Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-29 / 252. szám

1996. október 29., kedd Körkép 7. oldal Logisztikai tapasztalatcserén Németországban Kilenctagú szakmai delegáció képviselte megyénket - tapaszta­latcsere és kapcsolat kialakítása céljából - a németországi Bran­denburg tartományban október 14-e és 18-a között. Ez a tarto­mány mintegy Kelet-Magyaror- szág méretű. A delegációt Iváncsik Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő vezette. A delegáció tagja volt még többek között Herbály Imre és Tokár István or­szággyűlési képviselő is. A mezőgazdasági, ipari, okta­tási, környezetvédelmi, közigaz­gatási aktuális kérdések mellett fontos helyet kaptak a logisztikai szolgáltató központok, a terminá­lok problémái is. A delegáció lo­gisztikai szakértőjeként dr. Jemei Bálint vett részt a tanácskozáso­kon.- Milyen gyakorlati tapaszta­latokat könyvelhetünk el me­gyénk számára a logisztika té­mában a szakmai tanácskozást követően ? - kérdeztük dr. Jemei Bálintot.- Részletesen a Kühne és Ha­gel (KN) logisztikai cég lucken- waldi terminálját tekintettük át. A cégről röviden annyit szükséges tudni, hogy száz éve létezik, Brémában alapították, 82 ország­ban található KN-terminál, Né­metországban pedig mintegy harminc. Mind belföldi, mind nemzetközi logisztikával foglal­kozik a cég. Tevékenysége kiter­jed a közúti, vasúti, légi és tengeri fuvarozásra, árubegyűjtésre, el­osztásra és széles körű szolgálta­tásokra.- A százéves KN-tapasztala­tokból mi a legfontosabb, amit feltétlenül figyelembe kell ven­nünk?- Nagyon fontos a marketing­logisztika komolyan vétele. Arról van szó, hogy a fuvarozási, az árubegyűjtési és elosztási rend­szerek, a szolgáltatási rendszerek fizikai kialakítását meg kell, hogy előzze a piaci igények jelenlegi és jövőbeni várható alakulásának felmérése, elemzése: kik kíván­ják és milyen szolgáltatásokkal igénybe venni a logisztikai szol­gáltató központot vagy terminá­lokat; hogyan kapcsolódhatnak a különböző fuvarozók és szállítók á logisztikai rendszerhez? A le­hetséges partnerek körében szé­les körű tájékoztatást, informá­ciót kell adni a logisztika lénye­géről, működési mechanizmusá­ról. A Kühne és Nagel cégnél ta­pasztaltak megerősítették az 1995. május 11-én a szolnoki lo­gisztikai szakmai konferencián .elővezetett koncepciót, melyet több Szolnok megyei szakember bevonásával készítettem. A mar­keting-logisztika mellett igen fontos egy környezetvédelmi szempontból készített hatásta­nulmány. Ez a teendő környezet­védelmi intézkedések, a lakosság és a befektetők biztonságérzete szempontjából elengedhetetlen.- A logisztikai szolgáltató központok, illetve terminálok teljesen önállóan, egymástól függetlenül működnek?- Mind belföldi, mind a nem­zetközi logisztikai folyamatok akkor működnek eredményesen, ha nem függetlenítik magukat, hanem egy hálózati rendszerben összekapcsolódnak. Természete­sen ennek megfelelő szervezeti rendszer is szükséges, mint pél­dául egy holding rendszer.- A KN logisztikai rendszer­ben a fuvarozási eszközök kinek a tulajdonában vannak?- A logisztikai szolgáltató központok, illetve terminálok többségében csupán a belső áru­mozgatásra rendelkeznek saját tulajdonú árumozgató eszközök­kel, fuvareszközökkel. A fuvaro­zók, szállítmányozók szerződé­ses rendszerben kapcsolódnak a logisztikai szolgáltató közpon­tokhoz, terminálokhoz. Ez egy racionális munkamegosztást je­lent az irányítási, beruházási, a fuvareszköz-karbantartási szem­pontokból.- Mikor kezdi meg a szolnoki logisztikai szolgáltató központ a működését?- Ez többek között annak a függvénye, hogy a Logisztikai Kft. tulajdonosai mikor döntenek arról, hogy a létrehozott szervezet keretei között kerüljön feldolgo­zásra az eddig összegyűjtött ta­pasztalat, információ, és az ezekre alapozott projekt megter­vezése mikor kezdődjön meg. Tiszaszentimrei akció iskolásoknak Újra lehet moziba járni Gazdaságtalan működés miatt Tiszaszentimrén meg kellett szüntetni a fdmek vetítését a helyi művelődési házban, amelynek kollektívája lényegé­ben társadalmi munkában, csu­pán lakossági szolgáltatásként üzemeltette a mozit. A 100 éves a mozi országos akció keretében azonban újra filmeket nézhetnek a szent- imreiek októberben és novem­berben. A magyar filmművé­szet remekeit - A kőszívű em­ber fiai, Egri csillagok, Fekete gyémántok, Légy jó mindhalá­lig - ingyen tekinthetik meg a helyi iskolások. Erre az akcióra azért kerülhetett sor, mert a művelődési ház pályázaton nyert pénzekkel tudja fedezni a vetítés költségeit.' Az iskolai filmnapok október 30-án kezdődnek, szerdánként egy-egy filmet vetítenek a kul- túrház nagytermében. A legfrissebb információk arról is szólnak, hogy a szol­noki székhelyű Movie Center Kft. érdeklődik a folyamatos szentimrei filmvetítések lehető­ségei iránt. Ha a tárgyalások eredményesek lesznek a műve­lődési házzal, akkor talán az is előfordulhat, hogy Szentimrén újra lehet moziba járni. „Ki mit tud?”-ért játszótér Párhuzamosan a televíziós „Ki mit tud?”-dal az Úttörő­szövetség is megrendezi ve­télkedőjét, az általános isko­lások között. Ennek országos döntőjére kerül sor a hét vé­gén a martfűi művelődési központban. A verseny úgy zajlik majd, mint a televíziós vetélkedő, ugyanúgy lesznek kategóriák, s természetesen egy zsűri dönt a győztes sze­mélyét illetően. A rendezés költségeinek jó részét az Úttö­rőszövetség állja, de jelentő­sebb összeget adott Martfű városa is. Elismerésként egy játszóteret adott az Úttörő­szövetség a rendező intéz­ménynek. Önmérsékletre int a fővadász Megkezdődött az őszi, téli va­dászati idény. Október 1-jétől szabad a mezei nyúl, a fácán és vadkacsa, továbbá a selejte­zésre kiszemelt, silányabb őz­suta és -gida kilövése. így ter­mészetszerű, hogy a hónap harmadik hétvégéjén is dörög­tek a fegyverek. Ezúttal a jól fi­zető külföldi - német, olasz, osztrák - vadászoké volt a fő­szerep, de hellyel-közzel a me­gyei vadászok is lőttek apróva­dat, őzet és a vadkacsát. Vajon milyen terítéket kínál térségünk a mostani szezonban? - ezt kérdeztük Horváth Ferenciül, a megyei önkormányzat fővadá­szától. Mint elmondotta, ez az év nem tartozik a legeredménye­sebbek közé. A hosszúra nyúlt hideg tél elvitte az első nyúlsza- porulatot. Hasonlóan rossz volt a költés a fácánoknál is. Men­tette a menthetőt az Abádszaló- kon mesterségesen keltetett és kihelyezett 200 ezer mezei szár­nyas. A vadkacsák száma is csökkent, mivel egyre kevesebb a szikes földeket borító vízterü­let, a víziszámyasok legkedvel­tebb tanyázó helye. Ami a vad­nyiakat illeti, jelenleg az állo­mány felmérése folyik, ez egy­előre nehéz, mert a földeken még kint lévő növényektől nagy a takarás. Az viszont örvendetes, hogy a megyében 17 ezer 500 őzet számlált a negyvenhárom vadásztársaság. A jelenlegi lét­szám is indokolttá teszi, hogy a gyengébben fejlett állományból kétezret december végéig kise­lejtezzenek. A megyei fővadász a j elenlegi állapotok ismeretében felhívja a vadásztársaságok figyelmét az önmérsékletre, a vadászkultúra érvényesítésére. Az apróvadál­lományból csak annyit ejtsenek el, amennyivel nem veszélyezte­tik a jövő évi optimális létszám kialakítását. Mint hangsúlyozta, nagyobb figyelmet kell fordítani a külföldi bérvadászok fogadá­sára, ellátására, ezt követeli meg a vadászok számára is érvényes piacgazdaság, valamint a kör­nyező országok egyre növekvő konkurenciája. -endrész Megyei küldöttség Tamówban Eredményes gazdasági és kulturális kapcsolatok A közelmúltban tovább erő­södtek megyénk külföldi kap­csolatai. A lengyelországi testvérmegyébe, Tarnów vaj­daságba látogatott egy Jász- Nagykun-Szolnok megyét képviselő delegáció Iváncsik Imrének, a közgyűlés elnöké­nek vezetésével. A meghívás elsősorban a tarnówi Lengyel-Magyar Ba­ráti Társaság megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból szervezett ünnepségekre szólt. A látogatás során azonban lehetőség adódott arra is, hogy a megyei közgyűlés el- A küldöttség megbeszélést folytatott a tarnówi vajdánál nőké megbeszélést folytasson Weslaw Woda tarnówi vajdá­val. A megbeszélések témáját a két megye között ebben az évben is igen eredményesen alakult kulturális és gazdasági kapcsolatok, illetve ezek to­vább folytatása alkotta. Az ünnepségek a debnoi várban folytak, ahova számos magyar emlék is fűződik. 1589 és 1591 között abban a várban vendégeskedett Ba­lassi Bálint, aki akkor írta legszebb lírai költeményeit. A delegáció az ünnepségek során koszorút helyezett el a város szülöttje, a legendás hírű Bem tábornok mauzóle­umánál és szobránál is. Bem Múzeum Tarnówban - báli ­Cserkeszőlő, szezon után Cserkeszolőn is van főszezon és holt szezon, ha a kettő nem is különül el olyan élesen, mint mondjuk a Balaton­nál vagy akár a Tisza-tőnál. Tavaly egész télen nyitva volt a fürdő, de a számítások szerint nem érte meg. Lehet, hogy az idén másképp lesz, az önkormányzat, amely a fürdő és a kemping tulajdonosa, kénytelen tudomásul venni a gazdasági realitásokat. A külföldi vendégek általában már kora tavasszal megjelen­nek, és november végéig ma­radnak. A hazaiak inkább csak a nyári hónapokban jön­nek. A külföldiek megtehetik, hogy hónapokig maradjanak, hiszen többségük nyugdíjas, nem várja őket a munkahely, és anyagilag is megengedhe­tik maguknak, hogy az év nagy részét itt töltsék. Összességében a fürdő és a kemping jövedelmező, és az önkormányzatnak az idegen- forgalmi adóból is van bevé­tele. Tavaly ez 1,8 millió fo­rint volt, az idén október ele­jéig 1,1 millió, de ez nem je­lent föltétlenül csökkenést, hiszen vannak, akik az adót még ezután fizetik be. Az idén augusztus végéig az önkormányzat által működ­tetett szálláshelyeken 2300 vendég fordult meg, nagyjá­ból annyi, amennyi a helyi la­kosok száma, s egy vendég át­lagosan 9 napig maradt. Ta­valy vagy kétszázzal keve­sebben voltak, s vagy ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek itt. A statisztika tehát azt mu­tatja, hogy ha nem is ugrás­szerűen, de növekszik Cser- keszőlőn a vendégek száma. Erre alapozza az önkor­mányzat a fürdővel és a kem­pinggel kapcsolatos terveit. Körülbelül egy hektárral bő­víteni akarják a kemping és a fürdő területét, a tervek most készülnek. A bővítés költsé­geit pályázati pénzből szeret­nék biztosítani. Gond, hogy a kemping és a fürdő körbeépült, ha ezt az egy hektárt beépítik, további bővítésre csak nehezebben lehet helyet biztosítani. De ez még a távolabbi jövő „ze­néje”, ez a bővítés egy időre megoldja a gondokat. Az önkormányzati szállás­helyek mellett persze van egyéni szobakiadás, és mű­ködnek vállalati üdülők is. Új jelenség, hogy évente mint­egy tíz ingatlan kerül külföl­diek tulajdonába, zömük nyugdíjasokéba. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az új tulaj­donosok még hosszabb időt töltenék itt, lassanként szinte cserkeszőlőiekké válnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy-egy fürdőhelyen nem elég a gyógyvíz, a kultu­rált környezet, gondoskodni kell a vendégek szórakoztatá­sáról is, hogy igazán jól érez­zék magukat, úserkeszőlőn ez is egy kissé másképp van. Mint elmondták, a vendé­gek zöme idős, nyugdíjas, nem igényli a zajos szórako­zást, sőt nehezen is viselné el. Ebből azonban nem követke­zik, hogy itt soha semmi nem történik. Vannak visszatérő programok, mint a kakasszü­ret, a szüreti felvonulás, az Anna-bál, nyáron szabadtéri mozi és színpad ad lehetősé­get a szórakozásra. A klub­könyvtár működteti az idősek klubját, van balettoktatás, if­júsági klub. Ezeket a lehetőségeket természetesen inkább a hely­beliek veszik igénybe. A kül­földiek kerékpároznak, lova­golnak, ezen túl egyelőre nem merült föl a részükről további igény. A művelődési ház hiánya azonban természetesen kor­látozza a lehetőségeket. Ezért született meg a Falu­ház Alapítvány, amelynek célja a művelődési ház épí­tése. Az önkormányzat adna telket, a pénz azonban lassan gyűlik a művelődés házára. Most két templom épül Cserkeszolőn. B. A. A megyei munkaügyi központ vizsgálatának megállapításai Munkanélküliség - és ami utána következik Ez ev júniusában mar negyedik alkalommal végzett vizsgálatot a munkaügyi központ a munkanélküli-ellátásukat az előző évben kimerítők körében, akik úgy tűntek el a mun­kaügyi szervezet látóköréből, hogy munkaerő-piaci státusukról semmilyen visszajelzés nem érkezett A felmérés célja volt, hogy munkanélküli-járadékra vagy -segélyre már nem jogosultak sorsának alakulásáról képet kapjanak, megismerjék jelenlegi munka­erő-piaci státusukat és további elképzeléseiket. A vizsgálat során a megyében 10,3 ezer já­radékot és segélyt kimerített - pályakezdő és nem pályakezdő - helyzetét ismerték meg. A főbb megállapítások az előző év eredménye­ivel összevetve a következők:- a foglalkoztatottak aránya 28,3 száza­lékról 25,4-re csökkent; a regisztrált munka- nélküliek aránya 0,7 százalékponttal (44,2 százalékra) emelkedett.- a nem regisztrált munkanélküliek ará­nya 9,2-ről 10,5 százalékra emelkedett; A munkanélküli-járadékot 1995-ben ki­merítettek közül a nem pályakezdő munka­hellyel rendelkezők aránya az elmúlt évhez képest 4 százalékponttal csökkent (23,5 százalékra). Jelentősen, 53 százalékra emelkedett a regiszterben maradt, illetve visszatért munkanélküliek aránya. Nőtt, de jóval kisebb nagyságrenddel a nem regiszt­ráltak (8,1 százalékra) és az aktív eszközzel támogatottak aránya (4,2 százalékra). A pályakezdők segélyét múlt évben ki­merítettek helyzetében az egy évvel korábbi állapothoz képest romlás tapasztalható, de az kisebb mértékű, mint a nem pályakezdők esetében. A foglalkoztatottak száma 1,9 százalék- ponttal (33,6 százalékra) csökkent. Nőtt a továbbra is regisztrált munkanélküli státus­ban lévők aránya (7,6 százalékra), ugyanak­kor csökkent (20,5 százalékra) a nem re­gisztrált munkanélékülivé váltaké. Jelentő­sen visszaesett az aktív eszközzel támogatot­tak (7,6 százalékról 2,4-re) és lényegesen emelkedett az inaktívvá váltak aránya 7,5 százalékponttal (35,9 százalékra). Alapvető különbség a nem pályakezdők rétegéhez viszonyítva, hogy a pályakezdők nagyobb arányban találtak munkát (33,6 százalék). Vizsgálták a semmiféle szakképzettséggel nem rendelkező, alacsony iskolai végzettsé­gűek újra elhelyezkedési esélyeit, amelyek eddig is jóval alacsonyabbak voltak, mint a magasabb végzettségűeké. Az összehasonlí­tás ez évben is azt igazolja, hogy a vizsgá­latba vont 3435 fő alacsony végzettségű tel­jes kimerítők köre lényegesen kisebb mun­kaerő-piaci sikerességgel rendelkezik:- a foglalkoztatottak aránya 19,1-ről 16,3 százalékra csökkent; emelkedett a továbbra is regisztrált munkanélküliek súlya 61,4 százalékra. Ennek oka egyér­telműen a jövedelempótló támogatásra való jog gyakoribb megszerzésében, vagyis a képzetlenebb népesség rosszabb szociális helyzetében keresendő. Mészáros Mátyásné Könnyfakasztó túltermelés (Folytatás az 1. oldalról) Tudni kell azt is, hogy a feldol­gozó- és szárítóipar milyen mennyiségben és minőségben igényli a hagymát. Jelenleg csak Makó térségében van olyan kiszerelőkapacitás, amely a nyugati feltételeknek megfelel.- A jelenlegi termelés szín­vonala borzasztóan szórt - mu­tatott rá Füleki László. - A ke­reskedő pedig oda megy, ahol minőségi terméket lát. A vetés- terület tekintetében jövőre ra­dikálisan vissza kell lépni az ideihez képest. Szó esett arról is, hogy a terméktanács az egyes terme­lőkkel szerződést köt, amely nem a termék értékesítésére szól, hanem arra, hogy piaci zavar esetén a szerződést be­tartó termelő anyagi támoga­tásban részesülhet az interven­ciós alapból. Aki erre nem köte­lezi magát, az legfeljebb a jóis­tentől várhatja a megoldást - fogalmazott Füleki László. A piaci résztvevők tájékoztatása érdekében szezonévi irányárat határoznak meg fajtánként. Az irányár esetében igazolni kell a vetőmag származását, hiszen a fémzárolt vetőmag aránya nem éri el a 30 százalékot. így a ve­tőmag többsége zugtermesztés­ből származott. A tervek szerint a termékta­nács folyamatosan figyelemmel kíséri a hagymapiac alakulását, a főbb tájkörzetekben - köztük a jászladányiban - árfigyelő centrumokat és terméktanácsi árbizottságot működtet. Piaci beavatkozásra akkor van szük­ség, amikor az önköltség alá süllyed az ár. Emellett szank­ciók alkalmazását is helyesnek látják. Eszerint ha valaki meg­sérti az egységes fellépést a nyugati piacon, az valamennyi terméktanácsi és állami támo­gatásból kizárható. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents