Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
1996. augusztus 13., kedd Megyei Körkép 3. oldal Cementipari szállítóberendezések részegységeit készítik a kunhegyesi Hydrogép Kft.-nél. Jelenleg 230 tonnát gyártanak német partnerüknek. Felvételünk az összeállított részegység belső hegesztését örökítette meg. fotö: mészáros Karcagi Pro Űrbe díjasok Karcag város képviselő-testü- lete 1991-ben alapította meg a Pro Űrbe díjat, melyet évente két, kivételes esetben három személy kap meg augusztusban. Idén a díj átadására, az V. nagykunsági kulturális napok keretében, augusztus 19-én, a millecentenáriumi emléknapon kerül sor városházán. A városatyák Bőd László festőművésznek, Kun Gazda Ferenc fazekas népi iparművésznek és Törő Erzsébet zeneiskolai tanárnőnek adományozzák a díjat. Bőd László ugyan Budapesten lakik, de mindig erősen kötődött szülővárosához. Az országhatáron túl is elismert kiváló festő, minden kiállításán fontosnak tartotta hangsúlyozni karcagi mivoltát. Szülő^áHWá*áltál" ihletett képein a helyi ízeket, színeket ábrázolta. Művészi pályája ösztönzést adhat minden tehetséges karcagi fiatalnak. Bőd László Svájcban, Angliában, az Egyesült Államokban, Indiában is kiállított. Munkásságát több díjjal is elismerték. S most 75 évesen városa is elismeri szülötte életművét. Kun Gazda Ferenc Komódiban született 1924-ben. A negyvenes évek elején a budapesti ipari vásárokon ismerkedtek össze Kántor Sándorral. Az ő tanácsára telepedett le Karcagon, és sajátította el a cserépkályha-készítés és a fazekasmesterség fortélyait. 1953-ban megkapta Fazekas Népművész címet. Az évek során több száz zsűrizett termékét vették nyilvántartásba, s jelentős sikerekkel vett részt fazekas népművészeti kiállításo- ■ Tíoft: *Sfefítetfe’: á’ KMŐfíMűhelyben felnövekvő fazekas- generációk oktatását.' Á' családi hagyományokat követve, jelenleg is aktív alkotótevékenységet folytat lányával, ve- jével, Tóth János népművészszel és unokájával. Jelentősen hozzájárult, hogy országosan és világszerte megismerjék Karcagot. Törő' Erzsébet mint a zeneiskolában tanító rézfűvós szakos tanár, évek óta eredményes munkát végez. Több tanulója megyei és országos versenyeken eredményesen szerepelt. A város művészeti életében nagy változást jelentett a Puszta koncert- és szalonzenekar megalakítása, melynek ötlete tőle ered. Személyes példamutatásának, szervezőmunkájának nagy része volt a zenekar megalakulásában és színvonalas munkájában. Sok esetben az ő lelkesedése segíti a zenekar tagjait űjabb, igényes mű bemutatására.-deNehéz kezdet - biztató jövő Talpra állt a zagyvarékasi szövetkezet 1992-t írtunk, amikor a zagyaré- kasi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet csődeljárás során felszámolás előtt állt. Aztán szerencsére banki segítséggel sikerült a csődöt megakadályozni, így azóta folyamatosan stabilizálódik a szövetkezet helyzete, és mára a gazdálkodásban a jövő megalapozottnak tűnik.- Arra törekedtünk - mondta Hoffmann Antal elnök hogy amennyire lehet, egyszerűsítsük tevékenységünket, és a már jól bevált növénykultúrákat termesszük. Jelesül a kalászos gabonákat, a napraforgót, a vöröshagymát, a fénymagot, a cukorrépát, illetve az állattenyésztéshez nélkülözhetetlen kukoricát. Az állattenyésztés terén a sertés- és törzslúdtartás jelenti e tevékenységi kört. A sertéságazatban fajtaváltás következett be, s ezt az új, úgynevezett pannonhibrid fajtát tenyészalap- anyagként tudják értékesíteni. A múlt évi alapos technológiai előkészítés, illetve az ezt követő jelentős csapadékmeny- nyiség az idei évre jó kilátásokkal kecsegtetett. Sajnos azonban az időjárás nem volt egészen kegyes, igencsak áthúzta a számításokat. A hosszan elnyúló tél következtében a késői kitavaszodás megakadályozta, hogy időben földbe kerüljenek a kora tavaszi növények. Ez pedig a termésátlagon érezteti hatását. Például a búza hektáronkénti mennyisége 10 mázsával csökkent az elmúlt évekhez viszonyítva, annak ellenére, hogy a tápanyag-visszapótlásban, műtrágya-felhasználásban jelentős előrelépés történt. Az országos átlaggal összevetve azonban így sincs szégyenkeznivaló az összmennyiség tekintetében. A jelenlegi talaj-előkészítési munkálatok reményt keltőek a jövőre nézve, ami azt ígéri, hogy a továbbiakban is jól fog működni a szövetkezet. És még egy adalék, amely bizonyítja a növekvő stabilitást: ma a szövetkezet már támogatóként is jelentős szerepet vállal. Segíti a helyi Damjanich János Általános Iskolát, a helyi és szászberki labdarúgócsapatot, valamint a zagyvarékasi nyugdíjasok műkedvelő csoportját is. Földes Barnabás Védik a szolnoki molnárfecskefalut A szolnoki Ságvári körúton megtelepedett „lakótársak” fokozott védelmére újabb kezdeményezést tettek a természetbarátok és a Madártani Egyesület tagjai. Sárga alapú táblára frissen írt szöveg adja tudtul, hogy a piactól a Várkonyi térig eső részen található a belváros molnárfecskefaluja. A nyáron nálunk, télen pedig Észak-Afri- kában tartózkodó gyorsröptű, villás farkú madarak a négyszintes lakóházak erkélyei alatt fészkelnek. A lakók a fészkek alá deszkalapokat helyeztek, hogy a szennyeződés ne hulljon az erkélyekre, és azokat egy-egy nyári szezon után, a szeptember végi vándorlásukat követően letisztítják. A fecske rendkívül hasznos madár, szúnyogokkal és egyéb rovarokkal táplálkozik. Gazdasági hasznukon kívül üde színfoltjai a lakótömbnek. A madarak védelmére a volt megyei tanács vb a Madártani Egyesülettel karöltve már 1982-ben, a fecskék évében védetté nyilvánította ezt a természeti értéket. A csaknem másfél évtizede született természetvédelmi rendeletet igyekeznek most megújítani, és felhívni a figyelmet arra, hogy mindany- nyiunk feladata a „belvárosi fecskefalu” védelme, -endrészIdén 70 ezer tonna papír készül Közérzetünk Adótudatosság Az államháztartási reform sikere érdekében sürgősen javítani kell a hazai aktív dolgozók informáltságát. Aggasztó ugyanis, hogy a polgárok túlnyomó többsége egyáltalán nincs tisztában azzal, milyen közterheket visel, és a tőle elvont anyagi eszközöket mire használja fel az állam. Az informálást gyakorlatilag már iskoláskorban meg kell kezdeni - hangoztatta egy neves közgazdász professzor a minap azzal kapcsolatban, hogy a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés sajtótájékoztatóján bemutatták az újságíróknak a Pénzügyminisztérium és a Közép-európai Egyetem támogatásával készült, „Az állam és polgárai” című tanulmányt. Ebben a kutatók arra keresték a választ, hogy a magyar állampolgárok mennyire ismerik az adók és járulékok fizetésének rendjét, milyen „adótudatosság” jellemzi a hazai aktív korú népességet.-' Tehát aggasztó a polgárok alulinformáltsága, főként adó és tébé vonatkozásában. Érdekes, hogy ez eddig nem okozott különösebb problémát. Sőt, évtizedekig előnyösebb volt, ha nem derült ki: egyes termékeknek mekkora például az adótartama, pláne, hogy ezt a büdzsé mire fordítja. Minden ömlött ugyanis a „nagy kalapba”, s jóformán senki sem lehetett tisztában azzal, mi honnan származik, és miből mit finanszíroznak. Szerencsére remény van arra, hogy változni fog a helyzet, hiszen már az iskolában tudatosítják majd a gyerekekben, hová is gurulnak szüleik adóforintjai. Elképzelem, hogyan várják majd a lurkók két magyar- és egy matematikaóra között a felüdülést jelentő adó- és tébéismeretek vagy adótudatosság című tantárgyat. Mert izgalmasnak ígérkezik megismerkedni azzal, hogy mi fogja nyomni a vállukat, ha kikerülnek a pádból, és netalán még munkát is találnak. A felnőttek pedig - kötelező jelleggel - esti iskolákban sajátíthatnák el, mi mindenért kell ennyi közterhet fizetniük. Gyerekeink azonban egyébként is túlterheltek az iskolában, nem csak a gerincüket sorvasztja a testsúlyuk harmadát-ne- gyedét kitevő táska. A felnőttek ugyancsak örülnek, ha a pénzért, a tisztességes megélhetésért folytatott mindennapos küzdelem után ágyba eshetnek. Alternatív megoldáson érdemes ezért gondolkodni. Például áttekinthető és mindenki számára közérthető adó- és társadalombiztosítási rendszer kialakításán kellene inkább fáradozni. Addig ugyanis félő, hogy adó- és tébéismeretekből a felnőtt népesség zöme sohasem léphet felsőbb osztályba. L. Z. (Folytatás az 1. oldalról) 52 ezer tonna éves mennyiséggel. Most minden bizonnyal a 70 ezer tonnás teljesítmény is meglesz a 320 fős létszámmal. A gyárban leállították a mázolópapír gyártását, miután az elvesztette kurrens jellegét, valamint Szolnokon nem is lehet gazdaságosan előállítani ezt a terméket. A berendezés’* eladásra ’ vá?r, mint ahogy s nem használt ingatlanokat is eladással hasznosítják. A tervek szerint mindenképpen értékesíteni kívánják, azonban kivárják a legjobb ajánlatokat - mondta a vezérigazgató. A régi gyáregység - a Szolnoki Papírgyár Kft. - jelenleg az rt. tulajdonában működik. Most folyik a vizsgálat, amelynek alapján majd meghozzák a döntést a kft. eszközeiről. Vélhetően lesz olyan termelőeszköz, melytől megválnak, és lesz olyan is, melynek üzemeltetéséhez fejlesztést hajtanak végre. Ez a jövő titka. Jelenleg a létszámmal gazdálkodnak, ugyanis az már az elmúlt években nyilvánvaló volt, hogy túl sok az alkalmazott a a gyár eredményes gazdálkodásához. Eddig 80 embertől váltak meg, akik közül többet azonban az rt. vett át. ein X_, ‘t Városőrség alakult Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) rendellenességet tapasztalnak, azt rádión jelentik az illetékes szerveknek. Az is teendőjük a városőröknek, hogy lakosság részéíé felvilágosítással szolgáljanak közhasznú igazgatási, rendészeti kérdésekben, és a Szolnokon keresgélő tanácstalan idegent - netán külföldit - útbaigazítsák. Csépány Sándor beszélt arról is, hogy az ötlet jó másfél éve fogant, és az ügy több pénzzel gyorsabban haladt volna a megvalósítás felé. Kérte mindazokat, akik a város köz- biztonságáért tenni akarnak, segítsék a kezdeményezést. Szeretnék elérni, hogy nagyobb legyen a létszám, és 24 órás szolgálattal az egész várost behálózva tudjanak a későbbiekben tevékenykedni. Természetes és jogi személyek e célokért a Városőrség Szolnok Közbiztonságáért Alapítványhoz fizethetik be felajánlásaikat, a 1174500420067126 sZámú számlára. Ilyen ruhában járnak majd nyáron a városőrök Hajnalban, az áruház tetején lapulva Csak tesztelte a zsarukat A huszonkét éves szolnoki fiatalember csak eljátszotta, hogy valami rosszban sántikál. Amikor a hajnali szürkületben megpillantotta a szolgálatos járőröket, menekülőre fogta a dolgot. Az alakítás annyira jól sikerült, hogy pár perc múlva már a bilincs szorítását is kipróbálhatta a csuklóján. Azt persze maguk a rendőrök sem értik, miért érzi bárki, is szükségét egy kis éjjeli üldözésnek, pláne akkor, ha egyáltalán nem „muszáj”. A fiatalember, mint később bebizonyosodott, ártatlanabb a ma született báránynál, csak talán egy kicsit erősebben él benne a megismerés iránti vágy, mint általában a többi emberben. A járőrök akkor figyeltek fel rá, amikor éppen a szolnoki Centrum Áruház teteje felé kapaszkodott. Hiába kérték, jöjjön le, ő eltökélten tartott célja felé. A tetőn hason fekve kísérelt meg észrevétlen maradni a zsaruk előtt, akik persze az első perctől kezdve komolyan vették a dolgot. A körülmények mindenképpen felettébb gyanúsnak hatottak, így amikor a rejtőzködőre rábukkantak, a bilincseléssel sem tétováztak. Míg a személyazonosság megállapítását és az egyébként szokásos ellenőrzéseket elvégezték a kapitányságon, addig alaposan átvizsgálták a helyszínt is, azonban semmi jelét nem találták esetleges betörésnek. A kaland után útjára engedett fiatalember elárulta, ő semmi rosszat nem akart, csak kíváncsi volt, hogy gyanús viselkedésére miként reagálnak a rendőrök. -hgyA megyei önkormányzati hivatal előzetes álláspontja A szentesi kórház fogad betegeket megyénkből Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló, napokban kihirdetett törvény 3014 megyei és regionális feladatú kórházi ágyat határozott meg a mintegy 420 ezer lakosú Jász-Nagy- kun-Szolnok megye fekvőbeteg-ellátására. Számunkra ez azt jelenti, hogy az elmúlt években megszüntetett mintegy ötszáz kórházi ágy után még további ötvenet fel kell számolni. A napokban a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke és Szentes polgármestere megkereste a megyei önkormányzatot. Felvetették, hogy ágykeretünkből adjunk át Csongrád megyének, miután tiszazugi lakosok is gyógyulnak a szentesi kórházban. A megyei önkormányzat egyelőre tárgyalási készségét nyilvánította ki e megkeresésre, jelenleg a megyén belüli egyeztetések folynak ezzel kapcsolatban is. Egészségügyi ellátottságunkat egy kevéssé ismert mutatóval lehet tömören jellemezni: a megye utolsó az országban az egy lakosra jutó OEP-finanszírozás nagyságrendjét tekintve, figyelembe véve mind az alap-, mind a szakellátást. Ehhez képest Csongrád a kórházi aktív ágyszámot tekintve Budapest után a legjobban ellátott megye. Ha lakosságszámot, illetve ágyszámkeretet adunk át, a megye egészségügyi pozícióit a jövőt illetően tovább rontjuk. Természetesen nem vitatható, hogy tiszazugi polgárok, betegek gyógyulnak a szentesi kórházban - egy korábbi, már nem hatályos megállapodás szerint Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszaug betegeit fogadta a szentesi kórház, városi kórház minőségében. Azonban mindegyik megyére jellemző, hogy a határok és kórházi betegforgalom nem esik egybe, és minden megye megkereshetné a szomszédját ehhez hasonló kéréssel. A törvény és a finanszírozás logikája nem támasztja alá egy ilyesfajta megállapodás megkötését, ugyanis a megyékre megállapított ágyszámoknál a törvény figyelembe vette a más megyéből átjáró kórházi betegforgalmat, és azt többletágyakkal már honorálta. Másrészt, a kórházak finanszírozása a betegforgalommal van összefüggésben: amelyik kórház több beteget lát el, több bevételhez jut, így versenyeznek a betegért. A beteget pedig ma már megilleti a szabad orvos- és kórházválasztás joga. Nem kell tehát attól tartania a tiszazugiaknak, hogy a szentesi kórház nem fogadja őket egy ágyszámcsökkentés nyomán is, hiszen így többletbevételhez jut, ami segíti a kórház fejlődését, az ott dolgozók egzisztenciájának megőrzését. Ez fordítva is igaz: ha a Szolnok megyei kórházak valamelyike nem tudja magához vonzani a közelében lévő betegeket, úgy költségcsökkentésre, ágyszámcsökken- tésre és dolgozói elbocsátásokra kényszerül. Ezért jelenleg úgy látszik, hogy a szentesi kórháznak Csongrád megyén belül kell megvívnia a harcot, hogy mennyi esik rá a Csongrád megyei összes ágyszámcsökkentésből. Ebbe Szolnok megyéből nem lehet beleszólni. A kérdéssel természetesen foglalkozni fog a megyei önkormányzat illetékes bizottsága, közgyűlése, illetve a megyei egyeztető fórum. Dr. Györgyi Lajos
