Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
1996. augusztus 27., kedd Megyei Körkép 3. oldal Kollégiumból iskola A karcagi Kossuth téri fiúkollégiumban kap helyet a Györffy István Általános Iskola alsó tagozata, mivel az intézmény Kálvin u. 2. szám alatti egységét ősztől a református iskola kapta meg használatra. Az önkormányzat korábban pályázatot írt ki a kollégium átalakítására. Ezt Lajtos István vállalkozó nyerte meg. Tegnap 'az iskola igazgatósága és ä szakhatóságok együtt vették át tőle az épületet. A hatmilliós beruházással minden osztálynak kialakítottak egy-egy tantermet, melyekben elvégezték a festés-mázolást, parkettacsiszolást, lakkozást. Az iskolásokat szeptembertől világos tantermek várják. Ez óriási dolog, hiszen évtizedekig neonfény mellett folyt a tanítás. A bitumenes sportpályán és a tornaszobában megoldható a gyerekek testnevelés órája. Az új épületben külön könyvtára lesz az alsósoknak, a büfében meleg tea várja majd a reggelizőket. Az étteremben szintén kulturált környezet fogadja a nebulókat. Pánti Ildikó, az iskola igazgatója örömmel vette birtokba az épületet. Még néhány nap van dekorálásra, szépítésre az első becsengetésig. Addig a város- gondnokság az udvar gaztalaní- tását is elvégzi. -deTörök, tatár és csuvas versek Kihunyó augusztus címmel a Barbaricum Könyvműhely kiadásában jelent meg Cseh Károly versfordítás kötete, mely török, tatár és csuvas költők verseit tárja az olvasók elé. A könyv a keleti örökségünk sorozat negyedik kötete, melyet Raffai Kinga batik képei illusztrálnak. A szerzőt a csuvas irodalom legjobb magyar fordítójaként tartják számon. Ezen irodalom népszerűsítésére nemzetközi Maszlej Mitta-díjjal is kitüntették. Ez a műfordításkötet tizenkét török, kilenc tatár és negyvenöt csuvas versfordítást tartalmaz. A török költők verseit a „Vízre hajolt inni már a hold” ciklus köré helyezte. Ahmed Hasim: Tél című versével indít, s a művekből megismerhetjük az erdő, a kert szépségét. „A házam fölé tele- hold ereszkedett” a tatár költők verseit foglalja magába. Itt olvashatjuk a Karcagon is többször megfordult Buharaj Ra- vil költeményeit is. A „Csillagkép ablakomban” a csuvas költészetet reprezentálja. Találhatunk több példát a színjelképekre. Mihail Szeszpel többször alkalmazza az arany színt, Gennadij Ajgit a jázmin ihleti meg, míg a „Kihunyó augusztusban” az útra kelő madarakat örökíti meg. A hatvanhat vers az évszakok járását követi: a télből indít és a tavaszba ér. Majd ismét télbe hajlik, hogy újra a tavasz számtalan szépségével ismertesse meg az olvasót. -deMég tart a télen learatott nád feldolgozása. A nagyiváni Csukás Kft. területén kúpokba rakott nádat tisztítják, osztályozzák és kötegelik a dolgozók. Elsősorban Nyugat-Európában értékesítik a „termést”. Felvételünkön a nád kötözése látható. fotó: mészáros Rövid távon nem térül meg a befektetés Többmilliós bérleti költség (Folytatás az 1. oldalról) Az immár csaknem egy éves bérlet pénzügyi mérlegét még egyikük sem vonta meg, de a megállapított díjat más példákkal összehasonlítva is magasnak találják. A két gyógyszertár éves bérleti költsége egyenként három-öt millió forint körül mozog. Kovács József, a Kígyó gyógyszertár vezetője elmondta, az ő szempontjukból előnyösebb lett volna,' ha az önkormányzat az eladás mellett dönt, vagy a bérlet időtartamát legalább tíz évben határozza meg. A rövid, három éves szerződés folyamatos bizonytalanságban tartja, ezért nagyobb fejlesztésbe nem mer kezdeni. Dr. Menyhárt Pétemé, a Kőhidi gyógyszertár vezetője hozzátette: régebben ez a két pátika látta el az egész várost gyógyszerekkel, gyógyászati termékekkel. Jelenleg viszont hét hasonló intézmény van, s ez gyakran soknak bizonyul a harmincezres településen. A piaci versenyt nehezen tudják felvenni ilyen magas rezsiköltségek mellett. A gyógyszertárak megvétele elől nem zárkóznának el, ha a három év elteltével eladásra kínálná őket a város vezetése, és ha az anyagi lehetőségeik is megengednék, hisz az elmúlt évben lezajlott bérleti tárgyalások során is korrekt partnerként ismerték meg az önkormányzatot. Hatvannégy éve fon Rammer Istvánné Somogyi Ilona tizenegy esztendős múlt, amikor életében először fonalat gombolyított, amelyből azután rongyszőnyeget készített, állított össze. Bizony, ennek idestova hatvannégy esztendeje, úgyhogy nem ma történt. Közben férjhez ment, egy fiuk született. A hetvenes esztendők elején özvegy lett. Rámaradt egy nagy kert, ahol megterem a szőlő, a kukorica meg a zöldség is. A kerttel ellentétben kicsike a nyugdíja, éppen hogy eléri a tizenhétezret. Hét unokával is dicsekedhet, legalábbis eddig ennyi született. Ha az abonyi piacon - mert Ilonka néni abonyi - netalántán nincs vásárlója, akkor sem tétlenkedik. Olykor egyedül, máskor a szintén kinn árusító jó szomszédaival fonalat gombolyít. Szőnyeg lesz abból, igazi házi szőttes rongyszőnyeg. Különböző színekben, mintákkal: nem adja drágán, darabja kétszázötven. Készített annyit már, hogy ha egymás mellé raknánk őket, kilométernél is hosszabb lenne a szőnyegfolyó. Az ezüstös hajú, szemüveges Flammer Istvánné, aki a szőnyegeken kívül kertje termékeit is árulja. Mellette segítői, egy „meós” is lépked a szőnyegen. fotó: m. j. Két hobbija, ha úgy tetszik kedves időtöltése akad. Az egyik a templom, szívesen jár az Isten házába, és hallgatja a plébános intelmeit. A másik a család, az unokák. Értük piacozik, rájuk költi a pénzt. De hát ez neki nem teher, hiszen szereti a piac nyüzsgő forgatagát, az embereket, az árusítás semmihez sem hasonlítható hangulatát. Addig csinálja, amíg egészsége engedi: hála Istennek, bírja, mert a doktorokat eddig még főleg az utcáról ismeri... D. Sz. M. Közérzetünk Fogat fogért? A belgiumi megdöbbentő gyermekrablások és gyilkosságok nyomán Nyugat-Európában ismét föllángolt a vita a halálbüntetésről. Nem véletlen, hogy nálunk is megerősödött azok hangja, akik e legsúlyosabb büntetés visszaállítását követelik. Érthető, ha egy-egy különösen súlyos bűncselekmény fölkavarja a kedélyeket, de nem helyes, ha az indulatok eluralkodnak a közvéleményen, s netalán a törvényhozáson is. Tévedés esetén ugyanis a halálbüntetés jóvátehetetlen, a tévedés lehetősége pedig mindig fönnáll. Erre egy nagyon meggyőző példát a megyéből is lehet említeni. Az idősebbek még bizonyára emlékeznek annak a martfűi férfinak az esetére, akit az ötvenes évek végén több nő meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, bár a hatályos törvények szerint halálra is ítélhették volna, s a közvélemény el is fogadta volna a halálos ítéletet. Tíz év múlva derült ki, hogy a férfi ártatlan. Ebben az esetben még volt mód, nemcsak a rehabilitálására, de valamelyest a kártalanítására is, bár a börtönben letöltött tíz évet persze nem lehetett meg nem történtté tenni. Az nem komoly ellenvetés, hogy ilyesmi ritkán történhet, hiszen egyetlen ártatlanul kivégzett ember esete is döntő érv a halálbüntetés ellen. Az a gyakran elhangzó vélemény sem igazán meggyőző, hogy a bűnözés a halálbüntetés eltörlése óta növekedett nyugtalanító mértékbén. Az időbeli egybeesés nem jelent közvetlen és lényeges ok-okozati viszonyt. A bűnözés növekedése véleményem szerint sokkal inkább a rendszerváltás nyomán bekövetkezett utazási, gazdasági, devizagazdálkodási könnyítéseknek, illetve annak a következménye, hogy a bűnözéssel szerzett pénz most összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben befektethető legális üzletekbe, ingatlanba és egyebekbe. A halálbüntetést egyesek bizonyos megszorításokkal szeretnék újra bevezetni, többnyire csak az élet elleni bűncselekményekre korlátoznák, és hangsúlyozzák, hogy semmiképpen sem alkalmaznák politikai ügyekben. Ám ha egyáltalán lehetséges a halálbüntetés, annak alkalmazási körét már nehéz keretek között tartani. Említhető példa a XX. századból arra, hogy a hatalom konstruált köztörvényes ügyekben hozott halálos ítéletek segítségével szabadult meg politikai ellenfeleitől. Mi hát a teendő? Együtt kell-e élnünk az esetleg tovább erősödő bűnözéssel, vagy tehetünk ellene valamit? A bűnözés elhatalmasodásába semmiképpen sem lehet belenyugodni, de nem a halálbüntetés bevezetése az egyetlen lehetőség a visszaszorítására. Valószínűbb, hogy a halálbüntetésnél nagyobb elrettentő ereje van annak, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a bűnözőnek minimális esélye marad a büntetlenségre, azaz hogy megússza cselekményét. Bár például gyilkossági ügyekben a rendőrség felderítési mutatója nem rossz, éppen a „profi” bűncselekmények tetteseinek egy része marad büntetlen. Elég csak például a hírhedt szajoli kettős gyilkosságra utalni. A megoldás tehát a rendőrség bűnüldözési lehetőségeinek, elsősorban anyagi-technikai feltételeinek javítása, illetve a börtönbüntetések tételeinek súlyosbítása lehet, beleértve akár azt is, hogy az életfogytiglan valóban az legyen, amire a neve utal, hiszen az a visszaeső, megrögzött bűnözőkkel szemben a társadalom védelme szempontjából ugyanolyan hatékony, mint a halálos ítélet. Ezzel természetszerűen együtt kellene járnia annak is, hogy néhány év után jó magaviselet vagy más címen gyilkosok és egyéb súlyos bűntettek elkövetői ne kerülhessenek szabadlábra. Bistey András Még az idén hat Jászkunság-szám jelenik meg Legutóbb tavasszal foglalkoztunk a Jászkunság helyzetével, és akkor azt írtuk, hogy várhatóan májusban megjelenik a folyóirat átalakítás utáni idei első száma. Nos, lassan eltelik az augusztus is, de a folyóirat nem jutott el az olvasókhoz. Megtudtuk, hogy egyelőre két szám van nyomásra előkészítve. A szerkesztők Kosáry Domokost, az Akadémia akkori elnökét kérték föl beköszöntő cikk írására, időközben azonban az Akadémia vezetésében változás következett be, és Kosáry Domokos a felkérést elhárította. A beköszöntőt így a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, Berényi Dénes írja meg. A Jászkunság a debreceni nyomdában készül, idei első száma a legújabb tervek szerint Szeptember közepén kerülhet az olvasók kezébe, és ezt a számot a szerkesztők elképzelése szerint az idén még hat követi, azaz a hátralévő időben kiadják az ez évre tervezett összes számot, mégpedig úgy, hogy összevont számokat nem jelentetnek meg. A folyóiratot a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Tudományos Testület tagjai eleve megkapják. Értékesítése egyelőre a múzeumi és könyvtári hálózatban történik, az árusítás bővítése a további igényektől függ. Valószínű, hogy a nagyobb települések könyvkereskedőinél rövidesen kapható lesz. Eltűnt a hínár a Holt-Körösből tolhatatlan zölddé változtatták a vízfelszínt. Egyes vélemények szerint a parcellákon folyó műtrágyaféleségek mosódtak a vízbe, és ezek következtében szaporodott el a növényvilág. Akárhogyan is volt, jókora területen ez már a múlté, mivel a főiskolások, a polgármesteri hivatal és a Körös Halászszövetkezet összefogása eredményeképpen levágták, egy helyre emelték ki, majd szállították a hínárt, amelyből remek talajjavító komposzt vált. Az ily módon kitakarított vízterület azóta is tiszta. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy az utóbbi két évben nagy mennyiségű amúrt telepített a szövetkezet a vízbe. Ezek csipegetik a hínárt, annak a friss hajtásait, így biztosítva a pe- resi holtág víztisztaságát. D.Sz.M. Mezőtúr Peres nevű üdülőrészénél csodaszép a Holt-Körös. A két partot mindkét megyében szebbnél szebb hétvégi és faházak, üdülők övezik. A mintegy hetven méter szélességű víztükör azonban tízegynéhány esztendeje, a parcellázások után fokozatosan gazosodott. Megjelent a súlyom és jó néhány hínárféleség, amelyek apránként áthaNem is olyan régen itt még hínártenger lebegett a vízben. Most a pecások kedvelt helye, sőt jónéhányan fürdenek is. Ifjabb Badar Balázs születésének századik évfordulója alkalmából „Múltidéző” címmel kiállítás nyűt Mezőtúron a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban. A tárlat szeptember 15-ig tekinthető meg. fotó: i. cs.
