Új Néplap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-12 / 188. szám

4. oldal Az Új Néplap Karcagon 1996. augusztus 12., hétfő Tetszetős sícipők Olaszországba Napi ezer pár cipőt készítenek a lányok, asszonyok „Nem fogok unatkozni” Palotajátékok Nagy Lajos királyt 1370. no­vember 5-én Krakkóban lengyel királlyá koronázták. 1371 nya­rán Visegrádon lovagi tornával ünnepelték az eseményt. Ennek emlékére rendezik meg a viseg­rádi nemzetközi palotajátékokat. A rendezvénynek karcagi szereplője is volt Szabó Lehel személyében. A Sárkányos lo­vagrendhez tartozó csapattal második helyen végzett a tor­nán. Szabó Lehel egyetemi évei alatt sport- és haditechnika-tör­ténetet tanult, s már évek óta részt vesz a palotajátékok meg­szervezésében. A lovagok fel­adata volt például csatacsillag- dobás céltáblára, lovas íjászat, dárdahajítás, gyöngykoszorú próba. A csapatok korhű öltö­zékben voltak. A versenyen akadtak egyéb, megoldásra váró feladatok is. Szabó Lehel emlékezetes él­ménye a lovakhoz kapcsolódik. A versenyre a 20 éves, Frédi névre hallgató heréit mént kapta, amely csak akkor teljesí­tett, ha előtte ment egy ló. Fel­vonulásra ideális, de versenyre nem. Csapattársa lova a tömeg­ben megvadult, így mindhár­man a Kaboson versenyeztek. A spanyol dobosok is tudtak emlékezetes helyzeteket terem­teni. Érzékük volt ahhoz, hogy akkor doboljanak erősebben, ha a ménes mellett haladtak. Az apródok nem győzték vissza­fogni a lovakat. Ifjú tűzoltók Karcag Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltóságának berkeiben négy éve működik a diáktűzoltó-szövetség. Nem­rég a kaposvári országos és nemzetközi .tűzoltóversenyen szerepelt, amiről Lévai Kál­mán őrnagyot kérdeztük.- Kaposváron tizenhat hazai és öt külföldi csapat vérseny- zett. Csapatunk nem kifejezet­ten atléta alkatú tagokból, ám szorgalmas és jó tűzoltó gye­rekekből állt r- mondta az őr­nagy. - A nyári szünetben is sokat gyakoroltak, így jó esé­lyük volt, hogy az élmezőnybe kerüljenek, ám végül a 9. he­lyen végeztek. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy a rutinta- lan versenybíróság az írott versenyszabályzattal szemben hibázott, amit ugyan elismert, de nem korrigált. Ha ez meg­történik, a 4-5. helyen végez­hetett volna a csapat. Ez külö­nösen azért fájó, mert gyere­kekről van szó, akik nyáron is edzettek a versenyre - mondta az őrnagy. A csapat tagjai: Antal Anita, Berényi Sándor, Gál Sándor, Kátai Gergő, Kacsándi Judit, Nagy Beáta, Olajos Péter, Ök­rös Judit, Szabó Renáta (Ko- váts Mihály Á. I.) valamint Köteles Sándor (Varró István Ipari Szakmunkásképző). Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István Eddig, ha cipőüzemben jár­tunk, erős ragasztószagot érezhettünk. A Gastropoda Kft. cipőüzemébe lépőt azon­ban ilyen erős szag nem irri­tálja. A szalag mellett a dolgo­zók öntapadós ragasztóval dolgoznak. Mint Bodnár Zol­tán ügyvezető igazgatótól megtudtuk, ezek korszerű, egészségre nem káros anya­gok, melyeket az olasz cég szállít. A kft. ’90-ben alakult, há­rom tulajdonossal. Kezdetben kereskedelemmel is foglalkoz­tak, majd ’91 őszétől az olasz Nordica cégnek készítenek sí­cipőket. A kapcsolat egy oszt­rák ügynök közvetítésével alakult ki, így bérelte ki a SZIM gépgyárban a két csar­nokot Bodnár Zoltán, éppúgy, mint a gépeket a martfűi cipő­gyártól, a speciális gépeket az olasz cég hozta. Időközben a SZIM gépgyár végelszámo­lása során megvásároltak két üzemcsarnokot, majd a gépek is a tulajdonukba kerültek. Jelenleg százegyen dolgoz­nak itt, karcagiak, vidékiek vegyesen. A létszámbővítéssel sok gondjuk volt, mert hiába sok a munkanélküli Karcagon, az ügyvezető azt tapasztalta, hogy nem nagyon akartak el­jönni az emberek dolgozni. Vidéken sem jártak mindig si­kerrel. Volt, hogy a huszonöt tartósan munka nélküli közül csak hatot tudtak felvenni, pe­dig busszal szállítják a dolgo­zókat. Ők azóta is itt dolgoz­nak. A kft. tartós munkahely létrehozására pályázatot adott be a munkaügyi központhoz. Az elnyert 4,5 millió forintból gépeket vásároltak, s zuhany­zót, öltözőt, szociális létesít­ményt hoztak létre. A kör­nyező településekről ugyan­csak tartósan munka nélküliek foglalkoztatására bér- és úti­költség-támogatást kaptak, így fegyverneki, örményesi, kenderesi, nádudvari, bucsai munkavállaló is van itt. Ez olyan munka, melyet a varmi tudók könnyen elsajátí­tanak. A műveletek nem nehe­zek, s mindenki csak egy-egy részfeladatot végez a sícipőn - mondja az ügyvezető. A dolgo­zók egyenes darabbérben dol­goznak, napi ezer pár készül az üzemben, az átlagkereset 23.500 forint. A cégvezetés igyekszik a dolgozók komfor­térzetén folyamatosan javítani. Augusztus közepén két hétre leáll az üzem, akkor bővítik, felújítják a szociális helyisége­ket. A kft. másik tevékenysége a vámudvar üzemeltetése, ahol a környező települések export-import komplett vám­ügyi szolgáltatását végzik. Havi 400-500 az ügyiratszá­muk, hetven kilométeres kör­zetből. Az új vámtörvénynek megfelelően, ezentúl vám- ügynökségként dolgoznak, a napokban kapták meg az öt évre szóló működési enge­délyt. Most van folyamatban az országos műholdas számí­tógéprendszer kiépítése, melyhez ők is csatlakoznak, így az összes szervvel azon­nali kapcsolatot tudnak majd tartani. Ezzel meggyorsul a ki- és beléptetés, a belföldi forga­lom számára a vámkezelés. Harmincöt évet töltött a pe­dagóguspályán Kiss Pálné, aki november 1-jétől nyugdíjba megy. Munkája elismerése­ként megkapta a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, vala­mint a képviselő-testülettől a Karcag Város Kultúrájáért dí­jat. Ebből az alkalomból be­szélgettünk.- Ennyi évtized távlatából emlékszik-e a pályaválasztás nehéz időszakára?-Igen. A mezőtúri Teleki Blanka Gimnáziumban érettsé­giztem, s a pedagóguspályát vá­lasztottam. Valószínű, hogy nővéreim példája ösztönzött, akik szintén ezen a pályán vol­tak. Kedvencem a matematika volt, így választottam hozzá párként a fizikát. Szegeden, az akkori pedagó­giai főiskolán végeztem, s pá­lyázat útján ke­rültem Karcagra, a Zádor Úti Álta­lános Iskolába. Ott voltam há­rom és fél évig, azután kikerül­tem igazgatóhe­lyettesnek, majd igazgatónak a Kiskulcsosra, ahol három évti­zedig tanítottam.-Ez idő alatt mennyit változott a környék?-Nagyon so­kat. Az iskolában kezdetben nyolc, később tizenhat osztály és öt napközis csoport is mű­ködött. A kezdeti 180-as gye­reklétszám 350-re is felment. Az utóbbi években legna­gyobb gond a létszám növe­kedésével az elhelyezés meg­oldása volt, hogy ne kelljen A Madarasi - Varró út sarkán lévő házat négy hónapja béreli Bíró Imre. Itt a táncolni vágyó fiatalok igényes szórakozóhelyet találhatnak. A belső átalakítást, csinosítást maga Bíró Imre vé­gezte el családi segítséggel. A Stúdió 54-ben biliárdozhatnak, flipperezhetnek a fiatalok, s al­kalmanként nagy csocsóbajnok- ságok is zajlanak. A birkavacso­rákon több generáció van jelen. A diszkót kedvelő fiatalok mellett a harminc-negyven éves korosz­tály is eljön, ilyenkor a ’ 80-as évek zenéje is felcsendül. Né­váltott tanítást bevezetni. A pályafutásom alatt a legna­gyobb örömet a tornaterem megépülése jelentette. Ez az egész iskola életében minő­ségi változást jelentett.- Az utolsó évet csak a taní­tással töltötte. Nem volt furcsa, hogy nem önnek kellett a gon­dokat megoldania?- De igen. S nem volt könnyű helyzetben az utó­dom, akinek a szűkös gazda­sági helyzetben vissza kellett fejlesztenie például a cso­portbontást, mely a tehetség- gondozást _ szolgálta, a szak­köröket. Harmincöt év után a szeptemberi becsengetés biz­tos fölébreszti majd bennem a tanítási vágyat. Ám nagyon sok a restanciám a családom­mal szemben. Most már lesz időm olvasásra, kézimunká- zásra is. A NAT-ot, a helyi tanterv készítését, az iskola- rendszer változásait figye­lemmel fogom kísérni, ősszel nősül az egyik fiam, a másikat viszik katonának, lesz gon­dom, nem fogok unatkozni. hány hete Mátyus Sándor, aki maga is egy zenekarban játszik, érdekes ötlettel kereste fel Bíró Imrét: péntekenként igényes rockklubot csinálna, élő zenével. Miután tetszett az ötlet, szabad kezet kapott, ám a törzsvendégek bejöhetnek ezeken a napokon is. A hajnalig tartó bulin több rock­banda lép fel, s rendszeres az „egy ember bemutatkozása” pro­dukció. A country, a dzsessz, blues és a diszkózene kedvelői­nek mindig van meglepetés. Itt a fiatalok emberközelbe kerülnek nagynevű zenészekkel. Sokan a vonatot választják Varga József, az új állomásfőnök A karcagi vasútállomás új állomásfőnöke Varga József. A fiatalember családjában nem volt korábban vasutas. Mint mondta, érettségi után háztartásigép-szerelő szakmájában nem tudott elhelyezkedni. Több munkahelyet meg­nézett, míg 1983 augusztusában úgy döntött, a vasútnál próbál szerencsét. Azóta végigjárta a ranglétrát, tisztképzőbe ment, majd helyettes ál­lomásfőnök lett. Két év múlva állomásfőnöki tanfolyamot végzett, s májustól kinevezték a karcagi állomás főnökévé. Felesége szintén a vasútnál dolgozik mint személyszállító pénztá­ros. Fiuk, Péter 7, lányuk, Ágnes 5 éves. Az ál­lomásfőnök otthoni elfoglaltságaként házának építését említette, melyet családi segítséggel, hitelből és vállalati kölcsönből valósí­tanak meg. Míg ’ 80-as évek végén 125-en dol­goztak az állomáson, most 93-an végzik el a munkát. Tavaly 39 ezer 112 tonna árut adtak föl Karcagról, az első félév­ben 15 ezer 689 tonnát. Idén ez idő alatt csupán 4 ezer 424 tonnát. Ennek okát abban látja Varga József, hogy tavaly kétévi búzamennyiséget szállíttattak el, zömmel exportra, s a második félévben kiment a tavalyi búza is. A személyforgalomban tavaly 32,5 millió forint értékű jegyet adtak el. Ez az összeg most június végéig 18,5 mil­lió forint volt. 1995-ben mintegy 275 ezer volt a fizető utasok száma, idén jú­nius végéig pedig 157 ezer, tehát itt nincs olyan jelentős csökkenés, mint a teherfor­galomban. Az állomáson régebbi típusú berendezésekkel dolgoznak. A Debrecen-Kisújszállás közötti szakaszon csak itt van ilyen berendezés. A kora ellenére megbízhatóan működik. A debreceni üzletigazgatóság távlati terveiben szerepel a cse­réje, ha a költségvetés megengedi, hiszen ez több száz milliós beruházás lenne. A modernizálás azonban létszámcsökkenést is okoz. Az év vé­géig az ígéretek szerint azonban elvégzik az ál­lomáson a fűtés korszerűsítést. Ez azt jelentené, hogy a vegyes tüzelésű kazánok helyett gázka­zánok lesznek. Ez is az utasok jobb kiszolgálását tenné lehetővé. Kiss Pálné és a Karcag Város Kultúrájá­ért díj Együtt a diszkó és a blues A nagy nyüzsgés a gyereknek is tetszik Sebők József (a képen jobbra) is segít a rakodásban A tervezőasztalnál már egyre kevesebb időt tölt el Sebők Jó­zsef, a Pillér tüzép tulajdonosa. Az építőanyag-telep új helyre, a Madarasi útra költözött. Koráb­ban saját háza udvarán foglal­kozott az értékesítéssel. Itt a ter­vezéstől a kulcsátadásig besze­rezhetőek a szükséges építő­anyagok. Ezekből épült meg a telepen a raktárépület is. Néha - mondja a tulajdonos - többen meglepődnek azon, hogy egyes termékeket a gyártó saját boltjá­ban drágábban ad, mint én. Ez 5-10 százalék ár- és útiköltség­megtakarítást is jelent a vásár­lóknak Tiszafüredtől Szolnokig. A Bramac termékei például csak itt kaphatók. A cserepeket a gyár díjmentesen szállítja ház­hoz a vevőnek, a többi áru ese­tén nagyobb tételnél ugyanezt Sebők József is megteszi. Nép­szerű a téglaakció, ahol 15 szá­zalékkal olcsóbb az Altek Kft. karcagi téglagyár terméke. A városban sorra nyílnak a tüzép-telepek, amelyekkel együtt kell élni, s árban és áru­készletben, kínálatban kell fel­venni velük a versenyt - vallja -, éppen ezért a nemesvakolatok mellett rövidesen csempékkel is bővül a kínálat. A Pillér tüzép az építkezők támasza kíván lenni. A tulajdonos felesége, aki gye­sen van egyéves kisfiúkkal, a határidőket kíséri figyelemmel. Az ötéves Péter nagyon szíve­sen van a telepen, tetszik neki a nyüzsgés. Díszőrség az országzászló avatásán A 176. Nagykun Cserkész- csapat 1921-ben alakult meg, fenntartó testületé a re­formátus egyház. Hosszú idő után Kovács Andrea cser­készparancsnok 1989-ben szervezte újjá a csapatot. Egy évvel ezelőtt egy megfi­atalodott közösség kezdett dolgozni. A foglalkozásokon a cserkészek ismerkednek a csomózással, éneket, játéko­kat tanulnak. Felkészültek a cserkészpróbára, melyet si­keresen le is tettek a tavaszi portyán Csarodán. A nyári szünetben pedig egy hetet Közép-Hután töl­töttek. Az egész napos gya­logtúra mellett sárospataki kirándulás (képünkön), számháború, akadályver­seny, rókavadászat is volt. A táborhoz a gyermek- és ifjú­sági alap programtanácsától, valamint az MKM Művé­szeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatain nyert el pénzt a parancsnok. Munkáját segíti helyet­tese, Szilágyi Zoltán, s ál­landó támogatójuk Hangyási Attila. A csapat augusztus 19-én díszőrséget áll az ország­zászló avatásán, s még ebben a hónapban a Gergely-ha- lomhoz mennek sátorozni. Október 5-én a Déryné Mű­velődési Központban a csa­pat 75 éves múltját idézik fel egy kiállításon, s 11-13-án Berekfürdőben tartják a nagykunsági cserkésznapo­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents