Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. október 10., csütörtök Látogatóban Ójioravicájv 9. oldal Egy lap a családokért A szüreti napok alatt talál­koztam Fehér Mayer Mária újságíróval, aki a hetente megjelenő' Családi Kör című újságnál dolgozik. A hetilap a Vajdaságban jele­nik meg már öt éve. Indulás­kor az egész családhoz szóló lapot akartak, ehhez alakítot­ták ki a rovatokat is. Az eltelt idő óta a legolvasottabb lappá vált a Családi Kör. A szerkesztőség Újvidéken van, öt munkatárs készíti a he­tente 68 oldalon megjelenő lapot. A független lapot az ál­lam nem dotálja, teljesen ön­fenntartó. Rendszeresen megjelentet­nek külön kiadványokat is, így rejtvényt, kézimunka- és receptgyűjteményt, karácso­nyi kincses könyvet is kézhez kapnak az előfizetőik. Fehér Mayer Mária a konyha- és gyermekrovatot gondozza, valamint riportokat készít Ómoravicáról minden szám­ban. Megmaradt a kun kitartásuk, nyakasságuk Sztankó Lajos Csányi Sándor karcagi és Balogh László jászkiséri alpolgármesterrel A moravicai Helyi Közösség Közgyűlésének elnöke Sztankó Lajos. A víz-, út-, csatornahálózat, a temetők, a parkok, a közterületek fenn­tartása tartozik a feladataik közé. A településen 6800-an laknak. A legutóbbi háború alatt sok munkaképes fiatal, képzett ember eltávozott in­nen, s ez óriási vérveszteség a falu számára. ' A lakosság elöregedett, 90 százalékban magyar nemzeti­ségűek lakják, de vannak szerbek és újabban idetelepült szerbek a háború sújtotta vi­dékekről. A mezőgazdasági termelés mellett jelentősek az ipari üzemek is. A Mitex elsősor­ban textilipari anyagokat gyárt. A kórházak részére ké­szítenek itt kötszereket, va­lamint munkaruhákat, A Szila Fémárugyárban láncot, fém­ipari terméket gyártanak. A Zsákó Üzem fémbútorokat, irodabútorokat gyárt, s nagy­kereskedelemmel foglalkozik. A Mebló Bútorgyár is 100 dolgozót foglalkoztat. A falu­ban a kereskedelem teljesen magánkézben van. Most kez­denek eljutni a 8 évvel ez­előtti szintre, amikor a boltok polcain ott voltak a nyugati műszaki áruk minden meny- nyiségben. A termelőszövet­kezet saját földterülete mel­lett végzi a magángazdálko­dók földjének művelését is, Folytatnak szolgáltatásos ál­lattartást is, s foglalkoznak terményfelvásárlással. Itt is sok az 5-6 hektáros gazda, de jellemző a 100 hektárosa is. Az utóbbi időben sokan kap­ták vissza földjeiket. Sztankó Lajos elnöke a To­polyai Gabonaforgalmi Válla­lat itteni üzemének, mely tésztagyártással és gabonafel­vásárlással is foglalkozik. Kapacitása 10 ezer vagon szemes termény felvásárlását . teszi lehetővé. A felvásárlási árakat az állam határozza meg, nekik ebbe nincs bele­szólásuk. A gazdákkal termeltetési szerződést kötnek, akik ennek keretében műtrágyát, vető­magot kapnak előlegként. A malomban elvégzik a csoma­golást is, s exportra az orosz piacra, a Közel-Keletre is szállítanak nagy tételben. , A háborús időszakot sike­rült zökkenőmentesen átvé­szelniük, megmaradtak a ko­rábbi piacaik. A malmi I-es liszt eladási ára 1 márka kö­rül, a felvásárlás ára 30 pfe- ning kilónként. Az üzemben az ISO 9000-hez kapcsolódó minőségi fejlesztést végzik. A falu jövőjét illetően az elnök optimista, mert mint megfogalmazta, örökölték a kun ember nyakasságát, ke­ménységét, állhatatosságát, munkaszeretetét, becsületét, s ez biztató a jövőre nézve is. Kétszáztíz évvel ezelőtt települtek ki karcagi családok a bácskai Ómoravicára. A karcagiak kérését, miszerint Kar­cag, Kisújszállás és Jászkisér kivándorlói szeretnék megsze­rezni Pacsért és Ómoravicát, a kincstár két legnagyobb bácskai pusztáját, .Tóth István tolmácsolta a helytartóta­nácsnál 1785-ben. Ügyükben október 6-án döntött a király, tudomásul vette a jászkunok kérését. A döntésről a bécsi magyar udvari kancellária nyomban értesítette a jászkun főkapi­tányt, Almássy Ignácot. Közölték vele, hogy a leköl­tözni szándékozók csak 1786 tavaszán mehetnek, mivel a puszták bérlete akkor szűnik meg. Az érintett családok lá­zas készülődésbe kezdtek. Felkínálták kevéske ingatlan­jukat, nélkülözhető ingóságai­kat, lábasjószágért, szekérért és egyéb hasznosabbnak ítélt portékáért, majd elindultak a Bácskába. Ideérkezésük után ■ építkeztek, s a nyár végére, az őszi esők beállta- előtt már mindén család a saját házába költözhetett. Sőt az iskolát, a községházát is felépítették. Az építkezések a völgyben, a Te- lecskei-dombok tövében foly- dogáló Krivaja- patak mellett indultak. 1825-ben Ómoravi­cán már a 204 jobbágyi telken 3553 lélek lakott 592 házban, túlnyomó többségében persze csak amolyan szegényes, ala­csony, vert falú, nádfedeles- ben. Ma már egyre kevesebb ilyen házra lehet akadni a te­lepülésen. Az 1960-as években kezdődő új típusú építkezésekig a házak végházak voltak, és a porta utcai oldalának bal vagy jobb oldalán álltak, homlokzatukkal 1-2 kicsi ablakukkal az utcára néztek. Mára a falukép városiaso­don. Az utcák járdáit lebeto­nozták, a házakba bevezették a villanyt, a vizet, sőt sok he­lyen a telefont is. Sokat válto­zott a lakóporták képe is. A régebbi típusú házakat sátorte­tős, padlásszobás, emeletesek váltják fel. Á hagyományos paraszti gazdálkodást nagy­üzemi szintűek váltották fel. A Krivaja patak mellé telepedett le Ómoravica lakossága Koncert A karcagi Puszta Koncert Szalonzenekar nagy sikerű hangversenyt adott az ómo- ravicaiaknak a színházban. A moravicai Ifjúsági Fú­vósegyüttes térzenét ját­szott, a helyi iskolások tag­jai erdélyi és vajdasági népdalcsokorral kedves­kedtek a vendégeknek. Képünkön a karcagiak játék közben. sssoibq?**'' ■ nisßpßm ?oio! van « ! no ór «vi.V;y..v>. 4 !;íU.KVa ^ ■■todsnte’ , -gH^.-nol üt.«' ^ Testvérvárosok Karcag két évvel ezelőtt írta alá a testvérvárosi megállapodást Ómoravicával. Azóta rendsze­resek a kulturális fellépések a két településen. Legutóbb a nagykunsági kulturális napok alkalmából voltak ott augusz­tusban innen, s a mostani láto­gatás ennek a viszonzása. Csányi Sándor alpolgármester bízik abban, hogy lesz folytatás, s eredményes lesz az együttműkö­dés. Jászkisér még nem hivr alos testvérváros, egy éve vette fel a város vezetése a kapcsolatot Ómoravicával. A református egyház révén azonban körülbelül húsz évre visszamenő kapcsolat van a két település között. Balogh László kiséri alpol­gármester szerint néhány éven belül hivatalos testvérvárosi kap­csolat is lehet a két település kö­zött, kulturális, gazdasági téren. Komatálkendő és társai A nyugdíjasok házában ottjártunkkor éppen kézimunka-kiállí­tást lehetett látni. Nyáron Zentán rendezték meg az I. vajdasági népművészeti tábort, melyén helyi asszonyok is részt vettek. A kiállításon komatálkendőt, blúzokat, kötényeket láthatnak az érdeklődők. ■ A képen a két nyertes ■ A kiállított darabok közül több még a századelőről való, me­lyeket tulajdonosaik nagy becsben tartanak. Gyekes Margit és Tóth Erzsébet hímzései pedig'részt vesznek a budapesti Nem­zeti Múzeumban mégrendezett kiállításon. A klub tagjai és az ismerőseik is nagyon büsz­kék társaikra, hiszen nem mindenkor adatik meg ilyen szép el­ismerés azért a kitartó hím­zőmunkáért, hagyományá­polásért, me­lyet ők foly­tatnak. Télen csuhé- és ko­sárfonással foglalkoznak a klub tagjai. Az iparosságért A moravicai, pacséri és szoko- laci ipartestület elnöke Nánási József, akitől megtudtuk, hogy egy éve újult újjá az ipartestü­let, mely jövőre lesz 100 éves. Feladata, hogy összegyűjtse az iparosokat és a magánvállal­kozókat. A fiatal vezetés a mélykúti ipartestülettel már kötött baráti szerződést. Tag­létszámuk körülbelül 100 fő, akik között megtalálható ci­pész, magánvállalkozó, keres­kedő is. Szeretnének érdekvé­delmi szervezetként is mű­ködni, mert eddig az ország gazdasági lehetőségei, a hábo­rús helyzet ezt nem tette lehe­tővé. Reménykednek abban, hogy a szomszédos országok­kal szemben nyitottabbak le­hetnek, s tapasztalatcserére mehetnek oda. Az iparosok a szervezeten keresztül köny- nyebben juthatnának majd kül­földi kapcsolatokhoz. Szeret­nének Karcagra is eljutni ta­pasztalatcserére. A környék ékessége A helyi református templom 175 esztendeje áll a mai helyén, dacolva az idővel. 1972-ben műemlékké nyilvánították. To­ronykupolája nem szokványos, „régi pipasüveg ” alakú. A ku­pola színe piros, messze ellát­szik. Ez még szebbé teszi az épületet, melyre nagyon büszke Kiss Antal esperes is. A temp­lompark egyik oldalán csodála­tos fák vannak, melyek közül A templomot műemlékké nyilvánították kiemelkedik egy 170-180 évre becsült öreg tölgyfa terebélyes ágaival. Állami védelem alatt áll. Másik oldalon parkosított rész, régi sírkövekkel, melyek őrzik azokat az ősi neveket, me­lyek a betelepüléskor még megvoltak. Az 1 hektáros temp­lomkertet díszes kerítés Veszi körül. A templomba bevezették a központi fűtést, így télen sem kell bent fagyoskodni. Ugyan­csak kiemelkedő munka az új toronyóra elkészíttetése, melyet egy budapesti cégnél rendeltek meg. A moravicai emberek büszkék a templomukra, s érte áldozatokra is hajlandók. Az oldalt készítette: Daróczi Erzsébet Szüreti mulatság bezáratással A hét végén testvérvárosi delegáció ér­kezett Ómoravicára Karcagról, Csányi Sándor alpolgármester vezetésével. Itt voltak a jászkisériek is Balogh László al­polgármesterrel, valamint Mélykútról is érkeztek többen. Az Echó Ifjúsági Központban pénte­ken este megrendezett szüreti mulatsá­gon több helyi szokásra is fény derült. A vendégek igencsak furcsállták először a csőszöket, akik bezárták a szőlőtolvajo­kat, s csak csőszbírság megfizetése után engedték őket szabadon. Mint a szokás eredetéről megtudtuk, szüreti bálon lopni sosem volt szabad, mégis voltak, akik ezt megszegték. Ezért volt szükség cső­szökre, akiknek az volt a feladatuk, hogy a mulatság végéig megőrizzék a szőlőt. Akit a lopáson rajtakaptak, azt bezárással büntetik meg. Az árak nem éppen a leg­olcsóbbak, hiszen egyetlen alma ellopása 1 márkába vagy 5 dinárba került az elcsí­pett tolvajnak. A zárkába azonban más miatt is bekísérték az embert szüreti mu­latságkor. Ha egy riválisától meg akart szabadulni a legény, akkor lefizette a csőszöket, s azok bezárták azt, s ilyenkor szabad volt a pálya, hogy meghódíthassa a kislány szívét.- Őseink még teknősbékát vittek vált­ságdíjul, mi megelégszünk néhány dinár­ral is - mondták a bál csőszei, ha valaki megszánta a bezárt legényt. Az este so­rán a karcagi Puszta Koncert Szalonze­nekar tagjai is megszabadultak karmeste­rüktől, Sipos Antaltól, hiszen bezárat­ták... aztán megszánták s kiváltották, mert hát egy zenekar karmester nélkül nem az igazi. Szombaton szüreti felvonulással, folk­lórműsorral folytató­dott a program. Nagy sikert arattak a jász­kiséri gyermeknép­tánccsoport tagjai is, akiket többször visz- szatapsolt a közön­ség. A színházban megtartott esti mű­sorban is felléptek a karcagi Puszta Kon­cert Szalonzenekar­ral, valamint a mora­vicai Ady Endre Mű­vészeti Egyesület tánccsoportjával. Szüreti felvonulás a vendégek részvételével A falu kultúrájáért Az Ady Endre Művelődési Egyesület elsősorban a falu amatőr mozgalmát öleli fel, s lehetőségeihez képest vidéki együtteseket is vendégül lát. Az egyesület 1965-ben alakult - tudtuk meg Besnyi Károly elnökségi tagtól. Az elmúlt évtizedekben jelentős sikereket értek el a színjátszás, a néptánc területén is csoportjai. A jugoszláviai népek és nemzetisé­gek táncai mellett megtanulta a néptánccsoportjuk a szomszédos országok jellegzetes táncait is. Rendszeresen fellépnek Magyar- országon, jártak már Bulgáriá­ban, Ausztriában. A nyelvi aka­dályok nem számítottak, hiszen a folklór nyelvét mindenki megérti. Fellépéseik alkalmából anyagy- gyűjtést is végeznek. Az egykori kitelepüléskori moravicai népvi­selet összeállításában dr. Bellon Tibor segítette őket, még a hetve­nes években vették fel a kapcso­latot a karcagi Györffy István Nagykun Múzeummal. A színjátszás terén is vannak sikereik. Több jelmezes, zenés előadást tartottak már, s adtak he­lyet magyarországi együttesek fellépéseinek is a színházban. Az egyesületnek van népi zenekara, létezik egy 9+1 elne­vezésű művészeti csoportjuk is, mely mára már negyvenfős, az egész Vajdaságból vannak tag­jaik. Évente rendeznek alkotó­táborokat, s a résztvevők műve­inek egy része itt marad a falu­ban, így mára jelentős képző- művészeti gyűjteménnyel ren­delkeznek. Ezt állandó kiállítá­son szeretnék megmutatni a nagyközönségnek is. Ehhez most keresik a megfelelő bemu­tatótermet. Az egyesület társadalmi szervezetként dolgozik, a helyi közösség és a moravicai válla­latok anyagi támogatásával tud működni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents