Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-26 / 225. szám

1996. szeptember 26., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Szerencse a szerencsétlenségben. Az M3-ason tegnap egy kamion keresztbe for­dult az úttesten, veszélyes vegyszer szivárgott az aszfaltra, több autó egymásba rohant és ki­gyulladt. A szerencsétlenség számos halálos áldozatot követelt, sokan súlyosan megsérültek. Szerencsére mindez csak egy mentési gyakorlat forgatókönyve szerint történt így - ám a fel­tétélezett katasztrófa elhárításában részt vétt rendőrök, mentők, légi mentők és polgári vé­delmi egységek ugyanolyan szakszerűen, jó együttműködésben tették nem könnyű dolgu­kat, mintha mindez a valóságban is megesett volna, ’ fotó: feb/diósi imre Az Érdekegyeztető Tanács a reformtervek átdolgozását javasolja Járulék minden jövedelem után? A társadalombiztosítás évről évre visszatérő hiányának meg­előzéséhez nélkülözhetetlen, hogy minden típusú jövedelem után járulékot fizessenek a munkavállalók. Egyebek közt ezt tartalmazzák azok a kormányzati javaslatok, amelyeket teg­nap vitatott meg az Érdekegyeztető Tanács. A tervezet szerint január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék alapja azonos lesz a személyi jövedelemadóéval. Egységessé válik a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául szolgáló legkisebb összeg, elkülönül az egészség- ügyi pénzbeni és természetbeni szolgáltatások utáni járulékfize­tés, megszűnik a szerzői díj já­rulékmentessége. Kökény Mihály népjóléti ál­lamtitkár a reformot indokolva elmondta: azért is szükséges az átalakítás, hogy a tb bevételei kiszámíthatóbbak legyenek. Azzal, hogy mindenki fizet já­rulékot, aki jövedelemhez jut, csökkenhet a munkáltatói hoz­zájárulás mértéke. Nem tartható fenn tovább, hogy a zömmel bérből és fize­tésből élő 2,5 millió- járulék- fizető (a korábbi 5 millióról né­hány év alatt ennyire csökkent a fizetők tábora) terhe legyen 10 millió állampolgár egész­ségügyi és nyugdíjellátása. Kökény Mihály elmondta, hogy az ÉT elé tárt dokumen­tumot még nem tárgyalta a kormány, és részkérdésekről még az érintett minisztériumok is vitatkoznak egymással. Ab­ban azonban teljes az egyetér­tés, hogy a járulékrendszert mi­előbb meg kell reformálni. A reform igényével az ÉT munkáltatói és munkavállalói oldala is egyetértetett. A konk­rét javaslatok, egy részét azon­ban átgondolatlannak és indo­kolatlannak minősítette. Az ülés résztvevői végül abban ál­lapodtak meg, hogy átdolgozás után a reformtervet ismét meg­vitatják. Bírálták a tb-járulék reform- tervezetét a Magyar Iparszövet­ség ügyvezető elnökségi ülésén is. Fölvetették, hogy a tb-elvo- nások mértékének tervezett nö­velése - például az ebéd-hozzá­járulás megszüntetése - ellehe­tetlenítené az alacsony nyere­séghányaddal működő vállal­kozásokat. (deregán) Nem osztják újra a hatásköri kártyákat Több pénz az önkormányzatoknak Az elmúlt két év megszorító intézkedései után biztató ten­denciák mutatkoznak a gaz­daságban -jelentette ki Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter tegnap a IV. országos ön- kormányzati konferencián. A tárca vezetője jövőre két-há- rom százalékos gazdasági nö­vekedésre, a fizetési mérleg kismértékű javulására, és ha­sonló arányú külföldi tőke­bevonásra számít. Az önkormányzatokról szól­va elmondta: elveit nem adta ugyan fel, de - figyelemmel a realitásokra - végül is egyetért azzal, hogy az önkormányzatok támogatása jövőre ne 6, hanem 13, a központi intézményeké 15 százalékkal növekedjen. Magyar Levente, a Magyar Önkormányzatok Szövetségé­nek soros elnöke a többi között arról szólt, hogy Európa egyik legliberálisabb önkormányzati rendszerét az állam centralizá­ciós törekvései fenyegetik. Kuncze Gábor belügyminisz­ter cáfolta ezt, sőt - mint mondta - néhány kérdésben, például a bér- vagy a gyám­ügyekben éppen a helyhatósá­gok szorgalmazzák a központo­sítást, Visszautasította azokat a vádakat is, amelyek szerint az állam az önkormányzatok rová­sára kívánja végrehajtani az ál­lamháztartási megújulást. Arra azonban szükség volna, hogy az önkormányzatok is végre­hajtsák a maguk kis reformját - tette hozzá. Túlsúlyos lett a Médiahajó Sajtó-, pénz- és más ügyek a fedélzeten Szerdán ismét úton volt a mé­diahajó. „Úszó” programját ez alkalommal is alaposan meg­szervezték - talán túlságosan is. Emiatt aztán a közélet és a sajtóvilág mintegy 1200 képvi­selője akart felszállni az ennyi vendég fogadására szűknek bi­zonyult fedélzetre. így az uta­sok csak 75 perces késéssel, há­rom összekötött hajón tudtak elindulni a fővárosból. A különféle vitafórumok, sajtótájékoztatók párhuzamo­san zajlottak. Az előadók most is mondták a magukét, legyen szó a gazdaságról, a médiatör­vényről vagy éppen az idegen- forgalomról. A legtöbb érdek­lődőt talán az idén is a pénz­ügyminiszterek virslireggelije vonzotta, bár két teríték üresen maradt: a jelenlegi miniszteré, és elődjéé, Bokros Lajosé. Hírértékű bejelentések nem hangzottak el a fedélzeteken, de a különféle találkozóknak nem is ez volt az elsődleges célja. A hajók arra viszont remek al­kalmat teremtettek, hogy poli­tikusok, gazdasági vezetők, művészek és újságírók kötetle­nül beszélgessenek egymással. Eközben a szponzorok sem voltak tétlenek, és termékeik­kel, szolgáltatásaikkal igyekez­tek emelni a rendezvény, no meg saját hírnevük színvonalát. Lapzártakor a (média)hajók még úsztak. Cs. E. Régészeti szenzáció az elhagyott kőbányában 180 millió éves krokodil Körülbelül 180 millió évvel ezelőtt élt óriáskrokodil csontvázára bukkantak ama­tőr geológusok Lábatlan kö­zelében, a gerecsei Pisznice- hegy egyik elhagyott kőbá­nyájában. A lelet tudományos értékelése alapján egyértel­művé vált, hogy a felfedezés az év őslénytani szenzációja. Hazánkban eddig a földtörté­neti jura időszakból csak szór­ványos és tudományos szem­pontból jelentéktelennek mond­ható csontmaradványok kerül­tek elő. Sőt, Európa keleti ré­szén sem bukkantak ilyen nagy és értékes leletre. A csontpikkelyekkel borított tengeri krokodil 4-5 méter hosszú lehetett. A tetem ge­rince, bordái és hátsó végtagja ívesen meghajolva feküdt a kő­zetben. Medencéje, a csigolyák és a bordák nagy része szinte teljes épségben megmaradt. Fogai viszont szétszóródtak, koponyája pedig egy későbbi földmozgás következtében nagyrészt megsemmisült. A krokodilok 200-220 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a négy lábon járó archosaurus hüllők közül. A pisznicei lelet érde­kessége, hogy ez az állat nem az egykori európai tengerben élt, hanem az úgynevezett déli, azaz Afrikával kapcsolatban álló tengerben. A lelet tudományos értéke­lése természetesen hosszabb időt vesz igénybe, ám addig sem zárják el a közönség elől. Holnaptól az esztergomi Vár­múzeumban már megtekinthe­tik az érdeklődők az őskrokodil maradványait. A csatabárdot egyelőre elásták Pótpénz a költségvetési intézmények dolgozóinak béremeléséhez A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának szakszervezetei - átmeneti megoldásként - elfogadták, hogy az idei évre tervezett átlagosan 19,5 százalékos béremelés tel­jesítéséhez a központi költségvetés pótlólag 6,7 milliárd fo­rinttal járul hozzá. Az erről szóló megállapodást a szakszervezetek, a KIÉT kamarai oldalának képviselői, továbbá Kiss Péter munkaügyi és Medgyessy Péter pénzügy- miniszter tegnap írta alá a Munkaügyi Minisztériumban. A kormányzati oldal azt várja, hogy az önkormányzatok is csatlakozzanak a megállapo­dáshoz. Az eddigi tapasztalatok sze­rint az önkormányzati fenntar­tású intézményeknél tervezett 19,5 százaléknál csupán mint­egy 4 százalékkal alacsonyabb béremelést tudnának végrehaj­tani az érintettek. A kormány ezért vállalta, hogy a különbö­zei eltüntetéséhez szükséges mintegy 9 milliárd forintból 4,5 milliárdot a központi költ­ségvetésből utal át az intéz­ményeknek. További egymil- liárd forint pótlólagos keretet ad a kedvezőtlen helyzetű központi intézmények közal­kalmazottjainak keresetemelé­séhez is. A szociális ellátás területén működő önkormányzati in­tézmények közalkalmazottjai­nak béremeléséhez 1,2 milli­árd forintos többlettel járul hozzá a kormány. Ugyanakkor a megállapo­dásban is felhívja az önkor­mányzatok figyelmét arra: to­vábbi lehetőségek feltárásával maguk is még újabb 4,5 milli­árd forintot fordítsanak a kere­setek emelésére. A kormány kezdeményezte, hogy a KIÉT az év utolsó hó­napjában ismét tekintse át a teljesítéseket. Az aláírók közös vélemé­nye: úgy kell átalakítani a bérmegállapodási rendszert, hogy betartásához meglegye­nek a jogi és pénzügyi biztosí­tékok. Most az önkormányzatokon a sor fotó: feb/diósi Szerencseposta A Szerencseősz beköszönte óta fölfelé ível a szerencsejátékláz görbéje. Úgy tűnik, azok is ked­vet kaptak a játékhoz, akik ko­rábban nemigen versengtek For­tuna kegyeiért. A szeptember 13-ai szeren­csenapon kisorsolt Opelek közül néhány még várja tulajdonosát. A mielőbbi találkozás reményé­ben közöljük a vidéki nyertes szelvények számát és a sorsolás idejét: A 9 óra 46 perckor kisorsolt szelvények közül a Tata­bányán játékba küldött 6375 060511 64886 0 számú kombinált totószelvény; a 10 óra 04 perckor Fonyódon feladott szelvények közül a 6375 257541 203512 számú heti ötöslottó-szelvény; a 15 óra 04 perckor a pécsi 103. sz. totózóban feladott 6375 170641 295113 számú kenószelvény; a 18 óra 46 perckor Oros­házán játékba küldött 6375 392511 56867 2 számú heti ötöslottó-szelvény, vala­mint a 19 óra 35 perckor Szolnokon feladott 6375 530561 94324 0 számú totószelvény nyert. A múlt héten téli álomra szenderült az „Álljon meg 1 + 1 millióért” játék. De semmi ok a s'zomorkodásra, hiszen vasár­naptól a televízió Szerencseper­cek műsorában indul az új játék: az „Induljon el egymillióért”. Az akcióban azok vehetnek részt, akik összegyűjtik és egy papírlapra felragasztják a napi­lapokban és a totózókban talál­ható szórólapokon lévő kenó- manó puzzle-szerű kockáit és 1200 forint kenójátékot igazoló szelvény kíséretében Induljon el egymillióért jeligével, zárt borí­tékban beküldik a Lutri 496 1373 Budapest címre. A bekül­dők közül sorsolással tíz-tíz já­tékost választanak ki, akik va­sárnaponként, a televízió Sze­rencsepercek műsorában félkarú rablóval, rulettel és más játé­kokkal kísérthetik meg Fortunát - összesen nettó egymillió forint erejéig. A kaszinó típusú, kizá­rólag a vakszerencsén alapuló játékban a résztvevők indulás­ként 40 ezer forintot kapnak. Ezen felül az első három helye­zett jutalma: az aranyérmesé 100 000, az ezüstérmesé 50 000, a bronzérmesé 25 000 forint. A heti játékok első helyezettjei továbbjutnak a december 13-ai Szerencseműsorba, ahol több millió forint nyeremény vár rájuk. Érdemes tehát a kenófigurá- kat azonnal postára adni, hiszen minél gyorsabban és minél többször küldik be a játékosok a kenómanót, annál nagyobb az esélyük a nyerésre. Jó esélyük van a nyerésre azoknak a BNV-re látogatóknak is, akik a Szerencsejáték Rt. két pavilonjában próbálnak szeren­csét. Mindössze ötszáz forint ér­tékben kell ötös lottót vagy ugyanennyiért Olimpia sorsje­gyet vásárolniuk. Cserébe nyer­hetnek egy Opel Corsát, amelyet a Szerencsejáték Rt. október 1-jén sorsol ki a fogadók között. Érdemes ötös lottót kitölteni, mert a telitalálat 170 millió fo­rinttal kecsegtet ezen a héten. A hatos lottó is szép összeggel, 58 millió forinttal csábít, a Joker pedig 28 millióra „jó”. Ráadásul, akik most monda­nak igent rá, azok részt vehetnek a Négy keréken jön a Joker ak­cióban is, amelynek fő díja egy Volkswagen Polo. A totózóknak jó hír, hogy ezen a héten a plusz 1 találat helyes megtippelésével 9 millió forintot lehet nyerni. A népszerű Telemázlin 34 milliót érő Jackpot várakozik a szerencsés nyertesre. (X) Partnerprogram. Jövőre a magyar katonák 18 NATO- partnerségi gyakorlaton vesz­nek részt külföldön, itthon pe­dig több, az Egyesült Államok európai erőivel közös kiképzési gyakorlatot terveznek. A HM kollégiumának döntése szerint erre a tárca mintegy 700 millió forintot különít el. Van helye a pénznek. Az Or­szágos Közmunkatanács elnöke cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy a testület - pályázat híján - nem tudja felhasználni az idei egymilliárdos támogatási ala­pot a tartós munkanélküliek foglalkoztatására. Halmos Csaba elmondta: eddig öt, mintegy nyolcezer munkavállaT lónak állást adó programra 730 millió forintot már felhasznál­tak, és további 200-250 millió forint helye is biztosnak látszik. Dorogon például a levegő szennyezettségének csökkenté­sére véderdőt szeretnének e tá­mogatással telepíteni. A MIÉP népszavazást akar. A Magyar Igazság és Élet Pártja folytatja népszavazási kezdeményezését a ma­gyar-román alapszerződés ügyében, bár a kormány sürgős tárgyalással kívánja a parla­ment elé terjeszteni a szerződés ratifikációját. Csurka István pártelnök szerint a kormány egyrészt az ő akciójuktól ijedt meg, másrészt nem akarja megvárni a bukaresti ratifiká­lást, mert félő, hogy az RMDSZ-kép viselők nemmel szavaznak. „ITtazóbarát” tarifa? A jövő év első hetében átadják az M5- ös autópálya Budapest-Kecs- kemét közötti szakaszát s 1998 júniusáig elkészül a Kiskunfél­egyházáig vezető négysávos gyorsforgalmú út - jelentette be tegnap a közlekedési tárca. Az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. képviselői ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy „utazóba­rát” tarifákat kívánnak beve­zetni. A díj várható mértéke személykocsik részére átlago­san 12 forint + áfa lesz kilomé­terenként, tehát a Buda- pest-Kecskemét közötti szaka­szon előreláthatóan 850 forintot kell fizetni az út használatáért. Csúszós CD-lemezek. Egy- milliárd 932 millió forint va­gyoni hátrányt okozhatott volna nem jogtiszta számítógépes programokat tartalmazó CD- lemezek értékesítésével David J. G. 30 éves svájci állampol­gár, aki ellen bűntett alapos gyanúja miatt indított vizsgála­tot a rendőrség. Az előzetes le­tartóztatásban levő férfi egy ru­tinszerű forgalom-ellenőrzésen bukott le, mert a gépkocsijában talált 2500 lemez származásá­ról és rendeltetéséről nem tu­dott számot adni. íiMÍJJ piiüJjj. VÁRJUK ÖNT hétközben 73° - 1 7°° óráig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossuth téri I. sz. irodaházban. Levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 56/421-766 Telefonon apró- és kiskeretes hirdetési: 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9. T.: 56/375-620

Next

/
Thumbnails
Contents