Új Néplap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-15 / 241. szám

2. oldal Világtükör 1996. október 15., kedd Varga Tamás, a Magyar Köz­társaság kijelölt szaúd-arábiai nagykövete megérkezett Ri- jádba, és elfoglalta állomáshe­lyét. Magyarország és Szaúd- Arábia tavaly létesített egymás­sal diplomáciai kapcsolatot. Templomépítésben is segéd­keznek a volt Jugoszláviába vezényelt magyar IFOR-egység katonái. Az okucsani hatóságok fölkérték a magyar alakulatot, hogy nyújtson segítséget a le­rombolt helyi templom újjáépí­téséhez. Élesen bírálta a Meciar ve­zette szlovák kormánypárthoz közel álló Slovenská Republika hétfői száma a szlovákiai ma­gyarok egy héttel ezelőtt meg­tartott észak-komáromi nagy­gyűlését. A lap szerint az ott el­fogadott nyílt levél, amelyet a résztvevők az EU és a NATO tagországok kormányainak cí­meztek, végső soron a dél-szlo­vákiai területek elcsatolása ér­dekében született. Ukrajna és a hét legfejlettebb ország képviselői Párizsban véglegesítették azt a programot, amelynek keretében Kijev 118 millió ECU-s segélycsomagot kap a csernobili atomerőmű üzemen kívül helyezésének előkészítésére. Az összegből Csernobilban tárolót építenek a fáradt nukleáris fűtőanyag elhe­lyezése, és egy feldolgozóüze­met a szilárd és folyékony ra­dioaktív hulladékok semlegesí­tése céljából. Washingtoni hírek szerint William Perry védelmi minisz­ter várhatóan még az év vége előtt távozik a tisztségéből. Maga a miniszter a The Wall Street Journal hétfői számában úgy nyilatkozott, hogy vegyes érzelmek dúlnak benne felada­táról, és lehet, hogy valóban lemond. Kabul védelmére készülőd­nek a fegyveres tálibok, miután a hét végén Maszud és Dosz- tum tábornok csapatai súlyos csapásokat mértek rájuk - je­lentették a hírügynökségek. Hétfő reggel a fővárostól 10 ki­lométerre folytak harcok a fa­natikus iszlám milíciák és a kormányhű erők között. Riadókészültségbe helyez­ték hétfőn az izraeli fegyveres erőket, mert a zsidó állam attól tart, hogy az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet me­rényleteket kísérel meg izraeli célpontok ellen. Egy évvel ez­előtt ezen a napon ölték meg Máltán - feltételezhetően izrae­li titkosügynökök - a szervezet vezetőjét, Fathi Sakakit. A Reu­ter hírügynökség szerint még ezen a héten találkozhat egy­mással Benjamin Netanjahu iz­raeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető. Kovács László Athénban. A magyar külügyminiszter görög kollégájával, Teodorosz Pangalosszal (képünkön), valamint Sztefanopulosz köztársasági elnökkel és Szimitisz kor­mányfővel tárgyalt. Mindhárman megerősítették: Görögország támogatja Magyarország mie­lőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. fotó: feb/reuter Előretört a jobboldal Ausztriában Megválasztották képviselőiket az Európai Unió parlamentjébe Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte a vasárnap megtartott voksolást, amelyen Ausztria lakói megválasztották képvise­lőiket az Európai Unió parlamentjébe. A szavazás meglepe­tése a szélsőséges nézeteket hangoztató jobboldal előretörése. A hétfőn nyilvánosságra ho­zott nem hivatalos végered­mény szerint az ÖVP a szava­zatok 29,60 százalékát sze­rezte meg, második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 29,18 szá­zalékkal. Harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 27,62 százalékos eredménnyel. A zöldek 6,76 százalékot kaptak, a Liberális Fórum pedig 4,23 százalékot. Az európai parlamenti vok­solással egy időben helyható­sági választásokat rendeztek az osztrák fővárosban. Az elő­zetes eredmények szerint a szociáldemokraták a szavaza­tok 39 százalékát szerezték meg, tehát kénytelenek lesz­nek koalíciós partner(ek) után nézni. Második helyen, 28 százalékkal a szabadságpár­tiak végeztek, harmadik a Néppárt (15 százalékkal). Bár a kormányzó koalíció megnyerte az európai parla­menti választásokat, elemzők körében meglepetést keltett a jobboldali, szélsőséges néze­teket hangoztató Jörg Haider Szabadságpártjának előretö­rése, amely most a szavazatok 27,62, alig egy éve pedig 21,9 százalékát kapta. Wolfgang Schüssel alkan- cellár, néppárti elnök büszkén jelentette ki, hogy pártja, 25 év után, újra első helyre került az országos választásokon. Franz Vranitzky kancellár, SPÖ-pártelnök azt hangsú­lyozta, hogy most 8 százalék­kal kevesebb szavazatot sze­reztek a szociáldemokraták, s ez intenzívebb munkára ösz­tönzi a pártot. Haider magabiztosan és gú­nyosan arról beszélt, hogy a választók hozzá „menekül­tek”, mert elégedetlenek a kormány politikájával. Vra­nitzky közölte: Ausztria és a koalíció jó úton halad, az EU- csatlakozás páratlan beruhá­zási kedvet teremtett, a taka­rékossági intézkedésekre pe­dig szükség volt. Az értelmiségi műhelyeket is utolérte a gazdasági csőd Bajban van az orosz agybank A hidegháborús években járta az a mondás, hogy ha valamit az amerikaiak sem tudnak, akkor azt Moszkvában, az Ame- rika-kutató Intézetben bizonyosan ismerik. Még Georgij Arbatov - aki a gorbacsovi érában az egyik legjelentősebb politológus és médiasztár volt - alapította a világhírű intézményt, amely sokáig a Szovjetunió első számú agybankjának számí­tott. Arbatov a legjobb kopo­nyákat gyűjtötte egybe, és az iptézetnek minden fontosabb politikai, stratégiai döntésben szava volt. Manapság azonban rossz idők járnak a patinás intéz­ményre. Mintegy 150, maga­san képzett munkatársat de­cemberig fizetés nélküli sza­badságra küldtek. „Még az energia- és telefonszámlákat sem igen tudjuk kifizetni” - jellemezte a helyzetet Szergej Rozov igazgató. Az Oroszországot fenye­gető gazdasági csőd az értel­miséget, az értelmiségi mun­kahelyeket sem hagyta érintet­lenül. Az országban egymást érik a sztrájkok amiatt, hogy a munkáltató - többnyire az ál­lam - nem fizeti ki a bért. A Szovjet Tudományos Akadémia mintegy százötven kutatóintézetet tart fenn. Ezek a tudományos műhelyek ko­rábban nagyvonalú állami tá­mogatásban részesültek, az ott dolgozók kiemelt fizetést él­veztek. Ám ez az idő elmúlt: a Wa­shington Post című amerikai lap szerint „az akadémia egy sebzett dinoszauruszra hason­lít”. Az akadémikusok és a tu­dósok, a legragyogóbb elmék manapság többnyire pénz után „kutatnak”. FEB Hírháttér Elindult az első busz Egy autóbusz elindulásának és megérkezésének híre legfeljebb a menetrendi változások kapcsán szokott az újságok hasábjain sze­repelni. Am a tegnap útra kelt Bijelnija-Tuzla-Kladajn-Olovo út­vonalon közlekedő' járat kivételnek bizonyult: az ugyanis Belgrád és Szarajevó között teremti meg a buszközlekedés lehetó'ségét. Szimbolikus fejlemény? Bizonyos szempontból igen, hiszen a ha­sonló járatok a boszniai háborúskodás miatt az elmúlt négy évben eltűntek az utakról, mint ahogy gyakorlatilag minden normális gazdasági, politikai, kulturális és emberi kapcsolattartás lehetet­lenné vált Szerbia és Bosznia-Hercegovina között. A viszony gyors javulását még a tavaly aláírt daytoni békeszerződés sem hozta ma­gával, a diplomáciai áttörést megfigyelők inkább a Milosevics szerb és Izetbegovics bosnyák elnök nemrég tartott párizsi találko­zójához kötik. Az itt született megállapodások arra utalnak, hogy Belgrád kénytelen megemészteni a sokáig mereven elutasított tényt, s elfogadni Bosznia-Hercegovina jogfolytonosságát. A kilátások persze távolról sem túl rózsásak. Épp tegnap jelen­tette be lemondását a boszniai helyhatósági választások megfigye­lésére létrehozott EBESZ-csoport feje. A holland diplomata kerek perec kijelentette: a körülmények semmiképp nem értek meg az újabb voksolásra, a választói listák megbízhatatlanok, nem érvé­nyesül a sajtószabadság, nem biztosított al menekültek hazatérése. Akármennyire biztató a Belgrád-Szarajevó járat beindításában is tetten érhető normalizálódási folyamat, a felhőtlen optimizmus délszláv ügyekben még jó ideig várat magára. (szondy) A The New York Times méltatja az alapszerződést Csapás a nacionalizmusra A tekintélyes amerikai na­pilap hétfői száma Csapás az európai nacionalizmusra címmel szerkesztőségi cikk­ben foglalkozott a román­magyar alapszerződéssel. Az írás hangsúlyozta: Magyar- országon és Romániában az et­nikai kisebbségek támadása többé nem eredményes eszköz a szavazatok gyűjtésére. A The New York Times ugyanakkor megjegyezte, hogy a két országot a NÁTO-hoz és az Európai Unióhoz való csat­lakozás vágya vezérelte az egyezmény megkötésében. A lap szerint a Romániával szüle­tett egyezménynek nagyobb esélye van a megvalósulásra, mint a magyar-szlovák alap- szerződésnek: egyrészt a do- kumcntuni autonómiát kizáró záradékot tartalmaz, másrészt úgy fest, hogy Románia elköte­lezett a jószomszédi kapcsola­tók ápolása mellett. A román kormány előrelát­hatólag kedden foglalkozik az RMDSZ-t politikai alakulat­ként megillető, ám mindeddig Visszatartott támogatás ügyé­vel. Az RMDSZ jelenleg ki­sebbségi szervezetként van be­jegyezve és a Nemzeti Kisebb­ségi Tanácstól kapott támoga­tást aránytalanul kicsinek tartja. A portugál gyarmaton nerh folynak utóvédharcok Makao is visszakerül Hongkongról szinte naponta ír a világsajtó annak kapcsán, hogy a gazdag brit korona­gyarmat hamarosan ismét kínai fennhatóság alá kerül. A Portugália által birtokolt Makao - amely a gyarmati kor másik öröksége a térségben - most tartotta utolsó parlamenti választását Lisszabon irányí­tása alatt; a terület három év múlva ugyancsak visszakerül Kínához. Ellentétben Hongkonggal, ahol még heves harcok folynak azért, hogy minél többet meg­tarthassanak a demokratikus vívmányokból, Makao tör­vényhozása már régen határo­zottan Kína-barát. Oly nagy az egyetértés a 442 éves gyarmati uralom után 1999 decemberé­ben esedékes hatalomátadás szükségességében, hogy a most megválasztott parlament 2001- ig hivatalban maradhat. A mindössze 65 kilométerre : fekvő Hongkongban merőben más a helyzet. Ótt a kínaiaknak első dolguk az lesz, hogy a jövő év július elsején, amikor átve­szik az államhatalmat, felosz­lassák a helyi parlamentet. Makao rendezettsége talán azzal is összefügg, hogy míg a britek csak 1992-ben vezették be demokratikus reformjaikat, a portugálok már 1976-tól meg­engedték a szinte kizárólag kí- náiakból álló polgároknak, hogy szabadon választhassák képviselőiket. A portugál útle­véllel rendelkezők adott eset­ben családjukkal együtt áttele­pülhetnek Európába. Megvalósul egy futurista terv Épül a világ legmagasabb autópálya-viaduktja 2001-re megépül a világ legmagasabb autópálya-viaduktja a dél-franciaországi Tarn-folyó fölött. így összeköttetés létesül Eszak-Európa és a Földközi-tenger nyugati térsége között. A 2500 méter hosszú völgyhi- dat hét pillér tartja majd. A legmagasabb ötven méterrel nő túl a párizsi, háromszáz méteres Eiffel-tornyon. A beruházás előreláthatólag 1,5 milliárd frankba (46 milliárd forintnak megfelelő összegbe) kerül. Szédítő magasságban, 270 méterrel a festői völgykatlan­ban zubogó Tam fölött robog­hatnak majd az autók tízezrei. A merész, sokak szerint futu­rista tervek közül a brit Norman Foster pályázata nyerte el a bí­rálóbizottság tetszését. Sir Norman tervezte a hongkongi Shanghai és Hongkong Bank felhőkarcolóit, és ugyanő nyerte el a berlini Reichstag új üvegkupolájára kiírt pályáza­tot is. A természetkedvelők paradi­csoma, a mészkőhegységben kivájódott folyómeder áthidalá­sával sok évtizedes elképzelés válik valóra. Az igény 1989- ben érett konkrétummá, csupán azt nem döntötték el, hogy a katlan alján vezessék-e az au­tópályát, vagy több száz méter­rel fölötte. Az utóbbi bizonyult életképesebb elgondolásnak, ekként született meg a „szuper- híd” ötlete. A közeli Millau város veze­tői az idegenforgalom föllendü­lését is várják a viadukttól. A 20 ezer lakosú települést ma még csak finom bőrkesztyűiről ismerik. Öt éven belül talán már világra szóló látványos­ságban gyönyörködnek a fran­ciák és az idelátogató külföl­diek egyaránt. Természetesen a zöldek és a környezetvédők megpróbálták megakadályozni a terv megva­lósulását, de csak eredményte­len kísérletre futotta erejükből. Érdekesség, hogy nem mesz- sze a leendő viadukttól 1884 óta áll már egy másik, száz mé­ter magas, 560 méter hosszú völgyhíd. Ez pedig egy akkori­ban még nem túl ismert mér­nök, Gustav Eiffel alkotása. Kulcsár László Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Rengeteg a rettegő férfi • Járjon a saját lábán • A hűtlenség baj, de nem betegség • Kölykök a volánnál Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! ■T * \ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Paulina Éva f||\ Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, I Jj/l| J Pf-: 105. Telefon: 56/424-444. tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére * terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. m M Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 1993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, iTörökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 537 forint, negyedévre 1551 forint, fél évre 3222 forint, egy évre 6444 forint. • Az áruspéldányok ára: 27,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1198 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Thumbnails
Contents