Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. október 8., kedd Az osztalékadó nő, az adóteher nem A jövő évtől várhatóan 10 százalékról 20 százalékra emelke­dik az osztalékadó, ennek ellenére a hazai társaságok több­ségének adóterhei csökkennek - tudtuk meg dr. Vá- mosi-Nagy Szabolcstól, a PM miniszteri biztosától. Hatályon kívül. A pénz­ügyminiszter tegnap sem­missé nyilvánította a VPOP-nak azt a nemrég nagy port kavart határoza­tát, amelyben a Kuvait Pet­róleum Magyarország Kft.- re kirótt jövedéki bírság Összegét 83,3 millió forint­ról 100 ezer forintra mér­sékelte. A jövedéki tör­vényt megsértő' cég most ismét 83,3 milliós bírságot köteles fizetni. Természe­tesen jogában áll bíróság elé vinni az ügyet. Kinevezés. A Magyar Köz­társaság elnöke - a minisz­terelnök javaslatára - Gi- lyán Györgyöt 1996. októ­ber 4-i hatállyal az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitká­rává kinevezte. Részvénycsere. Megkez­dődött a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. kárpót­lási jegy-részvény csereak­ciója. A következő 14 mun­kanap alatt a DÉDÁSZ jegyzett tőkéje nyolc száza­lékának megfelelő, 2,38 milliárd forint névértékű részvénycsomag jegyzésére nyílik lehetőség. A kárpót- dásijegy-tulajdonosok az OTP kirendeltségein juthat­nak hozzá az igénylési ívekhez. Az osztalék közgazdasági érte­lemben a befektetett tőke hoza- déka. Jogilag viszont a társasági adóval csökkentett eredménynek ama része, amelyről a tulajdono­sok ügy döntenek, hogy oszta­lékként kiveszik a cég kasszájá­ból. Az adórendszer tervezett mó­dosítása szerint 1997-ben meg­szűnik a társasági adóban az úgy­nevezett (23 százalékos) kiegé­szítő adó. A személyi jövedelem- adó elvonási szintje csökken, a legfelső adókulcs 48 százalékról 42 százalékra mérséklődik. A 10 A földművelésügyi tárca 1997. évi agrárszabályozási elképzelé­seivel kapcsolatosan Jakab István kifejtette: a gazdakörök egyetér­tenek a minisztériumnak azzal a törekvésével, hogy jövőre a szubvenciók nagyobb részét a százalékos osztalékadó ugyanak­kor 20 százalékra nő. Mindez együttesen lényeges adócsökken­tést jelent, mert a kiegészítő adó megszűnésével az osztalékot ter­helő összes adó a következő példa szerint csökken: 100 (a tár­sasági adó alapja) -18 (18 száza­lék társasági adó) =82 (adózott nyereség). Ennek a 20 százaléka (szja): 16,4. Az adózott osztalék: 65,6 lehet. Az összes adóteher: 18 + 16,4 = 34,4 százalék. Vagyis az eddig 40 százalékos ossz adóteher 5,6 százalékponttal lesz kisebb. termelők kapják. Kiemelten fon­tosnak tartják az energiafelhasz­nálás költségeit csökkentő kom­penzációkat, valamint az infor­mációs rendszer kiépítésének és működtetésének az ösztönzését. A MAGOSZ szerint elsőbbséget A szakember kiemelte, hogy az új szabályozás előkészítése so­rán természetesen fény derült az osztalék jogi és közgazdasági fo­galma közötti ellentmondásra. Pontosabban arra, hogy ezzel ho­gyan élnek bizonyos vállalkozá­sok. Ezért a személyi jövedelem- adó törvénytervezete kétféle va­riációval számol. Ha az osztalék nem haladja meg a társaság saját vagyonának 50 százalékát (a jegybanki alapkamat kétszere­sét), akkor a személyi jövede­lemadó mértéke 20%, az összes adóteher pedig 34,4 százalék. Ennél nagyobb osztalék esetén az 50%-ot meghaladó részt 27 szá­zalékos forrásadó terheli, tehát az összadóteher továbbra is 40,14 százalék marad. b. n. zs. kell kapniok a családi gazdasá­gok szövetkezéseinek, amelyek a mezőgazdaságilag művelhető földterület 50 százalékán gazdál­kodnak. A beszerző, értékesítő szövetkezetek szervezésében gyorsabban lehetne eredményt felmutatni, ha a termelők, a ma­gángazdák a kormányzat dönté­seit nemcsak szavakban, hanem konkrét támogatás formájában is érzékelnék. Újvári A családi gazdaságokért A jövő évre tervezett 88 milliárd forint agrártámogatás nem elegendő a kormányprogramban kitűzött célok megvalósításá­hoz - jelentette ki lapunknak Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke. nincsen rendszer födém nélkül POROTHERM® N+F POROTHERM N+F POROTHERM áthidaló POROTHERM* béléstest A POROTHERM N+F házépítési rendszer előnyei meg­győzőek: • 28%-kal kevesebb fűtési energiát használ, így egy életen át pénzt takarít meg, • 38%-kal lerövidül az építés ideje, • 57%-kal kevesebb a habarcs-felhasználás, • ingyen kapja az építési rendszer előnyeit. A nyugat-európai technológiával készült POROTHERM* N+F házépítési rendszerben nemcsak a falazótéglák, hanem a rendszert meghatározó födém is anyagánál fogva harmo­nikusan jlleszkedik. A mai kor embere a tetszetős formai megoldások mellett nagy súlyt fektet arra, hogy a leendő épületnek kellemes, egészséges lakóklímát biztosítson. Az építőelemek formai kialakítása, illeszthetősége alkalmat ad arra, hogy egységes elv szerint lehessen tervezni és építeni. A POROTHERM* épületek lakóklímája ideális. A jól bevált termé­szetes építőanyag és a legkorszerűbb technológia ötvözete. Rendszervásárlás esetén házhoz szállítás. Forduljon a helyi építőanyag-kereskedőjéhez! WIENERBERGER Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 203-9990/217 HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁNAK TERVEIT, INGYENE­SEN KISZÁMÍTJUK A SZÜKSÉ­GES POROTHERM® TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. ' ' A: 1 Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. Név:_________________________________________________ 16. magánvásárló; kivitelező P Cím: I—II—iL——........................... . W ienerberger Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 203-9990/217 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! Indiai iskolások fonnak. Mindezt Mahatma Gandhi születésnapja tiszteletére. Gandhi a brit kolonializ- mus elleni csendes tiltakozásul, a nemzeti öntudat megerő­sítésére fejlesztette ki az egész nemzetre kiterjedő fonás szokását. FEB/REUTERS Veszélyes hulladékok útja Ki-ki söpörjön a maga portáján Itt van, de még sincs itt. A letenyei vámudvarban vesz­teglő sok kamionnyi veszé­lyes hulladék - noha német földön áll - a hazai talajt szennyezi.,>i,.,jq .,,,,,, Baj/}jJ( Fefejjc környezetvé­delmi miniszter a bázeli egyezményre hivatkozva megnyugtatta a lakosságot: a feladó ország köteles gondos­kodni elszállításukról. A vesz- teglés tehát nem magyaráz­ható azzal, hogy a kamionok eltévedtek a jogszabályok út­vesztőiben. Még a joghézagokon sem igen bújhattak ki, mivel a bá­zeli egyezmény elveit kö­vetve a közelmúltban kor­mányrendeletben szabályoz­ták a veszélyes hulladékok importját és tranzitszállítását. Erdei György, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte: a honi jogszabályok egyértel­műen tiltják,^.,Ypszélyas-buln-i ladékpk behozatalát Magyar- országra. E/,,alól csak az az, import kivétel, melynek célja az újrahasznosítás. Ám ennek nincs még fejlett ipara ha­zánkban. Egyelőre az évente több mint 17 millió köbméter saját települési hulladék biz­tonságos elhelyezéséről sem tudunk gondoskodni, csak gyűjtögetjük. A veszélyes hulladék tran- zitját a Környezetvédelmi Fő­felügyelőség engedélyezheti. Ennek az intézménynek azonban nem tiszte, hogy ele­jét vegye a csalásoknak, mint ahogy azok leleplezése sem. (bozsó) Három övezetből egy negyedik Nemrég hírt adtunk arról, hogy a magyar exportőröknek komoly változásokra kell számítaniuk a jövő évben: a tervek szerint július 1-től megszűnik a vámvisszatérítés lehetősége és a vámkedvezmény is az EU-, az EFTA-, a CEFTA-országokba, továbbá öt másik európai államba exportálandó árukra, amennyiben azok nem a január­ban létesülő „páneurópai kumulációs övezetből” szár­mazó részegységekből készülnek. Ismeretes, hogy Magyaror­szágnak három szabadkeres­kedelmi övezettel, az Európai Unióval, az EFTA-val és, a CEFTA-val van megállapo­dása. Az EU kezdeményezé­sére tavaly tárgyalások kez­dődtek, hogy hozzanak létre a három nagy európai szabad­kereskedelmi övezet részvéte­lével egy úgynevezett „pán­európai kumulációs öveze­tet”. Az EU-val társult országok zöme már 1997. január 1-jé- vel csatlakozik az övezethez. Magyarország viszont kérte, hogy a jobb felkészülés érde­kében csak július 1-jével csat­lakozhasson, erről azonban még nincs döntés. Budapest azt is kérte, hogy az űj vám­szabályzat csak a csatlakozás után beérkező részegységek felhasználásával készülő árukra vonatkozzon. Ezek szerint a július 1-je előtt beér­kezett, nem az övezetből származó részekkel készült árukra .a vámvisszaigénylés még két évig lehetséges. A vámkedvezmények a vámszabadterületek, a ma­gánvámraktárak, a bérmun­kák esetében szűnnének meg, ha az övezetbe exportálandó áru részei nem az övezetből származnak. Gondot okoz, hogy vontatottak a szabadke­reskedelmi tárgyalások a há­rom balti állammal, továbbá Romániával és Bulgáriával. E tárgyalások sikertelensége esetén Magyarország szem­pontjából ez az öt ország nem tekinthető majd kumulációs övezeti tagnak. A származási szabályok mindenképpen vál­toznak, csupán az időpont nem bizonyos; de fel kell ké­szülni rá. Az űj szabályok életbelé­pésével a kumulációs övezet­ből származó részegységek­kel készülő áruk kivitele az övezetbe a szakértők szerint előnyt hoz majd a magyar ex­portőröknek. «

Next

/
Thumbnails
Contents