Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

1996. augusztus 13., kedd Megyei Körkép 3. oldal Cementipari szállítóberendezések részegységeit készítik a kunhegyesi Hydrogép Kft.-nél. Jelenleg 230 tonnát gyártanak német partnerüknek. Felvételünk az összeállított részegység belső hegesztését örökítette meg. fotö: mészáros Karcagi Pro Űrbe díjasok Karcag város képviselő-testü- lete 1991-ben alapította meg a Pro Űrbe díjat, melyet évente két, kivételes esetben három személy kap meg augusztus­ban. Idén a díj átadására, az V. nagykunsági kulturális napok keretében, augusztus 19-én, a millecentenáriumi emlékna­pon kerül sor városházán. A városatyák Bőd László festőművésznek, Kun Gazda Ferenc fazekas népi iparmű­vésznek és Törő Erzsébet ze­neiskolai tanárnőnek adomá­nyozzák a díjat. Bőd László ugyan Budapes­ten lakik, de mindig erősen kö­tődött szülővárosához. Az or­szághatáron túl is elismert ki­váló festő, minden kiállításán fontosnak tartotta hangsú­lyozni karcagi mivoltát. Szülő^áHWá*áltál" ihletett képein a helyi ízeket, színeket ábrázolta. Művészi pályája ösztönzést adhat minden tehet­séges karcagi fiatalnak. Bőd László Svájcban, Angliában, az Egyesült Államokban, Indi­ában is kiállított. Munkásságát több díjjal is elismerték. S most 75 évesen városa is elis­meri szülötte életművét. Kun Gazda Ferenc Komódi­ban született 1924-ben. A negyvenes évek elején a buda­pesti ipari vásárokon ismer­kedtek össze Kántor Sándor­ral. Az ő tanácsára telepedett le Karcagon, és sajátította el a cserépkályha-készítés és a fa­zekasmesterség fortélyait. 1953-ban megkapta Fazekas Népművész címet. Az évek so­rán több száz zsűrizett termé­két vették nyilvántartásba, s je­lentős sikerekkel vett részt fa­zekas népművészeti kiállításo- ■ Tíoft: *Sfefítetfe’: á’ KMŐfíMű­helyben felnövekvő fazekas- generációk oktatását.' Á' csa­ládi hagyományokat követve, jelenleg is aktív alkotótevé­kenységet folytat lányával, ve- jével, Tóth János népművész­szel és unokájával. Jelentősen hozzájárult, hogy országosan és világszerte megismerjék Karcagot. Törő' Erzsébet mint a zeneis­kolában tanító rézfűvós szakos tanár, évek óta eredményes munkát végez. Több tanulója megyei és országos versenye­ken eredményesen szerepelt. A város művészeti életében nagy változást jelentett a Puszta koncert- és szalonzenekar megalakítása, melynek ötlete tőle ered. Személyes példamu­tatásának, szervezőmunkájá­nak nagy része volt a zenekar megalakulásában és színvona­las munkájában. Sok esetben az ő lelkesedése segíti a zene­kar tagjait űjabb, igényes mű bemutatására.-de­Nehéz kezdet - biztató jövő Talpra állt a zagyvarékasi szövetkezet 1992-t írtunk, amikor a zagyaré- kasi Béke Mezőgazdasági Szö­vetkezet csődeljárás során fel­számolás előtt állt. Aztán sze­rencsére banki segítséggel sike­rült a csődöt megakadályozni, így azóta folyamatosan stabili­zálódik a szövetkezet helyzete, és mára a gazdálkodásban a jövő megalapozottnak tűnik.- Arra törekedtünk - mondta Hoffmann Antal elnök hogy amennyire lehet, egyszerűsítsük tevékenységünket, és a már jól bevált növénykultúrákat ter­messzük. Jelesül a kalászos ga­bonákat, a napraforgót, a vörös­hagymát, a fénymagot, a cukor­répát, illetve az állattenyésztés­hez nélkülözhetetlen kukoricát. Az állattenyésztés terén a ser­tés- és törzslúdtartás jelenti e te­vékenységi kört. A sertésága­zatban fajtaváltás következett be, s ezt az új, úgynevezett pan­nonhibrid fajtát tenyészalap- anyagként tudják értékesíteni. A múlt évi alapos technoló­giai előkészítés, illetve az ezt követő jelentős csapadékmeny- nyiség az idei évre jó kilátások­kal kecsegtetett. Sajnos azonban az időjárás nem volt egészen ke­gyes, igencsak áthúzta a számí­tásokat. A hosszan elnyúló tél következtében a késői kitava­szodás megakadályozta, hogy időben földbe kerüljenek a kora tavaszi növények. Ez pedig a termésátlagon érezteti hatását. Például a búza hektáronkénti mennyisége 10 mázsával csök­kent az elmúlt évekhez viszo­nyítva, annak ellenére, hogy a tápanyag-visszapótlásban, mű­trágya-felhasználásban jelentős előrelépés történt. Az országos átlaggal összevetve azonban így sincs szégyenkeznivaló az összmennyiség tekintetében. A jelenlegi talaj-előkészítési munkálatok reményt keltőek a jövőre nézve, ami azt ígéri, hogy a továbbiakban is jól fog mű­ködni a szövetkezet. És még egy adalék, amely bi­zonyítja a növekvő stabilitást: ma a szövetkezet már támogató­ként is jelentős szerepet vállal. Segíti a helyi Damjanich János Általános Iskolát, a helyi és szászberki labdarúgócsapatot, valamint a zagyvarékasi nyugdí­jasok műkedvelő csoportját is. Földes Barnabás Védik a szolnoki molnárfecskefalut A szolnoki Ságvári körúton megtelepedett „lakótársak” fo­kozott védelmére újabb kezde­ményezést tettek a természetba­rátok és a Madártani Egyesület tagjai. Sárga alapú táblára fris­sen írt szöveg adja tudtul, hogy a piactól a Várkonyi térig eső részen található a belváros molnárfecskefaluja. A nyáron nálunk, télen pedig Észak-Afri- kában tartózkodó gyorsröptű, villás farkú madarak a négy­szintes lakóházak erkélyei alatt fészkelnek. A lakók a fészkek alá desz­kalapokat helyeztek, hogy a szennyeződés ne hulljon az er­kélyekre, és azokat egy-egy nyári szezon után, a szeptember végi vándorlásukat követően le­tisztítják. A fecske rendkívül hasznos madár, szúnyogokkal és egyéb rovarokkal táplálko­zik. Gazdasági hasznukon kívül üde színfoltjai a lakótömbnek. A madarak védelmére a volt megyei tanács vb a Madártani Egyesülettel karöltve már 1982-ben, a fecskék évében vé­detté nyilvánította ezt a termé­szeti értéket. A csaknem másfél évtizede született természetvé­delmi rendeletet igyekeznek most megújítani, és felhívni a figyelmet arra, hogy mindany- nyiunk feladata a „belvárosi fecskefalu” védelme, -endrész­Idén 70 ezer tonna papír készül Közérzetünk Adótudatosság Az államháztartási reform sikere érdekében sürgősen javítani kell a hazai aktív dolgozók informáltságát. Aggasztó ugyanis, hogy a polgárok túlnyomó többsége egyáltalán nincs tisztában azzal, milyen közterheket visel, és a tőle elvont anyagi eszkö­zöket mire használja fel az állam. Az informálást gyakorlati­lag már iskoláskorban meg kell kezdeni - hangoztatta egy ne­ves közgazdász professzor a minap azzal kapcsolatban, hogy a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés sajtótájékozta­tóján bemutatták az újságíróknak a Pénzügyminisztérium és a Közép-európai Egyetem támogatásával készült, „Az állam és polgárai” című tanulmányt. Ebben a kutatók arra keresték a választ, hogy a magyar állampolgárok mennyire ismerik az adók és járulékok fizetésének rendjét, milyen „adótudatos­ság” jellemzi a hazai aktív korú népességet.-' Tehát aggasztó a polgárok alulinformáltsága, főként adó és tébé vonatkozásában. Érdekes, hogy ez eddig nem okozott kü­lönösebb problémát. Sőt, évtizedekig előnyösebb volt, ha nem derült ki: egyes termékeknek mekkora például az adótartama, pláne, hogy ezt a büdzsé mire fordítja. Minden ömlött ugyanis a „nagy kalapba”, s jóformán senki sem lehetett tisztában az­zal, mi honnan származik, és miből mit finanszíroznak. Szerencsére remény van arra, hogy változni fog a helyzet, hiszen már az iskolában tudatosítják majd a gyerekekben, hová is gurulnak szüleik adóforintjai. Elképzelem, hogyan várják majd a lurkók két magyar- és egy matematikaóra kö­zött a felüdülést jelentő adó- és tébéismeretek vagy adótuda­tosság című tantárgyat. Mert izgalmasnak ígérkezik megis­merkedni azzal, hogy mi fogja nyomni a vállukat, ha kikerül­nek a pádból, és netalán még munkát is találnak. A felnőttek pedig - kötelező jelleggel - esti iskolákban sajátíthatnák el, mi mindenért kell ennyi közterhet fizetniük. Gyerekeink azonban egyébként is túlterheltek az iskolában, nem csak a gerincüket sorvasztja a testsúlyuk harmadát-ne- gyedét kitevő táska. A felnőttek ugyancsak örülnek, ha a pén­zért, a tisztességes megélhetésért folytatott mindennapos küz­delem után ágyba eshetnek. Alternatív megoldáson érdemes ezért gondolkodni. Például áttekinthető és mindenki számára közérthető adó- és társada­lombiztosítási rendszer kialakításán kellene inkább fáradozni. Addig ugyanis félő, hogy adó- és tébéismeretekből a felnőtt népesség zöme sohasem léphet felsőbb osztályba. L. Z. (Folytatás az 1. oldalról) 52 ezer tonna éves mennyi­séggel. Most minden bi­zonnyal a 70 ezer tonnás tel­jesítmény is meglesz a 320 fős létszámmal. A gyárban leállították a mázolópapír gyártását, mi­után az elvesztette kurrens jellegét, valamint Szolnokon nem is lehet gazdaságosan előállítani ezt a terméket. A berendezés’* eladásra ’ vá?r, mint ahogy s nem használt ingatlanokat is eladással hasznosítják. A tervek szerint minden­képpen értékesíteni kíván­ják, azonban kivárják a leg­jobb ajánlatokat - mondta a vezérigazgató. A régi gyáregység - a Szolnoki Papírgyár Kft. - je­lenleg az rt. tulajdonában működik. Most folyik a vizsgálat, amelynek alapján majd meghozzák a döntést a kft. eszközeiről. Vélhetően lesz olyan termelőeszköz, mely­től megválnak, és lesz olyan is, melynek üzemeltetéséhez fejlesztést hajtanak végre. Ez a jövő titka. Jelenleg a létszámmal gazdálkodnak, ugyanis az már az elmúlt években nyil­vánvaló volt, hogy túl sok az alkalmazott a a gyár ered­ményes gazdálkodásához. Eddig 80 embertől váltak meg, akik közül többet azonban az rt. vett át. ein X_, ‘t Városőrség alakult Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) rendellenességet tapasztal­nak, azt rádión jelentik az ille­tékes szerveknek. Az is teen­dőjük a városőröknek, hogy lakosság részéíé felvilágosí­tással szolgáljanak közhasznú igazgatási, rendé­szeti kérdésekben, és a Szolnokon ke­resgélő tanácsta­lan idegent - netán külföldit - útba­igazítsák. Csépány Sándor beszélt arról is, hogy az ötlet jó másfél éve fogant, és az ügy több pénzzel gyorsab­ban haladt volna a megvalósítás felé. Kérte mindazokat, akik a város köz- biztonságáért tenni akarnak, se­gítsék a kezdemé­nyezést. Szeretnék elérni, hogy na­gyobb legyen a létszám, és 24 órás szolgálattal az egész várost behá­lózva tudjanak a későbbiekben te­vékenykedni. Természetes és jogi sze­mélyek e célokért a Város­őrség Szolnok Közbizton­ságáért Alapítványhoz fi­zethetik be felajánlásaikat, a 1174500420067126 sZámú számlára. Ilyen ruhában járnak majd nyáron a városőrök Hajnalban, az áruház tetején lapulva Csak tesztelte a zsarukat A huszonkét éves szolnoki fiatalember csak eljátszotta, hogy valami rosszban sántikál. Amikor a hajnali szürkületben meg­pillantotta a szolgálatos járőröket, menekülőre fogta a dolgot. Az alakítás annyira jól sikerült, hogy pár perc múlva már a bi­lincs szorítását is kipróbálhatta a csuklóján. Azt persze maguk a rendőrök sem értik, miért érzi bárki, is szükségét egy kis éjjeli üldö­zésnek, pláne akkor, ha egyálta­lán nem „muszáj”. A fiatalem­ber, mint később bebizonyoso­dott, ártatlanabb a ma született báránynál, csak talán egy kicsit erősebben él benne a megisme­rés iránti vágy, mint általában a többi emberben. A járőrök akkor figyeltek fel rá, amikor éppen a szolnoki Centrum Áruház teteje felé ka­paszkodott. Hiába kérték, jöjjön le, ő eltökélten tartott célja felé. A tetőn