Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-09 / 236. szám

1996. október 9., szerda Megyei Körkép 3. oldal Szeretnék szántani - mondják a gazdák; dalolni nincs kedvük A kukorica még vízben áll Előzetes a szolnoki önkormányzat üléséhez Megjárta a bíróságot a lakbéremelés A robbantás hatására Átvizsgálják a buszokat A közelmúltbeli autóbusz-rob­bantás a megdöbbenésen túl fé­lelmet is ébresztett sok ember­ben. Akik naponta buszoznak, jól tudják, hogy a tökéletes biz­tonság megoldhatatlan. Próbálkozni persze lehet, és kell, ezt teszi a Jászkun Volán Rt. is. Szabó István vezérigaz­gató lapunk kérdésére el­mondta, reggelenként indulás előtt átvizsgálják a járműveket, s felhívták a fokozott óvatos­ságra a járművezetőket - gon­dolván az esetleg ottfelejtett gyanús csomagokra de iga­zán megoldani ezzel a problé­mát sajnos nem tudják. A buszközlekedésnél nem lehet megvalósítani a reptere­ken szokásos ellenőrzéseket. Ahol átlagban másfél kilométe­renként vannak újabb felszál­lók, ott ez lehetetlen. Kontrollt legfeljebb az jelenthet, hogy a helyközi járatokon a sofőr is­meri az utasok zömét, de min­den ismeretlen táskáját mégsem nézheti meg. Reménykedhetünk csak, ta­lán egyedi esettel állunk szem­ben, s nem terjed el az effajta bűnözési forma. Kénytelenek vagyunk megbízni egymásban, mást nemigen tehetünk. P. E. „Egy rendőr.. (Folytatás az 1. oldalról) Tizenegy órakor állampolgári bejelentés érkezett a rendőr­ségre, miszerint a vasútállo­más úgynevezett gurító ré­szén egy egyenruhás rendőr már jó ideje üldöz valakit. Minden erőt erre a térségre koncentráltak, aminek meg is lett az eredménye. Elfogták a menekülőt, akiről kiderült, ő Kökény. A rendőröknek sok munkát adó férfi ellen fogolyszökés miatt is büntetőeljárást indí­tott a rendőrség, természete­sen őrizetbe vétele mellett. Tettéért egyébként ákáf há­rom évig terjedő börtönnel is büntethető. Egyébként már eddig elkövetett bűncselek­ményeiért is kaphat három évet. Mint kiderült, azért szökhe­tett meg Kökény, mert őrzése, kísérése nem volt szabályos. Mulasztás történt, ezt a szak­emberek elismerték. A sors iróniája, hogy az a rendőr, aki elfogta, nem jól őrizte. Végül bárhogyan is történt, a fogolynak nem sikerült kire­pülnie a hálóból, és a rendőrök - nem kis izgalom után - a jól szervezett akció révén nyugod­tan hajthatták álomra fejüket. Legalábbis ami Kökény elfogá­sát illeti... ta A kukorica jelentős része még vízben áll Törökszentmikló- son. Szeptemberben - amikor igazán itt lett volna a betakarí­tás ideje - szinte alig tudtak dolgozni. Ahogy a miklósiak mondják: csak egy-egy napot tudtak „ellopni” a természet­től. A kiesett munkanapok száma meghaladja a húszat. Sem a szövetkezetek, sem a magántermelők nem boldogul­tak a vízzel, a felázott talajjal, a vízben álló terméssel. A ku­koricánál próbálkoztak kézi töréssel, lovas kocsin történő szállítással, de ez csak a ter­mény töredékét érinthette. Már most látszik, hogy ku­koricából lesz veszteség, na­gyon nagy kockázata van a cukorrépának is: tartani lehet tőle, hogy ha hamar jön a hi­deg idő, a répa belefagy a földbe. Legkevesebb gondot még a napraforgó okozza. Ugyanis idén a szokásosnál később érett, mivel a hideg ta­vasz miatt későn vetették. A magas víztartalom miatt mindent szárítani kell. Ebből már eddig is adódtak gondok - a napraforgó szárításakor: Tö- rökszentmiklóson és környé­kén ugyanis kevés szárító mű­ködik, így voltak torlódások. Várhatóak is, főleg a kukorica betakarítása után. A szárítási igény megnövekedése több­letköltséget okoz - a Béke Mezőgazdasági Szövetkezet­nél például hétmillió forintot. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a felázott, gépek által összetaposott talajon nehe­zebb a szántás, ilyen esetben a gépek gázolajfogyasztása a duplájára emelkedhet. A földeken most fokozott erőbedobással folyik a betaka­rítás: pirkadattól sötétedésig dolgoznak, hét végén is. Már az őszi szántásra is csak homlokráncolva lehet gondolni: az elhúzódó betaka­rítás miatt későn kezdődik, és félő, hogy a fagyok miatt nem tudják befejezni. Az már most biztos, hogy éjjelente is szán­tani fognak. Paulina Éva A szolnoki közgyűlés októberi rendes ülésére kerülő témák közül „szemezgetett” tegnapi közös sajtótájékoztatóján a testület szocialista és szabad- demokrata frakciója. Fodor György (SZDSZ) a Szol­noki Gyermek- és Ifjúsági Ala­pítvány működését bemutató be­számolót igen ellentmondásos­nak tartotta. A kuratórium elnöke által jegyzett anyag nagy része arról szól, hogy az alapítvány te­vékenységével kapcsolatban többnyire rendben van minden. A könyvvizsgálói jelentés viszont azt taglalja, hogy mi nincsen rendben az alapítványnál. Fodor szerint elsősorban gazdálkodási tevékenységet kell rendbe tenni. Zakár Zoltán (MSZP) az első lakást megszerezni igyekvő szol­noki fiatalok önkormányzati tá­mogatását biztosító közgyűlési rendelettervezetről kifejtette: már tudható, hogy két forduló után hoznak döntést, valószínűleg a folytatásra a következő soros ülé­sen kerül sor. A tervezet alapján a 20-35 év közötti fiatalok része­sülhetnek támogatásban, egyéb feltétel: 5 éves szolnoki lakóhely és a házastársak esetén az egyik fél sem töltheti be a 35. életévet. Az egyik változat szerint a szoci­ális törvénnyel összhangban az ott meghatározott lakás- és szo­baméretek és létszámhoz kötődő szobaszámok jönnének számí­tásba. A másik változat szerint egy napi áron 1 millió 500 ezer forintos lakás szabadpiaci be­szerzéséhez nyújt az önkormány­zat támogatást. A közgyűlés egészségügyi és sportbizottsága az utóbbi hóna­(Folytatás az F oldalról) Szomorú számarány, hogy tar­tósan, azaz legalább fél évig munka nélkül marad a regiszt­ráltak 81 százaléka. Ebben az évben márciusban volt a legnagyobb a munkanél­küliségi ráta, az országos átla­got meghaladta a 12,1 százalé­kos érték. Jelenleg 11 százalék körül mozog ez a szám. A kirendeltségvezető tájé­koztatása szerint mind többen szorulnak jövedelempótló tá­mogatásra, míg ezzel párhuza­mosan az ellátásban részesülők egyre kevesebben vannak. A sok kedvezőtlen adat mel­lett kedvező változások is tör­téntek a kirendeltség életében. Több mint négyezer állásaján­latot küldtek el a munkaadók, ami közel felével több a tava­pokban számos jelentős sport­kérdéssel foglalkozott, ezekről Karsay Koppány (MSZP) szá­molt be. Elkészítette a bizottság Szolnok sportkoncepcióját, ami egy másfél éves munka betető­zése. A bizottság korábban a di­áksportról, szabadidősportról és az élsportról már véleményt alko­tott, ezek összefoglalása lenne a minden területtel foglalkozó sportkoncepció. A helyi adók címkézéséről úgy vélekedett: nem adományokról van szó, ha­nem kötelezően befizetendő adó egy részének az irányításáról. Káplár József (MSZP) az 1993. májusi lakbéremeléssel kapcsolatos perekről beszélt. Közismert, hogy még a korábbi ciklusban az önkormányzat meg­emelte az önkormányzati bérla­kások lakbérét, és 14 hónapon keresztül vitatható jogszabályi hivatkozással, megemelt lakbért szedett be. Ez ellen néhányan a bírósághoz fordultak. A városi bíróság első fokon, a megyei bí­róság pedig másodfokon eljárva az intézkedést sérelmező lakosok javára döntött. A polgármesteri hivatal azonban a Legfelsőbb Bí­rósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel. Hangsúlyozta, hogy a jogállamban végigvitt per lezá­rulása után lehetőséget kell adni arra, hogy külön, egyenkénti bí­rósági eljárás nélkül a precedens per alapján a megemelt lakbérkü­lönbségeket visszakövetelőknek ezt megadják. A 4623 lakást érintő ügyben több tízmillió fo­rintos tehertétel vár az önkor­mányzatra, és minél tovább hú­zódik a végső döntés, annál na­gyobb kamatterhek járulnak még hozzá. lyínál. Egy-egy álláshelyre gyakran tíz-tizenöt embert is kiközvetítettek, s az előbb emlí­tett lehetőségek közül 1900-at ők is töltöttek be. Szintén javu­lást jelent, hogy egy év alatt ti­zenegyre nőtt a száz álláskere­sőre jutó álláshelyek száma. Több száz ügynököt tudnának például vállalkozók foglalkoz­tatni, viszont a statisztikák azt mutatják, kevesen mernek be­levágni a bizonytalanba. Lényegesen befolyásolják a munkaerő-piaci helyzetet a lét­számleépítések. Öröm az ürömben ezeknek a csökke­nése, míg az előző évben hu­szonegy vállalat karcsúsítási programja ezemégyszáz dolgo­zót érintett, addig az év idáig el­telt szakában háromszáznyolc­vanat. A kunmadaras! művelődési házban látható iskolatörténeti kiállítás 252 év okta­tástörténetét dolgozza fel. A bemutatott tárgyi és írott emlékek a helyi református, majd az államosítás utáni általános iskola történetét mutatják be napjainkig. fotó: csabai Humán napok „El kell mozdulni a nyomorszintről!” Esélyegyenlőség gyermekcipőben Csekély érdeklődés mellett - az önkormányzatok közül csu­pán Törökszentmiklós küldött képviselőt - zajlott a humán napok tegnapi szolnoki programja. Pedig a lakosság több mint tíz százalékát érintő, fogyatékkal élő emberek szociális, egészségügyi helyzetéről esett szó. A házigazda ezúttal Nász Margit, a mozgássérültek megyei egyesületének elnöke volt. A legfontosabb cél napjaink­ban azt elérni, hogy a fogya­tékkal élőket az egészséges emberekkel azonos jogok, kö­telességek illessék meg a tár­sadalomban - ez volt talán a legfontosabb gondolatköre dr. Kiss Edit előadásának, aki a megyében élő fogyatékosok helyzetéről tartott beszámolót.- A fogyatékosok esélyegyen­lősége gyermekcipőben jár, el kellene mozdulni a nyomor­szintről - hangsúlyozta az elő­adó. Az állam,.az önkormány­zatok részéről jóval nagyobb pozitív megkülönböztetésre lenne szükség. Jó példaként említette a martfűi önkor­mányzatot, ahol az új város­háza építésénél már gondoltak a mozgássérültekre. A legkü­lönfélébb fogyatékkal élők száma a megyében mintegy negyvenezerre tehető, ezért is elszomorító Kiss Edit megál­lapítása: „A fogyatékosok esélyegyenlősége terén jósze­rével csak az valósul meg, amit szervezeteik kikényszerí- tenek”. Dr. Komeneczky Ist­ván, az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár főigazgató-he­lyettese hangsúlyozta: „A gondok forrása, hogy a mai napig hiányzik a komplex szociális biztonsági rendszer.” A nőknek nehezebb A területfejlesztési pályázatok nyertesei A 107, 108 és 109/1996. (VII. 16.) számú kormányrendelet alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Te­rületfejlesztési Tanács által kiírt felhívásra beérkezett pályázatok elbírálása szeptember 25-én meg­történt. A területfejlesztési célelő­irányzatra beérkezett nyolcvan pá­lyázat közül a területfejlesztési ta­nács 36 pályázat támogatása mellett döntött. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásra beérkezett 81 pályázat közül 30 pályázó kapott támogatást. A kedvezményezettek ez év október 4-én 12 óráig nyilatkoztak arról, hogy a támogatásokat igénybe kívánják-e venni. Egy pályázó kivételével min­den nyertes felhasználja a támogatást. Ennek megfelelően a támogatottak végleges köre az alábbi: A 107/1996. (VII. 16.) számú kormányrendelet alapján a terület- fejlesztési célelőirányzatból támo­gatást kapott: I. Munkahelyteremtés, munka­helymegtartás: Tizenhárom pályázó kapott 1996-ra 87.627 ezer forint támogatást, 1997-re 5062 ezer forint támogatást. Ezek a következők: HM Radar Rt. (Török­szentmiklós) 3 pályázata, Kossuth Mg. Szövetkezet (Jászberény), Tóth Endréné vállalkozó (Öcsöd), Varga Károly vállalkozó (Öcsöd), Ketész Kft. (Tiszafüred), Hodosi Lajosné vál­lalkozó (Túrkeve), Fehér Hermelin Kft.(Tiszaörs), Solami Rt. (Szolnok), WÉS Rt. (Szolnok), Lehel Hűtőgép­gyár Kft. (Jászberény), Samsung Rt. (Jászfényszaru). 2. Területfejlesztési koncepció ké­szítése: Hat pályázó kapott ez évre 37.776 ezer forint támogatást. Ezek a követ­kezők: Jászsági Önkormányzatok Te­rületfejlesztési Társulása 2 pályázata (a Jászság szennyvízkezelési koncep­ciója, illetve hulladékelhelyezési ta­nulmányterve), Jászszentandrás ön- kormányzata (J ászszentandrás-T ar- naörs összekötő út előkészítése), Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkor­mányzat (kunmadarasi repülőtér pol­gári hasznosítását megalapozó tanul­mány), Vízügyi, Kommunális és Kör­nyezetvédelmi Társulás (Török­szentmiklós, Kunhegyes, Tiszafüred térsége hulladék elhelyezési tanul­mányterve), Jászapáti önkormányzata (szeméttelep rekultivációs terve). 3. Vízhálózat-fejlesztés, szennyvízke­zelés: Hét pályázó kapott ez évre 60.083 ezer forint támogatást, 1997-re 3676 ezer forint támogatást. Ezek a követ­kezők: Kunszentmárton önkormány­zata, Mirho-kisfoki Vízgazdálkodási Társulat (Kunhegyes), Mezőtúr ön- kormányzata, Tiszaföldvár önkor­mányzata, Törökszentmiklós önkor­mányzata, WÉS Rt. (Szolnok), Tán­csics Mg. Szövetkezet (Mezőhék). 4. Hulladékkezelés: Három pályázó kapott ez évre 57.240 ezer forint támogatást, 1997-re 64.480 ezer forint támogatást. Ezek a követke­zők: Air-Sec Kht. (szolnoki veszélyes­hulladék-égető), valamint a Szolnok tér­ségi és a tiszazugi regionális hulladékle­rakó. 5. Összekötó'út-építés: Két pályázó kapott ez évre 37831 ezer forint támogatást, 1997-re 15.000 ezer forintot, 1998-ra 6000 ezer forintot; Martfű-Tiszaföldvár összekötő út és a szolnoki északi körút. 6. Tanyavillamosítás: Egy pályázó kapott ez évre 2069 ezer forint támogatást. Ez Kenderes önkor­mányzata (Bánhalma tanyavillamosí­tás). 7. Vállalkozások termelőinfrastruk- túra-fejlesztése: Három pályázó kapott 1996-ra 15084 ezer forint támogatást. Ezek a követke­zők: Túrkevei Terményszárító Szövet­kezet, Bakonszegi Awassi Rt. (Kun­szentmárton), Kert Bt. (Tiszaföldvár). 8. Humáninfrastruktúra-fejlesztés- sel kapcsolatos munkahelyteremtés: Egy pályázó kapott ez évre 7500 ezer forint támogatást. Ez Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat (a ti- szakürti fiúnevelő otthon profilváltása). A 108/1996. (VII. 16.) számú kor­mányrendelet alapján a területi kie­gyenlítést szolgáló fejlesztési célú ke­retből támogatást kapott: 1. Gázellátás kiépítése: Tizenegy pályázó kapott 1996-ra 102328 ezer forint támogatást, 1997- re 28739 ezer forint támogatást. Ezek a települések: Kétpó, Jásztelek, Tisza- roff-Tiszagyenda, Tiszabura, Örmé- nyes-Kuncsorba, Tiszafüred-Kócsúj- falu, Jászivány, Tiszavárkony-Tisza- jenő-Vezseny, Nagyrév, Tiszakürt, Fegyemek. 2. Hulladékelhelyezés: Két pályázó kapott 1996-ra 24488 ezer forint támogatást, 1997-re 40000 ezer forint támogatást. Ezek a követke­zők: Karcag és térsége regionális hulla­déklerakója, Rákóczifalva. 3. Tanyavillamosítás: Egy pályázó kapott 1996-ra 4700 ezer forint támogatást. Ez Jászszentand­rás önkormányzata. 4. Összekötó'út-építés: Négy pályázó kapott 1996-ra 18567 ezer forintot. Ezek a követke­zők: Tiszasas és Tiszapüspöki ön- kormányzata (Tiszához vezető utak), Túrkeve-Dévaványa összekötő út előkészítése, Cibakháza külterületi feltáróút. 5. Víz- és szennyvízhálózat fejlesz­tése: Kilenc pályázó kapott 1996-ra 124457 ezer forint támogatást, 1997- re 21046 ezer forintot. Ezek a telepü­lések: Jászágó, Jászárokszállás, Tó- szeg-Tiszavárkony-Tiszajenő-Ve- zseny, Túrkeve, Jászladány, Jászapáti, Jászfényszaru-Pusztamonostor, Kőte- lek-Nagykörű-Hunyadfalva-Tisza- süly, Csataszög. 6. Idegenforgalmi fejlesztés: Két pályázó kapott ez évre 24750 ezer forint támogatást. Ezek: Abád- szalók önkormányzata (termálkút fú­rása), Tiszaderzs önkormányzata (üdülőterület előközművesítése). Ez évre összesen 604484 ezer fo­rint került felosztásra a pályázók kö­zött. Ennek 19,4 százalékát a Jászság, 32 százalékát Szolnok, Törökszent­miklós, Martfű térsége, 12,4 százalé­kát a Nagykunság, 16,4 százalékát Ti­szafüred, Kunhegyes térsége és 19,8 százalékát a Tiszazug kapta. A 80/1996. (VI. 7.) számú kor­mányrendelet szerint a Jász-Nagykun- Szolnok megyében területfejlesztési szempontból kedvezményezett tér­ségnek minősül a Jászapáti-Jászárok- szállás-Jászberény-Jászfényszaru, Kunszentmárton-Tiszaföldvár, vala­mint Kunhegyes-Tiszafüred városok statisztikai körzete. Ezekből a térsé­gekből pályázók kapták az ez évi ösz- szes támogatás 55,6 százalékát. A nyertes pályázókkal a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Területfej­lesztési Tanács október végéig köti meg a támogatási szerződéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents