Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

1996. október 8., kedd 7. oldal Megyei Körkép Nem bocsátanak el pedagógusokat Tiszakürtön Fiúnevelőből szociális otthon A tiszaszőlősi óvodában A romákon segít a „KOMA” fejlesztő játékokat vásároltak. Futotta a pénzből már új tele­vízióra és videóra is. Várha­tóan 20 ezer forintot költenek az egészségügyi programokra, ismeretterjesztő előadásokra, melyek lebonyolítását gyer­mekorvosok és a helyi peda­gógusok végzik. Magyar szü­lők is segítenek abban hogy elkészüljenek a gyerekek tán­cos fellépőruhái. A magyar és cigány táncok betanításához pedig Millinkhoffer Rita, a Ti­szafüredi Néptáncegyüttes szólótáncosa ad szakmai se­gítséget. Talán az sem mellékes, hogy 50 ezer forint könnyíti rászoruló cigánycsaládok ét­keztetési terheit. És hogy mire is mennek majd az óvoda dolgozói ezzel a 400 ezer forinttal? Azt a ka­rácsonyi gálaműsoron szeret­nék bemutatni a gyerekek szü­leinek. Remélhetően sikeresek lesznek, mert ez nem csak a gyerekek óvodai közérzetét javíthatja, hanem az óvoda és cigánycsaládok együttműkö­dését is. Ami talán legfonto­sabb eleve az esélyegyenlőség megteremtése felé vezető út­nak. Családi vállalkozás az Ugró-tanyán Magad uram, ha (állami) segítséged nincsen Oláh Rita láthatóan jól érzi magát a játékok között A tiszaszőlősi óvoda kollektí­vája ez év elején elhatározta, hogy nevelési programjával még jobban segíti a cigány gyermekek felzárkóztatását: elsősorban nyelvük, hagyo­mányaik, kultúrájuk ápolásá­val, de egészségügyi program- sorozattal és több ismeretter­jesztő előadással is. Az óvoda szerény anyagi lehetőségei miatt ehhez pályázati segítsé­get kért, és kapott. A Közokta­tási és Modernizációs Közala­pítvány (KOMA) 400 ezer fo­rintot adott 1996. december 31-ig az idei tervek megvaló­sításához. így Tiszaszőlősön elmondható az óvodában - itt különben a nyolcvan gyerek közül huszonhét cigány -, hogy romákon segít most a KOMA. Kiss Bálintné intézményve­zető elmondta, hogy eddig 140 ezer forintból főleg képesség­Mint arról már hírt adtunk, Ti-, szakürt és a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormány­zat a Területfejlesztési Ta­nácshoz benyújtott közös pá­lyázatában egy tiszakürti moz- gássérült-szociálisotthon ki­alakítására kért - és kapott - pénzt. A tervek szerint a jelen­legi nevelőotthont alakítanák át, tehát az megszűnik. Felvetődött a kérdés, vajon mi lesz az ott lakó gyerekek­kel, és nem utolsósorban a pe­dagógusokkal? Dr. Györgyi Lajos, a megyei önkormányzat Művelődési és Népjóléti Irodá­jának vezetője lapunk kérdé­sére válaszolva elmondta, nem forog veszélyben sem az ál­lami gondozott gyerekek Alig pár hete írtunk arról, hogy Tiszaderzsen elkezdődött a községi kábeltelevíziós háló­zat kiépítését megelőző szer­vezés a lakosság körében. Azóta a mezőkeresztesi székhelyű kivitelező cég, a P+P Szolgáltató és Kereske­delmi Bt. tartotta magát ígére­téhez, s amikor a jelentkezők száma elérte a százhúszat, azonnal elkezdte a kivitele­zést. Ma már arról számolhatunk sorsa, sem a nevelőtanárok eg­zisztenciája. Elképzeléseik szerint családi házakat vásá­rolnak, s oda költöztetik a fia­talokat. Ennek anyagi fedeze­tére egyébként benyújtottak egy pályázatot a Népjóléti Mi­nisztériumhoz, erről döntés október végén várható. Ha sikerül megvalósítani a terveket - mondta a Tiszakürti Nevelőotthon igazgatója akkor nemhogy elbocsátják a tanárokat, hanem még az is előfordulhat, kevesebben lesz­nek, mint kellene. Már volt olyan ház, amit megvásárlásra kínáltak, átköltözésük idő­pontja a pályázat elbírálása mellett a majdani épületek ál­lagától is függ. P. E. be, hogy a művelődési házban kísérleti jelleggel működik is a próbaüzemet biztosító fejál­lomás. A 600 ezer forintos ve­vőrendszer végleges kiépítése után így hamarosan elkezdőd­het a kábelhálózat építése is. Először a kultúrház közvet­len szomszédságában lévő négy intézmény - klubkönyv­tár, iskola óvoda, öregek ott­hona - élvezheti ennek az ösz- szes előnyét. Várhatóan már a jövő héttől. Ács Sándor, negyvenéves fia­talember Karcagon született. Itt szerette meg az állatokat a szülői házban, s amikor a he­lyi mezőgazdasági techni­kumba jelentkezett, már tudta: azzal fog foglalkozni, amit szeret. így is történt. Előbb elvé­gezte az iskolát, később a ti- lalmasi és kunmadarasi gaz­daságban lett előbb gyakor­nok, majd telep- és ágazatve­zető. Egészen a munkaadója, a Közép-tiszai Állami Gazda­ság privatizációjáig. Ekkor határozta el, hogy továbbra is az állatokkal foglalkozik, de már önállóan. 1990-ben már megvolt eh­hez a döntéshez a törzsállo­mánya. Megvásárolta a tisza- örsi Ugró-tanyát, ahol a gaz­dasági háttér megteremtésé­hez tíz hektár földet béreltek. Azóta szinte éjjel-nappal dol­gozik a családjával, hogy egy­ről kettőre jussanak. Áz el­múlt hat esztendő lényegében arról szól, hogy különösebb külső segítség nélkül érték el eredményeiket: a villany be­vezetésével, fürdőszoba épí­tésével komfortosabb lett a tanya, hetvennyolc tagúra bő­vült a juhállomány, s már ti­zenegy fejőstehén is van az is­tállójukban. Mindezek mellett, hogy va­lóban máról holnapra élnek, a gazda igen figyelemre méltó eredményt produkált: magyar fésűs merinó növendék jerkéi A díjnyertes birkák harmadik díjat nyertek a juh­tenyésztő kategóriában az OMÉK-on. Ács Sándor, aki­nek sikerét a szakma, a Ma­gyar Juhtenyésztő Szövetség is tárgyjutalommal díjazta, ennek kapcsán is beszélt egy magánvállalkozás gondjairól. Megtudtuk, hogy elenged­hetetlenül szüksége lenne egy speciálisan mezőgazdasági hi­telre, állami támogatásra, mely hosszú lejáratával és kedvező kamatterheivel lehe­tővé tenné a kevés magánerő­vel rendelkező magángazdák előrelépését is. Ennek hiá­nyában ugyanis nehezen fej­leszthető, modernizálható a gazdasága, mert az elérhető banki hitel magas kamatai szinte csak a talpon maradás esélyét engedik meg, rövid távon. Ezért is dolgoznak most igen keményen családi kalákában, mert az „idegen kéz” segítsége még megfizet­hetetlen luxus számukra. Ács Sándor mindenesetre opti­mista. Bízik benne, hogy vál­tozni fog a központi mező- gazdasági szemlélet, s minden tekintetben támogatottak lesznek a szakmailag megala­pozott, hozzáértéssel bíró tef- vek: hosszú távon gondol­kodva és tehermentesítő anyagi bizalommal társulva! Akkor talán Ács Sándor díj­nyertes állatai nem csak szé­pek lesznek, hanem valóban igazi hasznot is hoznak. Nem csak az Ugró tanyán élők megelégedésére. -percze Amerikai tapasztalatok Gazdasági koncepció kell Nem fenékig tejfel minden az Egyesült Államokban sem. Vannak olyan válság­körzetek, ahol néhány év alatt 50 százalék fölé emel­kedett a munkanélküliek aránya. A problémák meg­oldására kitalált módszere­ket is tanulmányozta a me­gyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány munkatársa, Kontra Levente Virginia ál­lamban. A washingtoni központú US AID (az amerikai kormány egyik programja) szervezésé­ben és finanszírozásában 21 napot töltött az Egyesült Ál­lamokban Kontra Levente. A látogatás célja az volt, hogy hasznosítható tapasztalatokat szerezzen a kialakult amerikai válságkörzetekben alkalma­zott regionális vállalkozásfej­lesztési módszerekről. Virgina állam Appalach- hegységben fekvő területén az emberek régóta a szénbá­nyászatból éltek egészen a ’ 80-as évek elejéig. Ekkor az új technikai vívmányok na­gyobb mértékű alkalmazása folytán jelentősen csökkentet­ték a bányák az alkalmazottak létszámát. Mint Kontra Le­vente elmondta, igen draszti­kus volt az elbocsátás. Számokkal illusztrálva mindez azt jelenti, hogy pél­dául míg az 1970-es években ezer-ezerkétszáz ember dol­gozott egy-egy bányában, ad­dig a ’90-es évek elejére a lét­szám nyolcvan-százra csök­kent. Az állam a nyakába szakadt problémák megoldását a vál­lalkozások fejlesztésében látta. Itt is beindították az átkép­zéseket, de átütő sikert nem hozott ez a program. Ma már többségében olyan nagyobb vállalkozásokat igyekeznek megtelepíteni a környéken a vállalkozásfej­lesztési irodák, melyeknek a kis és közepes cégek bedol­gozhatnak. De mindemellett bebizonyosodott, hogy a tér­ségi gazdasági fejlődéshez komplex gazdasági program szükséges. Egyébként elmondható, hogy az irodák hasonlóan működnek, mint nálunk, s a szolgáltatásaik kínálata is megegyezik a magyar irodá­kéval. A látogatás alkalmával a bluefieldi állami főiskolával tárgyalást folytatott a szol­noki szakember az együttmű­ködés lehetőségeiről. Ezek között üzletember-találkozók is szerepeltek, főként az ame­rikai kormány különböző programjaira alapozva. Megyénk számára egyéb­ként fontos lehet az, hogy Virginia a dohányipar egyik fellegvára, ezen a területen is adódhatnak újabb lehetősé­gek. ein Négy miniszter egyszerre üzent hadat A Jászságban is dúl a pollenháború A népjóléti, a környezetvédelmi, a munkaügyi és a belügy­miniszter aláírásával ellátott pecsétes papírok érkeztek az elmúlt időszakban hazánk települési önkormányzataihoz. A felhívás célja: mozgósítani az ország lakosságát a parlag- és pázsitfüvek kiirtását szolgáló összehangolt cselekvésre. E gyomnövények virágpora ugyanis az allergia - széna­nátha - legfőbb okozója. A pollenháborúban radikálisan kell kiirtani a polgárok töme­geinek kellemetlen panaszo­kat okozó parlagfüvet. A hadművelet jászsági főpa­rancsnoka, dr. Sárközi Mária, Jászberény város tisztiorvosa ugyanakkor a térség 34 isko­lájába kiküldött felhívásában a parlagfű házi ültetésére, sőt mi több, a fejlődő gyom lo­csolására serkent. No persze, zárt vitrinben, aminek célja, a kasza alá érett növény jobb felismerhetősége a szabad­ban. A doktornő az élő szem­léltetőeszközzel a Kőhidi gyógyszertár kirakatát már be is füvesítette. Parlagfüves élőkép a Kőhidi gyógyszertár ablakában Kísérleti adást sugároz a fejállomás Derzsen Próbaüzem a művelődési házban Az önkormányzat szervezésében Új munkahelyek Tiszaszentimrén Szeptember első napjaitól nyolc, korábban tartósan munka nélküli tiszaszentimrei dolgozik a volt gamesz épületében. Ők két hóna­pos betanulási idő után, darabbé­res rendszerben híradás- és szá­mítástechnikai alkatrészeket te­kercselnek a budapesti Humán Profil Bt. ecsédi telepére. A helyi önkormányzat nemcsak helyet adott a vállalkozásnak, de mun­káltatója is a nyolc dolgozónak. Beleznay Sándor polgármester elmondta, hogy lassan egy éve keresnek partnereket a helyi fog­lalkoztatási gondok enyhítésére. A Humán Profil Bt.-vel nemcsak az olasz exportra készülő híradás- technikai egységek tekercselé­sére kötöttek szerződést, hanem már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak szemléltetőeszközök előállítására is. A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat profitérdekeltség nélkül vállalta, hogy kifizeti a dolgozók bérét s annak járulékait, aminek alapfel­tétele, hogy a bedolgozók leg­alább a minimálbérnek (14 500 forint) megfelelő normát teljesít­sék egy hónap alatt. Természete­sen az önkormányzat a legyártott darabszám függvényében hono­rálja a többletteljesítéseket is. Az önkormányzati munkahelyte­remtő akció - melyet a Tiszafü­redi Munkaügyi Központ is tá­mogat-célja, hogy legalább még további tizenkét tartósan munka nélküli kapjon munkalehetőséget a volt gamesz épületében. Kedvezmény Néplap-előfizetőknek Avagy üzlet a Gyimesi utcában Visnyei Zoltán és családja Kő­telken egy olyan utcában lakik, amelyiknek csak egyfelől nyílik bejárata. Magyarul fogalmazva, zsákutca ez a javából, de azért bíznak abban, hogy a vállalko­zásuk nem torkollik zsákutcába. A házaspár a lakásukban ve­gyesboltot alakított ki, ahol zöldségféléket is árulnak. Elég sokan megnyitják a bejárati ajtó kilincsét, hiszen sok mindent kí­nálnak ebben az üzletben. Lehet kapni kenyeret és kolbászt, gombát, esetleg rágógumit, kar­fiolt vagy üdítőt, sajtot, illetve Kinder-tojást, borotvahabot vagy rizst, macskaeledelt és mo­sóport, müzlit meg olajbogyót, jégkrémet és több száz fajta árut. Ami még nem mellékes: eb­ben az üzletben minden Néplap­előfizető, aki ötszáz forint értékű vagy annál nagyobb összegű Ha a vásárló Néplap-előfizető, és ebben az üzletben öt­száz forintnál nagyobb értékű árut vásárol, három szá­zalék kedvezményben részesül FOTÓ: CS. I. árut vásárol, három százalék kedvezményben részesül. Ezért esetünkben is igaz a szólásmon­dás, hogy sok kicsi tétel sokra megy. Aki ezt nem hiszi, saját szemével győződhet meg róla Kőtelken, a Gyimesi út ele­jén... Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents