Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-11 / 212. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1996. szeptember 11., szerda A legnagyobb kihívás. A társadalmi mobilitás, az alkalmazkodóképesség és az új iránti fogékonyság fontosságát hangoztatta Medgyessy Péter a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. tanévnyitóján. fotó: feb/diósi imre Az engedélyek meghosszabbításának határideje szeptember 28-án lejár Új eljárási rend a vámhivatalokban Az április elsején életbe lépett vámtörvény 180 napos türelmi időt adott a vámszabadterületek működtetésére, a halasztott vámfizetési kedvezményekre, valamint a készfizető kezesség vállalására korábban kiadott engedélyek megújítására. A határidő szeptember 28-án éjfélkor lejár. Ez után a meg nem hosszabbított engedélyek érvényüket vesztik - jelentették be kedden a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által tartott sajtótájékoztatón. Kovács Csaba, a VPOP vám- és adófőosztályának munkatársa elmondta: a pénzügyőrség az országban lévő 103 ipari vámszabadterületből száz működésére adott ki engedélyt a vámtörvény életbelépését megelőzően. Szeptember első hetéig 58 üzemeltető kérte engedélyének megújítását. A kereskedelmi vámszabadterületet üzemeltető száz gazdálkodó közül 38 engedélyének visszavonását, illetve a terület vámraktárrá történő átalakítását kérte. Halasztott vámfizetési engedélyt 742-en kértek. A hatóság háromszáz gazdálkodót szólított fel kérelmük meghosszabbítására. A vámőrség kilencvenkét vállalkozás készfizető kezességvállalásra Yonatk°zó engedélyét vizsgálta felül. Az eljárás során bebizonyosodott, hogy közülük csupán 39 rendelkezik a törvényben előírt húszmillió forintos vagy annál nagyobb bankgaranciával. A gyorsabb és biztonságosabb vámkezelést s a korrupció visszaszorítását hivatott szolgálni az az új eljárási rend, amelyet a VPOP keddi megyei parancsnoki értekezletén terjesztett elő Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka. Daróczi Ferenc ezredes, a VPOP főosztályvezetője elmondta: a kötelező rendelkezéseket és szakmai ajánlásokat tartalmazó munkarendet december 31-ig kell bevezetni a vámhivatalokban. A koncepciót a jogszabályokat és az EU követelményeit is figyelembe véve, széles körű egyeztetéssel alakították ki. U. G. Telefon. Magyarországon az év végére, de legkésőbb 1997-re teljesen megszűnik a várakozólista a telefonigénylők körében. A kilencvenes évek végére pedig a csúcstechnológiát hazánk számára is - a nyugati országokhoz hasonlóan - a személyi távközlés jelenti majd - közölte Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkára a budapesti Mo-, torola-napok megnyitóján. Médiahajó ’96. Ahol a piacvezetők találkoznak. Ez a mottója az idén immár hatodik alkalommal útjára induló médiahajónak, fedélzetén a politikai, a gazdasági, a kulturális élet és a sajtóvilág ismert személyiségeivel. A közéleti kirándulást Budapesttől Vi- segrádig és vissza szeptember 25-én rendezik meg. Phare-pénz. Egymilliárd forint európai uniós Phare- támogatásra pályázhatnak szeptember 16-tól az agrárberuházásokat tervező mező- gazdasági vállalkozók. Befektetésük összértékének 25 százalékát kaphatják meg Vissza nem térítendő támogatásként. Az űrlapok a Mezőbank Rt.- nél szerezhetők be. Talajtáp. A legkorszerűbb szántóföldi tápanyag-kijut- tatási rendszerrel ismerkedhetnek meg a mezőgazdák Békéscsabán, a norvég érdekeltségű Hydro Hungary Kft. tulajdonába került BAGE Rt. növénytáplálási telepén. A kereskedőház minap felavatott központjában a megrendelők igényeinek megfelelő minőségű és összetételű tápanyagot keverik ki s juttatják a termőföldre amerikai gépekkel. Külbefektetés. A Credit- anstalt szervezi az első olyan befektetési alapot Magyarországon, amely révén a magyar befektetők külföldi államkötvényekbe fektethetik pénzüket. Az alap 10 ezer forintos jegyei a CA Rt. irodáiban jegyezhetők, a minimális jegyzési összeg 100 ezer forint. Szüretzűr. Az esős, hideg idő miatt elengedhetetlen a korai érésű szőlőfajták mielőbbi szürete. A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, Diófási Lajos azt javasolta a gazdáknak, hogy elsőként a sok csapadék miatt rothadásnak indult, majd a színeződő, végül pedig az érett fürtöket takarítsák be. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 243,20 Görög drachma (100) 65,38 Német márka 104,17 Olasz líra (1000) 103,23 Osztrák Schilling 14,80 Spanyol peseta (100) 123,47 USA-dollár 156,12 Pártviadal a nonprofit törvényről A jogalkotást a pénzügyi lehetőségek is befolyásolják A koncepciót ért kritikákat cáfolni látszik az a jegyzőkönyv, amely a nonprofit törvény tervezetéről a megyékben megtartott vitákat rögzíti. Csanády Dániel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Civil Kapcsolatok Igazgatóságának szakértője összegezte lapunknak a tapasztalatokat. A törvény célja mindenekelőtt rendezni a nonprofit szervezetek tevékenységét, és szabályozni az őket megillető kedvezményeket. A javaslatban állami felügyelet felállítása szerepel, amely az érintett szervezeteket, egyesületeket, azok szövetségeit, az alapítványokat, a közalapítványokat és a közhasznú társaságokat kategóriákba sorolná, és ellenőrizné a közpénzek felhasználását. A minősítés megszerzése nem lenne kötelező, ám ez esetben a szervezet elesne a törvényben meghatározott pénzügyi engedményektől és mentességektől. A szakértők helyeselték azt a javaslatot, amely a felállítandó nonprofit- felügyelet minél nagyobb függetlenségét szorgalmazza. Egy államigazgatási szervezet ellenőrző testületét azonban szükségszerűen a minisztériumok jelölik ki. Elérhető viszont az, hogy a kinevezők utóbb ne utasíthassák a felügyelet tagjait. A besorolási kategóriákat is érték vádak. Valóban kérdés, hogy a részlegesen közhasznú tevékenységeket egy kalap alá lehet-e venni. Ám a túl sok kategória nehezíti a szabályozást. Indokolt az a kérés is, hogy a kölcsönös hasznú szervezeteket (pl. sportegyesületeket) illesse meg valamilyen alapszintű kedvezmény, ez azonban elsősorban a pénzügyi helyzettől és nem a törvénytől függ. Egyetértés fogadta az általános elszámolási kötelezettséget. Csanády szerint a vidéken folytatott vitákat inkább a szakmai hozzáállás, a fővárosit pedig a politikai megközelítés jellemezte. A társadalom jelentős részét kiszolgáló nonprofit szervezetek tevékenységét szabályozni törekvő törvény vitáját nem szabadna pártviadallá alacsonyítani. (bozsó) ____________________•• _________: ^ X. . : 2 -1 a .Tu l A a á . Vk" lari* .-z-ú.' ■>;-------------------------------- “iáM—Sű A walesi herceg kezdeményezésére alakult Ötéves az üzleti vezetők fóruma Nem csupán segíteni akarás, hanem önös érdekek is késztetik a nagyvállalatok vezetőit arra, hogy hasznos és tartós kapcsolatot teremtsenek a társadalom egészével. A ma már 54 tagú Magyar Üzleti Vezetők Fóruma 1992. februárjában alakult Károly walesi herceg személyes kezdeményezésére, a londoni The Prince of Wales Business Leaders Forum magyar egyesületeként. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a vállalati vezetők szerepére a nemzeti és nemzetközi üzleti életben. Szándékaik szerint bemutatják, mennyire fontos, hogy az üzleti élet szereplői kezdeményező szerepet töltsenek be a helyi közösségek felvirágoztatásában. A fórum tagjai bátorítják a partneri együttműködést az üzleti, önkormányzati és civil szervezetek között annak érdekében, hogy megoldást találjanak a helyi közösség problémáira. Egy nemrég megrendezett kurzus keretében például lehetővé tették, hogy kis- és középvállalkozók találkozzanak az üzleti sikereiket erőteljesen befolyásoló multinacionális cégek vezetőivel. Ezt a programot októberben Kecskeméten, novemberben Pécsett, decemberben pedig Debrecenben újra megszervezik, a Westel 900 GSM Rt. és a BP Oil Magyarország Kft. részvételével. A végzős közgazdasági, jogi és műszaki egyetemi hallgatóknak külföldi tanul- mányutakat szerveznek, hogy egy-egy cég irányításának gyakorlatával is megismerkedhessenek. A fórum eddig 22 fiatal magyar menedzsert küldött Japánba, továbbképzésre. A költségeket a japán kormány és különböző japán cégek állták. Csaknem ötszázan vettek részt a fórum és a magyar Munkaügyi Központ által szervezett budapesti, bala- tonföldvári s egyéb vidéki konferenciákon. Sugár András, a szervezet tegnap megválasztott elnöke, a Westel 900 GSM Rt. vezér- igazgatója elmondta, új tisztségében a vállalkozói kultúra terjesztését, az emberi erőforrások fejlesztését épp oly fontosnak tartja, mint a környezetvédelem és az üzleti etika javítását. Bozsó Bea Vetőmag-nagyhatalom vagyunk A mennyiség némileg visszaesett, a minőség azonban nem Az agrárágazat csaknem minden területe súlyos gondokkal küszködik. A vetőmagtermesztés azonban jó teljesítményekkel büszkélkedhet: az idén minden igényt kielégítő, bőséges és jó minőségű kínálatból válogathatnak a termelők. A Vetőmag Terméktanács adatai szerint eddig 75 szántóföldi növényféléből 331 hazai fajta kapott állami minősítést, a termesztett 520 zöldségféléből pedig 371. Cukorrépából és tavaszi árpából egyelőre a külföldi vetőmag a kelendőbb. Az elmúlt években sok kedvezőtlen hatás érte a gazdálkodást. A volt nagyüzemek helyét sok helyütt tőkeszegény, szakmai tapasztalatokkal alig rendelkező kistulajdonosok vették át. Visszaesett a minősített vetőmag iránti kereslet, s a pénzhiányt megsínylette a tápanyagutánpótlás és az agrotechnika színvonala is. Mindezek nyomán csökkent a termesztett mennyiség, a minőség azonban nem. Közismert, hogy Magyarországon csak fémzárolt, államilag ellenőrzött, a minőségi követelményeknek megfelelő vetőmag kerülhet forgalomba. Az állami fajtavizsgálatokat az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet végzi. A szántóföldi ellenőrzés módszerei megfelelnek az OECD előírásainak. A vetőmag-minősítés az importra is kiterjed. Hazánkban jelenleg a szántóterület 3,9 százalékán, 180- 182 ezer hektáron termesztenek vetőmagot, a megtermelt mennyiség 23-25 százalékát exportálják. A kivitel értéke az elmúlt években átlagosan 93-95 millió dollárt tett ki. A világ vetőmagexportőreinek sorában a mienk a hetedik hely. Ám joggal kérdezhetjük: mit ér a kiváló minőség, a bőséges választék, ha a hazai termelők pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy fémzárolt vetőmagokkal alapozzák meg a termésüket? Ha évről évre nem jutnak olyan hitelforrásokhoz, pénzügyi garanciákhoz, amelyek fedeznék a termelés költségeit? Újvári Gizella A növekedés alapjai Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat egyetlen elemét sem szabad előnyben részesíteni a másikkal szemben. Ezt Bottka Sándor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnök- helyettese mondta azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták az „Út Európához - gazdasági és műszaki feltételek” című tanácskozás összegző kiadványát. Friedrich Bauersachs, a Friedrich Naumann Alapítvány magyarországi programvezetője felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy nem az unióba való belépés dátuma a legfontosabb, mivel lesznek olyan területek, ahol rövidebb, és lesznek olyanok, ahol hosszabb türelmi idő alatt éri el Magyarország a többi ország átlagos színvonalat. Lényegesnek tartotta, hogy a politikusok a csatlakozásról megfelelő jövőképet alakítsanak ki, amelybe a fiatalokat is bevonják. Bottka Sándor, a tanulmánykötet egyik szerzője szerint az EÜ-csatlakozás érdekében jelentős mértékben támogatni kell a műszaki fejlesztést, amely a gazdasági növekedés alapja. Ezért az OMFB már az idén 300 millió forintos vissza nem térítendő támogatást ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részt vesznek az Európai Unió IV. kutatásfejlesztési keretprogramjában. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tisztségviselője örömmel nyugtázta^ hogy a kprmány jövő évi adótervezetében kedvezményezi a fejlesztési ráfordításokat. Határidők cégvezetőknek Szeptember 10.- A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének befizetése. Szeptember 12.- A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése. Szeptember 13.-Jövedéki elszámolás benyújtása a vámhivatalhoz. Szeptember 15.- A gépjárműadó befizetése;- a helyi adók befizetése;- a fogyasztási adó befizetése, a visszatérítés igénylése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- az útalap-hozzájárulás befizetése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;- mezőgazdasági támogatások igénylése. Munkavédelem A 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és a munkakörülmények általános egészségügyi követelményeit határozta meg. A munkaadókat szervezeti, illetve tulajdoni formájuktól függetlenül 1996. szeptember 5-étől kötelező jogszabály rendelkezései közül az alábbiakat emeljük ki: A rendelet konkrét szabványra utalással határozza meg a munkahely megvilágítása, levegőjének tisztasága, zajszintje, illetve a dolgozókat érő rezgés- terhelés során figyelembe veendő határértékeket. A munkavédelmi törvény 45. §-ában meghatározott mentési tervben a munkáltatónak rögzítenie kell az általa alkalmazott vegyi anyag olyan légtéri koncentrációját jelölő riasztási értéket, amelynek tíz percnél tovább tartó fennállása, illetőleg belégzése esetén heveny, gyakran halálos kimenetelű mérgezés következik be. (A figyelmeztető és a riasztási értékeket a rendelet melléklete tartalmazza, a mellékletben nem szereplő anyagok esetén ezeket az értékeket a munkáltatónak a mentési terv részeként kell meghatároznia.) A mentésre vonatkozó fontos szabály, hogy a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközöket minden esetben könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban kell tartani. A rendeletben külön cím foglalkozik a munkáltatóknak és a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában való szerepével. Az egyéni védőeszközjuttatása és használata feltételeinek előírásakor a munkáltatónak munkahelyenként, illetve munkakörönként meg kell határoznia azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, munkaeszközöket, anyagokat, amelyekhez egyéni védőeszköz szükséges, a veszélyforrások jellegét és mértékét. Abban az esetben, ha a veszélyforrások jellegében és mértékében változás következik be, a munkáltatónak meg kell ismételnie az ezek meghatározására irányuló vizsgálatokat. A munkáltató által biztosított egyéni védőeszköznek - amely személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs - a megfelelő védelmi képességgel kell rendelkeznie, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek is meg kell felelnie. A fentieken túl a munkáltatónak meg kell határoznia a védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának, a védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatóban foglaltak megtartásának és megtartatá- sának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása) rendjét, valamint azokat az eseteket, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként (veszélyes hulladékként) kezelendők. Szükség esetén meg kell határozni az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használatának egészségi korlátáit is.
