Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-10 / 187. szám
1996. augusztus 10., szombat 5. oldal Körkép Nézőpont Az élet kocsija Hallgattuk a hatodik X-ébe lépett életmódkutató mestert, és összenéztünk. Az élet könyve, a Vegetáriánus könyv szerzője szolnoki előadását telespékelte trágárabbnál trágárabb szavakkal - restellem is idézni őket. Beszélhetett ő az élet kocsijának kerekeiről, a kozmovitális erőkről, elemekről, az okos, tudatos táplálkozásról, a rendszeres testmozgásról. Ez a nap nem az ő napja volt. Egy pácienséről például így nyilatkozott: „Százhárom éves, de adok neki még vagy húszat: én piálok, cigizek, hamarább feldobhatom a talpamat, mint a Jenő.” Éppen öt éve, hogy a pesti aluljáróban majd fél órát beszélgettem a Mesterrel. Akkor fénylőbb volt a tekintete. Neki kellene tudni leginkább: az élet kocsijára nem csak felszállni lehet. A tetten érhető őszinteségnek köszönhetően az előadás simán lement. Megkockáztatom: tán még rokonszenvet is kiváltott némelyekben az előadó iránt, hiszen gyarlók vagyunk mi, emberek. Van, aki kicsit piál, más cigizik, megbotlunk egyszer, kétszer... Ám ha tudjuk eléggé szeretni magunkat, beismerjük botlásainkat. Az életmódjobbító óra másik visszatérő mondata így hangzott: „Ha betegek vagytok, és nem tudnak segíteni rajtatok az orvosok, ez azért van, mert több mint a felük jóindulatú ugyan, de ostoba a képzésük”. Bizonyára vitatható, sarkított a vélemény. Nem vitatom. Akárcsak a háziorvosom jóindulatát. Hát- és derékbántálmakra hátgerincidegszál-becsí- pődéssel diagnosztizált. Ezt követően a természetgyógyász egy kiadós tornáztatással helyrekupáit. „Meghűlhetett valahol. Vesetájékról a hátgerincére sugárzik ki az erős fájdalmat gerjesztő gyulladás” - vélekedett ő. A lényeg: négy nap múlva életem kocsija a megszokott tempóban roboghatott tovább. Legutóbb magas láz, hasmenés vett elő. Orvosom ételmérgezésre tippelt. Mint kiderült, helyesen. A mérgezésnek is a makacsabb, szalmonellás válfaját produkáltam. „Vegetáriánus? Folytassa az étrendjét. Ennél jobbat nem tudok” - így a doktor úr jóindulatúan, és hazaengedett gyógyszer nélkül. Még aznap a természetgyógyász talpmasszázzsal kezelt, és zsurlófűteát szürcsölgettem tanácsára reggeltől estig. Három nap elteltével jobban lettem, életem kocsija a kátyúból kilendült. Gyógyítani így is, úgy is lehet, a jóindulat azonban elengedhetetlen, életünk bármely területéről legyen szó. Kölcsönös jóindulat nélkül a mester előadása is befuccsolt volna. Toleranciánkon múlik: felhúzzuk-e magunk mellé az élet kocsijára kapaszkodókat, biztatjuk-e kitartásra a kocsi után futókat. Merthogy most ők, holnap meg esetleg mi futunk ugyanabban a keréknyomban. Nem adják el Nemrégen írtunk a jászberényi Dózsa György laktanyának a város javára történő hasznosítási elképzelésről, amelyet az önkormányzat nem támogatott. Illés József őrnagy, a Magyar Honvédség Ingatlanhasznosítási Osztályának vezetője is nyilatkozott ez ügyben:- A laktanya egy minimális műtárgy kivételével felkerült arra a jegyzékre, amely a hasznosítását engedélyezi, majd ezt követte az értékesítés felfüggesztése. Ennek oka, hogy megvizsgálják: a honvédség milyen módon hasznosíthatná a későbbiekben a herényi laktanyát. Ez nem záija ki - amire már példa is van - egyes részeinek bérbeadását. A több száz millióra becsült laktanya pontos értékére vonatkozóan Illés őrnagy nem kívánt jóslásokba bocsátkozni. Hamarosan csengetnek Az iskolások nagy bánatára közeledik az iskolakezdés, hamarosan befejeződnek az épületek karbantartási munkálatai. Ezekre a pénzhiány ellenére minden önkormányzat igyekezett a lehető legtöbbet szánni. Kisújszálláson a szükséges munkákat már elvégezték, azok nem érintik az évkezdést. Az iskolákban nagyobb felújításra nem volt szükség. Hasonló a helyzet Török- szentmiklóson is, bár itt még csak háromnegyed részben végeztek a feladatokkal. Nagyobb mértékű az átépítés a város káptalanfüredi táborában, itt a konyhát újítják fel. Átalakítják a középiskolai kollégiumot Mezó'túron, kisebbek lesznek a szobák. A város oly módon segíti az iskolákat a karbantartásban, hogy a közhasznú munkások egy része is itt dolgozik. ~ ERTEKESITESI TERÜLETRE MUNKATÁRSAKAT keresünk A Bausparkasse Schwäbisch Hall AG., Németország piacvezető és a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező lakástakarékpénztára, valamint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt., amely a takarékszövetkezetekkel együtt az egyik legnagyobb pénzintézeti hálózatot alkotja, a lakástakarékpénztárakról szóló törvény elfogadása után - Fundamenta Magyar-Német Lakástakarékpénztár néven - pénzintézetet alapít. A hazai piacon újnak számító, nagy érdeklődéssel várt pénzügyi szolgáltatásunk értékesítéséhez keresünk független munkatársakat. Intenzív szakmai képzés után átveheti saját körzete irányítását, ahol cégünk termékét értékesíti majd. Teljesítményorientált jutalékrendszerünk révén átlagon felüli jövedelemre tehet szert. Magasszintű oktatási programunk folyamatos szakmai előrelépést tesz lehetővé. Az állás betöltéséhez középfokú végzettség és értékesítési tapasztalat szükséges. A német nyelv ismerete előny, de nem előfeltétel. A rugalmas munkavégzéshez elengedhetetlen a B-kategóriás jogosítvány. Ha Ön könnyen teremt kapcsolatot és szívesen dolgozik felelősségteljes, de kötetlen munkakörben, kérjük küldje el pályázatát (önéletrajz, fénykép, bizonyítványok másolata) a kívánt működési terület (megye/régió), valamint a várt jövedelem megjelölésével az alábbi címre: FUNDAMENTA Előkészítő Munkacsoport Bausparkasse Schwäbisch Hall AG. Magyarországi Iroda 1066 Budapest, Zichy Jenő u. 14. „Értékesítési munkatárs" jeligére. Fundamenta Alap, amelyre építhet Valamikor, nem is olyan régen, még építőipari komplexum működött a Szolnoki BVM területén. Mára elég szomorú látvány fogadja a betérőket, hiszen az üzem nagy részét gaz borítja. fotó: mészáros Az ikrek köszönik, jól vannak Egyet akartak, kettő lett belőle A Vígh család Tiszagyendán az ikrekkel. A házaspár mellett az egyik rokon kislány, aki éppen ott nyaralt. FOTÓ: CS. I. Előfordul, hogy egy házaspárnak van már egy gyereke, de kettőt szeretnének. Ám a tervezett két gyerekből valami csodálatos, megmagyarázhatatlan véletlen folytán három lesz. Valahogyan így jártak Vígh Lászlóék is Tiszagyendán. Laci egy híján harmincéves, szolnoki, és a diplomája megszerzése után ebben a faluban kapott állást, lakást. A felesége, Eleonóra idevalósi, tanítónő. Öt évvel ezelőtt mondták ki a boldogító igent, és úgy tűnik, itt otthonra találtak. Viktor, az idősebbik fiú érkezett elsőnek. Ám a szülők szerettek volna kistestvért is. Ez oly módon teljesült, hogy tavaly év végén egy helyett kettő született. Nóra iparkodott sebesebben, ő kerek két kilót nyomott, utána öt perc múlva Lacika is megszületett, férfiúi mivoltaként súlyosabb egyéniségként, két kiló nyolcvannal. Noha hatvanezer a havi bevételük, öten vannak rá, és nagyon meg kell gondolniuk, mire költenek. Már csak azért is, mert tizenhétezer az OTP, havi tízezer szükségeltetik pelenkákra, és a villany is ötezer körüli. Azért, ahogy elnézzük a majdnem nyolc hónapos kicsik pufók ábrázatát, elemózsiára is marad... D. Sz. M. Minden piacon feltűnik Ez az ember, az ötvenkét éves Szabó József kivétel nélkül minden abonyi piacon feltűnik. Hivatalból jár ide, lévén piac- felügyelő, ha úgy tetszik, hely- pénzszedő. Kedd, péntek a legforgalmasabb nap, és érkeznek árusok nemcsak helyből, hanem Szolnokról, Budapestről, Ceglédről és a Jászságból is. Napjainkban százötven törzsárus kínál- gatja a portékáit, bár korábban több is volt. Mindaddig, amíg a városatyák nem hoztak egy határozatot, miszerint köszönik szépen, de nem kémek az ukrán, orosz, lengyel, román zugárusok kínálataiból. Szabó József a piacon Igaz, azóta is akadnak itt kínaiak, vietnamiak vagy éppen románok, csakhogy ők vállalkozói engedéllyel rendelkeznek, tehát nem feketén árusítanak. Jó néhány őstermelő is rendszeresen kipakol, de hát a pénztelen mindennapokat ebben a városban is érzik. Száz forint általában méterenként a helypénz, és bizony arra is akad példa, hogy a bevétel sem sokkal több. Se drága, se olcsó az abonyi piac, és tulajdonképpen nem is az árakkal van baj. Inkább a fizetésekkel, bérekkel, mert azok egykét vagy több lépéssel lemaradtak az előbbiek mögött. 1100 éve történt Vetélkedő könyvbarátoknak - I. forduló A szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár és az Új Néplap a millecentenárium alkalmából négyfordulós vetélkedőt hirdet. Az érdeklődők lapunkban szombatonként megjelenő kérdésekre írásban válaszolhatnak (tömören), és postán vagy személyesen juttathatják el a könyvtárba (5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22.) vagy szerkesztőségünkbe (5000 Szolnok, Pf. 105). Fontos tudnivaló, hogy a válaszoknak a megjelenés utáni héten legkésőbb péntekig meg kell érkezniük. A vetélkedőn részt vevők menet közben ellenőrizhetik is magukat, ugyanis az újabb kérdések megjelentetésekor közöljük az előző feladvány helyes válaszait is. A legeredményesebb pályázók egy ópusztaszeri kiránduláson vesznek részt, de egyéb nyeremények is lesznek. Az I. forduló kérdései: 1. A honfoglalást megelőzően a magyarságnak két vezetője volt, ez volt a kettős fejedelemség. a) Mi ezen két személy méltóságneve? b) Milyen hatalommal bírtak? (Ki-ki melyikkel?) c) Mely birodalom volt az, melyhez egykoron kötődve, mintául szolgálva létrejöhetett ezen politikai berendezkedés? 2. a) Ki az a történelmi személy, akinek művében először olvashattunk Árpád fejedelemmé választásáról? b) Melyik században született ezen személy? 3. Árpád vezetésével a magyarságnak csak egy része költözött be a Kárpát-medencébe, másik része keleten maradt. a) Ki volt az a XIII. századi őshazakutató, aki elindult ezen a magyarok felkeresésére? Melyik évben indult útnak? b) Kinek, illetve kiknek az útmutatójára támaszkodhatott? c) Milyen fontos eseményről tájékoztatott következő útjáról hazaérve? 4. Ki volt Árpád legkisebb fia? 5. A honfoglalást követően elődeink több kalandozó hadjáratot vezettek Európa-szerte. a) Melyik évhez köthető a nyugati kalandozások kezdete? b) Kinek a szövetségével? c) Mely uralkodó ellen, mely területre intéztek támadást? * * * Ajánlott irodalom:- A honfoglalás írott forrásai. Bp. 1996.- A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I—II—III. Bp. 1967-1976.- A magyarok krónikája. Szerk. Glatz Ferenc Bp. 1995.- Adatok Szolnok megye történetéből. Szolnok, 1989.- Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig. Bp. 1990.- Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Bp. 1980.- Kristó Gyula: Magyar honfoglalás - honfoglaló magyarok. Bp. 1996.- Lengyel Dénes: Régi magyar mondák, Bp. 1996.- Pannon enciklopédia: A magyarság története. Bp. 1994.
