Új Néplap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-16 / 216. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. szeptember 16., hétfő Magad, uram... A KSH által végzett felmérés szerint a nonprofit szerveze­tek száma 1994 végén megha­ladta a 40 ezret. Összesen 144,1 milliárd forintos bevé­telre tettek szert, amelynek több mint fele alap- és vállal­kozási tevékenységükből származott. A legjelentősebb finanszí­rozási források a magántá­mogatások voltak, második a költségvetés, s csak ezek után következnek a kamat- és ho­zam-, illetve a vállalkozási bevételek. Ez a bevételszerkezet fel­tűnő módon különbözik a fej­lett országokban megfigyelt- től. Ott ugyanis az állami tá­mogatások mértéke 40 száza­lék fölötti, a magántámogatá­soké pedig alig 10 százalékot tesz ki. Fogyasztói árak. Augusz­tusban 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júliushoz képest. Az élelmiszerek ára összességében csökkent, a háztartási energia, az üzem- ' anyagok és a szolgáltatások árnövekedése azonban meg­haladta az átlagos mértéket. A KSH adatai szerint az év első nyolc hónapjában az árak a tavalyihoz képest 25,1 száza­lékkal nőttek. Hitelbiztosítás. Meg­kezdte működését a Hermes Hitelbiztosító Magyarország Rt. Ha a címzett nem fizet a hazai exportőröknek, a bizto­sító a szállított áru értékének kettő-négy ezrelékéért a kár 75-85 százalékát megtéríti. Lakásépítések. Az első fél évben 8600 új lakásra adtak használatbavételi engedélyt az illetékes hatóságok, és 12 ezer új lakás építésének meg­kezdését engedélyezték. 31 százalékkal kevesebbet, mint tavaly fél évig. Barangolás. Ezentúl 33 or­szág 50 szolgáltatójának há­lózatát vehetik igénybe kül­földön a Westel 900 előfize­tői. A napokban Malajziával is partneri megállapodást kö­töttek. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 244,77 Görög drachma (100) 65,27 Német márka 103,93 Olasz líra (1000) 102,85 Osztrák Schilling 14,77 Spanyol peseta (100) 123,08 USA-dollár 157,33 Az állam ma sem jó tulajdonos Hoz-e változást a készülő hitelintézeti törvény, a bankprivati­záció és a manapság ismét sokat vitatott bankkonszolidáció a Bankfelügyelet munkájában? Tarafás Imrét, az intézmény jú­liusban kinevezett elnökét kérdeztük.- A Bankfelügyelet a jövőben nagy figyelmet fordít a hely­színi vizsgálatokra, folyamato­san elemzi a bekért adatokat és azt, hogy jók-e a vizsgálati módszerek. Január elsejétől lép életbe az az előírás, amely a hi­telfelvevő tájékoztatására vo­natkozik. A rendelkezés célja elkerülni, hogy az ügyfél az utolsó pillanatban tudja meg, milyen mértékben terhelik számlájára a bank költségeit. Tarafás Imre egyéb változás­ról egyelőre nem nyilatkozott, mondván időre van szüksége. A honi bankszakma és felügyele­tének felkészültségéről el­mondta: mindkettő hagy maga után kívánnivalót. A kétszintű bankrendszer kialakulásától kezdve érezhető a fejlődés, amelyet mind az 1991-ben el­fogadott banktörvény, mind a bankkonszolidáció segített. A bankprivatizáció nem ha­logatható, hiszen már bebizo­nyosodott, az állam ma sem jó tulajdonos. Sőt az is kiderült, hogy az állami ellenőrzés sem eléggé hatékony, pedig három tekintélyes szervezetnek - a Bankfelügyeletnek, a jegy­banknak és az APEH-nek is - feladatkörébe tartozna ez a te­vékenység. A külföldi tulajdonosok for­radalmi gyorsasággal fogják bevezetni a fejlett pénzügyi technikákat és innovációkat. Ez igen komoly kihívás lesz a ha­zai bankok számára. A hitelintézeti törvény kap­csán elmondta az elnök: a ter­vezet két változata közül az egyik szerint a bankrendszer specializált maradna, a másik univerzális szolgáltatásokra - például értékpapírok forgalma­zására - is feljogosítana. A kormány egyelőre elve­tette a teljes körű szolgáltatás lehetőségét. Viszont zöld utat adott az univerzális bankrend­szernek azzal, hogy első lépés­ként beengedte a bankokat az állampapírok piacára, ami ön­magában előre vetítheti a két felügyelet összevonását is. Szakmai szempontból azonban ez nem feltétlenül szükséges. Ám ha külön maradnak, min­denképpen javítani kell a fel­ügyeletek együttműködését. Bozsó Bea Amit a piacon sosem látunk A nagyközönség kedvezményes áron akár vásárolhat is Aki kíváncsi rá, hol tart ma a kertészet fejlődése, az meggyő­ződhet róla szeptember 20. és 22. között a Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállításon és Vásáron. A szigetszentmiklósi Flora Hungária, nagybani virágcsar­nok hétezer négyzetméteres te­rületén több mint 200 hazai és külföldi cég mutatja be termé­keit. A legnagyobb számban megjelenő német kiállítók mel­lett holland, francia, olasz, dán, spanyol, görög, izraeli, sőt kí­nai és kolumbiai cégek is kép­viseltetik magukat. A kiállítás a kertészet széles skáláját reprezentálja: a zöld­ség-gyümölcsféléktől, a vágott és cserepes virágoktól kezdve a dísz- és gyógynövényeken, nö­vényvédő szereken, korszerű kerti kisgépeken át egészen a szakkönyvekig, csomagoló­anyagokig, marketingtevé­kenységig bezárólag minden megtalálható. A szakmai programok közül érdekesnek ígérkezik a Föld­művelésügyi, Élelmiszeripari és Fagazdasági Érdekegyeztető Tanács kertészeti albizottságá­nak ülése. Itt a szakmai szövet­ségek, terméktanácsok előter­jesztik az agrártárca képviselő­inek az 1997. évre vonatkozó stratégiai elképzelésüket. A nagyközönség számára új­donság lesz a gyümölcs- és zöldségkóstoló. A vásárlátoga­tók megízlelhetik a kiskunfél­egyházi zöldségkülönlegessé­geket, a csepregi - a piacokon ritkán látott - új almafajtákat és a híres szatymazi őszibarackot. Sőt, nem csak megkóstolhatják, hanem meg is vásárolhatják, mégpedig kedvezményes áron. A vásár reggel 8-tól este 18 óráig tekinthető meg. A belépő­jegy ára felnőttek számára 250, diákoknak és nyugdíjasoknak 150 forint. A vidékről érkezők­nek 50 százalékos vasúti ked­vezményt nyújt a MÁV a kiállí­tás időtartamára. (újvári) Az értékpapír is lehet hamis Együttműködési Megállapodást kötött tegnap az Állami Ér­tékpapír és Tőzsdefelügyelet (ÁÉTF) és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF). A dokumentum aláírói az értékpapír­piaci szolgáltatások területén a befektetőket szeretnék védeni, javítani a fogyasztóvédelem hatékonyságát. A megállapodásban leírtak ér­telmében az ÁÉTF és a főfel­ügyelőség a jövőben együttmű­ködik a jegyzési eljárások el­lenőrzésében és az értékpapír­forgalmazókkal kapcsolatos panaszok kivizsgálásában. Ezentúl közösen lépnek fel az engedély nélkül folytatott ér­tékpapír-kereskedelmi tevé­kenység és az úgynevezett „bennfentes” kereskedelem ármanipulációival szemben. Dr. Gyarmati András, az FVF főigazgatója az aláírást követően elmondta: az együtt­működés nem csupán a befekte­tők panaszainak kivizsgálását célozza, hanem kiteljed a jegy­zési eljárásokkal kapcsolatos reklám- és marketingtevékeny­ségre, valamint a lakosság szé­les körű tájékoztatására is. Dr. Pacsi Zoltán, az ÁÉTF elnöke hangsúlyozta: a beérke­zett panaszok jellegétől füg­gően a két szervezet felkérheti az érintett jegyzési helyeket a problémák tisztázására, és ha szükséges, felhatalmazást adhat próbajegyzésre is. Ugyanígy a fogyasztóvédelmi főfelügyelő­ség is a hozzá beérkező pana­szokról folyamatosan tájékoz­tatja majd partnerét. Az illetékesek szerint e meg­állapodás „hézagpótló” szere­pet tölt be a fogyasztóvédelmi törvény megszületéséig, bár a jogszabály életbe lépését köve­tően sem válik feleslegessé. Gyarmati András a törvény gyors megszületésének akadá­lyát abban látja, hogy két, né­mileg ellentmondásos feltétel­nek kell eleget tenni. A tör­vénynek meg kéne közelítenie az európai normákat, de figye­lembe kellene vennie a jelleg­zetesen magyar fogyasztói ma­gatartást is. A nehézségek elle­nére remélhető, hogy 1997 ja­nuárjában végleges formát ölt a jogszabálytervezet. (szigeti) Nemzeti agrárprogram kell Alaptörvényt sürget az Agrárszövetség Megérett a helyzet egy olyan nemzeti mezőgazda- sági alaptörvény megalko­tására, amely széles társa­dalmi konszenzus alapján helyreállítja az agrárium értékrendjét - állapították meg tegnap délelőtt az Ag­rárszövetség országos fó­rumán, a Fejér megyei Enyingen. A felszólalók között csupán abban volt nézeteltérés, hogy mikorra lehet a régóta áhított jogszabályt tető alá hozni. Orosz Sándor, az Országgyű­lés mezőgazdasági bizottsá­gának elnöke szerint amíg nincsenek rendezve az ágazat tulajdonviszonyai, nincs ér­telme a törvénynek. Szerinte tehát legkorábban 1998-ban van esély a jogalkotásra. Rá­mutatott ugyanakkor, hogy az Európai Unióhoz való csatla­kozásunk előtt mindenképpen el kell végezni e munkát, másként kiszolgáltatott hely­zetbe kerül az ágazat. Nagy Tamás, a MOSZ el­nöke szerint a nemzeti agrár- program előkészítését még az idén el kell kezdeni. Németh Imre, az Agrárszö­vetség alelnöke olyan alap­törvény megalkotására szólí­tott fel, amelyben rögzítik a mezőgazdaságra vonatkozó - politikai irányzatoktól függet­lenül érvényes alapelveket. (hangyái) Határidők cégvezetőknek Szeptember 20.- Az áfa befizetése;- a külföldi szervezeteknek kifi­zető belföldi személyek társasági adójának befizetése;- a játékadó befizetése;- a tejtermelési adatok megkül­dése a Tej Terméktanácshoz;- a munkavállalói járulék, illetve a munkaadói járulék befizetése. Szeptember 21.- A pénzváltási tevékenységet végzők információszolgáltatása a Magyar Nemzeti Bank részére. Jövedéki termékek A 19/1996. (VIII. 30.) PM rendelet 1996. szeptember 7-től korlátok közé szorítja a zárjegyek birtokban tartási idejét, ugyanis ezentúl a zárjegy nélkül behozott termékek importőrei a belföldi forgalom számára történő vám­kezelés előtt legfeljebb 30 nappal korábban vehetik át a VPOP-tól a jövedéki termékekre ragasztandó zárjegyeket. Ezentúl a zárjegy felragasztásának tervezett idő­pontját legalább két nappal előbb kell bejelenteni az illetékes vám­hivatalnak. (Abból következően, hogy a korábbi szabályozás erre két munkanapot adott, az impor­tőrök ezentúl hétvégén illetve ünnepnapokon is közölhetik zár- jegy-felhelyezési szándékukat.) Új rendelkezés, hogy a zárjegy nélkül importált jövedéki termé­kek a zárjegy felragasztásáig ki­zárólag közvámraktárban tárol­hatók. A zárjegyet külföldön felra­gasztó importőröknek elszámolá­sukhoz a zárjegy kiviteli előjegy­zéséről készült vámokmányok mellett ezentúl csatolniuk kell a kiviteli előjegyzésből visszaho­zott zárjegyről, az importált ter­mék közvámraktárba beraktáro­zásáról és/vagy a belföldi forga­lom számára való vámkezelésé­ről készült vámokmányokat, va­lamint - a zárjegyek elszámolha­tósága érdekében - a legkisebb kiszerelési egység megnevezését és mennyiségét tartalmazó nyi­latkozatot is. A kiskereskedők a pörkölt ká­vét tartalmazó kávékeverék-ki- vonatot és kávékeveréket zárjegy nélkül a kiszerelési egységen fel­tüntetett szavatossági időpontig, de legkésőbb 1997. július 2-ig forgalmazhatják, függetlenül at­tól, hogy készletükre 1996. július 2. előtt, vagy azt követően tettek szert, míg a nagykereskedők az említett határidőkig csak az 1996. július 2. előtt beszerzett készleteiket értékesíthetik. A 20/1996. (VIII. 30.) PM rendelet értelmében 1996. au­gusztus 30-tól a nyerskávé raktá­rozására az elszámolási időszak­ban a raktári készletből kiadott mennyiség 0,7 százaléka (koráb­ban e viszonyszám az elszámo­lási időszak szám szerinti készle­téhez igazodott), annak tisztítá­sára és pörkölésére az elszámo­lási időszakban megtisztított és pörkölésre kerülő mennyiség 15 százaléka számolható el hiány­ként. (Ez utóbbi kálóval eddig a pörkölt kávé esetében lehetett számolni.) A pörkölt kávé dará­lásakor, illetve kiszerelésekor ezentúl - a korábbi 1 százalék he­lyett - 2 százalék a megengedett hiány, ezt az elszámolási idő­szakban megdarált és kiszerelt mennyiséghez kell viszonyítani. A valódi kávékivonat kiszerelé­sekor továbbra is 2 százalék vesz­teséget lehet feltüntetni. Új sza­bály viszont, hogy a valódi kávé­kivonat raktározása esetén az érintett gazdálkodók a raktári készletből kiadott valódi kávéki­vonat mennyiségének 0,7 száza­lékát „írhatják le”. A pörkölt ká­vét tartalmazó kávékeverék ve­gyítésénél és kiszerelésénél a ki­szerelt kávékeverék receptúra szerinti mennyiség 6 százaléka, az említett kávékészítmény rak­tározása esetén pedig a raktári készletből kiadott mennyiség 0,7 százaléka számolható el hiány­ként. Ha a jövedéki gazdálkodók pörkölt kávét tartalmazó kávéke- verék-kivonatot csomagolnak, arra a kiszerelt kávékeverék-ki- vonat mennyiségének 4 százalé­kát számolhatják el hiányként. _________ÉRTÉK - PAPÍR - PIAC________ A kárpótlási jegy diadalába Két kancának egy csikója Megszületett az első hazai lomhiklóbébi ETelka a Dóramajorban látta meg a napvilágot. A 45 kilóval született kicsike jól van, még szopik, de ízlik neki a zab és a széna is. Különös ismertetőjele: fehér csillag a homloka köze­pén. Nevében az E embriót jelöl, a T pedig transzplantációt. A Budapesti Értéktőzsdén e héten is voltak vesztesek és nyertesek is. Stabilan tartották árfolyamu­kat a gyógyszeripari papírok. Az Egis a 10 700-11 100 fo­rintos sávban, a Richter 8300-8800 forint között mozgott. Folytatta a jó szerep­lést a néha kissé háttérbe szo­ruló Humán. 1740 forintos ára tőzsdetörténeti maximum. , Tulajdonosai egy hét alatt 25 százalékos árfolyamnyeresé­get realizálhattak. A bankpapírok ezúttal sem a nyertesek közé tartoztak. Az IEB alacsony forgalom mel­lett 35 000 forint körül inga­dozott. Az OTP is tovább csú­szott, pénteken 2325 forinton kereskedtek a részvénnyel. A nyertesek közé sorolható a BorsodChem, amely pénteken már 2950-et ért. A Mól Rt. papírja viszont 1470-ről 1430 forintra csúszott le. A kárpótlási jegy árfo­lyama mindent elsöprő lendü­lettel emelkedett tovább. Óriási forgalom mellett pén­tekre 55 százalékos árfo­lyamra tornászta fel magát a sok hányattatást megélt papír. A diszkontkincstárjegy- aukciókon ismét csökkentek az árfolyamok. Az egy hóna­posé 22,34 százalékra, a há­rom hónaposé 22,38-ra esett. További kamatcsökkenés várható. Králik István Cashline Broker ETelka egy pejszínű kiscsikó. Vi- lágrajötte mérföldkő a hazai lóte­nyésztésben: ugyanis ő az első, bérkanca által kihordott lóbébi. Apja: Gold, holland félvér, anyja: Napoletana, szürke ügetőkanca, a béranya pedig - aki a szíve alatt hordozta tizenegy hónapig - Panni, a magyar hidegvérű. Az Állatorvos-tudományi Egyetem üllő-dóramajori kísér­leti intézetének állatorvosait a nyolcvanas évek közepe óta fog­lalkoztatja az embrióátültetés gondolata. Az orvoscsoport szá­mára tavaly értek meg a feltételek a kísérlet beindításához. Mint azt dr. Juhász Judit ál­latorvos elmondta: biztosítani kellett a többi között a megfelelő választékot kancákból, hiszen nagyon fontos az embriót adó és befogadó anyák optimális kivá­lasztása. Megnyugtatásul hozzá­teszi: az embrióátültetés ártalmat­lan, az állat számára nem fájdal­mas, vértelen beavatkozás. (A megtermékenyítés úgy történik, hogy az apaállattól levett spermát átültetik a megtermékenyíteni kí­vánt anyaállatba, majd a tüszőre­pedés hetedik napján a néhány centiméteres embriót átültetik a kihordó anyaállatba. A „béranya” számára normális vemhesség lesz, s nem tudja, hogy a csikó nem a sajátja.) A orvosi team szerint az emb­rióátültetés nagy távlatokat nyit­hat a lótenyésztésben és -nemesí­tésben. Lehetővé válna a nagy genetikai értékkel rendelkező kancák szaporítása anélkül, hogy az állatoknak meg kellene szakí­taniuk a vemhesség idejére a fel­készülést, a versenyeken való részvételt. Ráadásul meg lehetne sokszorozni a kitűnő genetikai alappal rendelkező utódok szá­mát is. Külföldön már sikerrel alkal­mazzák az eljárást. Igaz, költsé­geit tekintve ott sem olcsó mulat­ság, s ezért nem is tömeges. Hogy itthon lesz-e folytatás, az kizáró­lag a tenyésztőkön múlik. Újvári Külföldiek a BUX piacán A Magyar Nemzeti Bank szeptember 30-tól engedé­lyezi a külföldiek részvéte­lét a Budapesti Értéktőzsde indexének (BUX) határidős kereskedelmében. A BÉT körülbelül egy éve vezette be a jelentősebb részvények összességét és ezzel együtt a piac megíté­lését jellemző mutató határ­idős kereskedelmét. Az in­dexkereskedelem egyike a pénzügyi befektetések koc­kázatát csökkentő új eszkö­zöknek. Segítségével a részvényvásárlók és eladók korlátozhatják abból adódó kockázatukat, hogy a rész­vények árfolyama szá­mukra előnytelenül is vál­tozhat, mire eladni vagy venni kívánnak belőlük. Jászberény: Bercsényi út 5. T: 57/412-564 Alattyán: Berta Istvánná Erzsébet királyné u.17. Jánoshida: Túri Zoltán Deák F. út 7. Jászárokszállás: Surányi Lászlóné Déryné u. 4. Bognár Ferencné Szent I. u. 77. Jászboldogháza: Oláh Béla Úttörő út 2. Jászfényszaru: Varga Józsefné Kozma u. 29. Jászivány: Jász Imréné Alkotmány út 34. Jászjákóhalma: Fejes Attila Rákóczi út 26. Jászkisér: Gulyás Jánosné Kölcsey F. u. 23. Jászladány: Borbély Károly Rákóczi u. 16. . Major Lajosné Alkotmány u. 16. Jászszentandrás: Fehér Sándorné Mártírok út 67. Jásztelek: Nagy Ferencné Vörös Hadsereg, út 31. Újszász: Szabó Józsefné Nagy út 28.

Next

/
Thumbnails
Contents