hason fekve kísérelt meg észrevétlen maradni a zsa­ruk előtt, akik persze az első perctől kezdve komolyan vet­ték a dolgot. A körülmények mindenképpen felettébb gya­núsnak hatottak, így amikor a rejtőzködőre rábukkantak, a bi­lincseléssel sem tétováztak. Míg a személyazonosság megállapítását és az egyébként szokásos ellenőrzéseket elvé­gezték a kapitányságon, addig alaposan átvizsgálták a hely­színt is, azonban semmi jelét nem találták esetleges betörés­nek. A kaland után útjára enge­dett fiatalember elárulta, ő semmi rosszat nem akart, csak kíváncsi volt, hogy gyanús vi­selkedésére miként reagálnak a rendőrök. -hgy­A megyei önkormányzati hivatal előzetes álláspontja A szentesi kórház fogad betegeket megyénkből Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló, napokban kihirdetett törvény 3014 megyei és regionális feladatú kórházi ágyat határozott meg a mintegy 420 ezer lakosú Jász-Nagy- kun-Szolnok megye fekvőbeteg-ellátására. Számunkra ez azt jelenti, hogy az elmúlt években megszüntetett mintegy ötszáz kór­házi ágy után még további ötvenet fel kell számolni. A napokban a Csongrád Megyei Közgyű­lés elnöke és Szentes polgármestere megke­reste a megyei önkormányzatot. Felvetették, hogy ágykeretünkből adjunk át Csongrád megyének, miután tiszazugi lakosok is gyó­gyulnak a szentesi kórházban. A megyei önkormányzat egyelőre tárgya­lási készségét nyilvánította ki e megkeresésre, jelenleg a megyén belüli egyeztetések folynak ezzel kapcsolatban is. Egészségügyi ellátottságunkat egy kevéssé ismert mutatóval lehet tömören jellemezni: a megye utolsó az országban az egy lakosra jutó OEP-finanszírozás nagyságrendjét tekintve, figyelembe véve mind az alap-, mind a szak­ellátást. Ehhez képest Csongrád a kórházi ak­tív ágyszámot tekintve Budapest után a leg­jobban ellátott megye. Ha lakosságszámot, illetve ágyszámkeretet adunk át, a megye egészségügyi pozícióit a jövőt illetően tovább rontjuk. Természetesen nem vitatható, hogy tiszazugi polgárok, bete­gek gyógyulnak a szentesi kórházban - egy korábbi, már nem hatályos megállapodás sze­rint Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszaug betegeit fogadta a szentesi kórház, városi kórház minőségében. Azonban mindegyik megyére jellemző, hogy a határok és kórházi betegforgalom nem esik egybe, és minden megye megkereshetné a szomszédját ehhez hasonló kéréssel. A törvény és a finanszírozás logikája nem támasztja alá egy ilyesfajta megállapodás megkötését, ugyanis a megyékre megállapí­tott ágyszámoknál a törvény figyelembe vette a más megyéből átjáró kórházi betegforgal­mat, és azt többletágyakkal már honorálta. Másrészt, a kórházak finanszírozása a be­tegforgalommal van összefüggésben: amelyik kórház több beteget lát el, több bevételhez jut, így versenyeznek a betegért. A beteget pedig ma már megilleti a szabad orvos- és kórházvá­lasztás joga. Nem kell tehát attól tartania a tiszazugiak­nak, hogy a szentesi kórház nem fogadja őket egy ágyszámcsökkentés nyomán is, hiszen így többletbevételhez jut, ami segíti a kórház fejlődését, az ott dolgozók egzisztenciájának megőrzését. Ez fordítva is igaz: ha a Szolnok megyei kórházak valamelyike nem tudja ma­gához vonzani a közelében lévő betegeket, úgy költségcsökkentésre, ágyszámcsökken- tésre és dolgozói elbocsátásokra kényszerül. Ezért jelenleg úgy látszik, hogy a szentesi kórháznak Csongrád megyén belül kell meg­vívnia a harcot, hogy mennyi esik rá a Csong­rád megyei összes ágyszámcsökkentésből. Ebbe Szolnok megyéből nem lehet beleszólni. A kérdéssel természetesen foglalkozni fog a megyei önkormányzat illetékes bi­zottsága, közgyűlése, illetve a megyei egyeztető fórum. Dr. Györgyi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents