Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 244. szám

2. oldal Körkép 1996. október 18., péntek Göncz Árpád csütörtökön An­karában fölavatta Bartók Béla és a modern török zene egyik úttörőjének számító Adnan Saygun szobrát. Az államfő ezt megelőzően megnyitotta a ma­gyar és a török üzletemberek ta­lálkozóját, majd felkereste a Török Nagy Nemzetgyűlést. Az új magyar alkotmányt ebben a ciklusban már nem tudja elfogadni a magyar par­lament - mondta az ír törvény- hozás vezetőinek a magyar Or­szággyűlés elnöke. Gál Zoltán hivatalos látogatáson tartózko­dik Írországban. A romániai magyarok úgy érzik, hogy a dolgok rossz irányban haladnak Romániá­ban, ám saját helyzetüket ke­vésbé borúlátóan ítélik meg - áll az RMDSZ megrendelésére készült, csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásban. Az alapszerződéstől többségük ja­vulást vár, a választásokon 93 százalékuk voksolni kíván, és nagy többségük híve annak, hogy az eddig ellenzékben lévő RMDSZ vállaljon kormányzati szerepet. Horvát katonák szándékosan nekihajtottak egy ENSZ-jár- műnek a hercegovinai Mostar­ban. Az ENSZ egyik szarajevói szóvivője szerint a szerda esti incidens következtében egy ENSZ-rendőmő megsebesült. * A jövő feladata. Nagyobb tör­ténelmi távlatra van szükség 1956 szintéziséhez, ezt nem a mai történészgeneráció fogja megalkotni - mondta Kahler Frigyes, a Történelmi Tényfel­táró Bizottság elnöke az MDF székházában tartott tájékozta­tón. A jelen történészeinek az a feladatuk, hogy megalapozzák, előkészítsék későbbi kollégáik munkáját, s rögzítsék mindazo­kat a tényeket, amelyek fele­désbe merülhetnek. Arrogancia? Az FKGP el­várja az új alkotmánybíró-jelöl­tektől, hogy tegyenek nyilatko­zatot: megválasztásuk után ki­zárólag írott alaptörvényünkre támaszkodnak majd, és szakí­tanak a jelenlegi láthatatlan al­kotmányozással. Torgyán Jó­zsef pártelnök kijelentette: ne­hezményezik az időnként fel­bukkanó alkotmánybírói arro­ganciát, amelynek példája volt, hogy Sólyom László a hiányzó bírák azonnali megválasztására szólította fel a törvényhozást. Pénz áll a házhoz. Egyszeri központi támogatást kapnak azok a helyi önkormányzatok, amelyek szeptember 1-től fel­emelték az iskolai kötelező óra­számot. A pénzt a közoktatási törvényben előírt mértékű il­letményemelés kompenzálására használhatják fel. A nyugalmazott tábornok valóban hatalomátvételre készült? Lebegy lefegyverző akciója Részben igazak azok a vádak, amelyek szerint Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács titkára erőszakos hata­lomátvételre készült - jelentette ki Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő. Lebegy testőrei csütörtökön lefegyverez­ték a politikust állítólag megfigyelés alatt tartó belügyeseket. Viktor Csernomirgyin a kor­mány csütörtöki ülésén kö­zölte: fokozott ellenőrzésre vonatkozó utasításokat adott a biztonsági szerveknek. Az in­tézkedésre azért került sor, mert jórészt igaznak bizonyul­tak azok a vádak, amelyekkel előző nap Anatolij Kulikov belügyminiszter illette Alek­szandr Lebegyet. Kulikov azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági tanács tit­kára személyes alárendeltsé­gébe tartozó egységeket akar létrehozni, és erőszakos úton hatalomátvételre készül. Csernomirgyin szerint bi­zonyos dokumentumok arra utalnak, hogy Lebegy egy neki engedelmeskedő 50 ezres lét­számú különleges egységet akart felállítani a francia ide­genlégió mintájára.- A társadalomban és a fegyveres erőknél épp elég fe­szültség halmozódott föl ah­hoz, hogy senkit se hagyjunk erre spekulálni - mondta a kormányfő. Alekszandr Lebegy testőrei csütörtökön lefegyverezték a politikust állítólag megfigye­lés alatt tartó belügyi alkalma­zottakat. Kulikov emberei cá­folták, hogy Lebegy után kémkedtek volna. A belügy­miniszter az akciót törvénysér­tőnek minősítette, és a fő­ügyészséghez fordult. Lebegy sajtószolgálatának közleményében az áll, hogy a nyugalmazott tábornok a lefo­gott belügyeseket „rövid, ne­velő célzatú beszélgetést” kö­vetően elengedte. A belügy szerint a két alkalmazott a Rosszija Szállónál teljesített szolgálatot, feladatuk a terro­ristagyanús személyek kiszű­rése volt. Svájciak titkos haszna Magyar zsidók vagyonából is kaptak Svájc titkos megállapodáso­kat kötött Magyarországgal, Lengyelországgal és Cseh­szlovákiával arról, hogy a ke­let-európai zsidók betéteiből kárpótolja a kommunista ha­talomátvétel után vagyonukat elveszített svájci állampolgá­rokat - jelentette be Alfonse D’Amato amerikai szenátor. A politikus az amerikai szená­tus bankügyekben illetékes bi­zottságának meghallgatásán azzal vádolta a svájci bankokat, hogy „arcátlanul hasznot húz­tak” a holocaustból, s a svájci kormány titokban saját állam­polgárainak kárpótlására hasz­nálta fel a zsidó vagyont. A Svájci Bankárszövetség (SBV) szóvivője hangsúlyozta a New York-i meghallgatáson: mindent megtesznek az állítá­sok kivizsgálására.- A magyar kormánynak nincs tudomása az évtizedekkel ezelőtt állítólag létrejött titkos paktumról - mondta Szabó Jó­zsef Jenő, a magyar kormányfő sajtótitkára. Az SBV szóvivője szerint je­lenleg több szinten folyik a vizsgálat az „elveszett” szám­lák felkutatására. A svájci parlament várhatóan decemberben hagyja jóvá an­nak a szakértői csoportnak a felállítását, amely a nácik és a svájci bankok kapcsolatát, il­letve az áldozatok sorsát ku­tatná. Bankkonszolidáció lila pöttyökkel Egyetértés Csiha Judit tárca nélküli miniszterré jelölésével Számos törvénytelenséget és szabálytalanságot tárt fel a Kormányzati Ellenőrzési Iroda bankkonszolidációval kap­csolatos vizsgálata - jelentette be a tegnapi kormányülés utáni sajtótájékoztatón Rubicsek Sándor, a KEI elnöke. A vizsgálat az 1992-ben meg­kezdett s ’94 nyarán befejezett hitel-, bank- és adóskonszoli­dációs ügyletekre terjedt ki. Az ellenőrzés megállapítása szerint a bankok ingatag hely­zetének megszilárdítása szük­ségszerű volt, de az előző kormány által e célra juttatott 350 milliárd forint egy része „elfolyt”. Titkos kormányhatározatok sora, alapvető jogszabályok hiánya, a bankok által kért összegek odaítélésének átgon­dolatlansága, a felhasználás el­lenőrzésének hiánya egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy szinte föl sem lehet mérni a kár mér­tékét. Két bank ellen azonban - hitelezési csalás miatt - fel­jelentést tett a KEI. A kormány jövő heti ülésén dönt majd a 18 bankra, 72 ta­karékszövetkezetre és leg­alább 15 ezer adósra kiterjedt konszolidáció gyanús elemei­nek további vizsgálatáról. Rubicsek megjegyezte: a személyi felelősség megállapí­tása nehéz lesz, mert a banko­kat érintő döntések közül több politikai jellegű volt. A mi­niszterek meghallgatták Horn Gyula beszámolóját a KÉT üléséről. Az SZDSZ egyetért Fazakas Szabolcs személyével az ipari miniszteri posztra, és nem kifogásolja, hogy Csiha Judit legyen a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter. A kabinet az agrártámoga­tások kapcsán leszögezte: na­gyobb figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen adottságú terü­letekre és arra, hogy a támoga­tások zöme közvetlenül az ős­termelőkhöz jusson. Elvi döntés született arra, hogy ’ 97-től belföldi jogi személyek is szerezhetnek termőföldtulajdont. Takács Mariann A hároméves megállapodás egyelőre csak papíron él Az egészségügy nehéz éve Becsapottnak érzik magukat a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez tar­tozó költségvetési intézmé­nyek dolgozói, mert nem tel­jesült a kormánnyal kötött év eleji megállapodásuk. Ezt tegnap sajtótájékoztatón je­lentették be a szakszervezeti vezetők. A kormány 21 százalékos inf­lációt, 19,5 százalékos kereset- növekedést ígért erre az évre, hasonlóan a versenyszférához - emlékeztetett Miriszlai Éva, a Közegészségügyi Szakszerve­zet titkára. Ezzel szemben az infláció már 25 százaléknál tart, a keresetnövekedés pedig a közalkalmazottak és köztisztvi­selők esetében nem haladja meg a 9-12 százalékot. Ezért kérik a kormányt a három évre szóló bérmegállapodásban fog­laltak betartására. A közegészségügyben évről évre kevesebb a működésre fordítható pénz, és 1995-höz képest 11 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma is. Az idős korúakat és fogyatékoso­kat ápoló egészségügyi dolgo­zók körében 40-60 százalékos a létszámhiány. Az intézmények mind kevesebb pénzzel gazdál­kodhatnak, a bér 11 százalékkal növekedett. Nem jobb a helyzet másutt sem. Mint a Bölcsődei Dolgo­zók Demokratikus Szakszerve­zetének vezetői elmondták: az utóbbi hat évben a bölcsődei helyeknek mintegy 40 száza­léka szűnt meg, holott a gyed változása miatt jövőre szükség lenne a gyermekelhelyezés le­hetőségének a növelésére. Tocsik Márta nyolcszáz milliós sikerdíja nyugati mértékkel is jelentős Válaszokra vár a vizsgálóbizottság Újabb hullámokat vetett az ÁPV Rt. és Tocsik Márta közötti tanácsadói szerződés körül kialakult közéleti botrány. Teg­nap munkához kezdett, s összeállította előzetes programját az üggyel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság. A Deutsch Tamás elnökletével tevékenykedő testület választ vár arra a kérdésre, hogy volt-e az ÁPV Rt.-nek pályáz­tatási kötelezettsége; hogyan ellenőrizték Tocsik Mártát; megalapozott volt-e a megbí­zási díj számításának alapja, s mennyiben járult hozzá az ügy kialakulásához az ÁPV Rt. belső döntési mechanizmusa? A Fidesz a kormányfő eluta­sító válaszlevelének kézhez vétele után is fenntartja a pri­vatizációs folyamat felfüg­gesztésére tett javaslatát. Ál­láspontja szerint nem lenne alkotmányellenes a magánosí- tási folyamatban az ilyen jogi beavatkozás. Határainkon túl a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung foglal­kozott a legrészletesebben az üggyel. Csütörtöki cikkében azt írta, hogy a magyar állami privatizációs szervezet pénz­ügyi botránya az eddigi legsú­lyosabb megrázkódtatás a két évvel ezelőtt hatalomra jutott szocialista-liberális kormány- koalíció számára. A Tocsik Márta által felvett 804 millió forint még nyugati mércével mérve is jelentős, a magyarok többsége számára pedig egye­nesen csillagászati összeg. Az egész Magyarországot fel­bolygató Tocsik-ügy legfonto­sabb kérdése: egyáltalán miért kellett közvetítőt igénybe vennie az ÁPV Rt.-nek - írta a cikk szerzője. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet csütörtöktől korlátozta a Vektor Bróker Rt. tevékenységét. A cég az év végéig nem fogadhat el új megbízásokat, és sajátszámlás ügyleteket sem végezhet a tőzsdén, illetve a tőzsdén kí­vüli értékpapír-kereskedelem­ben. Ugyanis az ÁETF jelen­tős hiányosságokat derített fel. Területfejlesztésben is közelíteni az EU-hoz Elköltetlen milliárdok Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottsága a jövő évi költségvetés terveze­tét, de a környezetvédelemre vonatkozó részekkel alapvető gondjai akadtak. Az ülésen elhangzottakat Ba- ráth Etele, a bizottság elnöke foglalta össze tegnap. El­mondta: a költségvetés fonto­sabb céljaival a honatyák egyetértettek, de számos javas­latot is megfogalmaztak. Fel kellene szabadítani pél­dául a környezetvédelmi alap tavalyi, 13 milliárd forintos ma­radványát, a tervezet ugyanis csak az idei 4 milliárd forintos zárolt tartalékkal számol. Sé­relmezték, hogy a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium jövőre, területfej­lesztésre csak 3,3 milliárd fo­rintot kapna a költségvetésből, ami 20-25 százalékkal keve­sebb az ideinél. Ugyanakkor erre a célra még további mintegy 15 milliárd fo­rintot fordíthatnának a privati­zációs bevételekből és az ön- kormányzati kiegyenlítési alapból. Akár így, akár úgy, a lényeg - javasolták a képvise­lők -, hogy a magyar területfej­lesztési kiadások közelítsék az EU-ban szokásos arányokat. A testület a holtágak helyze­tének rendezésére ad hoc albi­zottságot hozott létre, amely megkezdte munkáját. Prog­ramja megvalósításához azon­ban milliárdokra lenne szükség. Akció az idősekért. Százezer üveg Béres Csepp Pluszt juttat öreg, beteg, elesett em­bereknek az idősek világnapja alkalmából a „Béres Alapítvány a Teljes Életért”. Az adományt csaknem nyolcszáz helyszínen osztják szét, és több mint száz orvos vállalta, közreműködik abban, hogy betegeihez eljusson a segítség. fotó: feb/diósi imre Tragédia a stadionban. Legalább 80 halálos áldozata és 700 sebesültje van a guate- malavárosi stadionban szerdán történt katasztrófának. A világbajnoki selejtező mérkőzésre érkezők bedöntötték az egyik kaput, és agyontaposták az elöl haladókat. fotó: feb/reuter JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Paulina Éva Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék. Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 537 forint, negyedévre 1551 forint, fél évre 3222 forint, egy évre 6444 forint. • Az áruspéldányok ára: 27,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1198 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Thumbnails
Contents