Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-17 / 243. szám

2. oldal Világtükör 1996. október 17., csütörtök Üzenetben köszöntötte II. János Pált pápává történt meg­választásának 18. évfordulója alkalmából Göncz Árpád. A magyar köztársasági elnök kü­lönösen fontosnak nevezte azt a küldetést, amelyet a katolikus egyház az elesettek, a betegek, az élet sérültjeinek megsegíté­sében vállal. Mind a NATO és az Egyesült Államok tisztségviseló'i, mind a magyar illetékesek sikeresnek tartják a boszniai békefenntartó akció egyik kulcsfontosságú központjának számító taszári támaszpont működését - írta a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Héráid Tribüné. A szerző ki­emelte, hogy Taszár jelenti a NATO első működő katonai támaszpontját az egykori Var­sói Szerződés területén. A tagfelvételre váró kelet-eu­rópai országoknak tavaly 923 millió dollár fejlesztési segélyt nyújtott az Európai Unió - áll egy kedden Brüsszelben napvi­lágot látott jelentésben. Az EU azzal számol, hogy 1998 elején kezdődhetnek meg a tagfelvé­teli tárgyalások a legnagyobb eséllyel pályázó országokkal. Borisz Jelcint az eredeti ter­veknek megfelelően, november közepén műtik meg - jelentette be szerdán Szergej Mironov, a moszkvai Központi Kórház (CKB) vezetője. Mironov cá­folta azokat a híreszteléseket, hogy az elnök alacsony hemog­lobinszintje miatt fennálló vér- szegénység miatt elhalasztanák a műtétet. Horvátország november 6-án az Európa Tanács tagállamává válik: erről döntött szerdai ülé­sén az emberi jogok, a demok­ratikus intézményrendszer be­tartását ellenőrző strasbourgi szervezet vezető testületé, a miniszteri bizottság. A balkáni állam felvétele egy hosszú, majdnem fél éve húzódó vitára tesz pontot. Burhanuddin Rabbani af­gán elnök Abdul Rasid Dosz- tumot, az üzbég milícia vezető­jét Védelmi miniszterré nevezte ki. Rabbani kormánya fölszólí­totta a tálibokat, hogy vonulja­nak ki Kabulból. A tálibok el­utasították az ultimátumot. Csoportosan elkövetett lo­pás gyanújával vett őrizetbe szerdán St. Pöltenben három magyart az osztrák rendőrség. A hatóságok elmondása szerint a magyarokat kerékpárok eltu­lajdonításával vádolják. Ausztriában heteken belül immár másodszor emelték a benzin árát: szerdától az ÖMV és a BP benzinkútjainál 20 groschennel többe kerül az üzemanyag. Göncz Árpád Ankarában Harminc üzletember kíséri az államfőt Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán háromnapos hivatalos látogatásra Török­országba utazott. Délután megkezdte tárgyalásait ven­déglátójával, Süleyman De- mirellel. A megbeszélések előtt a ma­gyar vendég megkoszorúzta Kemal Atatürk, a Török Köz­társaság megalapítója mauzó­leumában a nagy államférfi szarkofágját, majd beírta nevét a múzeum emlékkönyvébe. A koszorúzást követően a Cankaya palota, a török köztár­sasági elnök rezidenciája előtt tartották meg a magyar államfő ünnepélyes fogadását. Göncz Árpádnak ez az első hivatalos látogatása ebben az eurázsiai országban. A tárgyalásokkal egyidejűleg - amelyek átfogták a politika, a gazdaság és a kulturális élet témáinak széles körét, és ame­lyeken részt vett Somogyi Fe­renc, a külügyminisztérium címzetes államtitkára és Hol- lósi Nándor altábornagy, a Ma­gyar Honvédség Parancsnok­sága vezérkari főnökének álta­lános helyettese is - megálla­podást írtak alá a katasztrófák elhárításában való magyar-tö­rök együttműködésről. Ez a polgári védelmi jellegű egyez­mény szabályozza a kölcsönös segítésnyújtást katasztrófák esetére. A magyar államfő és a kísé­retében lévő mintegy harminc üzletember elsősorban a kétol­dalú kapcsolatok előmozdítását reméli a látogatástól. Keleti György a NATO keleti kibővítéséről Ukrajna nem ütközőállam Ukrajna egyelőre nem akar csatlakozni a NATO-hoz, ám szoros kapcsolat kiépítésére törekszik a nyugati katonai szövetséggel - nyilatkozta a kétnapos hivatalos ukrajnai látogatáson tartózkodó Keleti György. A magyar honvédelmi minisz­ter ukrán kollégájával, Olek- szandr Kuzmukkal, valamint Hennagyij Udovenko külügy­miniszterrel folytatott megbe­széléseket. Tárgyalásait köve­tően elmondta: nem áll fenn a veszélye annak, hogy Ukrajna a NATO-bővítéssel ütköző­állammá válik. Az észak-atlanti szervezet ugyanis nem azért terjeszkedik, mert konfrontálódni akar Oroszországgal, hanem azért, hogy biztosítsa a térség stabili­tását. Keleti György végérvé­nyesnek nevezte a szövetség keleti kibővítéséről hozott brüsszeli döntést. A magyar miniszter szerint a NATO kiterjesztése eredmé­nyesebb lenne, ha több ország csatlakozna a szervezethez. Az atlanti szövetség annál eredmé­nyesebben garantálhatná Eu­rópa biztonságát, minél több tagországa van. Magyarország és Románia NATO-csatlakozásának idő­pontját illetően a honvédelmi miniszter így fogalmazott: „Nem lehet összekapcsolni a két ország tagfelvételét, de azt sem tartanám kedvezőnek, ha a NATO határa tartósan Magyar- ország és Románia között hú­zódna.” Általános sztrájkot hirdettek a közalkalmazottak Adóprésben a francia sígtó Párizs utcáin szokatlan menet vonult végig kedden. A felvo­nulást nem kísérték tévéstá­bok és jegyzetelő újságírók - ezúttal a sajtó munkásai vol­tak a tiltakozók. Az egynapos sztrájk miatt leáll- , tak az állami tulajdonban lévő ' rádió- és tévéállomások, a szer­kesztőségek és a nyomdagépek. A legtöbb francia újság meg sem jelent szerdán. A kormány azt tervezi, hogy visszavonja a szakma művelői­nek járó harmincszázalékos adókedvezményt. A francia új­ságíró-szervezet szerint ez „net- , tóban” azt jelentené, mintha jö­vőre a média munkatársai egy­havi fizetéssel kevesebbet kap­nának kézhez. A francia sajtó meglehetősen visszafogottan készítette elő a megmozdulást. Az újságírók - nagyrészt jogo­san - úgy érezték, hogy adó- kedvezményük ügyében nem­igen számíthatnak társadalmi szolidaritásra. A hírlapírók keddi munkabe­szüntetését csütörtökön a köz- alkalmazottak általános sztrájkja követi. A közlekedési dolgozók, a tanárok, a kommu­nális szolgáltató vállalatok al­kalmazottjai a kormány szigo­rodó gazdaság- és szociálpoli­tikája ellen kívánnak tiltakozni. A légiirányítók sztrájkja mi­att csütörtökön a Budapest-Pá- rizs-Budapest útvonalon egyet­len járat sem közlekedik. Balesetet szenvedett egy diákokat szállító busz. A németországi Ziesar mel­lett vezető autópályán megcsúszott és fölboíult egy francia diákokat szállító autóbusz. Két gyerek és a jármű vezetője életét vesztette. fotó: feb/reuter William Perry Moszkvában. Az amerikai védelmi miniszter megpróbálja meggyőzni orosz tárgyalópartnereit a két ország atomfegyverkészleteit harmadoló START-2 szerződés mielőbbi ratifikálásának szükségességéről. Perry határozottan leszögezte: a NATO felveszi tagjai közé Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot. fotó: feb/reuter Vita a cseh-német megbékélésről A nyilatkozat elismeri az erőszakos kitelepítés tényét Megbízható értesülések szerint elkészült a cseh-német meg­békélési nyilatkozat. A felek állítólag megegyeztek abban, hogy a dokumentum elismeri: a második világháborút köve­tően Csehszlovákia „erőszakos kitelepítéssel” szabadult meg a területén élő 3,5 millió szudétanémettől. A megállapodás tényét - Jan Rumi belügyminiszterre hivat­kozva - a cseh közszolgálati televízió jelentette be. A sajtó értesülése szerint a tárgyalá­sokon a „kitelepítés” szó kel­tette a legtöbb vitát. A cseh fél azt szerette volna, ha a dokumentumban a „kitelepítés” szóval jelölik a még mindig indulatokat ka­varó eseményt, míg a németek a „kiűzetés” írásba foglalása mellett kardoskodtak. A két ál­láspont közti kompromisszum eredménye az „erőszakos kite­lepítés” kifejezés. Milos Zeman házelnök és pártja, az ellenzéki Cseh Szo­ciáldemokrata Párt úgy véli: az a legfontosabb, hogy a do­kumentum egyszer s minden­korra egyértelműen elutasítsa a szudétanémetek bármiféle vagyoni, esetleg más irányú követeléseit Csehországgal szemben. Bonnban a német kormánypártok között kiújult a vita a nyilatkozatról. Mint ismeretes, a második világháború után az úgyneve­zett Benes-dekrétumok kollek­tív háborús bűnösnek nyilvá­nították a csehszlovákiai né­met és magyar kisebbséget, amelyek, Prága szerint, felelő­sek az első köztársaság szétve­réséért. A németeket és a ma­gyarokat megfosztották ál­lampolgárságuktól, és elvették minden vagyonukat. A néme­tek eltávolítását a potsdami konferencia jóváhagyta, a ma­gyarokét nem, ezért kitelepíté­sük félbemaradt. Bezárják az Ermitázst? Kultúrára nem költenek, de olimpiát akarnak rendezni 2004-ben A világ egyik legnagyobb múzeumát, Szentpétervár büszkesé­gét, az Ermitázst a bezárás veszélye fenyegeti. A legendás mú­zeum tiltakozó levelet intézett Viktor Csernomirgyin minisz­terelnökhöz az állami támogatások elmaradása miatt. A patinás palotát, amely a 18-19. században épült a cári műgyűjtemények számára, 1852-ben nyitották meg a nyil­vánosság előtt. A létesítmény dolgozói most a kormányhoz fordulnak, felróva a kultúra iránt tanúsított teljes közönyét. „Maholnap arról olvashatnak a lapokban Szentpétervár ven­dégei, hogy a híres orosz szín­házakban, köztük a Mária Színházban elmaradnak az elő­adások, lemondják a Sosztako- j vics Filharmónia koncertjeit” - | áll tiltakozó levelükben, ame­lyet közölt a Moscow Times is. „Bezárhatnak az Ermitázs és az Orosz Múzeum kapui. Az Orosz Könyvtár nem ad ki könyveket, beszüntetik az okta­tást a pétervári konzervatóri­umban és a Vaganova Balett és Színművészeti Akadémián” - írja az angol nyelvű lap. Mihail Pjotrovszkij, az Ermi­tázs főigazgatója a Moscow Times tudósítójának azt mondta, valóban fontolgatják a múzeum bezárását. A kultúra jeles pétervári képviselőinek körében különösen nagy felhá­borodást keltett, hogy az oro­szok pályázatot adtak be a 2004-es olimpiai játékok szent­pétervári megrendezésére. „Hogyan akar olimpiát ren­dezni egy város, ahol színháza­kat és múzeumokat zárnak be” - háborgott a Mária Színház igazgatója, Valerij Grigorjev. Színháza 75 százalékos nye­reségadót köteles fizetni, holott csak ahhoz húsz évre volna szüksége, hogy a ki nem fizetett adók után járó büntetést lerója. „Nem vagyunk paradicsomos stand, de vodkagyár sem. Min­ket nem adóztatni, hanem tá­mogatni illenék” - mondta. A tények azonban makacs dolgok: 1996-ban a költségve­tés a kulturális célokra elő­irányzott összegnek csak alig harminc százalékát utalta át. Kenesei István Van, ahol törvény mondja ki, hogy tilos a szemetet a szőnyeg alá söpörni Legország furcsa jogszabályai Amerikát gyakran nevezik a szélsőségek és a legek országá­nak. A találó jellemzés a törvénykezésre is vonatkozik. íme egy csokorra való a tengerentúli tagállamok rendhagyó jog­szabálygyűjteményéből. • Névadóban tilos tevét haj­tani az országúton. • Kaliforniában csak az állít­hat fel egércsapdát, akinek vadászengedélye van. • Utahban az utakon a mada­raknak elsőbbségük van, ugyanakkor férfiak számára betegszállító kocsiban tilos a nemi élet. (A nőkre a törvény nem terjed ki.) • Arkansasban (Bili Clinton elnök szülőföldjén) verheti a férj a feleségét, de csak ha­vonta egyszer. • Texasban a bűnözőnek a tett elkövetése előtt 24 órával kö­zölnie kell jövendő áldozatá­val, hogy mire készül. • Oklahomában pénz- vagy fogházbüntetéssel sújtják azt, aki grimaszt vág egy ebre. • Nyugat-Virginiában hagy- maszagú gyerekek nem me­hetnek iskolába. • Tennesseeben tilos halat lasszóval fogni. • Floridában egyedülálló, el­vált vagy férjezett asszonyok vasárnap délután nem ugor­hatnak ejtőernyővel. • Pennsylvaniában tilos sze­metet szőnyeg alá söpörni. • Connecticutban megbünte­tik, aki kézen járva kel át az úton. Salem városában még házaspároknak is tilos ruhát­lanul aludni egy bérelt szobá­ban. • Aki Oblong városkában há­zasságkötése napján vadászni vagy halászni megy, köteles lemondani (aznap) a szexről. • Newcastle-ban viszont azt mondták ki törvényileg, hogy hűtőházban szigorúan tilos a búj álkodás. • Illinoisban bíró elé citálhat­ják, aki égő szivarral kínálna meg kutyát, macskát, más háziállatot. • Floridában a parkolóórához kötött elefántért ugyanúgy kell parkolódíjat fizetni, mintha a gépkocsinkat hagynánk ott. Ferenczy Europress JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Paulina Éva Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf. J05. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére lerjeszji az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír’' Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefoh: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi Jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út I. Tel.: 56/390-959, 35. mellék. Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. * Előfizetési díj egy hónapra 537 forint, negyedévre 1551 forint, fél évre 3222 forint, egy évre 6444 forint. • Az áruspéldányok ára: 27,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1198 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents