárosi Mozgássérült Emberek Ön­álló Életegyesületének képvi­seletében érkezett Nász Mar­git elnök asszony meghívá­sára Szolnokra. A Jász- Nagykkun-Szolnok Megyei Mozgássérültek Egyesületé­nél a sokszínű érdekvédelmi munkát tanulmányozta. A pesti szervezet, amely már több budai középületnél helyeztetett el a mozgássérül­tek közlekedését segítő rám­pát, tulajdonképpen egy har­minc fővel dolgozó radikális munkacsoport, amelynek leg­fontosabb célja az akadály­mentesített környezet megte­remtése - akár szankciók ki­kényszerítése árán is - a toló­kocsisok számára. Az ezzel kapcsolatos ’86. évi törvényt sorozatosan megszegik - mondja Kató László. Az épí­tett környezet akadályainak lebontásán túl a szervezet sze­retné az emberi fejekben a mozgássérültekkel szembeni tudati gátakat is lebontani.- Nem külön iskolákban akarunk tanulni, s nem a bé­nákat összegyűjtő célszerve­zetek munkahelyein dol­gozni! El szeretnénk érni, hogy fogadjon be bennünket a két lábon járó társadalom, az ügyeit önállóan intéző szu­verén polgárként. Ezért is sürgetjük, hogy minél előbb tárgyalja a parlament az esélyegyenlőségi törvényt - nyilatkozta lapunknak Kató László. -scs­Feltárják a Szent István csatahajót (Folytatás az 1. oldalról) A maradványokat ugyancsak szeretnék a felszínre hozni. Hogy ki finanszírozza az egy hónapos, nem csekély költséget igénylő közös vállalkozást? A két kultuszminisztérium elvileg igen, de pénzzel nem támogatja a le­letmentő munkát, annak ellenére, hogy hullámsírban nyugvó csa­tahajó közvetlen térségét kegye­leti emlékhellyé nyilvánították. A magyar búvárok a várható négy és fél milliós költség fedezetét a lelkes szponzoroktól váiják. Vá­mos Antal köszönetét mond azért, hogy a szolnoki vállalko­zók a költség egyharmadát máris összeadták. A horvátok biztosít­ják a kutató bázishajót, és búvár muzeológusokat adnak a munka elvégzéséhez. A szinte példa nélküli, új vál­lalkozással a Hadtörténeti Mú­zeum hajózási relikviáit, gyűjte­ménytárát kívánják gyarapítani.-endrész­Muszáj volt, ugyanis egyre ki­sebb az esélye annak, hogy pénzt remélhetnének bárhon­nan is. Az önkormányzat lehe­tőségei is végesek, a szülőket pedig már egyáltalán nem lehet újabb terhekkel bombázni. Rá­adásul a betörők még a mostani ínséges időkben sem lazítanak. Ami csak érték, azt viszik, bár az iskolában használatos esz­közök - sőt maguk az épületek is - kopnak maguktól is rende­sen. Minthogy a szóban forgó in­tézménynek nem kenyere a panaszkodás, egy máshol már kipróbált, de jónak tűnő ötlet megvalósításán törik a fejüket az Ipolyi téri iskola pedagógu­sai. Szakái Károlyné igazgató- helyettes nagy lelkesedéssel A költségvetés tervezésekor el­sődleges szempontnak kell tekin­teni a város működőképességé­nek megtartását, valamint az in­tézményi dolgozók bérének biz­tosítását, lehetőségek szerint az inflációt némiképp kompenzáló emeléssel' - nyilatkozta lapunk­nak Szikra Ferenc, a város pol­gármestere. Hozzátette: a privati­zációs bevételek nem érték el az év elején tervezett szintet, mégis a helyi adókból, a gázhálózati rá­-Mint vállalkozó nem tudok egyetérteni a rekonstrukció ál­talam ismert változatával - kezdi Petrányi György, aki bü­fét üzemeltet a piacon. Ha va­lami jól megy, az emberek el­fogadták és szeretik, akkor an­nak az arculatát miért kell gyö­keresen megváltoztatni? A fő kérdés az, hogy kinek éri ez meg, és mi a célja? A város több tízmilliót költ az építke­zésre, egy üzlet újraindításához négy-öt milliót fektet majd be minden vállalkozó. Mikorra té­rül ez meg? A lakosság anyagi helyzetét figyelembe véve pe­dig a zöldségek mellett itt szük­ség van ruhaneműk, iparcikkek árusítására is. Az emberek ezért jönnek ide. Korszerűsíteni per­sze kell, de nem a piac jellegé­nek megváltoztatásával. Fur­csa, hogy a munkákat már el­kezdték, de semmi konkrétu­mot nem tudunk, hogyan és hol működtethetjük tovább vállal­vette kézbe az ügyet, mond­ván, bármennyi pénz is gyűlik össze, az mindjárt több a semminél. Talán hihetetlennek tűnik, de akár százezres nagyság- rendű összeg is összejöhet úgy, hogy a suli 335 nebulója hónapokon át gyűjtögeti az otthon vagy bárhol itt-ott elgu­rult egyforintos érmécskéket, és beadja az iskola kincseslá­dájába. A játékszabályok sze­rint csakis egyforintosokkal lehet pályázni kicsiknek, na­gyoknak, bárkinek, akinek szívügye ez az iskola. A tervek szerint májusra, a gyermek­napra talán meglephetik ma­gukat az önként összeadott ap­rópénzből egy új televízióval és egy videóval. -hgy­kötések bevételeiből a költségve­tésben szereplő 37 milliós hiány év végére teljesen megszűnik. Égető probléma mind a szennyvízhálózat fejlesztése, mind az új utak építése, a régiek rendbetétele. A polgármester szavaival: a város fejlesztési el­képzeléseiben legalább 15 évig elsőrendű feladatot jelent a szennyvíz- és úthálózat megfe­lelő szintű kiépítése. Az önkor­mányzat elfogadott koncepciója kozásunkat az építkezések alatt, és azután.- Az egy évvel ezelőtti tárgya­láson nem tudtunk megegyezni a várossal, azóta nem szóltak hoz­zánk. Nem mentünk bele, hogy a régi üzleteink lebontása után, a piac új helyiségeiből vásároljunk másikat, amikor mi jelenlegi üz­leteinket egyszer már megvettük. A gondot az jelenti, hogy az üzle­tek alatti földterület nem a mi tu­lajdonunk - mondta Görbe Ti­bor, akinek húsboltja van piacon.- Szerintem ide nem a terve­zett üzletsor, hanem az általunk kínált olcsóbb áruk kellenek - kapcsolódott a beszélgetésbe Tó­biás Ferenc, aki iparcikkek árusításával foglalkozik -, ezért jönnek ide az emberek, akár vi­dékről is. Ha ezt megszüntetik, a piac is megszűnik.- Van-e párbeszéd Önök és a beruházó között?-Nincs! ’ Meggyőződésem, hogy a változtatásokat nem a szerint csak azoknak az utcák­nak a szilárd burkolattal való el­látásán gondolkodnak, ahol a közműhálózat már teljeser ki­épült. Ennek megfelelően már ebben az évben is sorra került néhány utca rendbetétele. Mintegy 43 milliós beruházás megvalósítását jelentené jövőre, ha a város elnyerné a három mi­nisztérium által kiírt, a főutak tehermentesítését szolgáló, bel­területi utak építésére vonatkozó pályázatot. Ezzel a Szentandrási út hat méterre való szélesítésére is lehetőség nyílna. kereskedelemhez értő emberek tervezték meg - egészítette ki társai véleményét László Mi­hály iparcikkárus.- Nem butik kell ide, hanem a sátrasok, nekik kell helyet biztosítani - folytatja. - Nézzen szét, így is egyre fogynak a ke­reskedők. Ha ez az igény, nincs kifogásunk a butikok ellen, de biztosítsanak^ területet a szá­munkra is, a verseny majd megmutatja, hogy melyikre van szükség. Csupán a mi szavunk nem dönthet a kérdésben, de mi is adófizető állampolgárok va­gyunk, és legalább megkérdez­hették volna a véleményünket.- Maradnának, ha meg­szűnne a sátras árusítás?- Ha ez megszűnik, a piacot be is zárhatják - vélekedtek egyöntetűen. - Mi helybeliek vagyunk, de a feltételek romlá­sával lehet, hogy mi sem tud­nánk helyet bérelni.- Helyi népszavazást is el tudnék képzelni, amiben arról kérdezik meg a városlakókat, hogy van-e igény a változtatá­sokra, és ez milyen jellegű le­gyen - mondta végezetül Görbe Tibor. cs (Folytatás az 1. oldalról) részéről felvetett létszámfelesleg leépítését a Pharmasol vállalta. Ennek során mintegy 65 dolgozó­tól váltak meg - végkielégítés mellett. A gyógyszertári központ (Pharmasol Rt.) tavaly novem­berben mintegy 700 főnek adott munkát. A privatizáció során összesen 550 embertől váltak meg. A vezérigazgató a legnagyobb problémát a felmondási szerződé­sekben látja, miután ugyan abban szerepelt a közös megegyezés, azonban a dolgozókkal ezt a szer­ződést nem íratták alá. A dolgo­zók jogorvoslatért folyamodtak, mivel úgy érezték, igazságtalanul nem fizették ki részükre a végki­elégítés néha több százezer fo­rintra rúgó összegét. A jelenlegi perek során - ha azokból a volt dolgozók kerülnek ki nyertesen - mintegy 50 millió forintnyi költ­séget vesz a nyakába a Pharmasol.- A tulajdonos álláspontját tu­dom tolmácsolni. E szerint, ha a bíróság a Pharmasol számára ked­vezőtlenül dönt, úgy a Pharmasol új tulajdonosa, a Béres Ipari Kft. perbe hívja a részvénytársaság ko­rábbi tulajdonosait. Teszi mindezt azért, mert a kft. a vétel során ilyen jellegű kötelezettséget nem vállalt - mondta Vajda József. A perek egy részénél már meg­született az ítélet, mely a sors fin­toraként is értékelhető. Legalábbis a gyógyszertári központ volt al­kalmazottainak többsége úgy érzi, még a jognak asztalánál is hát­rányt szenvednek. „Az elbocsátá­sunk előtti egy év során sem fize­tésemelést, sem 13. havi fizetést nem kaptunk. Akkor azt mondták: kell a végkielégítésekre” - tolmá­csolta az asszisztensek panaszait Tóth Józsefné, a Gyógyszertári Asszisztensek Országos Egyesü­letének megyei vezetője. Az első­fokú munkaügyi bíróság ítéletei - információink szerint - általában a vállalkozóvá lett, a gyógyszertárat megvásárló vagy bérlő patikusok­nak ítélte meg a végkielégítést, a tovább foglalkoztatott dolgozók­nak pedig nem. „Én a legfelsőbb fórumig elmegyek” - fejtette ki Tóth Józsefné. A Pharmasol is a folytatás mel­lett döntött. A végsőkig. Persze amellett azt sem árt elfelejteni, hogy a perben állók - a patikákat üzemeltetők, illetve tulajdonossá lett patikusok és a Pharmasol Rt. - üzleti kapcsolatban is vannak. És - talán - egyik fél sem szeretné, ha a kapcsolat megromolna, ein Gyűlik a Téli Tárlat anyaga Két év után a Magyar Képző- és Iparművészek Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Társa­sága az idén ismét megrendezi Szolnokon a Téli Tárlatot, a megyében élő képző- és ipar­művészek nagy seregszemlé­jét. A tárlatra hivatásos művé­szek és a társaság tagjai kap­tak meghívást. Az előzetes számítások szerint 26 alkotó (festő, szobrász, grafikus) mintegy 90 alkotása kerül a közönség elé. Tegnap megkezdődött a ki­állításra szánt alkotások be­szállítása a Városi Művelődési Központba, a Téli Tárlat szín­helyére. A tervek szerint hat alkotást egy hivatásos zsűri különdíjban részesít. A Téli Tárlatot, amelynek megnyitó­ját december 22-én tartják, mintegy négy hétig látogathat­ják az érdeklődő művészetba­rátok. Sikeres Mezőgép-tárgyalás a német Claas céggel Újabb ötéves megállapodás Sikeres tárgyalást folytatott a közelmúltban Németország­ban a Szolnoki Mezőgép Rt. küldöttsége. Mint dr. Sziráki András vezérigazgató elmondta, a több mint két évtizede tartó együttműködés keretszerződését újabb öt évre meg­hosszabbították Európa egyik legnagyobb mezőgépgyártó­jával, a Claas céggel. A világ sok országába expor­táló német cég részére ebben az évben 2,2 milliárd forint ér­tékű terméket - kaszálógépe­ket, szalmaszecskázókat, rendfelszedőket, kombájnré­szegységeket - gyártanak. Mivel a gépek minőségével, a szállítás pontosságával az igényes vevő elégedett, az újabb megállapodás révén a következő években a német partner bővíteni szándékozik az együttműködést a Mező­géppel. A fejlesztést folyama­tosan, ütemesen hajtják végre. A mostani németországi tárgyalások már konkrét eredményekkel is jártak, újabb partnereket hódítottak meg. A Nimayer céggel például szer­ződést kötöttek kaszáló, szár­sértő berendezések gyártására. Az együttműködés keretében máris megkezdték az első 440 darab kaszáló és szársértő gép előállítását. A gyártással és a kereskedelemmel egyaránt foglalkozó Fritzke vállalattal új fejlesztésű kaszálógépekre, legelőtisztító eszközökre szü­letett biztató és a következők­ben fokozatosan bővülő meg­állapodás. További piaci lehetőséggel kecsegtet az a tárgyalás, ame­lyet a Tisza-parti cég az Észak-németországi Bérvál­lalkozók Szövetségében foly­tatott. A szervezethez nem ke­vesebb, mint 4500 bérvállal­kozó tartozik, akik kisebb-na- gyobb gépparkjaikkal vállal­ják a mezőgazdasági munká­kat. Tevékenységükhöz trak­torokon, kombájnokon, vető­gépeken kívül szükségük van egyéb eszközökre, többek kö­zött szálastakarmány-betaka- rító gépekre is. Reális esély van arra, hogy 1997-ben már ezzel az új piaccal is számol­hat a Mezőgép. Most, az év vége előtt alig két hónappal a részvénytársa­ság gyáraiban ütemes a terme­lés, heti százmillió forint ér­tékű gép készül el. Az év vé­géig a nyugati export eléri, sőt meghaladja a három és fél mil­lió forintot. -endrész Egyforintos kincsesláda Mostanában senkit sem vet fel a pénz, pláne nem azokat az in­tézményeket, amelyek létét a költségvetés hivatott biztosítani. Nincs ez másként a törökszentmiklósi Kölcsey iskolában sem, ám a vészhelyzetben most is kisütöttek valamit. A Honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére a brit nagykövetség és a British Council rendezvényeket szervezett országszerte. A program részeként kiállítás nyílt teg­nap a szolnoki Technika Házában, amely a brit-magyar tudományos együttműködés kö­zös eredményeit mutatja be. FOTÓ: CSABAI A párbeszéd hiányát sérelmezik a jászberényi piac árusai „Egy éve nem szóltak hozzánk” Jászberényben a piaci rekonstrukció eddig is sok indulatot, vi­tát kavart. Hol a tervekről, hol a kapcsolódó parkolókról, hol a piac jellegéről szólt a disputa. A piaci árusokkal folytatott be­szélgetésekből viszont az derül ki, mintha mindezekből magu­kat a kereskedőket és a város lakosságát hagyták volna ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents