Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-04 / 232. szám

1996. október 4., péntek Megyei Körkép 3. oldal Területfejlesztés regionális alapon Kodály-hangverseny Regionális fejlesztési taná­csot szervez Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, He­ves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Az alapítás tervét szándéknyilatkozatban erősí­tették meg az érintettek, s folytatják az előkészítő tár­gyalásokat az összefogás megvalósítására. Az elképzelések szerint a regionális szervezet az északkelet-magyarországi térség megyéit érintő beruhá­zásokat hangolná össze, to­vábbá a hazai és külföldi pá­lyázati lehetőségek kihaszná­lásával, befektetők szervezé­sével és természetesen szak- tanácsadással segítené a kö­zös érdekeltségű fejlesztések megvalósítását. Az első pályázatot egyéb­ként már kidolgozták és be­nyújtották: az Európai Unió PHARE-programjának tá­mogatását szeretnék elnyerni a régió élelmiszeriparának korszerűsítéséhez, a Tisza- mentére alapozott idegenfor­galmának fellendítéséhez, il­letve közlekedési infrastruk­túrájának jelentős javításá­hoz. A regionális fejlesztési ta­nácsot októberben szeretnék megalakítani az északkelet­magyarországi megyék. Kedden - a zene világnapján - a megyeháza dísztermében koncertet adott a Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar - az együttes vezető karmes­tere Báli József a Szolnoki Ko­dály Kórus és Zámbó István Liszt- díjas Érdemes Művész. Az emel­kedett hangulatú hangverseny első darabjaként G. F. Handel Vízizene című szvitjéből adott elő részleteket a zenekar Zámbó István vezényle­tével. Az interpretációt a remek ka­rakterű tempók, a hamisítatlan ba­rokk dinamika és a trombitások ki­tűnő ötlettől vezérelt elhelyezése tette sikeressé és emlékezetessé. A koncert fénypontjaként - min­den bizonnyal Szolnokon első alka­lommal - A. Vivaldi Gloria című oratóriuma hangzott el. Az ünnepi alkalomra szánt zenedarab megszó­lalását feledhetetlenné tette a kitű­nően diszponált Kodály Kórus, a szolnoki szimfonikusok minden egyes muzsikusa és a három szép hangú, intelligens szólóénekes: Hajnóczy Erzsébet, Veresné Pet- rőcz Mária és Dobi Kiss Veronika. A közönség vastapsával ráadást követelt és kapott Zámbó István karmestertől, aki’ Szófnók két rep-f rezentáns együttesének e közös­produkciójával .varázsolta fényes ünneppé a zene világnap­ját. Szathmáry Judit Jubiláló cserkészek A költségvetési bizottság nem fogadta el a beszámolót Hiányosságok az alapítványnál (Folytatás az 1. oldalról) vagyoni, pénzügyi és jöve­'Kérmj-h'éry^awstmfeMkfft'» és valós képet fog adni. A beszámoló éb a .könyv- vizsgálói jelentés megvitatá­sakor egyebek mellett el­hangzott, hogy az, alapítvány­nál keletkezett, sikkasztás­gyanús pénztárhiány okát a rendőrség vizsgája, így konk­rétumok még nincsenek. A költségvetési KízbftíágíJt^ nem győzte meg a Vaskos ala- i pítványi beszámol MfBnfiK nem javasolja majd elfoga dásra a közgyűlésnek. Szüle­tett viszont két bizottsági ha­tározati javaslat, ebből az egyik: vizsgálja felül a képvi­selő-testület az általa tizenhá­romban meghatározott kura- fÖ?i uW? tMVJárííáF 'áTÉJ0kKe rf(é§ érdekében. A másik szerint |i$#Í$llC! #M í vany nem szünteti meg mű­ködési hiányosságait, az ön- kormányzat függessze fel anyagi kötelezettség-vállalá­sának teljesítését. Modell értékű kezdeményezés í7 Cigány szociális iqttjipftlétesül a megyében? Nem kizárt, hogy az Országos Cigány Kisebbségi Önkormány­zat (OCKÖ) hamarosan építeni kezdi első cigány szociális ott­honát. S igaz ugyan, hogy az egyházaknak, pedagógusoknak, művészeknek már működnek szociális otthonaik, a kezdemé­nyezés első hallásra meglepőnek tűnhet. De csak elsőre... Látlelet Egyik botrány a másik után Ha így megy tovább, idővel akár érzéketlenné is válhatunk a napvilágra került botrányok iránt. Erkölcsi szempontokat mér­legelve olykor ugyan fel is háborodhatunk, de ettől még semmi sem változik. A többé-kevésbé „szabad rablás” világában ugyanis a csalások és a jogtalan előnyszerzések a lehető leg­természetesebb jelenségek közé tartoznak. S a fennálló hatalom sem képes akkora elővigyázatosságra, hogy mindenféle infor­máció kiszivárogtatását megakadályozza. Bonyolultabb a helyzet viszont akkor, ha a háttérben merő­ben eltérő pártérdekek húzódnak meg. Ettől függetlenül senki sem gondolhatja komolyan, hogy a jogilag támadhatatlan szer­ződések - amelyek alapján több száz millió forintot fizetnek ki sikerdíjként - megnyugtatóan hatnának a közállapotokra. Ép­penséggel ha az egyik botrányt az utána következő időlegesen el is feledteti, következményei mégsem tűnnek el nyomtalanul. Ha rejtetten is, az állampolgári keserűséget és csalódást táplál­ják. S nemcsak addig, amíg utólag hízelgő meggyőződéssel ha­misítják meg a tényeket (nyilván az ügyek jogszerűségét bi­zonygatva), hanem esetleg a hatalomváltás után is. Mert a bot­rányok kirobbanásakor nem csupán a részt vevő személyek a fontosak, de ugyanígy az a tény is, hogyan lehetett a mögötte álló csalást elkövetni. Bárhogyan vélekedjünk is róla, manapság a teljesítményer­kölcs követelményei mindent meghatároznak. Még a hamis tel­jesítményekét is. Nehezen bizonyítható persze, de korántsem zárható ki, hogy aki milliós nagyságrendű állami pénzekhez hozzájut, klienssé válik, s arra is képes lesz, hogy támogassa majd a választásokat. Mégpedig a kapott „adomány” mértéké­nek megfelelően. A hatalom logikája ugyanis merőben különbözik a leghét­köznapibb tényekben tetten érhető erkölcs logikájától. Mégis azt jelenti ez, hogy közmegegyezéssel nem hunyhatunk szemet a szaporodó botrányok fölött. S minél többre derül fény, annál inkább egyértelművé válhat, hogy a hátterében sajátos politikai erők működnek. Többnyire láthatatlanul, de annyira mégsem felismerhetetlenül, hogy az igazán hírhedt ügyekből ne követ­keztethetnénk a kiváltó okokra. így az sem tekinthető igazán véletlennek, hogy éppen az egyik ellenzéki párt hívta fel a figyelmet az ÁPV Rt. üzleti ak­ciójára. Alig leplezve politikai szándékát, amely a legnagyobb kormányzó párt ellen is irányul. Legfeljebb ebben az a zavaró, hogy néhány hét vagy hónap múlva a szerepek és a szereplők egyaránt megváltozhatnak. S ha épp semmi sem váltja ki az el­lenséges indulatokat, gyakorlatilag mindig lesz olyan esemény, amely ideig-óráig a közérdeklődést befolyásolja. Kerékgyártó T. István A William Brade Brass Quintett lépett fel tegnap este Szolnokon, a megyei könyv­tár Verseghy termében. Repertoárjukon a barokk és reneszánsz muzsika mellett a kortárs, jazz, dixieland és filmzene is szerepelt. fotó: mészáros Csatornahálózat épül Mezőtúr képviselő-testülete tegnapi ülésén döntött arról, hogy megvalósítja az újvárosi szennyvízcsatorna-beruházás első ütemét. Az I. utca, Ba­lassa u., V. utca, Sugár út, X. utca, Kert utca, Fóti utca által határolt terület csatornázása 93 millió forintba kerül. A megyei területfejlesztési ta­nács 25 millió forinttal járul hozzá az építkezéshez, a Víz­ügyi Alap a beruházás költsé­gének 20 százaléka erejéig nyújt támogatást, a Vízközmű Társulat 15 miihó forintos hi­tele erejéig a képviselő-testü­let kezességet vállal. A 20 mil­lió saját forrással együtt hi­ányzik még 14 millió, amelyre keresik a forrásokat. Még nem szűnt meg a huzavona a kórházi ágyszámok körül Mennyit fizetünk az egészségünkért? A Karcagi 176-os Nagykun Cser­készcsapat 75 évvel ezelőtt alakult meg, s 1990-ben indult újra Kovács Andrea irányításával. Az eltelt idő­szakra emlékeznek szombaton, a Déryné Művelődési Központban nyíló Jó munkát! című kiállításu­kon, melyhez az anyagot a Magyar Cserkészszövetségtől kapták. A cserkészek begyűjtötték a még fel­lelhető karcagi relikviákat is, így láthatók lesznek például a korabeli és modem egyenruhák, ruhadíszek, az 1933-as gödöllői világtalálkozón készült fotók, használati tárgyak. A hangosított diasorozat a korabeli cserkészek életét mutatja be. míg a kiállítás másik részében a jubiláló karcagi csapat mindennapjait lát­hatják az érdeklődők. A vitrinekben megtalálható lesz a Karcagi Csapat Nótakincse, mely daloskönyvet az akkor tizenéves Bőd László festő­művész rajzai illusztrálnak. A kiál­lítás október 19-ig látható. (Folytatás az L oldalról) Igaz, hogy a Hetényi kórház felajánlotta, hogy magára vál­lalja ezt a csökkenést, ami azt jelentené, hogy a megyében másutt nem kellene* sökken- teni, de az egészségbiztosító pénztár igazgatója szerint ez nem ilyen egyszerű kérdés. Ahhoz, hogy az új finanszíro­zási szerződéseket megkösse a biztosító, az egészségügyi in­tézményektől, rendelőktől ajánlatot kértek, és ezt min­denki el is küldte a napokban zárult határidőt betartva. A sajtótájékoztatón szó volt a társadalombiztosítás és az egészségügyi ellátás jövőjét illető elképzelésekről is. A társadalombiztosítás óriási hi­ánya nagyon nagy gond, a hát­térben számos ok húzódik meg. Az egyik az, hogy a járu­lék befizetés csökkenést mu­tat. Kevesebben fizetnek, és kevesebbet fizetnek, mint ko­rábban. Körülbelül 600 ezer olyan lakos van, aki nem fizet semmiféle járulékot, és aki után más (például munkaügyi vonalon) sem fizet. Az ő ellátásuk nyilván a já­rulékot fizetők pénzéből tör­ténik. Áz állami költségvetés­ből több mint 10 milliárd fo­rintot tartalékolnak erre a célra. Az új elképzelések szerint mindenkinek kell fizetni járu­lékot, vagy más fizeti helyette. Szó van arról is, hogy beveze­tik a minimális járulékot, ami 5 ezer 400 forint lenne, vagyis ennél kevesebbet senki sem fizethetne. Nem kizárt az sem, hogy a nyugdíjasoknak egész­ségügyi adót kell fizetniük, vagy a nyugdíjbiztosítási alap fizet helyettük. Van olyan elképzelés is, hogy állampolgári alapon is­mét járjon mindenkinek az egészségügyi ellátás, de akkor vagy a munkáltatók terheit kell növelni vagy a lakossá­gét. "" P.É. Mert évtizedes tapasztalata azt mondatja Szalóki Miklós szociá­lis szervezővel, az újszászi Kas­tély Otthon igazgatójával, hogy a cigányok kiszolgáltatottságát csak fokozza az időskorúak szociális otthonaiban való elhe­lyezésük. A romák mentalitása, szokásai jócskán eltérnek a magyarokétól.- A roma profilú szociális in­tézmények létrehozását már évekkel ezelőtt szorgalmaztam, tovább halogatni nem célszerű - mondta Szalóki Miklós.- Ma még a bentlakásos szo­ciális intézmények központi költségvetésből kiutalt pénz­összegeit nem limitálták. Hiba lenne ezt nem igénybe venni egy anyagilag hátrányos hely­zetű népcsoport érdekében. A másik érv is figyelemre­méltó: a 150-200 férőhelyes otthon 80-100 cigánynak mun­kahelyet is jelenthetne. Szalóki Miklós hangsúlyozza: véletle­nül sem elszeparálásról lenne szó, hiszen a civil szférában, a kinti világban is együtt élnek a családok, „kolóniák”, identitá­sukat kincsként őrizve. A szociális szervező kidol- gbzott alapvetéseivel megke­reste Farkas Flóriánt, az OCKÖ elnökét, aki érdeklődé­sünkre elmondta:- Az érdemi tárgyalások a kisebbségi önkormányzat szo­ciálpolitikai szakértője és a mi­nisztérium között megkezdőd­tek az új típusú szociális intéz­mény létrehozására. Az első ci­gány szociális otthont nagy va­lószínűséggel megyénkben épí­tik meg. Létesítésének előké­születei még az idén megkez­dődnek. S. Cs. J. Új levéltári kiadvány Az egészségügy száz éve Hasznos és a helytörténeti kérdések iránt érdeklődő olvasó szá­mára érdekes kiadvánnyal lepte meg az olvasókat a napokban a megyei levéltár, amikor kiadta a Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai (1876-1976) című tanulmányt, Zádorné Zsoldos Mária munkáját. A könyv három részben tár­gyalja témáját, s a három rész három nagy korszakot foglal magában, amelyek között a két világháború jelenti a határt. Az első rész (1876-1919) a megye újjászervezésétől tár­gyalja az egészségügyi szerve­zet kialakításának nehéz,* oly­kor buktatókkal teli folyamatát. Ez az utolsó nagy járványok időszaka, amikor a még gyenge egészségügyi szervezet heroi­kus küzdelmet vívott nem csak a betegségek, hanem az elma­radottság, a tudatlanság ellen is. A második részben az 1920- 1944 közötti időszakot mutatja be a szerző. Ez a korszak a vi­szonylagos fejlődés mellett sem tudta a lemaradást eltüntetni. Egyes, korábban félelmetes járványos betegségek eltűntek, de mások éppen ekkor terjedtek el, például ebben az időszakban vált a tüdőbaj morbus hungari- cusszá, azaz magyar beteg­séggé. Az 1945-1976 közötti idő­szakot a rendkívül gyors, az or­szágos átlagot meghaladó fej­lődés jellemezte a gyógyító és a megelőző munkában is, de a korábbi lemaradást így is csak csökkenteni lehetett, megszün­tetni nem sikerült. Ez az idő­szak az egészségügyi ellátás ál­talánossá válásának, a fertőző betegségek visszaszorításának az időszaka, amelyben a gyó­gyító munka mennyiségi és mi­nőségi feltételei gyors fejlődést mutatnak. A könyv végső konklúziója természetesen joggal emeli ki a vizsgált száz év óriási fejlődé­sét, nem hagyva említetlenül a lemaradást sem. Kétségtelenül jogos a tanulmány derűlátó be­fejezése, amennyiben az 1976- ig tartó időszakot tekintjük. Sajnos, megismerve az utóbbi évek romló adatait, a tüdőbaj, a nemi és egyéb betegségek ter­jedését, a kábítószerek pusztítá­sát, s mindezekkel együtt az egészségügy egyre gyengébb anyagi helyzetét, a gyógyszer­árak emelkedését, a lakosság mind rosszabb táplálkozását, a közelmúlt és a jövő tekinteté­ben már korántsem lehetünk ennyire optimisták. B. A. Az indulatok elcsitultak, a problémák maradtak „Borzasztó az összevont osztály” A jászberényi iskolák szerkezet-átalakításának tervei ez év má­jusában nagy vihart kavartak a városban. Szóba került a por­teleki tagiskola megszüntetése. Az ott élők tiltakozása is befo­lyásolhatta a döntéshozókat. Az intézmény tovább működhet.- Az alsó tagozatban a harma­dik-negyedik, felsőben az ötö­dik-hatodik osztályt kellett ösz- szevonni, ami borzasztó állapo­tot teremtett. Szinte lehetetlen egyszerre két osztályt tanítani - mondja dr. Baranyi Arpádné, igazgatóhelyettes.- Összesen 75 gyerek jár ide. Sokáig nem tudtuk, vajon hány gyereket visznek el a városi is­kolákba. Fokozza a gondjain­kat, hogy a matematikaköny­veket még most sem küldték el, laponként fénymásolva adjuk a gyerekek kezébe. A tanulók élete is felgyorsult. Az egyik feladatot újabb követi, egyik osztály után jön a másik. A ne­velőnek nincs ideje, hogy ala­posabb munkát végezzen. A szakkörök, különórák, korrepe­tálások a szűkös anyagi helyzet miatt megszűntek. A hűvös szeptemberben nem lehetett fűteni, mert ez azzal fenyegetett volna, hogy de­cemberre elfogy a fűtésre szánt összeg. A hónap végén azon­ban tarthatatlanná vált ez az ál­lapot a sok beteg gyerek miatt. A gondok sorolása mellett a tanárnő hozzátette, egyelőre annak is örülnek, hogy megma­radt az intézmény. Sok gyerek­nek az iskola valóban a máso­dik otthona. Bár a gazdasági kényszer miatt a felsős napkö­zis csoportot megszüntették, a gyerekek mégsem mennek Dr. Baranyi Arpádné haza ebéd után. Fociznak, ját­szanak, esetleg tanulnak, ne­velő nélkül. Pozitívan értékelte a helyettes igazgatónő, hogy a beíratott elsősök száma emel­kedett az elmúlt évhez képest.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents