Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-06 / 157. szám

100 éve villamosították Szolnokot Kakas-hírek Hová (ne) utazzunk? Zenei (P)lexikon 7-9. oldal VII. évfolyam, 157. szám 1996. július 6., szombat Elnyelte a Tisza Újabb vízbe fulladás történt Szolnoknál. Pénteken éjfél után néhány perccel egy 46 éves szolnoki férfi, aki előzőleg a Póló sörözőben szórakozott, le­ment a Zagyva-torkolatnál lévő stégre, ahol levetkőzött, majd a Tiszába ugrott. A férfi a tiszali- geti kajakosstég magasságában eltűnt a folyóban. A rendőrség azonnal megkezdte a folyósza­kasz átvizsgálását, de ez nem járt eredménnyel ez idáig. Az eddigi vizsgálat során öngyil­kosságra utaló adatok nem me­rültek fel. Kitüntették Tegnap a fővárosban a szövet­kezeti nap alkalmából tartott OlSZ-ünnepségen többek között Domokos Mihály, a VASFA szolnoki kazángyártó szövetke­zet elnöke vehette át miniszteri elismerő oklevelét a végzett munkájáért. A Magyar Iparszö­vetség elismerő oklevelét Nagyné Horváth Katalin, a me­zőtúri Siluett Ruhaipari Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Lits Józsefné, az Euroszol Kft. ügy­vezető igazgatója kapta meg megyénkből. I Megtakarítás Ha a kormány által elfogadott lakástakarék-pénztári törvény- javaslat szerint az állampolgár kihasználja összes lehetőségét, akkor öt évig tartó, havi 10 ezer forintos megtakarítása, az állami támogatás, valamint a hozzá­kapcsolódó hitel együttes ösz- szege megközelíti majd az 1,7 millió forintot. Ez mai árakon számítva egy 60 négyzetméteres átlagos lakás árának mintegy 40 százalékát fedezi. Többek között erről tájékoztatták az újságírókat a Pénzügyminisztériumban. Exporttilalom Lakos László földművelésügyi miniszter a kenyérár-mizéria megoldására a Gazdasági Kabi­net hétfői ülésén javaslatot ter­jeszt elő arról, hogy bármekkora legyen is a búzatermés, további kiviteli engedélyt ne adjon a kormány. Javasolni fogja azt is, hogy szigorítsák a takarmány- gabona kiviteli engedélyezését. Az engedélyezés ne csak a bú­zára, a kukoricára és a lisztre vonatkozzon, hanem az árpára, a rozsra és más terményekre is. Konferencia a tiszai vízi közlekedésről Szolnokon Hajókra vár a szőke folyó Lotz Károly közlekedési miniszter (képünkön), a konferencia résztvevői, illetve a megye és Szolnok város képviselői megkoszorúzták a Tiszai Hajósok Emlékművét FOTÓ: csabai „Navigare necesse est”, azaz szabad fordításban: hajózni mu­száj - az ókori eredetű mondást ma is jól ismerjük. Mint ahogy jól tudta ezt a legnagyobb magyar, Széchenyi István is, akinek nevéhez fűződik - oly sok minden más mellett - ha­zánkban a gőzhajózás megteremtése. A gróf 1846 júliusában a Pannónia gőzhajó fedélzetén Szegedtől Tokajig „tette tisztele­tét” a Tiszán. A 150 éves tiszai gőzhajózás emlékére tartottak konferenciát tegnap Szolnokon, a Technika Házában. A ren­dezvényen alkalom adódott a múlt és az elődök tisztelete mel­lett a jelen és a jövő megkövetelte feladatokról is szólni. A konferencia előtt Fejér László, a Vízügyi Múzeum igazgatója ünnepélyesen meg­nyitotta a Széchenyi és 'a ma­gyar hajózás című kiállítást. Mint mondta, a tiszai hajózás kiaknázatlan, és ma ugyanúgy fejlesztésre szorul - ha más vo­natkozásban is -, mint Széche­nyi István idejében. A rendez­vényen külön is köszöntötték Bede Mátyási, a legidősebb ti­szai hajóst, akinek a nagyapja ,/évkalauzolta” Széchenyit, amikor a Pannónia gőzösön a Tiszán járt 1846-ban.- A szabályozás előtti Tisza- völgy képe elképzelhetetlen szinte a mai ember számára - mondta Szikszói Mihály levéltá­ros a nagy elődre emlékezve. A gyakori árvizek idején csak csó­nakkal lehetett közlekedni. Ál­dás és átok volt a víz, ahogy ak­koriban mondták. Széchenyi egyébként 1833-ban hajózott először a Tisza alsó szakaszán gőzhajóval. Érdeklődése igazán 1845 augusztusától fordult a szőke folyó felé, amikor is a Helytartótanács Közlekedési Bizottmányának elnökévé ne­vezték ki. 1846 januárjában lét­rejött a Tiszavölgyi Társulat. (Folytatás a 3. oldalon) ________iZ A z árvízvédelemé az elsőbbség A megye árvízvédelmi helyzete mindennél előbbre való, míg a 4- es számú főút a második helyen van a fontossági sorrendben - derült ki tegnap a Lotz Károly közlekedési, hírközlési, vízügyi miniszter szolnoki látogatásán tartott sajtótájékoztatón. A sorrendet Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke kö­zölte a sajtó képviselőivel a Szentes hajón. A tárca vezetője tárgyalásokat folytatott a me­gyei szakemberekkel. A létre­jött megállapodásokról és a miniszter tavalyi látogatása óta bekövetkezett eseményekről is beszámolt a megyei elnök. Ezek szerint egy év alatt elké­szült a 4-es főút négynyomúsí- tása Szolnok után, befejeződött a jákóhalmi Tama-híd rekonst­rukciója, elkezdődött a szol­noki ártéri híd korszerűsítése, a túrkevei Hortobágy-Berettyó- híd átépítése, elkészült a tisza­sülyi komp uszályhíddal való kiváltásának vizsgálata és megépült a Tisza jobb oldali védvonalán a kerékpárút Kőte­lek és Dóba között. Iváncsik Imre a megyei hír­közlés helyzetéről szólva ki­emelte, hogy mára valamennyi települést bekapcsoltak a kor­szerű távközlő láncolatba. Megoldódott a nyomasztó tele­fonhiány, bár vannak még ki­sebb gondok. (Folytatás a 3. oldalon) Fotóinkon a két, szökésben lévő gyanúsított, az értelmi szerzők Vagonfosztogatás, mint a filmekben Az év bűnügyének nevezték a megyei rendőr-főkapitánvság tegnapi sajtótájékoztatóján azt az esetet, amelyben egy jól szervezett csoport vasúti kocsik megdézsmálásával mikrohul­lámú sütőket, színes televíziókat, gáztűzhelyeket és márkás do­hányárukat lopott mintegy ötvenmillió forint értékben. A történet ez év április elsején kezdődött, amikor a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár számára vasúton szállított mikrohullámú sütők kirakodásánál 214 darab berendezés hiánvát fedezték Bódi Zoltán Kalla Zoltán fel. A Koreából érkezett áru ki­rakodásakor megállapították, hogy a tehervagon hamis ólom­zárral volt ellátva. Már a felderítés első szaka­szában felmerült, hogy a buda­pesti Ferencvárosi pályaudvar­ról indított vonatokat a nyílt pá­lyán dézsmálták meg az isme­retlen tettesek. A nyomozás ezen a szálon indult el, aminek eredményeként ez idáig nyolc bűncselekményben tizenegy vasutas, illetve volt vasúti dol­gozó került előzetes letartózta­tásba. A gyanúsítottak között található két román állampolgár is, ketten pedig román-magyar állampolgárok. A nyomozás eddigi adatai szerint a bűncselekmény szer­vezői, irányítói megveszteget­ték a kiszemelt szerelvények mozdonyvezetőit, valamint a (Folytatás a 3. oldalorí) Munkahelyről a temetőbe Az Országgyűlés megszavazta a nyugdíjkorhatár módosítá­sát. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy alacsony átlagélet- korú országunkban a férfiaknak és a nőknek is tovább kell majd dolgozniuk. Vajon miképpen vélekedik erről a bolti eladó, a vasutas, az öntödei munkás, a tanárnő, valamint a kórházigazgató? (Riportunk az 5. oldalon olvasható.) Rendőrkézen a szolnoki nonstop kisboltok réme Megnyugodhatnak a szolnoki nonstop kisboltok tulajdonosai és eladói: a napokban rendőrkézre került az az álarcos fegyve­res, aki májusban a késő esti órákban két üzletben is megje­lent, és a bevétel átadására kényszerítette a személyzetet. A gyanúsított L. László szolnoki fiatalkorú, aki légpisztollyal haj­totta végre a bűncselekményeket. Mint arról már tájékoztattuk ol­vasóinkat, először május 19-én este 11 -órakor a Mátyás király úti éjjel-nappali üzletben jelent meg a sísapka álarcot viselő fegyve­res. Követelésének egy lövéssel is nyomatékot adott, majd távo­zott a negyvenezer forintos zsákmánnyal. Néhány nap múlva éjszaka a Rákóczi út és a Meder út sarkán lévő Téka nonstop boltba toppant be a már ismert „szerelésben”. Ez alkalommal húszezer forinttal vitt magával. A Szolnoki Rendőrkapitány­ság természetesen nagy erőkkel nyomozott a tettes után, és nem eredménytelenül. Néhány nappal az események után látókörükbe került egy fia­talember, aki különös szórako­zást választott: segédmotoros ke­rékpárén haladva lövéseket adott le a parkoló autók szélvédőjére. Kihallgatása során merült fel a gyanú, ő lehet a nonstop üzletek támadója. A kör szűkült, végül a fegyveres rablás bizonyítást nyert. A légfegyver egyébként még fényes nappal is megtévesz­tésig hasonlít egy igazi Parabel - luntra. BI. Tanyavilágból komfortos település Fél évszázada önállóan Jászboldogházát 1946. július elsejével nyilvánították önálló tele­püléssé. A község lakói tegnap délután ünnepi közgyűlésen emlé­keztek az 50 évvel ezelőtt történtekre s az azóta eltelt időszakra. A boldogházi emberek kemény munkája nyomán az egykori tanyavilágból rendezett község épült fel - emelte ki köszöntő­jében Mátok István polgármes­ter. Dr. Szekeres Imre országgyű­lési képviselő ünnepi beszédé­ben hangsúlyozta, az ünnep kü­lönösen szép, hisz a község lakói élni tudtak megszerzett önálló­ságukkal. Ez az évszázadok so­rán végzett kemény munka eredményeként jöhetett létre. Az önállóság szerepe felbecsülhe­tetlen nemcsak a közösség, de az egyén számára is. Akkor tudunk azonosulni környezetünkkel, ha magunkénak érezzük azt. Az egyes ember akkor teheti a legtöbbet országáért, ha saját környezetét teszi jobbá. Jász- boldogháza az eltelt ötven év alatt, nemcsak működőképes tu­dott maradni, hanem látványos fejlődésnek is indult. Saját for­rásból, a lakosság aktív közre­működésével középületek, laká­sok sora épült, de biztosított az infrastruktúra is. A képviselő tolmácsolta Horn Gyula miniszterelnök az ün­neplő községnek szóló üdvözle­tét és jókívánságait. Matók István polgármester ezt követően emlékplaketteket és emléklapokat adott át a falu életében kiemelkedő érdemeket szerzett lakosoknak. Az ünnepi közgyűlés záró momentumaként megnyitotta a község történetét bemutató kiállítást. A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére rendeztek kiállítást a zagyvarékasi művelődési házban. A magyarság történetét bemutató tablós metszetek, térképek még két hétig láthatók a ház kistermében. __________________ fotó: csabj^

Next

/
Thumbnails
Contents