Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-24 / 197. szám
1996. augusztus 24., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Nem bolondság Nemrégen láttam egy kreatív önvédelmi bemutatót a szolnoki Abonyi úti iskolában. A kisebb, nagyobb gyerekek és a már felnőtt ifjak meglepő fegyelmezettségről, önuralomról tanúskodtak gyakorlataik során. A méltóságteljes, lassú mozdulatok a hirtelen támadt forgószélhez hasonlatos módon változtak át - a bemutató kedvéért - vad, indulatos cselekvések sorozatává. Soha nem találkoztam még ennyire látványos megnyilvánulási formájával a bennünk szunnyadó emberi érzelmeknek. Ahhoz, hogy békességben éljünk, nemcsak a test, hanem a szellem harmóniájára is szükség van - mondta a kreatív ifjak mestere. Hogy hányán élhetnek ma testi, lelki harmónia nélkül? Elegendő hozzá néhány, betegségekről szóló statisztikai kimutatást megnéznünk. Szerveink elváltozásai - amelyek sokszor lelki „rendetlenség” következményei - a betegségtípusok számos válfaját szülik. A megyénkben élő, munkaképes korú, rokkantnak tartottak körében leggyakoribb a keringési rendszer - pl. szív - betegsége, utána alig valamivel lemaradva, rögtön az elmezavar következik. Ezután jön a többi, a csont- és izomszervi, majd a daganatos-, az emésztőrendszeri, az idegrendszeri megbetegedés. A többi megyében is az „előkelő” második helyen áll az elmebaj, sőt, van ahol az első. Bolond nemzet lennénk hát? Akár így van, akár nem, diliflepnivel előjönni még nemzeti méretben sem kívánatos dolog - ezért beszélünk, Írunk róla oly ritkán -, nem még az egyén szintjén. Aki olyannyira ellenérdekelt, hogy testi, lelki harmóniát láttatna ott is, ahol a kifelé mutatkozó viselkedés nyilvánvaló belső - ezáltal sajnálnivaló - békétlenségről, kórossá váló pszichés zavarokról árulkodik. Gondoljunk a túlzott mértékű anyagiasságban, irigységben, önhittségben, rosszindulatban „szenvedőkre”, akik negatív személyiségük impulzusaival nyilazzák környezetüket, nem is sejtve, hogy a legnagyobb kárt saját magukban okozzák. Sokan csak legyintenek rájuk: bolond lyukból bolond szél fúj. Tapasztalatból tudjuk, hogy minden lény, így az ember is szere- tetre vágyik. Hogyan segíthetünk embertársainknak megtalálni az elvesztett harmóniát, azaz önmagukat? Megértéssel, türelemmel, tapintattal, egyszóval szeretettel. Viszontszeretet nélkül ez a legnehezebb. Ám aki megpróbálja, hogy viszonzás nélkül szeressen, egyben próbát is tesz róla, vajon saját maga hogy áll, a testi, lelki harmónia dolgában. Nem bolondság ez a próba. Egyfajta önvédelem belső békénk érdekében. (2o. 1100 éve történt Vetélkedő könyvbarátoknak III. forduló A szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár és az Új Néplap a mil- lecentenárium alkalmából négy- fordulós vetélkedőt hirdet. A téma iránt érdeklődőknek az a teendőjük, hogy lapunkban szombatonként megjelenő kérdésekre a lehető legtömörebben írásban válaszoljanak, amelyeket postán vagy személyesen eljuttatnak a könyvtárba (Cím: 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22.), vagy az Új Néplap Szerkesztőségébe (Cím: 5000 Szolnok, Pf. 105). Fontos tudnivaló, hogy a válaszoknak a megjelenés utáni héten legkésőbb péntekig meg kell érkezniük. Áz újabb kérdések megjelentetésekor közöljük az előző feladvány helyes válaszait is. A legeredményesebb pályázók egy ópusztaszeri kiránduláson vesznek részt, és egyéb nyeremények is lesznek. A vetélkedő Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával valósul meg. A II. forduló megoldásai: l.a/ Szavárd magyarok, b/ Kabarok három törzse. 2.cd Bolgár Kánság, b/ Bizánci Birodalom, c/ Keleti Frank Királyság. 3.a/1. Simeon, b/ VI. Bölcs Leó, c/Arnulf 4. Hunor és Magor; Csodaszarvas mondája. 5.cd Almos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba, Tétény; b/ Árpád, Szabolcs, Gyula, Künd, Lél, Vérbul- csú, Örs. A III. forduló kérdései: 1. Elődeink vándorlásának fontos állomása a mai Baskírra. a/ Melyik két folyó határolja e területet? b/ Mi e terület elnevezése a XIII. századi latin forrásokban? 2. A X. századi magyar társadalomban kit illetett meg a/ az úr b/ a bó' d illetve az ín megnevezés? 3. A részleteket illetően a legtöbb információt a bizánci és az arab források nyújtják. a/ Ki az a bizánci uralkodó, akitől megtudhatjuk a 7 törzs nevét? b/ Sorolja fel a hét törzs nevét! 4. A magyar törzsek megtelepedéséről nincs egykorú hiteles forrás. a/ Hol volt a fejedelmi szállás Anonymus szerint? b/ Kézai Simon és a krónikák szerint? 5. A kalandozó magyarok nyugati irányú harcai ezen csata- vesztéssel értek véget. a/ Melyik ez a csata? Mikor történt? b/ Kik voltak az ellenség kezére került magyar seregvezérek? c/ Ezen eseményhez kapcsolható a gyászmagyarok mondája. Hányán voltak? * * * (Ajánlott irodalom:- A honfoglalás írott forrásai. Bp.1996. - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-II-III. Bp.1967-1976. - A magyarok krónikája. Szerk. Glatz Ferenc Bp. 1995. - Adatok Szolnok megye történetéből. Szolnok, 1989. - Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig. Bp. 1990. - Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Bp. 1980. - Kristó Gyula: Magyar honfoglalás - honfoglaló magyarok. Bp. 1996. Lengyel Dénes: Régi magyar mondák, Bp. 1996. - Pannon enciklopédia: A magyarság története. Bp. 1994.) SZOLNOK ÜNNEPEL Tanyakörnyéki bonyodalom, megoldás nélkül Más műveli meg a földjét Özvegy Velkei Antalné, László Ilona a hetvenötödik esztendejét tapossa. Jászboldogháza határában ma is abban a tanyában morzsolgatja özvegyen napjait, ahol született. Öreg a ház, állandó javításra szorulna, de a tulajdonosa se fiatal. Csinálja ő, csinosítgatja, ahogyan egészségéből telik, de hát egyre több kell orvosságra. Nagyszülői, szülői juss ez a szerény hajlék, meg a körülötte lévő, nem egészen három és fél hold föld. Bízott a jobban A földet annak idején tagosítot- ták, a téesz művelte, majd állami tulajdonba vették: a Mezőgazdasági Minősítő Intézet kezelésébe került. Velkeiné bízott abban, hogy a rendszerváltást követően jobbra fordul a sorsa. Egyetlen óhaja volt, hogy az alanyi jogon neki járó ősi örökségét ott, a tanya körül adják ki. Már csak a jószágtartás miatt is. Arról is olvasott, hogy a sző-, vetkezeti földek árverésén kívül, illetve azt követően állami tulajdonú földek is licitre kerülnek. Nosza, elkezdődött a levelezés, és a küldemények száma a 28.(!) sorszámnál tart. A legelső megkeresés a téeszbe ment, ahonnan íme a válasz: ez a terület kárpótlásra nem jelölhető, mert állami tulajdon, a Mező- gazdasági Minősítő Intézet műveli, birtokolja. A jegyző következett, onnan az a javaslat érkezett, hogy esetleg valahol másutt szerzett föld cseréjével lehet próbálkozni. Nem a másét kéri Velkeiné szerint idős ő már ahhoz, hogy messzire gyalogoljon a tanyájából, nem tudna mit kezdeni más földjével. Azért is szeretné a ház körül megkapni saját földjét, mert így értékesebb lesz az épület, ha eladja. Elvégre nem más parcelláját kéri, hanem a magáét! Időközben postáztak neki 53 ezer forint értékű kárpótlási jegyet. Arra is felhívták a figyelmét, hogy ezek az állami tulajdonú földek árverésre is fel- használhatók. Érdekes, hogy mind a helyi, mind a megyei illetékesek elismerték a jogosultságát a földre, fura módon mégsem haladt ügye intézése egy tapodtat sem. Ekkor már a Földművelésügyi Minisztériumban is tudtak rétestésztasze- rűen nyúló panaszáról. Javasolták, egyezzen ki a helyi szövetkezet és a kísérleti állomás, majd bizonyos földcserék segítségével érvényesítsék az idős asszony jogait. Ebbe bele kell vonni a megyei kárrendezési hivatalt is. Ezt a küldeményt 1992. október 14-én dátumozták, és az elképzelést támogatta a helyi földrendező bizottság is. A földcsere nem jött be Levelek jöttek, levelek mentek, mi sem változott. A boldogházi földrendező bizottság újabb javaslattal élt, amelyet elküldött a Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatójának, kérve: engedje át a tanya körüli néhány holdat tulajdonosának, hiszen a korábban kijelölt terület 12 kilométerre van az idős asszony házától. Egyúttal földcseréket javasoltak, ezt azonban az intézet illetékesei nem fogadták el, mondván, az a föld az állomástól tíz kilométerre lett volna. Bár a cserétől mereven nem zárkóztak el, de a főigazgató szerint ez csak úgy képzelhető el, ha ez a terület az állomás területével közvetlen kapcsolatban van. Velkeiné nem értette az okfejtést, mert szerinte nem az állomásé a kért föld, hanem az ő őseié volt. Akkor miért ez a kitétel? Kit illet, illetne meg ez a pár hold? Elvégre úgy néz ki a helyzet, hogy ez a cég any- nyira ragaszkodik ehhez a területhez, mintha világéletében az övé lett volna. Csakhogy a megsárgult papírok mást mondanak... Az ügy folytatódott: írtak a választókerület országgyűlési képviselőjének. Két hónapig egy sor válasz sem érkezett, mire újabb levél ment. Erre már jött felelet: sajnos, folyamatban lévő egyedi ügyeket nem lehet befolyásolni. Levél a miniszternek Nosza, következett a privatizációs miniszter, aki bizonyos iratok beszerzését kérte. Nem kis költséggel, utánjárással meglett az is. Hónapok következtek hónapokra - három is -, válasz sehol. Ezért még egy írás ment az állampolgári jogok országgyűlési biztosának is. De hát itt is igaz a régi szólásmondás afféle változata, hogy a türelem ha nem is rózsát, de válaszlevelet terem, mert az megérkezett a minisztertől. Ebben szó van arról, hogy a helyi földrendező bizottság és az illetékes megyei kárrendezési hivatal támogatta az asszony kérelmét, hogy megkapja ősi jussát. Nosza, létesült egy úgynevezett tárcaközi bizottság, amelybe több minisztérium, főhatóság képviselői részt vettek, ők a kérelemmel kapcsolatban „nem”-mel szavaztak. Az indoklás szerint azért, mert a területen lévő mezőgazdasági állomás működését veszélyeztetné a kérelem teljesítése. Mindezek után az állami tulajdonú kárpótlási termőföldalap, illetve a kijelöléséről szóló határozat módosítását - ebben az esetben - nem találták indokoltnak, magyarul: a kérelmet elutasították. Megint a kisember? így özvegy Velkeinének maradt havi 13 ezer 600 forint nyugdíja, és más semmi. Igaz, van kárpótlási jegye, bár a tanya körüli, kért családi földet, örökséget más műveli. Úgy tűnik, a kisember megint kapott egy jókora pofont a jogtól. Áho- gyan áz egyik boldogházi vezető megjegyezte: aligha először és utoljára ebben az országban. D. Szabó Miklós A hortobágyi puszta érdekes látnivalója a nagyiváni tájház, mely október közepéig tart nyitva. A jellegzetes pusztai épületben a népi életmód eszközei láthatók, fotó: mészáros Túrkeve, a 735 éves fiatal Világcég kutatóbázisa A mezőgazdasági kemikáliák szermaradványai a növényzetben, a termésben az egészségre ártalmasak lehetnek. Ezért kiemelkedő szerepe van az egyes vegyszerek felhasználás előtti vizsgálatának, szigorú ellenőrzésének. Ezt a célt szolgálja a világ legnagyobb növényvédőszer- gyártó amerikai cégének, a DOWELANCO-nak az európai láncolatához tartozó szolnoki kísérleti telepe. Mint dr. Nagy Péter, a kutatóbázis vezető kutatója lapunknak elmondotta, az összehasonlító- és ellenőrző vizsgálatokat 12 hektár kultúrán végzik. A parcellázott földön nyolc-tíz féle gyomirtó és háromfajta gombaölő szert tesztelnek az idén. A kísérletet elsősorban gabonán, a kukoricán, cukorrépán és a burgonyán végzik, de az idén első ízben szőlőültetvényen is kipróbálnak újabb gombaölő szereket. Az egyes vegyszerek hatásának vizsgálatát, továbbá a szermaradványok elévülésének, megsemmisülésének az idejét többéves kísérletek után állapítják meg. Ezután írják elő a felhasználó gazdálkodók számára a szigorú technológiai utasítást, mind felhasználási, mind munkavédelmi, illetve kereskedelmi értékesítés szempontjából. A kellő ismeretekkel nem rendelkező termelők a mielőbbi piaci értékesítés lehetősége érdekében sokszor nem várják be a szermaradványok elévülését, így olyan gyümölcsöt és más árut is piacra visznek, amelyek még nem mentesek a vegyszer ártalmaitól. A toxikológiai ellenőrzéseket, vizsgálatokat nemcsak az indianapolisi világcég bécsi, kelet-európai központja, hanem az FM Növény- védelmi Főosztálya is végzi. A szolnoki kísérleti telep alapos tudományos munkájának eredményeit nemzetközi standardként is hasznosítják, kamatoztatják.-endrészNem vagy már mai gyerek, mert ha hinni lehet az elsárgult iratoknak, a hétszázhar- mincötödik nyaradat taposod. Keve, Kevi, Túrkeve ízlelgetem a nevedet, és azok közé tartozom, akik még látták a Kevi Julcsát. ő már nincs, a város maradt. Távol a világ, a forgalmas utak zajától, egy kicsit magányosan, de büszkén. Mint aki minden bajt átvészel, mint aki élni akar. Napjainkban négyszázharmincnál is több vállalkozód akad: elsősorban a mezőgazdaságtól remélnek megélhetést. Olykor sikerrel, máskor kudarccal, de szívósan, összeszorított fogakkal, ahogyan a konok kunokhoz illik. Nekem, mint egy másik kun város szülöttének, elhiheted, sajátosan egyéni, egyedi a hangulatod. Ha az apostolok lován rovom utcáit, mintha a kun települések között itt lenne a legtöbb nádtetős ház, keményre döngölt tetővel. Mi mindent, ki mindent említsek még belőled? A messze földön híres művészeidet? Szakközépiskoládat, a gimnáziumot, ahol sokan gyarapítják helyből és a környékről ismereteiket? Általános iskoláidat, református iskoládat? A sportcsarnokot, a fürdőt vagy a lovardát? A könyvtáradat, avagy magasba emelkedő templomtornyaidat, amelyek rendületlenül fürkészik a környéket? Hívogató harangszavaidat, a házak előtti kis lócákat, ahol meleg napok estéin tanyázni lehet? Vagy szóljak a földjeidről, amelyek között hat aranykoronás épp úgy akad, mint negyven? Néha pihenned kellene, kedves Túrkeve, de hát tudom, nem érsz rá. Új idők, új szelek, új kihívások. Új utak, felújított házak, pedig a munkaképes korú lakosság húsz százaléka állástalan. Mégis maradnak, mert hol lelne otthonra a kevi ember? A világ más szögletében, amelyik lehet nagyon nagy, szép, de aki itt született, itt élnek a rokonai, annak a hozzájuk vezető ajtók kilincsei a legkedvesebbek. Kívánom, érj újabb száz éveket, ezret. Új lakókkal, nemzedékekkel, de ne felejtsd el a régieket sem! Akárhogy rohansz, olykor állj meg e"v percre, emlékezni rájuk, mint ahogyan most mi ezt tesszük. D. Sz. M. Adózni pedig kell Sokan megyénkben sincsenek tisztában azzal, miképpen kell adózniuk a külterületi termőföldek bérbeadásából származó jövedelem után. Az APEH megyei igazgatósága segítségével igyekszünk eligazítani az érintetteket. A magánszemély választhat, hogy a külterületi szántóföld bérbeadásából kifizetőtől származó jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kíván adózni, vagy 20 százalék forrásadót fizet. A 20 százalékos forrásadó választásának az a feltétele, hogy a bérbe adott föld egy aranykorona értékére számolva legfeljebb 25 kg élelmezési célú búzának a megelőző év utolsó napján közzétett garantált felvásárlási árral történő szorzatát ne haladja meg a juttatás. Ez az érték az idei évben aranykoronánként 220 forintot jelent. Amennyiben ez a feltétel akár egy, akár több esetben együttvéve nem áll fenn, akkor a bevételt az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Ebben az esetben választható a tételes költség nyilvántartás, vagy a 10 százalékos költség- hányad alkalmazása. Az elszámolásra vonatkozó, választható lehetőség függetlenek attól, hogy a termőföld bérbeadásának ellenértéket pénzben vagy terményben kapják meg, viszont az adóelőleg levonás szabályai különböznek. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallására vonatkozóan fontos tudnivaló, hogy ha a 20 százalék forrásadó levonását választotta, bevallási kötelezettsége csak akkor van, ha ez az érték az 50 ezer forintot meghaladta.
