Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

1996. augusztus 29., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Lámpák helyett közlekedési rendőrök Ma délelőtt néhány órára ki­kapcsolják Szolnokon a for­galomirányító jelzőlámpákat a Szapáry és a Kossuth utca kereszteződésében. A közle­kedés erre az időtartamra „kézi irányításúvá” válik, azaz az egyenruhás rendőrök karjelzései alapján kell a jár­műveknek áthaladniuk a vá­rosközpont forgalmas csomó­pontján. Az ok ezúttal nem a tech­nika meghibásodásában kere­sendő, a helyszínen ugyanis verseny zajlik: a rendőrök ve­télkednek egymással, ki irá­nyítja jobban a forgalmat. Az évenként megrendezett karos forgalomirányító ver­senyben a megye minden rendőrkapitánysága képvisel­teti magát. Természetesen a főkapitányság közlekedési osztályának tavaly is szép si­kert aratott munkatársai is ott lesznek majd az aszfalt köze­pén. A versenyzők közül - juta­lomként - a legjobbak a ké­sőbbi országos fordulóra jut­nak be, a közlekedőknek pe­dig alkalmuk nyílik egy kis gyakorlásra. -h­Évkezdés a Jászságban A legszükségesebbre van pénz (Folytatás az 1. oldalról) A 67 beiratkozott elsős és az 535-540-es tanulói létszám jelzi, hogy iskolájukban meg­állt a gyermeklétszám csök­kenése. Az új tanévben egy gyesről visszatért, valamint egy újonnan felvett tanítóval, összesen 43 pedagógussal in­dulnak. Az újonnan beiratkozott 32 elsős, az előző évekhez vi­szonyítva növekedést jelez a jászjákóhalmi általános isko­lában. Az összlétszámban (250) ugyanakkor csökkenés mutatkozik, a közeli két város nyolc osztályos gimnáziuma­inak elszívó hatását mutatva - emelte ki Fodor Dénes igaz­gató. A diáksportkör által pályá­zaton nyert 100 ezer forintból tornaszereket vásároltak. A tanév folyamán három kollé­gájuk megy nyugdíjba. He­lyettük egy, esetleg két új tanerő felvételére lesz lehető­ségük. Az alattyáni általános is­kola helyzetét évek óta meg­nehezíti, hogy a gyermekek egy részét a szülők a jászbe­rényi általános iskolák vala­melyikébe íratják be. Az idén ott maradt összesen 140 tanu­lót - ebből 17 elsőst - 15 pe­dagógus oktatja, ami Dalmadi Tibomé, igazgatónő szerint tovább nem csökkenthető, scsj Intézményes szemétszállítás Tiszaderzsen Hogy a falu tisztább legyen Fazekas Mihály vállalkozó minden hétfőn körbejárja a fa­lut MTZ-jével, és összegyűjti a szemetet. A tiszaderzsi önkormányzat júni­usban kötött szerződést a buda­pesti Spiller és Tsa. Kft.-vei a háztartási hulladékok begyűjté­sére és elszállítására. A fővárosi vállalkozás Fazekas Mihály egyéni gazdálkodót bízta meg időlegesen a munkák gyakorlati lebonyolításával, ő saját MTZ- jével hétfőnként közel hatszáz portáról gyűjti össze a felgyülem­lett szemetet. Az új lakossági szolgáltatás havonta 117 ezer forintjába kerül az önkormányzatnak. A kötelező lakossági befizetések ugyanis - 100 forint havonta lakásonként - nem fedezik a teljes költséget. Az önkormányzat reméli, hogy a derzsiek rendszeresen és főleg időben be is fizetik a szá­mukra 50 százalékos kedvez­ménnyel megállapított díjat. A község így is kívánja segíteni a tisztább, rendezettebb falukép ki­alakítását. Egyébként a kezdeti Vitathatatlan, hogy jelentős gazdasági, anyagi nehézségek­kel kellett szembenézni az el­múlt években. Látványos fejlő­désről, fejlesztésről nem na­gyon lehetett hallani ebben az időszakban. Éppen ezért foko­zott figyelmet kap az a terület - esetünkben egy megyénkben város - ahol minden nehézség ellenére sikerül fejlődni. Martfű városa az élő példa, hogy lehet politikai csatározásoktól men­tesen is eredményt elérni. Ezt a növényolajáról, cipőjé­ről és söréről nevezetes alföldi várost mintha nem érintették volna a rendszerváltást kísérő nehézségek. Ezt állapították meg azon az urbanisztikai konferencián is, idegenkedés után - erről kaptunk legutóbb tájékoztatást a polgár- mesteri hivatalban - a derzsiek melyet a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Szolnoki Te­rületi Csoportja szervezett teg­nap az új martfűi városházán. A rendezvényen négy me­gyéből - Csongrád, Pest, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun- Szolnok - körülbelül negyve­nen vettek részt; települések polgármesterei, építészei. A konferencia témája a szol­noki agglomeráció kialakulása, illetve Martfű város fejlesztési lehetőségei voltak. Ezzel kap­csolatban több szakmai előadás is elhangzott, így például Szi- nyei Béla megyei főépítészé, il­letve dr. Tóth József profesz- szoré. A több órás rendezvényt az épülő új városközpont bejá­rása zárta. kezdik megszokni és megked­velni az „újdonságot”, amit július 1-je óta vehetnek igénybe. P.M. A pápa portréja Völgyi Sándor Szolnokon élő elektrografikusnak H. János Pál pápa magyarországi látoga­tása előtt sikerült befejeznie a pápát ábrázoló fába égetett ké­pét. A 46 éves művész hat hó­napon át dolgozott a portrén, amely 120x86 centiméter nagyságú. Völgyi Sándor kü­lönleges módon készíti képeit: a fatáblákba négyzetcenti mé­terenként 120-150 különböző erősségű apró pontot éget egy forrasztópáka-szerű eszközzel, őszentsége képmása 80 millió pontból áll. Az alkotónak az a vágya nem teljesülhet, hogy személyesen adja át a pápának a képet, de a Pápalátogatást Előkészítő Iroda biztosította arról, hogy egy vatikáni ál­landó kiállításon mindenképp helyet kap a portré. Urbanisztikai konferencia Martfűn Politikai csatáktól mentesen Sárdobálás helyett együttműködést (Folytatás az 1. oldalról) önkormányzati tulajdonú egy­személyes részvénytársasággá alakul, s szeptember 12-én a program szerint kinevezik az ügyvezető igazgatót. Várhegyi Attila foglalkozott a tanévkezdéssel, az iskolás korú gyermekek családjainak segíté­sével, majd a város külföldi kap­csolatairól szólt. Elmondta, hogy szorosabbá válik Szolnok és a kanadai Cal­gary kapcsolata. Az ottani ma­gyarok közreműködésével jóté­konysági gálát tartanak a szol­noki millecentenáriumi rendez­vények támogatására. Létrehoz­nak Calgaryban egy alapot a to­vábbképzés, a vezetőképzés tá­mogatására, amely fedezi a köz­tisztviselők két-három hetes tanulmányútjainak minden költ­ségét. November elején Calgary polgármestere Szolnokra láto­gat, s erőfeszítések történnek a két város között a gazdasági tu­rizmus fejlesztésére, vállalkozók „összehozására”. A külföldi kapcsolatokhoz tartozik, hogy a szeptember 28-i Európa-napra Szolnok német, lengyel és finn testvérvárosának polgármestere már jelezte rész­vételét, s itt lesz a hivatalosan még nem testvérváros olaszor­szági Forli polgármestere is. Más magas rangú vendégeket is várnak erre az alkalomra. A sajtótájékoztató végén Várhegyi Attila néhány mon­datban reagált az MSZP három városi képviselőjének keddi saj­tótájékoztatóján elhangzottakra, amelyekről tegnapi számunkban adtunk hírt. Mint elmondta, nem kíván foglalkozni a pletykaszintű föl­vetésekkel. Sajnálatos, hogy ideje nagy részét eddig ez a tele­kügy kötötte le. Évente mintegy 130 ezer ügy fut át a városháza apparátusán, s aki nagyon keres, az ennyi között találhat olyano­kat, amelyeket elővehet, ha va­lakit meg akar támadni. „Lehet sárral dobálni, mocskolni” - mondta befejezésül - „de inkább azzal kellene foglalkozni, amire megválasztottak bennünket. Az ügyészség majd eldönti, tyogy mi történt.” > Februárban lesz a Gácsi-Papi kiállítás Tavasszal már érdeklődtünk egy­szer, hogy mit tervez a Damja­nich János Múzeum az idei Gá- csi-évfordulóra. Mint ismeretes, az évtizedekig Szolnokon élt és dolgozott, művészként és em­berként is igen népszerű Gácsi Mihály az idén augusztusban lett volna 70 éves. Akkor fölmerült a gondolat, hogy közös kiállítást kellene ren­dezni barátjával, Papi Lajossal, akivel művészileg is közel álltak egymáshoz. Jövőre lesz haláluk tizedik évfordulója, ugyanabban a hónapban, februárban haltak meg mindketten. Ezért a szüle­tésnapi kiállítás helyett kettejük halálának évfordulója adja az ap­ropót műveik reprezentatív feb­ruári bemutatására, amelynek a Szolnoki Galéria ad majd helyet. Mint Zsolnay László a múze­umban elmondta, érzékelték a közönség részéről is a sürgető igényt egy ilyen jellegű kiállí­tásra, s ennek szeretnének eleget tenni februárban. A VIII. szolnoki képzőművé­szeti triennálén kiállított műalko­tások vasárnapig láthatók a galé­riában, s szeptember közepétől Rékassy Csaba életmű kiállítá­sára váiják az érdeklődőket. Ezen a tárlaton az elsősorban grafikusként ismert Rékassy ke­rámiái és festményei is a közön­ség elé kerülnek, mivel a cél a tel­jes életmű lehetőségek szerinti bemutatása. Bírál a Munkáspárt Augusztus 24-én ülést tartott a Munkáspárt megyei koor­dinációs bizottsága. Az itt el­hangzottakkal kapcsolatban tartottak tegnap sajtótájékoz­tatót a Munkáspárt szolnoki székházában. A bizottság döntött a sajtórefe­rens, illetve a szóvivő személyé­ről, aki végül Molnár Sándor lett. Megvitatták a rendszerváltás óta eltelt hét esztendő politikai hibáit. Élesen bírálták az Antall-kor- mányt, akik - a Munkáspárt sze­rint - kapitalista restaurációt haj­tottak végre rendszerváltás cí­mén. Az MSZP legnagyobb hibája, hogy eltért attól az álláspontjától, amit 1989-ben képviselt, s hata­lomra kerülése után nem az akkor megfogalmazott reformszocia­lizmust próbálta megvalósítani. Molnár Sándor szóvivő külön hangsúlyozta a szociális juttatá­sok és szolgáltatások fontosságát, az ingyenes oktatást és egészség- ügyi ellátást, melyek döntően be­folyásolják a lakosság hangulatát, s amit a jelenlegi, illetve az előző kormányzat elhanyagolt. Természetesen állást foglalt a párt a szolnoki telekügyben is. László János, munkáspárti ön- kormányzati képviselő tolmá­csolta a frakció véleményét. Sze­rintük a városvezetés egész ed­digi működése kívánnivalókat hagy magá után, példaként a sok munkanélküli pedagógust emlí­tette. Sajnálta, hogy betegsége miatt nem lehetett ott a szavazá­son, ugyanis pontosan az ő „igenje” hiányzott a polgármester leváltásához. PE Óraszámemelés jövőre (Folytatás az 1. oldalról) A város sportszervezeteinek a költségvetésben nyújtott 16 mil­liós támogatásán túl, 3 milliós pót­támogatást kért az ifjúsági és sportbizottság, hogy biztosítani lehessen a szervezetek ez évi mű­ködését. A testület azonban nem ítélte meg az igényelt összeget. A városatyák akkor tárgyalják újra a kérdést, ha már látni lehet, hogy az év végén mennyi tartaléka marad az önkormányzatnak. Jászberényben a tegnap meg­született döntés értelmében, 1997. február l-ével emelik a pedagógu­sok kötelező óraszámát. Az okta­tási törvény módosítása a fenntar­tókra bízta, hogy a három alterna­tív lehetőség (’96 szept. 1, '97 febr. 1, ’97 szept. 1.) közül melyi­ket választja az általa követendő időpontnak. Általános vélemény volt a testületi ülésen, hogy ezt a döntést nem lett volna szabad az önkormányzatok vállára helyezni. A vitában elhangzott, a pedagógu­sok nem jártak volna rosszul az ez év szeptemberi bevezetéssel sem. Az iskolák felkészültek erre a le­hetőségre. Elbocsátásokat a vá­rosban nem von maga után a vál­toztatás, pénzügyileg is jobban járnának a tanárok. Az ellenvéle­mények ezt cáfolták. Mint mond­ták, az intézmények valóban fel­készültek a változásra, de a mos­tani bevezetés hátrányosan érin­tette volna a pedagógusokat. A költségvetés első féléves tel­jesítését értékelve megállapítot­ták, hogy a város gazdálkodása stabil, a terveknek megfelelően alakul, de továbbra is óvatosnak kell lenni. Különböző kiadások miatt a város tartalékai ugyanis je­lentősen csökkenhetnek. A Hamza Múzeum Alapítvány részére 25 ezer forintos támoga­tást szavaztak meg a képviselők a kulturális bizottság keretéből, Hamza Dezső Ákos festőművész monográfiájának megjelentetésé­hez. Ez csak nyári foglalatosság A nádtetőkészítés, -javítás azon munkák közé tartozik, amelyet sem esőben, sem hóban nem le­het csinálni. Szóval tipikusan ta­vaszi, nyári, kora őszi tevékeny­ség, amelyből kifolyólag a túr- kevei Kádár Sándor időtlen idők óta nem volt nyaralni. Hogyan is mehetne el, amikor ekkortájt, meg valamivel korábban van a szezon. Neki legfeljebb telelésre maradna ideje, de hát akkor meg havat kell seperni, lapátolni a porta körül. Megbecsült, elismert szakem­ber a városban, a környéken, hi­szen 1962 óta tölti a melegebb napokat az ereszek felett. Ko­rábban a Nagykunsági Állami Gazdaságba szólította a köteles­ség, mostanság pedig Sándor fi­ával készítik, javítgatják a tető­ket. Annyi biztos, ez meglehető­sen piszkos munka, hiszen a por nagyon kedveli az efféle tetőket. Ráadásul izzad is az ember cefe­tül. Mindezek ellenére szereti a hivatását, elvégre mindenfajta nádtető készítésben otthonos: le­gyen az sima tető vagy valami­lyen ovális, hajlított formájú. Egy átlagos nyaraló nádtetejét segítséggel egy jó hét alatt rá­húzza a lécekre. Szerencsére nem unatkoznak, akad megrendelés mindenfajta, elvégre Keviben még ma is ren­geteg az efféle télen meleg, nyá­ron hűvös tető. És az is közis­mert, hogy a hasonló bontásokat négy-öt évenként nem árt felújí­tani, imitt-amott reperálni. Soha nem esett még le, szóval azt is mondhatnánk, bármilyen ma­gasra vitte az Isten a dolgát: ott mászott le, ahol fellépkedett. Hogy meddig csinálja? Ámíg az ereje búja, amíg megrendelése lesz, hiszen a jelenlegi életkorát két ötös fejezi ki pontosan... D. Szabó Miklós Kádár Sándor legtöbbször a fiával dolgozik együtt, mivel ez tipikusan kétemberes munka. fotó: m. j. Világéletében juhász volt Bajnok Imre, a nagyiváni juhász vidám, a karjában tartott bari szomorú. Mintha érezné, bármennyire is szereti a gazda, a gyapjasoknak már csak az a sorsa, hogy végül a kondérba kerülnek. fotó: m j Amikor a negyvenes évek má­sodik felében a nagyiváni Baj­nok Imre a bátyjával együtt a Hortobágyon Csőke Jani bácsi­hoz került megtanulni a szak­mát, akkor még másféle szelek fújtak a nagy pusztában. A fa­luba hetente egyszer jöhettek haza ennivalóért, tisztáért, a hét többi napján kinn dolgoztak, aludtak, étkeztek. így azután meg kellett tanulni a slambuc, az öreglebbencs, a tarhonya ké­szítését, elvégre korgó gyomor­ral nem jó terelgetni a falkát. Azután a téesz következett, ott is juhászként szolgált, s lehú­zott pár évtizedet. Onnan ment nyugdíjba, jókora összeggel, ami ma már eléri a havi tizenegy ezret! Nem panaszkodik, mi ér­telme lenne. Két évvel túl a hat­vanon is dolgozik: százötven sa­ját birkáján kívül további négy­százat legeltet, mégpedig reggel öttől kilencig, majd délutántól sötétedésig. Leghűségesebb társa Csocsi, a kilencéves puli, aki kinn született a határban, az­óta is ott él, és valószínűleg a pusztában fejezi be. Azért a fal­kához tartozik még egy komon­dor, illetve kuvasz is. Áldott jó lelkek, mert először harapnak, utána ugatnak. Lassan-lassan búcsúzik a nyár, és októberre várja vagy nyolcvan anya ellését. A fele bi­zonyára iker lesz. Amit a bége­tőkről tudni kell, vagy il­lik, azt az öreg juhászoktól tanulta. Vál­tozatlanul a bárányhús a kedvenc étele, de a leveseket sem veti meg. Akkor sem esik kétségbe, ha a birka színe-java mondjuk a bográcsba ke­rül, mert megpuhítja felségesre. Elvégre a jó juhász nem­csak körmözi, gyógyítja, őrzi, terelgeti a birkákat, de ha a sors úgy hozza, a kondér mellé is odaáll. Hogy még med­dig? Abban maradtunk, jó ideig, mert mindennél jobban szereti hallani, amikor a legelésző négylábúak nyakában szépen szól a csengő. D.Sz.M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents