Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

1996. augusztus 29., csütörtök Gazdasági Tükör 7. oldal Manapság az információ hatalom. Családsegítő' központok munkatársai mondják, hogy sokszor abban áll a segítségük, hogy tájékoztatják a hozzájuk fordulókat, mihez van joguk, mihez nincs, mit hol lehet elintézni? Az alábbiakban az egész­ségbiztosítási alapfogalmakkal ismertetjük meg olvasóinkat. Ml a társadalombiztosítás? A társadalombiztosítás a legjelentősebb szociálpolitikai ellátó rend­szer, a társadalom tevékenységében részt vevők kötelező biztosítása, amely például betegség, szülés, baleset vagy meghatározott életkor be­következtekor - az előírt feltételek megléte esetén - pénzbeli és termé­szetbeni ellátásokat nyújt a biztosítottnak. Az ellátások kifizetésének fedezetéül a biztosítottak és a munkálta­tók (foglalkoztatók) által fizetett járulékok szolgálnak. A táppénzki­adásokhoz a munkáltatók járulnak hozzá. Az állam a társadalombiztosítási törvényben foglaltak szerint, a megállapított ellátások kifizetését garantálja. Hogyan épöl fel a tb szervezete? A társadalombiztosítás az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat és szerveik irányításával működik. Az önkormányzatok­ban képviseltetik magukat a munkáltatók, a biztosítottak és nyugdíja­sok szervezetei. Az önkormányzatok önállóan gazdálkodnak a biztosí­tási alaphoz tartozó vagyonnal, rendelkeznek a biztosítási önkormány­zati tulajdonnal és közreműködnek a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában. A társadalombiztosítás végrehajtó szervei: a megyei egészségbizto­sítási pénztárak és a nyugdíjfolyósító igazgatóságok. Szakmai irányító­juk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság. A társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok a Magyar Köz­lönyben jelennek meg. Ml a biztosítás és mire jogosít? Társadalombiztosítási alapismeretek vállalkozóknak és a társas vállalkozásban a kiegészítő tevékenysé­get folytató tag után kell fizetni. Alapja a személyijövedelemadó- alap. Mértéke 10 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató személyek - meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor - baleseti ellátásra jogosultak. Jámlékelszámolásl és -fizetési kötelezettség Az alkalmazottak után - a kifizetések figyelembevételével - a munkál­tatók kötelesek a társadalombiztosítási járulékot befizetni. A bevallás határideje megegyezik az egyéni vállalkozók adóbevallásának határ­idejével. A munkáltatók beválásaikat minden hó tizedik napjáig köte­lesek az egészségbiztosítási pénztárhoz benyújtani. E kötelezettségek elodázása mulasztási járulékbírság, illetve késedelmi pótlék (0,13 szá­zalék) kirovásával jár. A segítő családtagok esetén a megelőző hónap első napján érvényes minimális bér (például 1996. júliusában 14 500 forint) a járulék alapja. Ösztöndíjas szakmunkástanulók esetében ajá­ndék havi 450 forint. Az alkalmazotti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja - egyes kivételektől eltekintve - igazodik a társadalombiztosítási járulékalap­hoz. Azok a kifizetési nemek, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a munkavégzéshez (étkezési hozzájárulás forintösszege, biztosítási díj stb.), nem képeznek járulékalapot. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók 52,5 százalék járulék fizeté­sére kötelezettek. Az a vállalkozó, aki tevékenységét a naptári év elején kezdi, a tárgyév első napján érvényes minimálbér alapján köteles járu­lékot fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az előbbiekben ismertetett járulékalapok után köteles a baleseti járulékot megfizetni. A társas vállalkozásoknál és tagjaiknál a járulékfizetés ugyanúgy kettéválik, mint az alkalmazottaknál. A főfoglalkozású tagok részére - a kifizetett jövedelmük alapján - a társas vállalkozások társadalombiz­tosítási, a tagok után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A kiegészítő tevékenységet végző tagok részére a társas vállal­kozásoknak a kifizetett jövedelem után baleseti járulékot kell fizetniük. Baleseti egészségügyi szolgáltatásnak nevezzük az egyéb térítés- mentes egészségügyi szolgáltatásokon túlmenően, az üzemi balesetből illetve foglalkozási megbetegedésekből eredő egészségkárosodás miatt igénybevett gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz, fogpótló (fogá­szati), valamint gyógyfürdőellátás árához és az útiköltséghez a társada­lombiztosítás által nyújtott 100 százalékos támogatást. Kiket Illet meg baleseti táppénz és nyugellátás? A baleseti táppénz az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbete­gedés következtében létrejött keresőképtelenség időtartamára szóló pénzbeli ellátás. A biztosított - túlnyomórészt üzemi bal­esetből eredő, legalább 67 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén - baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult akkor, ha munka- képtelen, vagy keresete lényegesen kevesebb, mint megrokkanása előtt. (Szilikózis okozta egészségkárosodásnál 50 százalék az arány.) Baleseti járadék illeti meg azt, akinek munkaképesség csökke­nése az üzemi baleset következtében 15 százalékos. Hozzátartozói baleseti nyugellátás annak jár, akinek sérült hoz­zátartozója üzemi baleset következtében halt meg. Ez az ellátási forma akkor is megilleti a hozzátartozót, ha a bal­eseti rokkantsági nyugdíjas nem üzemi baleset következtében hal meg, vagy ha korábban baleseti táppénzben részesült, s az elhunyt jogosult lett volna rokkantsági nyugdíjra. Közgyógyellátás! igazolvány A jogosultak körét a szociális törvény határozza meg. Közgyógy- ellátási igazolványt a helyi önkormányzat jegyzője adhat ki azoknak, akik szociális helyzetük, egészségügyi állapotuk, illetve más körülmé­nyek miatt fokozott társadalmi gondoskodásra szorulnak. Az igazol­vány birtokában a közgyógyellátottak egészségük helyreállítása érde­kében térítés nélkül jogosultak meghatározott egészségügyi szolgálta­tások igénybevételére, és ingyen jutnak egyes, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz. A társadalombiztosítási törvény tételesen felsorolja, hogy milyen tevé­kenységet végzőkre terjed ki a társadalombiztosítás, és milyen feltéte­lekkel jön létre a társadalombiztosítási jogviszony. A biztosított - a jogszabályban meghatározottak szerint - jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére. A biztosított köteles a társadalombiztosítási kiadások fedezetéhez egyéni járulékfizetéssel hozzájárulni. (Azokat az eseteket, amikor a biztosított nem kötelezett egyéni járulék fizetésére, törvény szabá­lyozza.) A biztosítottak meghatározott jövedelmei után a munkáltatók szintén kötelesek járulékot fizetni. A biztosítottak köre három nagy csoportra osztható: az ún. alkalma­zottakra, a vállalkozókra és azokra, akik megbízottként, vállalkozási jogviszonyban, vagy bedolgozóként ugyancsak fizetnek jövedelmük után járulékot. A nem biztosítottak körét a törvény tételesen meghatározza. Nem biztosítottak például a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállal­kozók és a társas vállalkozások tagjai, valamint a belföldön dolgozó külföldiek és az egyéni vállalkozók családtagjai sem. A kiegészítő te­vékenység kritériumait a törvény tételesen felsorolja. Szünetel a bizto­sítás akkor, ha valaki fizetés nélküli szabadságát tölti, ha valakinek a munkavégzési kötelezettsége szünetel, ha valaki előzetes letartóztatás­ban van, vagy szabadságvesztését tölti. A biztosítás azonban fennáll például a gyermekgondozás céljából engedélyezett fizetés nélküli sza­badság ideje alatt. A szüneteltetés idején nem kell járulékot fizetni. A biztosítás szüneteltetésének időtartama - a jogszabályban megha­tározott eltéréseket kivéve - a szolgálati időbe nem számít bele a nyug­ellátások megállapításánál. A biztosítás szüneteltetésének időtartama alatt az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeli ellátásaira az egyén nem jogosult. Mit nevezünk biztosítási jogviszonynak? Alkalmazotti jogviszony, a munkáltatónál (foglalkoztatónál) al­kalmazásban állók biztosítási jogviszonyát a rendszeres munka­végzés alapozza meg. E kategóriába értendők az egyéni vállalko­zásban és a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalko­zásban közreműködő segítő családtagok, az ösztöndíjban (munka­bérben) részesülő szakmunkástanulók, valamint a tanulószerződés alapján szakmunkásképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók is, akiket jelenleg ugyancsak rendszeresen foglalkoztatnak. Az egyéni vállalkozókhoz sorolhatók a vállalkozói igazolvány­nyal rendelkezőkön kívül azok is, akik engedélyhez kötött, egyéni vállalkozási formában végeznek jövedelemszerző tevékenységet. Ide kell sorolni például a magánorvosokat, az egyéni ügyvédeket és a közjegyzőket. A társas vállalkozások tagjainak biztosítása szorosan kapcsoló­dik a gazdasági társaságban tagként végzett tevékenységhez. A megbízási jogviszony - a Ptk.-ban előírtak szerint - mindig ügyellátásra, tehát nem fizikai tevékenység elvégzésére irányul. A megbízott biztosítási kötelezettségének megállapításánál ugyan­csak a szerződés időtartama és az elért jövedelem az irányadó. A vállalkozás jellegű jogviszony esetén - bár a tevékenység ha­sonló az egyéni vállalkozáshoz, a különbség az, hogy a tevékeny­séget végző személy nem rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal - a biztosítási kötelezettség alapja a tevékenység időtartama és a te­vékenység ideje alatt elért jövedelem. A bedolgozói jogviszony speciális munkavégzéshez kötődik. Idő­tartama alatt a biztosítási kötelezettség megállapításának alapja ugyancsak az elért jövedelem. KI mennyi járulékot fizet? A járulék az az összeg, amelyet a biztosítottnak, a munkáltató­nak az ellátásokat (például a munkanélküli-ellátást) folyósító szer­veknek, valamint egyes társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyeknek (illetve utánuk a központi költségvetésnek) kell be­vallaniuk és befizetniük a társadalombiztosítási ellátások folyósítá­sának és kifizetésének ellentételezéseként a tb számlájára. A járulékok alapját képezik - a különböző jogviszonyoktól füg­gően - a személyi jellegű kifizetések, a folyósított bérpótló ellátá­sok (munkanélküli-segély, képzési és átképzési támogatás, gyer­meknevelési támogatás, ápolási díj), a tagi jövedelem, a személyi- jövedelemadó-alap és a különféle tevékenységek végzése elisme­réseként kifizetett díjazások összegei. A társadalombiztosítási járulék összetevői: a 24 százalékos nyugdíj-biztosítási, a 18 százalékos egészségbiztosítási járulék. A társadalombiztosítási járulék mértéke így 42,5 százalék. (Az előbbi a nyugdíj-, az utóbbi pedig az egészségbiztosítási ágazat javára ke­rül elszámolásra, a két ágazat folyósításának fedezetére.) Egyéni járulékok: ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötele­zett. A nyugdíjjárulék mértéke 6, az egészségbiztosítási járulék 4 százalék. Egyes bérpótló támogatásban részesülők (munkanélküli­segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) csak nyugdíjjáru­lék fizetésére kötelezettek. Baleseti járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni Egészségbiztosítási ellátások Egészségbiztosítási ellátásoknak nevezzük az egészség megóvásával, helyreállításával, a rehabilitációval, a terhességgel, a szüléssel kapcso­latos egészségügyi szolgáltatásokat és a keresőképtelenség időtarta­mára folyósított készpénzellátásokat. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a biztosított, a nyugellátásban részesülő személy, az eltartott hozzátartozója - valamint a külön jogszabályban meghatáro­zott személyek - jogosultak, a törvényben meghatározott kivételekkel. Térítés nélkül vehetik igénybe:- a betegségek megelőzését szolgáló szűrővizsgálatokat,- a háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátásokat,- a fogorvosi ellátást részlegesen (meghatározott esetekben teljes körűen),- betegség esetén szakellátást, kórházi (klinikai) ellátást,- szülés esetén szülészeti ellátást,- orvosi rehabilitációt, valamint- a kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolást (törvény által megha­tározottak szerint). A biztosított számára az orvos által - indokolt esetben és szükséges mértékben - rendelt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árához a társadalombiztosítás hozzájárul. A keresetpótló készpénzellátások A gyermekgondozási díj az 1996. április 15-ét megelőzően szü­letett gyermekek után, kétéves korukig jár. Táppénzre jogosult, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követően három napon belül keresőképtelenné válik és ez idő alatt keresetveszteség éri. Keresőképtelen az, aki saját vagy gyermeke betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A táppénzre jogosultság időtartama az előzetes biztosításban töltött idő és a meg­határozott időn belüli táppénzfolyósítások függvénye. Időtartama maximum 1 év lehet, az előzmények figyelembevételével. A táppénz összegét annál a munkaadónál elért jövedelme alapján kell megálla­pítani, ahol a keresőképtelenség megállapításakor dolgozott. (Ha biz­tosítási jogviszonya megszűnt, az utolsó munkahelyén elért keresete a folyósítandó táppénz alapja.) A táppénz mértéke attól a keresettől függ, amely után a biztosított az egészségbiztosítási járulékot fizette. Összege a figyelembe vehető napi átlagkereset 60 százaléka, illetve 70, ha a biztosított két év folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. Kórházi, klinikai ápolás időtartamára 60 százalékos táppénz jár. A biztosítási idő folyamatos, ha abban - a jogszabályban meghatáro­zott kivételekkel - nincs 30 napnál hosszabb megszakítás. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére járó készpénzellátás. Mértéke a napi átlagkereset 100 százaléka, ha a nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosított volt, és 65 százalék akkor, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napig biztosítva volt. Kit Illet meg az anyasági támogatás és a gyes? Az anyasági támogatás 1996. április 15-én váltotta fel a várandóssági pótlékot, amelyet azóta már nem lehet igényelni. Az anyasági támoga­tás a szülő nő részére alanyi jogon járó egyszeri segély. A jogosultság feltétele, hogy a szülő nő terhessége ideje alatt legalább négyszer, ko­raszülés esetén legalább egyszer terhesgondozáson vegyen részt. Nem jár e támogatás annak a szülőnek, aki a gyermek örökbefogadásához a szülést megelőzően írásban hozzájárult, illetve a megszületett gyerme­ket a hatóság ideiglenesen intézetbe utalta, vagy alkalmas más sze­mélynél helyezte el. A segély összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj másfélszerese (jelenleg 14 400 Ft), amit a családi pótlékot fo­lyósító szervnél a szülést követő 30 napon belül kell kérni. A gyermekgondozási segélyt az anya vagy az apa a gyermek 3 éves koráig, tartósan beteg, vagy súlyosan beteg gyerek esetén annak 10 éves koráig kaphatja akkor, ha a család egy főre jutó havi nettó jö­vedelme nem éri el a 19 500 forintot, illetve egyedülálló szülő esetén a 23 400 forintot. A gyes havi összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj - jelenleg 9600 forint - összegével. Nem folyósít­ható gyes annak, aki már valamilyen tb-ellátásban, vagy az önkor­mányzattól gyermeknevelési támogatásban részesül, illetve ha a gyermek intézetben van elhelyezve. A gyesből 6 százalékos nyugdíj­járulék kerül levonásra. A gyest a lakóhely szerint illetékes egészség- biztosítási pénztárnál, illetve a munkahelyi kifizetőhelyen kell kérni. Melyek a baleseti ellátások? Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés ese­tén jár. A biztosítottat - külön meghatározott esetekben, például a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót, és a társas vállalkozást kiegészítő tevékenységben végző tagját - sérülés ese­tén baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, saját jogú baleseti nyugellátás, a balesetet szenvedett biztosított halála esetén pedig hozzátartozóit, hozzátartozói baleseti nyugellátás illeti meg. Üzemi baleset az, amelyet a foglalkozás körében végzett munka idején, vagy munkába, illetve onnan hazafelé menet, esetleg a tár­sadalombiztosítási ellátás igénybevétele közben következik be. Foglalkozási megbetegedésnek számít az, amely a foglalkozás különös veszélye folytán következett be. Társadalombiztosítási igazolvány Ez az a TAJ-számmal ellátott igazolvány, amely a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosít. A bejelentésre kötelezettek (munkáltatók, foglalkoztatók, nyilvántartó szervek, vállalkozók) igénylik az illetékes egészségbiztosítási pénztár­tól. Erre szolgál a „Bejelentés a biztosítottakról, és a kizárólag egész­ségügyi szolgáltatásra jogosultakról” elnevezésű nyomtatvány. Az egyéni vállalkozók és a nyugdíjasok, valamint ezek hozzátartozói, to­vábbá az önkéntes biztosítást kötött személyek részére szintén a me­gyei egészségbiztosítási pénztárak állítják ki az igazolványokat. Háziorvos-választás A háziorvos (házi gyermekorvos) választását azzal kell kezdeni, hogy felkeressük a kívánt doktort és jelentkezünk nála. Ha az orvos a jelentkezést elfogadja, akkor a Társadalombiztosítási Igazolvány Igazoló lapjának hátoldalára bejegyzi a nevét. Más orvos­hoz történő átjelentkezésekor az új háziorvos is itt veszi tudomásul az új beteg jelentkezését. Kinek-kinek egyidejűleg csak egy háziorvosa lehet, ha valaki egyszerre több helyen is bejelentkezik, akkor az egész­ségbiztosítási pénztár a finanszírozást mindegyik háziorvosnál meg­szünteti. A gyógyító-megelőző intézmények nem tagadhatják meg az ellátást az igazolás hiányában, de később a beteg köteles az érvényesí­tett társadalombiztosítási igazolványát bemutatni. Ellenkező esetben az ellátás költségeinek megfizetésére kötelezhetik, amelynek térítési díját az egészségügyi intézmény vezetője állapítja meg. Családi pótlék Családi pótlékra a Magyar Köztársaság területén tartózkodó ma­gyar állampolgárok és az állandó tartózkodási engedéllyel rendel­kező bevándorolt vér szerinti, az örökbefogadó és a nevelőszülők jogosultak. A folyósítás feltétele, hogy a szülő a gyermeket a ház­tartásában nevelje, és a családnak a tárgyévet megelőző évben az egy főre jutó havi jövedelme a nettó 19 500, egyedülálló szülő ese­tében a 23 400 forintot ne haladja meg. (A jövedelemhatárt az Or­szággyűlés évente állapítja meg.) A három- és többgyermekes, a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket ne­velő szülők részére a családi pótlék a jövedelmi feltételektől füg­getlenül jár. Az ideiglenesen intézetbe utalt, az állami nevelő és a bentlaká­sos szociális intézményben elhelyezett gyermekek után járó családi pótlék összegét a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője gyám- hatósági fenntartásos betétben helyezi el. Háztartásban lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül (pl. diákotthonban), és aki 30 napnál rövidebb ideig részesül bentlaká­sos szociális intézményi elhelyezésben. Aki a kategóriát meghaladó jövedelmi viszonyai miatt nem jo­gosult a családi pótlékra, az tartós (legalább hat hónap) vagy előre­látható (pl. gyesre megy) jövedelemcsökkenés esetén kérheti jogo­sultságának megállapítását. Ha a gyermek(ek) együtt élő szülők háztartásában van(nak), a szülők bármelyike igényelheti a családi pótlékot, amely maximum a gyermek 20 éves koráig jár. Temetési segély 1993-tól a temetési segély szociális ellátásnak minősül, ezért a telepü­lési önkormányzat képviselő-testülete dönt arról, hogy az elhunyt el­temetéséről gondoskodóknak nyújt-e segélyt a temetési költségekhez vagy sem. A döntés előtt a képviselő-testületnek meg kell vizsgálnia, hogy az eltemettetőnek kötelessége-e gondoskodni az elhunytról (pl. érvényes tartási szerződés értelmében) vagy nem. Ha az önkormányzat megállapítja, hogy erre nem volt köteles, vagy ugyan tartásra kötelezett, de a temetési költségek kifizetése létfenntar­tását veszélyezteti, úgy temetkezési segélyt utalhat ki a testület. Nem fizethető ki temetési segély anftak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. A jogosultság esetén nem állapíthat meg a legolcsóbb temetés költségének 10 százalékánál kevesebbet, de akár a teljes összeget is megítélheti az önkormányzat képviselő-testülete. Jár-e társadalombiztosítás a munkanélkülinek? Az 1991. évi IV. törvény szerint a munkanélküli-ellátásban részesülők biztosítottak. A társadalombiztosítási törvény alapján biztosított az a munkanélküli, aki árképzési támogatásban, munkanélküli-járadékban, képzési támogatásban részesül. A munkanélküli-ellátásban nem része­sülő munkanélküliek nem minősülnek „teljes körű” biztosítottaknak, ám jogot szerezhetnek az egészségügyi szolgáltatásokra. Családtag­ként vagy szociális rászorultsági alapon kaphatnak Társadalombiztosí­tási Igazolványt. Ez a jogosultság kiteljed hozzátartozóikra is. Akinek végkielégítéssel szűnt meg a munkahelye, munkaviszonya, és a továbbiakban a végkielégítés ideje alatt nem tud újra elhelyez­kedni, úgy tekinthető, mintha munkanélküli-ellátást kapna, ők tehát társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthetők. Erre az időre a szolidaritási alap fizeti számukra a társadalombiztosítás és a nyugdíjj árulék összegét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents