Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-05 / 233. szám

1996. október 5., szombat Megyei Körkép 3. oldal A belvárosi Salátabár és vendéglő háromnapos HB sörfesztivált szervezett Szolnokon. A tegnap kezdődött, va­sárnapig tartó rendezvény sok zenével, szórakoztató játé­kokkal vár mindenkit. fotó: csabai Az október és a november a legkritikusabb hónap Esőben, ködben, de autózunk A megyei baleset-megelőzési bizottság szakemberei szerint a közlekedés szempontjából az október és a november számít a legveszélyesebbnek. Az adatok tanúsága szerint ezekben a hó­napokban az átlagosnál 10-15 százalékkal több közúti közleke­dési baleset történik megyénk útjain. Az időjárás, az utak állapota adott, ám a járművek műszaki állapota és a vezetési stílus már a közlekedőkön múlik. Ezek a tényezők azok, ame­lyekre ilyenkor fokozottan érdemes odafigyelni, hisz a fékek, a kormánymű, a fu­tómű, a világítás kisebb hiá­nyosságai is könnyen tragédi­ához vezethetnek. A nedves aszfalton a sebes­ség növekedésével ugrássze­rűen csökken a gépjármű ta­padása. Ezt a tényezőt csak ronthatják a rossz gumik. Az esős időszakban gyorsan meg­telnek vízzel az út felületén kialakult vájatok, keréknyo­mok, amelyek szintén a nagy sebességgel haladókra jelen­tenek veszélyt. Ilyen terepen gázelvétellel célszerű csök­kenteni a sebességet, a kor­mányzástól pedig óvakodni kell. A ködben jó tájékozódási módszer lehet az útszéli veze­tőoszlopok követése. Két osz­lop közötti (50 méteres) látó- távolság esetén 50-60-nal ha­ladjunk az országúton. Nagy gondot kell fordítani a szél­védők tisztaságára, páramen­tesítésére. Nem igazán jó az a megoldás, amikor az autós, az előtte haladóra bízva magát, arra szorosan rátapadva megy. Nehéz elkerülni ilyen­kor az ütközést hirtelen féke­zés esetén. Az esős, csúszós utakon való közlekedés általános in­telme, hogy a járművezetők tartózkodjanak a hirtelen ma­nőverektől. A „darabos” veze­tési stílus könnyen megcsú­száshoz, az autó kifarolásához vezethet. Nem árt jobban ki­használni a motorfék ácltá le- hetőségeket. Visszakapcso­lásnál azonban ügyelni kell a kuplung óvatos felengedé­sére. -h­A szolnoki Hetényi Géza Kórház centenáriumi rendezvény-sorozatának részeként tegnap Hetényi-napot rendeztek a kórház dolgozói és családtagjaik részére. A programban sportrendezvények mellett hajókirándulás és zenés, táncos est is szerepelt. fotó: csabai Szolnokon járt a Bundestag Védelmi Bizottságának delegációja Magyarország érett a NATO-tagságra A német parlament védelmi bizottságának tagjai kétnapos látogatásra érkeztek Ma­gyarországra. Azzal a céllal indultak útnak, hogy kiala­kítsák a két parlament és a két bizottság közötti intézmé­nyes együttműködést. A vendégeket csütörtökön dél­után Gál Zo/tán, az Országgyű­lés elnöke fogadta. A későbbi­ekben tárgyalásokat folytattak Keleti György honvédelmi mi­niszterrel, valamint a Magyar Honvédség parancsnokával, Ve'gh Ferenc vezérkari főnök­kel. A látogatás második napján Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága elnö­kének vezetésével keresték fel Szolnokon a gyorsreagálású légimozgékonyságú zászlóalj Mester úti laktanyáját, ahol ismereteket szerezhettek az egység szervezetével és mű­ködésével kapcsolatban. Hiva­tásos és szerződéses katonáink felkészültségéről, technikai felszereltségéről a zászlóalj (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes, a megye je­lenlegi ágyszámát ötvenket­tővel kellene még csökken­teni. A Hetényi kórház ugyan magára vállalta ezt, de ennek szakmai megalapozottságáról nincs meggyőződve sem az egészségbiztosítási pénztár, sem az egészségbiztosítási bi­zottság, illetve a leépítésnek is vannak szabályai, amelye­ket be kell tartani. Az is köztudomású, hogy a megyei közgyűlés nemrég 16 ágyat ajánlott fel a szomszéd megye javára a tiszazugi be­tegek ellátása,, fejében, holott alaprendeltetését illusztráló látványos bemutatókon kaptak ízelítőt. A külföldi bizottság tagjait a Szolnokon látottak is meg­győzték a magyar katonák rá­termettségét illetően. Mint azt dr. Klaus Rose elnök el­mondta, Magyarország érett a NATO-tagságra, s még az első nem rendelkezhet a megyei ágylétszámról, és a törvény nem is biztosít ilyen ágyszámátadást. Arról is szó volt a tegnapi bizottsági ülésen, hogy az egészségügyi szakma magára hagyta a megyei egészségbiz­tosítási pénztárat a finanszí­rozási szerződés megkötése előtti munkában. Volt ugyan egy egyeztető fórum, amelynek az lett volna a feladata, hogy egyeztesse a különböző egészségügyi in­tézményekkel, hogy ki milyen szolgáltatást ajánl a pénztár­nak. A fórum azonban felosz­körben várható a szerve 3.bl -(3.has) zethez történő csatla­kozása. A bemutatók helyszínéül szolgáló besenyszögi úti gya­korlóterepen tartott röpke saj­tótájékoztatón elhangzottak szerint már a jövő év közepén várható döntés hazánk tagfel­vétele ügyében. H.GY. latta önmagát, így a pénztár­nak egyedül kell döntenie ab­ban, hogy a kórházak, rende­lők beérkezett ajánlatai közül mit fogad el - az ajánlatok ugyanis „túltesznek” az anyagi lehetőségen. Éppen ezért a megyei terü­leti egészségbiztosítási bi­zottság tegnap úgy foglalt ál­lást, hogy a pénztár apparátu­sának be kell gyűjtenie min­den olyan információt, amely a döntésben segíthet, és a dön­tés előtt az egészségügyi szakma képviselőit újra össze kell hívni. „ <r.É. A közhangulat gátat vet az égetőnek? Morcos kedvűek a jánoshidaiak Nemrég adtuk hírül, hogy a jánoshidai önkormány­zat partner lenne a falu szeméttelepén kialakí­tandó korszerű, benzin­kúti hulladékok megsem­misítésére szolgáló ége­tőmű felépítésében. Az el­képzelés mára mintha meghiúsulni látszana. Az önkormányzat megíté­lése nem változott, ennek el­lenére az a meglátása Mol­nár Istvánnénak, Jánoshida jegyző asszonyának, hogy a kérdéssel foglalkozni nem időszerű. A településen élve, ismeri az uralkodó közhangulatot. Az a véle­ménye, az emberek nem fo­gadnák el az égetőmű mel­lett felsorakoztatott érveket, nem bíznának a megvalósí­táson fáradozó vállalkozó­ban.- Ha azt látják a televízi­óban az emberek, hogy az építendő hulladékégető mi­att egy másik településen összeverekednek a község lakói, azt hiszem, érthető a bizalmatlanságuk. A főként mezőgazdaság­ból élő, 2700 lelket szám­láló falu hangulatát nem csak a tervezett égetőmű te­szi feszültté. A kedvezőtlen időjárás miatt késedelmet szenvedtek az őszi munkák. Mindenki azon fáradozik, hogy biztosítsa családja számára a jövő évi megélhe­tést. Ottjártunkkor kapták a hírt, miszerint a település megyei területfejlesztési ta­nácshoz beadott pályázatát - az iskola és konyhájának fűtéskorszerűsítése tárgyá­ban - elutasították. A jegy­zőasszony csak ennyit mond sóhajtva: .............***••"•- Szolnok megint min­dent elvitt, talán el lehetne ' gondolkodni“ íárnét, Hogy kell az az önálló Jász me­gye... scsj • • Ötvenéves a zeneiskola Alapításának ötvenedik évfordu­lóját ünnepli októberben a szol­noki Bartók Béla Zeneiskola. A megemlékezés 17-én kez­dődik, amikor a Réz utca 1 számú épületben 17.30-kor M. Román Béla, az önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottsá­gának elnöke megnyitja az „50 évünk képekben és szavakban” című iskolatörténeti kiállítást. A megnyitó után a zongora- és magánénektanszak hangverse­nye köszönti az ünnepet 18 órá­tól. Október 19-én délelőtt 11 órakor a zeneiskola a tiszaligeti Olajos Sportcsarnokban újabb ünnepi műsorral emlékezik meg az évfordulóról. A program sze­rint Várhegyi Attila mond meg­nyitót, majd háromszáz zeneis­kolás lép föl a különböző együt­tesekben és zenekarokban. Takarékosság az ifjúságvédelemben? (Folytatás az 1. oldalról) Már az óvódás korú gyerme­keket is komoly sérelmek ér­hetik. Sajnos, ezek túlnyomó többségét a szülők okozzák. Mert mit lehet mondani arról az apáról, aki februárban meztelenül kizárja az er­kélyre a kisfiát, vagy a gyerek hátán oltja el a cigarettákat, mivel „rossz volt”? A 13-14 évesek között ug­rásszerűen növekszik - a ko­rábbi évekhez viszonyítva - a bűnelkövetők száma. Ennek sokféle a magyarázata: a csa­ládi kapcsolatok felbomlása, a mindennapok bizonytalan­sága, erőszak az életben, a filmeken, a munkanélküliség, a kilátástalanság. Ugyanakkor szó volt egy olyan iskoláról is, ahol a te­mérdek negatív társadalmi hatás ellenére szeretnének, szándékoznak valamit tenni, sőt tesznek is. Pedig Kunhe­gyesen, a Kossuth iskolába járók szülei között sem jobb a helyzet az országosnál, sőt ar­rafelé még a munkanélküli­ség is nagyobb, hallottuk Ju­hász Lászlóné igazgatónő be­számolójából. Az 530 diák közül 230 hát­rányos helyzetű, 17 veszé­lyeztetett, 68 tanulónak mindkét szülője állástalan, és 57 árva, félárva gyerek is jár ide. A gyerekek 61 százaléka a létminimum alatt él. A lényeg mégis az, hogy kezdetben mindig olyannak fogadják őket, amilyenek, hogy később hatni tudjanak rájuk, segíteni rajtuk a csa­ládvédelem minden eszközé­vel. Felzárkóztató csoporto­kat alakítanak ki, pályázato­kat írnak, és ha nyernek, szemléltető eszközökre, or­szágjárásokra fordítják, vagy éppen arra, hogy a rászorulók valamennyi ideig ingyen ebédelhessenek. A cél az egyénekre szabott szeretet, elfogadás, és az „ide van és mindig lesz visszaút”. Ennek ellenére szerények az eredmények, bár ezeket is meg kell becsülni - hangzott el a beszámolóból. Ugyanitt Szabó József, a megyei közgyűlés alelnöke kiosztotta a Sikerek és kudar­cok pályázat díjait, amelyet ez a bizottság írt ki, és a So­ros Alapítvány 200 ezer fo­rinttal támogatott. Összesen 48 gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsola­tos írásmű érkezett, amelyből a legjobb 25 könyvben is megjelenik. A győztesek: Kardosné Fórizs Éva és Pol­gár Edit (Törökszentmiklós), illetve Májer Józsefné (Szol­nok). A számvetés szépséghi­bája, hogy a meghívott or­szággyűlési képviselők közül egy sem jelent meg. Valószí­nűleg, nekik nem volt jó ez a délelőtt... D. Sz.M. A delegációt Keresztúri László alezredes, zászlóaljpa­rancsnok tájékoztatta az egység működéséről, feladat­rendszeréről FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Gyógyszerek havi adagokban Telente gömbalakot formálva eszegetnek a méhek Száz szúrás idényenként Szűcs Sándor Boldogházán él négy éve. Korábbi lakhelyét, jászberény- tőtevényi tanyáját ez idő tájt minden este felkeresi. Várja sok százezres nagy családja. Etetésre jár méheihez. A nyári nektárszüret után az állatkák a téli eledelükért is keményen meg­dolgoznak. Segít nekik hű társuk, az ember.- Mivel eteti a méheit?- Cukorsziruppal. Kristálycukrot, vizet adok nekik egy-egy arányban, másfél litert esténként. Ezt dolgozzák fel telelő mézzé, mert a méhecske nem alszik téli álmot. Ébren vannak, gömbalakot formálnak és eszegetnek.- Meddig tart a serkentő etetés?- Úgy három hétig kijárok. Az 58 család méh 20-25 kilogramm telelő mézet készít ezalatt, ami elég lesz áprilisig.- Merre szokott legeltetni?- Vándorlók. Az első akác Tőtevényen, a má­sodik Nógrádban van. A Csíkosban is voltam, és a helyi téesz 400 hektáros napraforgój ában.- Szárnak-e a méhecskék?- Az akác alatt nem nagyon. A napra­forgóban támadóbbak. Egy idényben ta­lán száz szúrás ér, de meg lehet szokni.- Hát a méhbetegségek? . - Terjedőben van a nyúlós költésrot­hadás. Ezt gyógyítani se lehet. El kell égetni a lépet, méhet. Ez a gyógymódja.- Hogy megy a méz?- Mehetős, de lehetne jobb is. A nap­raforgóméz elment kétszázba, az akác kilóját 350-ért szokták venni, de most nincs rá kereslet...-Afiatalokat érdekli a méhészkedés?- Érdekelné, de költséges. Egy villanymotor 60 ezer, a jobb pergető 250 ezer.- Miért csinálja?- Megszoktam. Szeretem a méheket, a termé­szetet... Kép és szöveg: S. Cs. J. Szűcs Sándor Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin. A hét sztárja: George Clooney Kováts Adél kanyargós pályája Matula Porschéval és fűnyíróval Lucy bánatos Shae Harrison különös gyógyulása Kováts káéi kanyargós pályája Msritstís FosrssStévaU és Siteyfe-ávaS í,u«y bánatos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents