Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-28 / 251. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. október 28., hétfő A matricás rendszer olcsóbb lenne A jelenlegi bonus-malus rendszer helyett az egyenlőbb közte­herviselést lehetővé tévő matricás rendszer bevezetését szor­galmazzák a biztosítottak képviselői a Gépjárműfelelősség-biz- tosítási Bizottságban (GFB). Az élvonal... A hálózatfej­lesztés rendkívüli üteme, il­letve az előfizetői kör jelen­tős növekedése nemzetközi összehasonlításban is figye­lemre méltó. Ezt állapították meg a Pannon GSM tulaj­donosai az igazgatósági ülést követő közgyűlésen. Fennállása óta a cég csak­nem 30 milliárd forintot fek­tetett a hálózatfejlesztésbe, amelynek eredményekép­pen az év végéig 99 száza­lékos lesz a lefedettség. Bezártak a vásárok. Szombaton bezárta kapuit a három legnagyobb idei szakmai bemutató, a Ho- venta, a Compfair és a Bú­torkiállítás. A kiállítók elé­gedettek voltak a szakmai és a nagyközönség érdeklődé­sével, úgy vélik, hogy jelen­tős üzletek köttettek. A Compfair ’96-on vásárdíjat nyert a Repülő kastély elne­vezésű meselemez, egy számítógépes szótárprog­ram, és egy, az építészeket segítő tervezői program. Zalában is Csopak. A Csopak Szövetkezeti Rész­vénytársaság 450 millió fo­rint költséggel felépítette Zalaegerszegen a Dunántúl egyik legnagyobb autós be­vásárlóközpontját, amelyet kedden avatnak föl. A Fó­rum alapterülete 5500 négy­zetméter. Ez nem piskóta... Az idén 600 millió forintos forga­lomra számít a Geko Hun­gária Részvénytársaság. Az édesipari cég alig egy éve alakult. Jelenleg osztrák, svájci és magyar tulajdon­ban van. Az idén ké­szült el babapiskóta-gyártó üzeme a Dunántúlon. Peredi Péter, a Fuvarozó Vál­lalkozók Országos Szövetségé­nek (FUVOSZ) elnöke, aki egyben a biztosítotti oldal szó­vivője, elmondta: az érvényben lévő rendszer hiányosságai mi­att jelenleg 300 ezerre tehető azon autók száma, amelyek az előírások ellenére sem rendel­keznek kötelező gépjárműfele­Az okokat kutatva vissza kell nyúlni 1995-ig, amikor is a termelők az előző év jó árain felbuzdulva növelték a burgo­nya vetésterületét. Tavaly a bel­földi szükségletnél jóval több burgonya termett. Mivel a fe­lesleget nem tudták értékesí­teni, kényszerűségből szaporí­tóanyag lett belőle. A vetésterü­let tovább nőtt, s a hazai keres­letet 300 ezer tonnával megha­ladó, 1,1-1,3 millió tonna krumpli termett az idén. A túlkínálat törvényszerűen magával rántotta az árakat. Je­lenleg 15-16 forintért vásárol­ják fel a termelőktől az árut, de sokan nyolc-tíz forintért maguk adnak túl a termésen. A környező országokban sincs kereslet a burgonya iránt. Mint azt Horváth Attilától, a Burgonya Terméktanács titká­rától megtudtuk, Romániában beviteli vám akadályozza a lősség-biztosítással. A biztosí­tók ezért megközelítőleg 3 mil­liárd forint többletterhet rónak a fizető tulajdonosokra, mert a nem fizetőkre jutó részt is ve­lük fizettetik meg. Ezzel szemben a javasolt matricás rendszerben, melynek bevezetési költsége nem ha­ladná meg a 300 millió forintot, magyar exportot, az ukránok inkább az olcsóbb lengyel bur­gonyát vásárolják, a szlovákok pedig 140 százalékos vámmal védik hazai termelőiket. A ter­méktanács szeretett volna 200 ezer tonna burgonyára kilo­grammonként öt forintos állami támogatást kapni, de ettől az il­letékes tárca elzárkózott. Ilyen körülmények között a húszezer tonna importkrumpli, bármennyire is kis tétel, irritálja a termelőket. Ráadásul ala­csony - 12,50 forintos - árával tovább nyomja a belföldi ára­kat. A kereskedőket azonban nem érdekli, hogy emiatt a ha­zai termelő tönkremehet. Félő, hogy a mostani eset kapcsán a gazdálkodók jövőre oly mértékben csökkentik majd a termelést, hogy az ismét hi­ányhoz fog vezetni. Ezt meg­előzendő a terméktanács úgy döntött: 1997-re szabályozza a könnyebben kiszűrhető lenne a nem fizetők köre, mivel a mat­ricákat jól látható helyen, az au­tók szélvédőjére ragasztva he­lyeznék el. A nyugat-európai országok­ban - ahol a biztosítatlan jármű ismeretlen fogalom - sok he­lyütt élnek ezzel a módszerrel. A rendszer bevezetésével a biz­tosítási díjak 5-6 százalékkal csökkennének. A kérdés rende­zése időszerű, mivel november 7-én tárgyalnak a jövő évi biz­tosítási díjakról. megtermelt burgonya mennyi­ségét. Olyan piacszabályozási módszert dolgoz ki, amely lehe­tővé tenné a hazai biztonságos ellátást, ugyanakkor elfogad­ható jövedelmet biztosítana a termelők számára. Terveik kö­zött szerepel egyebek mellett az eddig kedvezményes vámmal importált vetőburgonya meny- nyiségének a csökkentése, s pá­lyáztatással történő behozatala, továbbá - az értékesítés bizton­sága érdekében - az előzetes felvásárlási szerződések meg­kötésének az ösztönzése is. A terméktanács beadvánnyal fordult az Agrárrendtartási Hi­vatalhoz, hogy járuljon hozzá a közraktározási költségekhez, a felesleges burgonya takar­mánycélú hasznosításához, ad­jon haladékot a földbérletek ki­fizetésére, valamint hosszab­bítsa meg a hamarosan lejáró hiteleket, hogy a gazdák túlél­jék a mostani válságot. A vásár kettőn múlik, azaz a piaci zavarok megszüntetése a termelőknek és az államnak egyaránt érdeke. Újvári Kettőn áll a (krumpli)vásár Ki ne emlékezne még a két évvel ezelőtti százforintos burgo­nyára? És íme most itt a másik véglet: a tízforintos krumpli. Mi ez, ha nem a piac szervezetlenségének, szabályozatlanságá­nak - újabb - bizonyítéka? Határidők cégvezetőknek Október 28.- A társasági adó előlegének be­fizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás előle­gének befizetése. Október 31.- A halászatfejlesztési hozzájá­rulás befizetése;- a kőolaj-hozzájárulás befize­tése;- az erdőfenntartási járulék be­fizetése. November 1.- A mezőgazdasági biztosítások díjával kapcsolatos támogatás igénylése. Munkaügyi ellenőrzés Az 1996. évi LXXV. törvény ér­telmében az Országos Munka- biztonsági és Munkaügyi Főfel­ügyelőség megyei (fővárosi) felügyelőségeinek felügyelői - a bányavállalkozók és a bánya­üzemek illetve a bányahatóság felügyelete alá tartozó tevé­kenységek esetében a Magyar Bányászati Hivatal és a bánya- kapitányságok dolgozói - 1996. november 17-től valamennyi foglalkoztatónál munkaügyi el­lenőrzést tarthatnak. A munkaügyi ellenőrzés kere­tében a felügyelők a jogszabály 3. §-ának (1) bekezdésében fel­sorolt munkáltatói kötelezettsé­gek (például a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésé­hez szükséges jognyilatkoza­tokra vonatkozó rendelkezések, az ezzel összefüggő bejelentési és nyilvántartási kötelességek, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, va­lamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített rendel­kezések, a jogszabályban megál­lapított munkabér összegére s annak jogszabályban vagy kol­lektív szerződésben rögzített mértékére vonatkozó valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezések) betartását ellen­őrizhetik. A külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül tartható ellenőrzés során a fel­ügyelő egyebek mellett jogosult az ellenőrzése alá tartozó vala­mennyi munkahelyre belépni, akadályoztatása esetén a rendőr­séget igénybe venni, az ellenőr­zéshez szükséges nyilvántartá­sokat megtekinteni, azokról má­solatokat készíteni, az ellenőr­zéssel összefüggésben hang- és képfelvételeket készíteni, a munkahelyen tartózkodó szemé­lyektől felvilágosítást kérni, azokat személyazonosságuk megállapítása céljából igazol­tatni. A tapasztalt szabálytalansá­gok megszüntetése érdekében a felügyelő által alkalmazható - a foglalkoztató figyelmeztetésétől a rendbírság kiszabásán át a to­vábbi foglalkoztatás megtiltá­sáig terjedő - intézkedéseket a törvény 6. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. Az ellenőrzést lefolytató fel­ügyelő írásbeli javaslata alapján az illetékes megyei (fővárosi) fel­ügyelőség vezetője a foglalkozta­tóval szemben munkaügyi bírsá­got szabhat ki, ha a korábban em­lített kötelezettségek megsértése több munkavállalót érint, illetve ha a törvényben külön meghatá­rozott jogsértésekről van szó. (Munkaügyi bírságra tett javaslat esetén a felügyelő az ellenőrzés megállapításait írásban megküldi a foglalkoztató vezetőjének, aki arra nyolc napon belül észrevételt tehet.) A munkaügyi bírság mértéke az első ellenőrzés alkalmával, egy jogszabályi rendelkezés megsér­tése esetén ötvenezer forinttól egymillió forintig, több jogszabá­lyi rendelkezés megsértése, va­lamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén ötvenezer forint­tól hárommillió forintig terjedhet. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója - a vezetői megbízások lejártával - pályázatot hirdet a fővárosi, a Baranya megyei, a Bács-Kiskun megyei, a Békés megyei, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, a Csongrád megyei, a Fejér megyei, a Győr-Moson- Sopron megyei, a Hajdú-Bihar megyei, a Heves me­gyei, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, a Komárom- Esztergom megyei, a Nógrád megyei, a Pest megyei, a Somogy megyei, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a Tolna megyei, a Vas megyei, a Veszprém megyei, a Zala megyei Közlekedési Felügyeletek igazgatói munkaköreinek betöltésére. A munkakör 1997. február 1-jétől betölthető. A közlekedési felügyelet önálló jogi személyiségű költség- vetési szerv; a székhelye szerinti megye területén elsőfokú hatóságként jár el a közutakkal, a közforgalom elől el nem zárt magánutakkal, a közúti járműközlekedéssel, a hajózással és a vasutakkal kapcsolatos jogszabályokban meghatározott ügyekben. Az alkalmazás feltételei:- műszaki felsőfokú, közgazdaság-tudományi, vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- legalább 10 éves államigazgatásban, lehetőleg 5 év köz­lekedési igazgatásban eltöltött szakmai gyakorlat,- büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány Előnyt jelent a szakterületen belül szerzett vezetői gyakorlat. Az igazgató jogállására, illetményére a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. tv-ben a főosztályvezetői besorolásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A pályázat tartalmazza:- a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolását, iskolai végzettségét, szakképzettségét tanú­sító okiratok másolatait,- részletes szakmai önéletrajzát,- 1 db fényképet,- a pályázónak a közlekedési felügyelet vezetői beosztásá­val kapcsolatos (max. öt gépelt oldalban összefoglalt) szakmai elképzeléseit. A pályázatot 1996. november 21-ig a Közlekedési Főfelügyelet személyügyi és oktatási önálló csoportjához (1066 Budapest, VI. Teréz krt. 38., levélcím: 1389 Buda­pest, Pf. 102.) kell benyújtani, 3 példányban. A borítékra kérjük ráírni: „PÁLYÁZAT” Pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást ad: Ádám Terézia osztályvezető (tel.: 131-35-75) A beérkező pályázatokat szakmai bíráló bizottság értékeli és javaslatát döntésre a munkáltatói jogkör gyakorlója elé ter­jeszti. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. *118028/1H* Meghódítja Romániát az Electrolux A hűtőgépgyárnak is jól jöhet Az Electrolux több mint százezer munkást foglal­koztat a világ hatvan or­szágában. Legutóbb meg­vásárolt egy háztartási ké­szülékekkel kereskedő ro­mán céget, az Eastrade In­ternational S.A.-t, ezzel to­vább erősíti piaci pozíció­ját Romániában. Az Electrolux egy évvel ezelőtt hozott létre keres­kedelmi kirendeltséget Romániában. A napokban emelik az ott dolgozók lét­számát tizennyolcról hu­szonöt főre, mivel folyama­tosan nő az ipari mosodai berendezések, tűzhelyek és hűtőgépek iránti kereslet. A Lehel Hűtőgépgyár Kiti­nek is jól jöhet a piacbővü­lés, miután tavaly némi­képpen megcsappantak a megrendelései. Az Electrolux forradal­mian új terméke a Qualis tűzhely, amelyet az űrhajó­zás korának megfelelően terveztek. Áz edények be­helyezése és kivétele egyetlen gombnyomással történik, a sütőtér nagysága pedig állítható elosztóla­pokkal szabályozható. Ezen túl, gőzfejlesztő ge­nerátorok növelik a a főzés hatékonyságát. Az Electrolux idén is meghirdette hitelakcióját. Tízszázalékos előleg befi­zetése mellett 12-24 hóna­pos futamidőre vásárolha­tók december 31-ig azok az Electrolux, Zanussi, AEG készülékek, amelyek fo­gyasztói ára meghaladja a húszezer forintot. Novem­ber 15-ig még előnyöseb­ben, előleg befizetése nél­kül lehet ilyen termékek­hez jutni a cég valamennyi forgalmazó partnerüzleté­ben.-scs­Kincstári Takarékjegy Ez az amit bármikor kiválthat, és bármikor visszaválthat. Ez az a rugalmas értékpapír, melynek megbízhatóságát az állam garan­tálja. Ez az a kamatkonstrukció, mely lép­csőzetességével kedvező feltételeket bizto­sít. Ez az a néhány érv, amiért Ön is a Kincs­tári Takarékjegyet részesíti előnyben. Állampapír a postán. A Kincstári Takarék­jegy folyamatosan váltható és visszavált­ható több mint 2600 postán. Címletek: 10.000 Ft, 50.000 Ft, 100.000 Ft, 500.000 Ft. • 1 éves futamidő • a futamidő alatt ked­vező, lépcsős kamatozás. 'MA6XUK ÁLLAMPAPÍR' A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Néplap aasaaauerJL-----­m egrendelés, ügyfélszolgálat 7.30-17 óráig az (56) 424-444-es telefonszámon feladja, holnap olvas! Szuper-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents