Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. szeptember 3., kedd A Húscéh szerint stabilizálódott a belföldi sertéspiac Nyolcszáz forintos vaklárma FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Helyszíni szemle. E hónap közepén ismét hazánkba lá­togat a Nemzetközi Valuta­alap szakembereinek egy csoportja. Itt-tartózkodásuk során főként a magyar gaz­daság jövő évi terveiről, a gazdaságpolitika várható irányairól és folyamatairól tájékozódnak. Új szakképző központ. Dorogon tegnap átadták rendeltetésének az IPOSZ új szakmai képzőközpontját. A Phare-támogatással fölsze­relt centrum korszerű elekt­rotechnikai, elektronikai tanműhelyeiben a jövő hét­főtől kezdik meg a szak­munkástanulók, iparosok, kis- és középvállalkozók tanfolyami képzését és to­vábbképzését. Világjáró csoki figurák. Nemcsak karácsony és hús­vét táján, hanem az év min­den szakában keresettek külföldön a Nestlé Hungária diósgyőri gyárának üreges csokoládéfigurái. A Hófe­hérkét és a hét törpét, az Oroszlánkirályt s a többi népszerű mesealakot min­tázó csokipanoptikum da­rabjaiból az idén 850 tonná­val exportálnak, egyebek közt Japánba,- Ausztráliába és az Egyesült Államokba. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 241,47 Görög drachma (100) 65,24 Német márka 104,36 Olasz líra (1000) 102,21 Osztrák Schilling 14,83 Spanyol peseta (100)123,44 USA-dollár 154,74. Az élelmiszer-kereskedelem berkeiből felröppent hír sze­rint a hentesek tegnaptól ke­reken 800 forintért mérhet­nék a sertéskaraj kilóját. A beharangozott drasztikus ár­emelkedés azonban elmaradt. Zádorí László, a Húscéh ügy­vezető igazgatója felesleges riogatásának minősítette a hí­reszteléseket. A karaj hétfőtől 700-720 forintba kerül, szem­ben a korábbi 630-679 forint közötti árakkal. A felvásárlási árak növeke­dése megállt. Az export leve­zette a túlkínálatot, ennek hatá­sára stabilizálódott a belföldi sertéspiac és egyelőre alig emelkednek az árak. Sok függ persze a kukorica­A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága az új szervezet teljes kiépítésére egymilliárd forintot kér a jövő évi költségvetésből. Ennek fe­jében ígérik, hogy több milliárd forint többletbevételhez juttat­ják az állami büdzsét. Az országos hatáskörrel ren­delkező új vámszervet a gazda­sági visszaélések elleni hatéko­nyabb fellépés érdekében hoz­zák létre. Feladata kizárólag a szervezett bűnözés felderítése, a feketegazdaság, a korrupció és más jogsértő ügyek kinyo­mozása és átadása az ügyész­Hús bőven van. És vásárló? terméstől. Ha olyan kedvező lesz, amilyenről az előzetes becslések szólnak, akkor az év ségnek. Az úgynevezett vám­kommandó tagjai az ország bármely pontján megállíthatják és ellenőrizhetik majd a fuva­rozókat. Ugyancsak joguk lesz a jö­vedéki termékeket ellőállítók és forgalmazók tevékenységének beható vizsgálata. Adott eset­ben rövid úton lefoglalhatják az illegálisan forgalmazott vagy éppen csempészett árut, a szál­lító járművel együtt. Laczó László, a VPOP szó­vivője lapunknak elmondta: az új parancsnokság a többi között abban különbözik a hagyomá­hátralévő időszakában a hús ára minden bizonnyal a mai szinten stabilizálódik. -ri nyos határ menti vámszervek­től, hogy a vám- és pénzügyőr­ség központosított szervezete lesz, vezetője bármikor mozgó­síthatja az egyébként Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében léte­sítendő területi központ felké­szült egységeit. Mint megtudtuk, a 250-300 fős csapat tagjainak kiválasztá­sánál elsősorban a magas szakmai követelményeknek megfelelő, nagy rutinnal, élet- tapasztalattal rendelkező szak­emberek, pénzügyőrök jönnek számításba. A kommandósok zöme tehát a VPOP dolgozói közül kerül ki, de új, erre a feladatra termett munkatársak felvételétől sem zárkózik el a vám- és pénzügy- őrség. Újvári Gizella Bevetésre kész a vámkommandó Egymilliárdos befektetés, többmilliárdos bevétel Javában tart a Határ- és Belterület-ellenőrzési Parancsnokság szervezése. A feketegazdaság visszaszorítására hivatott, vala­mint a korrupció ellen fellépő egységek egy hónap múlva már az ország bármely pontján bevethetők lesznek. A vidék a paradicsomba megy A társadalomnak fel kell készülnie az EU-csatlakozásra Bár az Európai Unióhoz való csatlakozás nem kizárólag ag­rárkérdés, az integrációs folyamat szempontjából mégis kulcs- fontosságú szerepet tölt be a mezőgazdaság - hangsúlyozta La­kos László a gödöllői OMEK-on tartott európai agrárnapon. A földművelésügyi miniszter bejelentette: a kormány kom­munikációs stratégiát dolgozott ki azért, hogy felkészítse a köz­véleményt a csatlakozásra és megismertesse az agrártársada­lommal az Európai Uniót. Az információk széles körű elter­jesztése azért lényeges, mert a lakosságnak néhány év múlva népszavazással kell majd dön­tenie arról, akarja-e a tagságot, vállalja-e az ezzel járó követ­kezményeket, vagy sem. Az agrárágazat jövőjét meg­alapozó csatlakozási stratégi­ánk kidolgozása elodázhatat­lan. Végrehajtásához a szellemi erők hatékony együttműködé­sére van szükség, hogy vállalni tudjuk a tagsággal járó kötele­zettségeket. Be kell bizonyítani a magyar mezőgazdaság kitün­tetett szerepét, s képesnek kell lenni elfogadtatni, hogy Ma­gyarországnak elemi szükség­lete ma és a jövőben is a ver­senyképes, valamint jelentős külkereskedelmi aktívummal rendelkező agrárszféra. Lakos elmondta: a magyar mezőgazdaság csak abban az esetben lehet nyertese az integ­rációnak, ha gondosan felké­szül: hatékony, versenyképes élelmiszer-gazdasággal tud megjelenni a közösségben. Az élelmiszeripar fejlesztése tehát európai csatlakozásunk egyik sarkalatos pontja. Annál is in­kább fontos a piaci versenyre való felkészülés, mert az unió agrárpolitikája magas szintű védelmet, a mienknél nagyság­rendekkel nagyobb támogatást nyújt termelőinek. A földművelésügyi tárca arra törekszik, hogy a mezőgazda­ságnak jövőre juttatandó költ­ségvetési támogatás reálértéke legalább az idei szinten marad­jon. Kizárólag a hatékonyan dolgozó, külpiacon is verseny- képes terméket előállító piaci szereplők élvezhetnek előnyt. A miniszter szólt arról, hogy e közeledés jegyében átalakul a gabonapiac szabályozási rend­szere is. A termelés stabilizá­ciója érdekében az állam na­gyobb szerepet fog vállalni a készletezésben. Agrárpiaci in­tézkedések várhatók továbbá a sertéstartás és a cukorrépa-ter­mesztés területén a bizonyta­lanságot okozó ingadozások megszüntetése érdekében. Ki­emelt feladatként említette an­nak a tíz terméknek a kijelölé­sét, amely az uniós tagorszá­gokban előállított hasonló ter­mékekkel kerül majd összeve­tésre. A környezetvédelem és az elmaradott térségek fejlesztésé­ről szólva a szaktárca vezetője elmondta, hogy a kormány stra­tégiai fontosságot tulajdonít ezeknek a tennivalóknak. A la­kosság elvándorlásának meg­akadályozására nemzetközileg is elfogadható vidékfejlesztési politikát kívánnak kialakítani. Ennek részeként a közeljövő­ben eljuttatják elképzeléseiket Brüsszelbe, kérve azok - a madridi csúcsértekezleten meg­ígért - anyagi támogatását. Az ilyen jellegű támogatások ará­nya ugyanis egyre nő az unió tagországaiban, míg a hagyo­mányos agrártámogatásoké erő­teljesen csökken. Újvári Gizella Negyvenezer civil szervezet Van esély arra, hogy jövőre megszülessen a közhasznú magán- szervezetek tevékenységéről szóló úgynevezett nonprofit tör­vény. Koncepciója ugyanis elkészült, és társadalmi vitája is megkezdődött. Igaz, kéttucatnyi civil szervezet tegnapi tanács­kozásán jó szó csak elvétve esett a feltálalt elképzelésekről. A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének budai székházában tartott tanácskozáson senki sem vitatta, hogy áttekinthe­tővé kellene tenni a bejegy­zett több mint 40 ezer egyesü­let, alapítvány, közalapítvány és közhasznú társaság műkö­dését. Ma Magyarországon a legfrissebb statisztikai adatok szerint 15 ezer 840 alapítvány tevékenykedik, közülük 171 a közalapítvány. Az egyesületek száma meghaladja a 28 ezret, és ed­dig 173 közhasznú társaságot jegyeztek be a bíróságok. A statisztika a közhasznú ma­gánszervezetek körébe sorolja a 151 pártot és a 135 egyhá­zat, felekezetet is. Törvényi rendezésre szorul a magánszervezetek gazdál­kodása, illetve ellenőrzése is. Ennek azért van jelentősége, mert állami támogatásuk eset­leges, az alapítványi közpén­zek sorsa pedig - miként az Állami Számvevőszék nem­régiben megállapította - alig, vagy egyáltalán nem követ­hető. Mindez - és még számos más ok - indokolja a törvényi szabályozást, ám a művelő­dési tárca eddigi törvény-elő­készítő tevékenysége sokak­ban erős ellenérzést keltett. Többen kifogásolták az egyeztetés hiányát. A tervezetből pedig sokak számára valamiféle korláto­zás szándéka olvasható ki, mintha a kormány ismételten államosítani kívánná az ala­pítványokat és egyesülete­ket. (d. g.) A jegybank vesztesége Az utóbbi hetekben sok vita volt a Magyar Nemzeti Bank veszte­ségéről. Milyen oka lehet a jegybank veszteségének vagy nyere­ségének? Mekkora és milyen jellegű hiány tűrhető el, s miért? Csak akkor ítélhetjük meg elfogultság nélkül ezt a jelenséget, ha ezekre a kérdésekre válaszolunk. A Magyar Nemzeti Bank nem üzleti vállalkozás, hanem az ország legmagasabb rangú monetáris hatósága. Pénzkibocsá­tással, a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozásával fog­lalkozik, szemben a fiskális, vagyis államháztartási főhatóság­gal, amely a költségvetési bevételekkel, kiadásokkal, negatív egyenleg esetén annak hitelfelvétellel való finanszírozásával törődik. Az MNB fő feladatát a Jegybanktörvény a forint értékállan­dóságára irányuló törekvésekben, és a kormánypolitika pénz­ügyi alátámasztásában jelöli meg. Ügyfelei a bankok, főleg a kereskedelmi bankok és az állam. A jegybank mértékadóan be­folyásolja a kereskedelmi bankok egy-egy időszakban lehetsé­ges hitelezési tevékenységét. Ezt az MNB olyan eszközökkel te­szi, mint a jegybanki kamatláb, a kereskedelmi bankok hitelei után kötelezően és alacsony kamatlábbal meghatározott tarta­lékráta, a devizaárfolyam megváltoztatása, állami adósságleve­lek, kincstárjegyek megvásárlása vagy eladása. A Nemzeti Bank nem könnyíti meg az állam költekezését a de­ficit pénzkibocsátással történő fedezésével, hanem a kölcsöntő­kepiacra szorítja, ahol a hitelkínálat és a kamatlábak határt szabnak a fiskális terjeszkedésnek. Ezek a jegybanki tevékeny­ség megítélésének fő szempontjai, s ha ezek okozzák a vesztesé­get (pl. az árfolyamváltozások miatt, vagy kedvezményes kama­tozású kölcsönök nyújtása okán), akkor az a nemzetgazdasági előny révén busásan megtérül. Elfogadhatatlan viszont az a veszteség, amely nem kapcsoló­dik a nemzetgazdasági feladatokhoz, hanem túlméretezett lét­számnak, fölösleges költségeknek tulajdonítható. Am az MNB az utóbbi időben több száz fővel csökkentette létszámát, össze- zsugorította hálózatát, és számos szociális juttatást megszünte­tett. A veszteség tehát kormányzati feladataival függ össze. Bácskai Tamás A tb- vagy adótartozás kizáró ok Gazdát kereső sportingatlanok Meghatározó szakaszához érkezett az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyze­tének rendezéséről szóló törvény végrehajtása, amelyben szorosan együtt­működik az Országos Test- nevelési és Sporthivatal, va­lamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A két szervezet tegnapi közös sajtótájékoztatóján Gallov Rezső, az OTSH elnöke el­mondta: a rendezetlen tulaj­doni helyzet gyakran oda ve­zetett, hogy elmaradt az ál­lagmegóvás, kihasználatlanul maradtak a hasznosítási lehe­tőségek, és nem valósultak meg a szükséges fejlesztések. A tulajdoni rendezés most hozzájárulhat ahhoz, hogy a létesítmények továbbra is a sport céljait szolgálják. Az összes ilyen jellegű in­gatlannak egyébként mintegy 20-25 százalékára terjed ki a törvény hatálya. A többi főleg önkormányzati tulajdonban van, a helyi testületek gya­korta erejüket is felülmúlva, igyekeztek jól hasznosítani e létesítményeket. Csányi Sándor, a KVI ve­zérigazgató-helyettese beje­lentette, hogy hamarosan megjelenik az a lista, amely­ből az ingatlanok megszerzé­sére jogosult sportegyesüle­tek, illetve önkormányzatok válogathatnak majd. Csak olyan szervezetek kaphatják meg azonban az ingyen át­adott sportlétesítményeket, amelyeknek nincs köztartozá­suk. A KVI listáján jelenleg zömmel a volt Magyar Hon­védelmi Szövetség 470 ingat­lana szerepel. Apadó számlák Júliusban kismértékben növe­kedett a lakossági devizaszám­lák forintértéke, de januártól jú­lius végéig 14,2 milliárd forint­tal csökkent az állomány. Az MNB adatai szerint a la­kossági devizaszámlák értéke július végén 473,2 milliárd fo­rintot, vagyis mintegy 3 milli­árd USA-dollárt tett ki. A meg­takarítások mintegy felét német márkában, 20 százalékát dol­lárban, 12 százalékát pedig schillingben tartják nyilván. Szelíd kép a vadágazatról Múlt, jelen és jövő az OMÉK-en Hagyomány, hogy a rango­sabb kiállításokon és vásá­rokon a vadgazdálkodás és vadászat is képviselteti ma­gát. A tradíció a mostani Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállításon sem szakadt meg. Az ágazat bemutatója érzékle­tes képet ad a vadgazdálkodás és vadászat területén a rend­szerváltás során végbement átalakulásról, egyben felvil­lantja önmaga jövőképét is. A látogatók végigkísérhe­tik a vadászat és vadgazdál­kodás fejlődését a honfogla­lástól egészen napjainkig. Megismerkedhetnek jelenlegi helyzetével, a természetvéde­lemmel való kapcsolatával, az oktatás és kutatás vadvéde­lemre és vadgazdálkodásra ki­terjedő szellemi hátterével. A szakmabeliek nyomon követhetik az ágazatban vég­bement privatizációt, hiteles adatok és statisztikák révén képet kapnak a vadgazdálko­dás nemzetgazdaságban be­töltött szerepéről, valamint az állam - a vadászati törvény­ben megtestesített - elképze­léseiről. Hogyan függ össze a vadgazdálkodás, a vadászat és vadvédelem, s mikor melyik­nek van elsőbbsége. U. G. LLLlliitáií íl' Karcag: Déryné Művelődési Ház, Dózsa Gy. út 5/7. Kisújszállás: Gambár Péter, Fóling iroda Mezőtúr: Benedek Lajosné, Kossuth út 53. Nagykörű: Kiss Lajosné, Polgármesteri Hivatal Tiszafüred: Szuper divatüzlet, Fő út 37. Törökszentmiklós: Tóth Ferencné, Berzsenyi út 43. Terjesztési ügynökség: Táncsics út 1. Abony: Mádi Istvánná, Hunyadi J. út 12/a. Tószeg: Papp Ferenc, Attila út 54. Tiszajenő: Kerti Imre, Arany J. út 109. Besenyszög: Fülemen Richárdné, Rákóczi út 17. Tiszasüly: Katona Józsefné, Dózsa Gy. út 29. Kőtelek: Fekete Istvánná, Kossuth út 39.

Next

/
Thumbnails
Contents