Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-12 / 213. szám

1996. szeptember 12., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Skandináv segítség Nem ismeretlen név megyénk egészségügyi intézményeiben a norrköpingi Lions Klubé. Régóta támogatja a Vöröske­reszten keresztül a kórháza­kat, szociális otthonokat gyó­gyászati eszközökkel, már ed­dig is több tízmillió forintnyi értékben. A két évvel ezelőtt alakult, szol­noki székhelyű Magyar-Skandi- náv Baráti Társaság és Segély­egylet egyik fő célja, hogy a se­gélyszállítmányok behozatalá­nak intézményes kereteket biz­tosítson. így törvényszerű volt a két szervezet egymásra találása. Tegnap kötött megállapodásuk értelmében az eljövendő évek­ben még több segítségre számít­hat térségünk. Dr. Matúz Dezső főorvos csak dicsérni . Jta a skandinávok adományait. A használt eszkö­zök kitűnő állapotban vannak, mind orvoskollégái, mind a be­tegek elégedettek velük. Tegnap a Norrköpingi Lion Klub és a Magyar Skandináv Baráti Társaság aláírt egy megál­lapodást, miszerint egészségügyi és sporteseményeket, kulturális, illetve tudományos rendezvé­nyeket szerveznek, és folytatják az eddigi karitatív, segélyezési tevékenységüket. Pusztítottak a hivatalokban (Folytatás az 1. oldalról) Persze, az öcsödi hivatalról is elmondható, hogy a garázdák pusztítása is okozott kárt. A rendőrség mindkét ügyben a hosszúra nyúlt helyszíni szemlékkel megkezdte a nyo­mozást a még ismeretlen tette­sek után. Öcsödön egyébként idén ta­vasszal is jártak betörők, akik a tettüket követő néhány nap múlva rendőrkézre is kerültek. 'ÄS ’íljabB ét' 'éáé thélvfaji'ásÍtálL ták alapján nem kizárt, hogy á T&f íéíepfé^'Í^M ä«*­ság látogatott el. -hgy­Égetőmű (Folytatás az 1. oldalról) A világ minden földrészén al­kalmazzák már azt a korszerű, vi­lágszínvonalú technológiát, ame­lyet Jánoshidán is meghonosít­hatnak. Az óránként 245 kg kapaci­tású, speciális, egyedi gyártású, extra-utánégetős, kerámia és szén szűrőbetétes berendezés létesíté­séhez a jogszabály szerint lakos­sági fórumot nem kellene tartani, ám a vállalkozó fontosnak tartja a lakosság részletes tájékoztatását. Miután a jánoshidai önkor­mányzat nem zárkózik el a ben­zinkúti hulladékégetőnek a helyi szeméttelepen való megépítésé­től, a lakosság tájékoztatását kö­vetően kerül csak sor a környe­zetvédelmi terület- és hatásvizs­gálat megrendelésére, ami az első lépés az engedélyeztetések szi­gorú sorában. Női felsőruhákat, blézereket és kabátokat készítenek nyugati bérmunkában a túr- kevei Elegant Keve Kft. dolgozói. A hajdani Május 1. Ruhagyárból öt évvel ezelőtt alakult vál­lalkozásnak 175 dolgozója van jelenleg. Szerencsére nem ismerik az unalmat, mert alig győ­zik teljesítem az osztrák, német, francia és svájci megrendeléseket. fotó: mészáros Veteményeskert rászorulóknak A munkanélküliség az egész országban komoly gondokat jjelent, ám kiemelkedően problémás terület hazánk ke­leti része. A Tiszántúlon leg­nehezebb helyzetben az al- iföldi kis települések vannak. Az itt élők nem számíthatnak munkahelyteremtő beruházá­sokra. Éppen ezért fokozott nyomás nehezedik e települé­sek önkormányzataira: kevés ‘pénzből vajon hogyan tudják segíteni a rászoruló családokat a mindennapi megélhetési gon­dok megoldásában. A Tiszazugban egyre több te­lepülésen használják ki a szoci­ális földprogram nyújtotta lehe­tőségeket. Mesterszálláson pél­dául önkormányzati földek in­gyenes használatát biztosítják a rászoruló családoknak. A kö­rülbelül 5 hektár területű lege­lőt és kaszálót idén nyár eleje óta használja tíz mesterszállási család. Az önkormányzat tervei kö­zött szerepel, hogy 1997-től ve­teményes területeket is biztosít a rászorulóknak, ahol konyha­kerti növényeket (zöldségfélé­ket, burgonyát) termeszthetnek. Ezzel mintegy tíz-tizenöt csa­ládot tudnának segíteni. Védelmi zóna Földvár szívében Bécs és Tiszaföldvár, jól tudjuk, több szempontból is igen távol állnak egymástól. De mint az a közelmúltban, az osztrák fővá­rosban rendezett építészeti konferencián is kiderült, mégis le­hetnek közös vonások. A bécsi önkormányzat építé­szeti és urbanisztikai osztályá­nak szervezésében szakmai konferenciát tartottak a múlt héten. Hazánkat két település, a Tőváros és Szolnok képviselte, szűkebb hazánkból Szabó Jó- hef, a megyei közgyűlés alel- nöke, valamint Szinyei Béla megyei főépítész kapott meg­hívást a szakmai eszmecserére. A rendezvényen elhangzot- íák a főépítészt arról győzték meg, hogy a külföldi elképzelé­sek nagyon hasonlítanak a saját fiázunk tájára vonatkoztatott építészeti koncepciókra. Neve­zetesen, a településeken belüli Védelmi övezetek kijelölésével kívánják védeni az építészeti értékeket itt is, ott is. Ez a meg­közelítési mód jellemzi többek között Tiszaföldvár építési sza­bályozásának most történő ki­dolgozását is. Ennek a városnak a központjában a századfordu­lón alakult ki a polgári házak sora által meghatározott építé­szeti karakter. A fejlődés ter­mészetes folyamatát, azaz a vá­rosias, zárt sorú, keretes - be­építést helyenként az előkertes megoldások zavarták meg az utóbbi évtizedekben. Az elkép­zelések szerint azonban a vé­delmi zónában a jövő építkezé­seinek igazodniuk kell az óvni kívánt értékekhez. -hgy­Türelem bajuszt „terem” : A tiszafüredi bajuszkirály Három év alatt 76 centire nőtt a fesztáv Zobolyák Imre nyugodtan nevezhető a tiszafüredi ba- juszkirálynak. Mióta először kellett borotvát venni a ke­zébe, mindig szívesen viselte a férfiúi fejek ékét. Legutóbb ugyan megrövidítette féltett kincsét, de megőrzött égy fotót az utókornak. Több “mint három évig ápolta, gon­dozta a büszkeségét, míg az 76 centiméterre nőtt. Aztán jött a fotós, no meg az olló. Most leg­többször ez utóbbi miatt faggat­ják: miért nem nőtt tovább a fesztáv? A válasz rövid: „csak”... Persze, aki ismeri Zo­bolyák Imrét, aki életét ez idáig - rövid időszakot leszámítva - bajuszosan élte le, tudja: meg- kurtult bajuszkája újra elkezd nőni. Hogy lesz-e újra rekord? Nem tudni. Mindenesetre, ha lesz, erről csak 1999 után tu­dunk beszámolni, mert éppen a bajuszkirálytól tudtuk meg, hogy egy 80 cm-es fesztáv leg­alább 1100 napos türelmet kí­ván a fotó gazdájától, -percze­Tiszaderzsen apró lépésekkel haladnak előre ---------------------------­Mennyit ér az önkormányzat, ha roma? Ülésezett Tiszaderzs község kisebbségi önkormányzata: az éves pénzügyi helyzetéről, a szociális lakásépítési program helyi le­hetőségéről és az érdekvédelmi munka eddigi eredményeiről hallgatott meg beszámolót. Ez az ülés nem tűnt hivatalos for­maságnak, mert a napirendi pontok tárgyalásakor kiderült, hogy a problémák, pénzügyi nehézségek ellenére egy roma ön- kormányzat is tud eredményeket elérni. Ennek persze feltételei van­nak. Többek között az, hogy jó kapcsolatot tartson a „nagy” önkormányzattal, és munkája folyamatosan az ál­tala képviselt etnikai kisebb­ség érdekeit szolgálja. Segélyért sorba Mielőtt ezek után bárki azt hinné, hogy Tiszaderzsen min­den rendben van a cigány ki­sebbség háza táján, leszögez­hető: körükben legnagyobb a munkanélküliség, ők állnak sorba legtöbbször segélyért, a bűnügyi és szabálysértési sta­tisztikákon is dobogós helyen vannak. Ám a derzsi cigány- szervezet éppen azért ért el eredményeket, mert nem se­perte az asztal alá ezeket a gon­dokat, hanem enyhíteni akart azokon. Pályázat útján szerez­tek pénzt az úgynevezett anya­kocaprogramjukra, így már tíz család (kilenc cigány és egy magyar) kapott könnyítést megélhetésükhöz. Most 1 mil­lió forintot nyertek a Magyar- országi Cigányokért Közalapít­vány-pályázaton csirkeneve­lésre, amiből 800 ezer forint vissza nem térítendő adomány. A csirkenevelési program újabb tíz családnak (köztük szintén van egy magyar) ad értelmes elfoglaltságot. Meg kell emlí­teni továbbá, hogy a derzsi ki­sebbség saját kezűleg építi meg vályogból a csirketelepet. A sor még folytatható: tíz szociálisan érintett tanuló (köztük egy ma­gyar) üdülhetett támogatásuk­kal Zalakaroson, jelenleg na­ponta 45-60 fő (fele-fele ma­gyar és cigány) vesz részt a ki­sebbségi önkormányzat paradi- csomszedési akcióján. Ösztöndíj diákoknak Három tovább tanuló derzsi középiskolás reménykedhet havi 5 ezer forintos ösztöndíj­ban. Sínen van a roma önkor­mányzat által koordinált szociá­lis lakásépítési akció, melynek részletei tisztázása után tizen­három család (tíz cigány és há­rom magyar) életkörülményei javulhatnak meg. Ami azonban a legfontosabb: döntéseit a nagy önkormányzattal közösen egyezteti mindig a derzsi testü­let. Együttműködési készségü­ket jelzi, hogy sikeres akcióiba bevonta a nehéz helyzetben lévő magyar családokat is. Többen saját szövőgépet szeretnének Megélhetés rongyszőnyegből \ A Munkaügyi Központ Karcagi Kirendeltsége rongyszőnyeg­szövő átképző tanfolyamot szervezett. A tanfolyam bonyolítója a Zöld Liget Bt. A tizenkilenc résztvevő a technikumban kiala­kított termekben tanulja a szakmai fogásokat. A szövőszék mellett dolgozó lányokat, asszonyokat kérdez­tük sorsuk alakulásáról. Tippai Benjáminná Anikó 24 éves, karcagi, egy négyéves kislány büszke anyukája. Férje Szolnokon dolgozik, őt azon­ban gyes után nem vették visz- sza korábbi munkahelyére. Mint elmondta, a család örült annak, hogy szakmát szerez. Első munkájára így emlékszik: nem volt tökéletes, mára azon­ban jobban megy. A szövés mellett az előkészítést is min­denki maga végzi, így felváltva ülnek a szövőgép mellett. Nagyüdajnalka 16 éves, kar­cagi. Korábban kereskedőnek tanult, de otthagyta az iskolát. Úgy érezte, itt könnyen el tudja sajátítani az ismereteket, s tet­szett is neki ez a szakma. A sikeres vizsga a célja, s tervei között egy saját szövő­gép szerepel. Ezt szeretné a kisúji Marika is, aki a maga 50 évével rangidősnek számít. Ko­rábban sörgyárban dolgozott, onnan lett munkanélküli. Ké­zimunkázni nagyon szeret, mindig tetszett neki a szőnyeg­szövés, ezért választotta a tan­folyamot. Bedolgozóként rafiapapucsot már készített. Itt az alapművele­teket megtanulja, és a vizsgáig még két hónap van, hogy min­dent jól elsajátítson. A hallgatók részére ez olyan tanfolyama a munkaügyi köz­pontnak, ahová nyolc általános­sal is jelentkeztek. így a sikeres vizsga után esélyt kapnak az elhelyezkedésre vagy cégnél, vagy egyénileg.-de­A Mól legmagasabban minősített partnere lett a Tisza Európába „szabványosított” nyomda A Tisza Nyomda az elsők között kapta meg a hazai nyom­dák közül a minőségbiztosítási tanúsítványt FOTÓ: CS. I. Megyénkben egyre több cég érdemli ki az európai uniós Csatlakozásunkhoz oly fontos ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert. Ezen cégek közé a szolnoki Tisza Nyomda Kft. is felsorakozott. Áz ISO 9002 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszernek persze nem könnyű megfelelni. Éllenőrzésekkel, felmérésekkel tarkított út vezet addig, amíg egy céget erre alkalmasnak találnak. Tudnivaló, hogy a Mól Rt. folya­matosan építi ki az ISO-rendszert. Mivel a Tisza Nyomda a Mól mi­nősített beszállítója, ezért is vált szükségessé e rendszer kiépítése. Mint Pintér József ügyvezető igazgató elmondta, tavaly év végén kapták meg a felmérő kérdőívet, és rekordidőn belül, nyolc hónap múlva már kézhez is vehették a tanúsítványt. Esze­rint a nyomda minőségbiztosí­tási rendszere az ISO 9002-es szabvány követelményeinek megfelelő. Ezzel együtt a cég bekerült a Mól Rt. legmagasabb, „A” kategóriás minősített be­szállítói, szolgáltatói körébe. A hazai nyomdák közül keve­sen dicsekedhetnek még az ISO 9002-vel: a szolnoki cég az első öt között kapta meg. Eszerint az európai szabványnak megfelelő terméket tudnak gyártani - amit kamatoztatni is szeretnének a különböző piacokon. B. Gy. A hetvenéves Révay Györgyöt köszöntötték kollégái A türelmes emberi beszédben bízott Révay György homoki gyógypedagógust, nyugalmazott igazgatót 70. születésnapján köszöntötték barátai. A ma is aktívan dolgozó pedagógust bronzérembe foglalt saját portréjával is meglepték. A „Révay-életmű” gazdagságá­nak legfőbb rejtélye - amint in­terjúnkból is kiderül - a biza­lom, a türelmes emberi beszéd.-Amikor ’60-ban áthelyezték a homoki gyógypedagógiai fog­lalkoztatóba, Homokot büntető- táborként emlegették.- Egy évet kaptam, hogy rendbe tegyem a dolgokat. Ha nem sikerül, tüdőszanatóriumot vagy téeszközpontot csinálnak az intézményből. Rettenetes ál­lapotok fogadtak. Verték a gye­rekeket, akik ettől még inkább eldurvultak. Pléhtányérból, fa­kanállal etették őket. Türelmes emberi beszéddel, egymás után állítottam magam mellé a peda­gógusokat. Harminckilenc évi vezetői munkám során csupán kétszer adtam fegyelmit, azt is durva gyerekverésért. Kötelez­tem őket, velem együtt végez­zék el a gyógypedagógiai főis­kolát. Aztán ahogy jöttek lassan az eredmények, a kitüntetések, úgy lazítottam a gyeplőn. Révay György most sem tét­lenkedik: a Magyar Gyógype­dagógusok Egyesületének titká­raként tevékenykedik. A kitüntetettnek (balról) gratulál dr. Göllesz Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents