Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-01 / 152. szám

7. oldal 1996. július 1., hétfő Tiszafüred És Környéke A védő körgátnak köszönhetően Kordában a szemét Tiszafüreden mintegy 4,5 kilométernyi út kap aszfaltburkolatot. A 16 milliós beruházás egy nagyobb építési csomag első lépcsője, mely a főleg az elmaradott városrészek úthálózatát érinti. Képünk a Kántorvár úti munkálatokról készült. A vendégek elégedettek Tiszafüreden A törzsvendégek kempingjében Már-már elcsépelt dolog, ha ar­ról írunk, hogy mily sok gondot okoz azoknak a településeknek a hulladék elhelyezése, kezelése, ahol hajdanán a belterületen ala­kították ki a szeméttelepeket. Nincs, vagy jobban mondva nem volt ez másképp. Tisza- szentimrén sem. Különösen azok után, hogy a helyi vezetés - finoman fogalmazva - befürdött azzal a két korábbi vállalkozó­val, akikkel szerződést kötött a községi szeméttelep üzemelteté­sére. 1995-ben egy újabb sze­rencsétlen eset okozott fejfájást a hivatal vezetésének. Egy sze­méttelepi tűz csak a tűzoltóság gyors beavatkozásának köszön­hetően nem okozott nagyobb tragédiát, hiszen a lángok, vala­mint az oltás után még több mint huszonnégy óráig veszélyesen lappangó zsarátnok közvetlen veszélyt jelentett a hulladékle­rakó szomszédságában lévő épü­letekre is. Szerencse a szeren­csétlenségben, hogy a szélcsen­des kánikulában az udvaron lévő kazlak sértetlenül megúszták a tüzet. Talán ez az eset adta a végső lökést az önkormányzat­nak, hogy döntsön. Miután egy új, minden biztonsági előírások­nak megfelelő szeméttelep, -fel­dolgozó kialakítását pénz hiá­Ez az ismert idézet feltétlenül igaz lehet annak a tizenkét tisza- igari közhasznú munkásnak az esetében, akik a helyi önkor­mányzat jóvoltából a Tiszaigari Arborétumba kerültek dolgozni. A falu - a Tiszafüredtől 9 kilo­méterre lévő 48 hektáros termé­szetvédelmi terület még szebbé, vonzóbbá tételével is - növelni akarja idegenforgalmi vonzere­jét. A közhasznú munkások fog­lalkoztatásának ötletét nemcsak a megyei munkaügyi központ tá­mogatta, hanem az arborétum fenntartója és üzemeltetője, a NEFAG Rt. is. Elsősorban azért, mert ezzel a 90 napig tartó, valóban hasznos elfoglaltsággal az érintettek to­vábbra is jogosultak lesznek a munkanélküliek jövedelempótló támogatására, másodsorban pe­nyában - bár a terv, a kistérségi összefogással megalapozott központi pályázattal együtt elké­szült - csak később kezdhetik el, a réginél kellett rendet terem­teni. Olyan vállalkozót kerestek, aki végre be is tartja ígéretét: megfelelő védőtávolságra tolja ki a szeméttelep határait, s az ott elhelyezett hulladék további ter­jeszkedését védő körgáttal aka­dályozza meg. Mert, mint azt a legendás Illés együttes örökbe­csű slágeréből is tudjuk, a sze­métdombok speciális ősi tulaj­donsága, hogy gyorsan képesek „elterpeszkedni”. Ez Szentimrén várhatóan nem lesz így. Annál is inkább, mert két, állandóan fel­ügyelő őr is figyel már a játék- szabályok betartására és a biz­tonságra. A legjobb hír azonban az, hogy az új vállalkozó, Deák Győző Tiszaroffról a hét elejére el is készült a munkákkal. Talán az sem mellékes, hogy a szemét­telep határainak a kitolása és a körgát megépítése csak 250 ezer forintjába került az önkormány­zatnak, melynek tagjai továbbra is bíznak abban, hogy központi támogatással hamarosan az eu­rópai normáknak megfelelően rendeződik a térségi szemét ügye. dig azért, mert a Közép-Tisza-vi­dék egyik legjelentősebb, 373 kü­lönböző fát és cserjét számláló fagyűjteményében, ahol két dol­gozó végzi hivatalosan a terület karbantartását, jól jön a huszon­négy munkáskéz segítsége. A 48 hektár parkjaival, sétálóútjaival, gyomnövényzetével, földmunká­ival igazán tesz arról, hogy tizen­két ember valóban a köz hasz­nára tevékenykedjen. Nem hiva­talosan, de arról is szólnak a hí­rek, hogy a NEFAG jó munkájuk esetén facsemetékkel hálálja meg az önkormányzati segítséget. Ebből pedig Tiszaigar utcái, parkjai szépülnének meg idén ősszel s jövő tavasszal, a fásítási program keretén belül. így talán úgy is módosulhatna a shakes- peare-i idézet esetünkben, hogy: minden jó, ha a vége szép. Tiszafüreden évek óta megszo- kptt kép a Termál kempingben, hogy már április végén alig-alig van szabad hely. Osztrákok, né­metek, hollandok, főleg az idő­sebb korosztályból jelentik hosz- szú ideje a telt házat. Szeretik a tájat, a klímát, a gyógyvizet, s bár néha hadakoznak ugyan a szú­nyogokkal, vannak, akik 5-10-15 éve rendszeresen ide járnak: törzsvendégek ők, akik hazatérve jó hírét keltik a Tisza- parti városkának, a Tisza-tó egyik legnépszerűbb kempingjének. Erre szó, ami szó, szükség van, mert a település mostanában igen sokat tesz termál- és gyógyturiz- musának népszerűsítéséért, ide­Mármint a tiszafüredi ifjúsági fú­vószenekarral azok a török szer­vezők, akik meghívták Magyaror­szág egyik legtehetségesebb fiatal rezes társulását a XII. izmíri nem­zetközi kulturális fesztiválra. A tehetséges füredi zenészek, megerősítve a miskolci mazsoret- tekkel, szó szerint kivágták a rezet június 10. és 15. között az izmíri Köztársaság téren. A török légi­erő, a haditengerészet és a rendőr­ség zenekaraival közösen adott műsoraikról nemcsak több televí­zió és újság híreit, hanem a ren­dezvény első magyar vendégeinek produkciói előtt úgy behódolt a tö­rök publikum, hogy a fesztiváli alapítvány elnöke azonnal vissza­hívta a társulatot. A nyári viszont­látás azonban különböző akadá­lyokba - utazási költségek, időhi­ány stb. - ütközik a fürediek ré­széről, így erre az utazásra csak két év múlva kerülhet sor. Persze az izmíri fesztivál - mely az i. e. VII. században, a jó- nok által alapított Ephesus város kulturális, művészeti hagyomá­nyait igyekszik feleleveníteni ­genforgalmi imidzsének javításá­ért. A fenti tény minden jó oldala mellett azonban szolgál némi ta­nulsággal is, ugyanis az idegen ajkú vendégek, akik között voltak olyan családok is, akik szimpátiá­juk jeléül még a kutyáikat is Tisza és Füred névre keresztelték, csak idényjelleggel tartózkodnak itt. így jelenlétük, no meg az, hogy a kemping fogadóképessége korlá­tozott - mintegy 500 fő - nem tudja biztosítani a naponta négy­szer vízforgatott uszodás, gyer­mek- és gyógymedencés fürdő rentábilis működését. Pedig a 110 forintos belépő sem országos, sem megyei viszonylatban sem fellépésein túl a füredi fiataloknak volt alkalmuk a szabadidejük hasznos eltöltésére is. Hangos sikereik mellett biztos, hogy ezekről is fognak hallani majd az unokáik, hiszen mesél­hetnek nekik az Amfiteátrumról, a Celsus könyvtárról, a Panayir hegység lábainál található szftnksz maradványairól, a Szent számít „borsosnak”. Az üzemel­tető Termál Bt. azonban bízik ab­ban, hogy a törzsgárda megtartá­sáért ez idáig tett erőfeszítéseik - parkosítás, zöldövezetek, sétá­nyok kialakítása, járulékos szol­gáltatások (gyógymasszázs, fizio- terápiai kezelés, orvosi ellátás), a vízminőség jó színvonalon tar­tása, a kereskedelmi ellátás széles körű biztosítása, a sportolási lehe­tőségek bővítése - eredménnyel járnak, s így se a kempinggel, sem a stranddal nem fognak „be- fürödni”. Hosszú forró nyárra számítanak, no meg arra, hogy elő- és utószezonban is nyitva le­het egyszer az idén 35 éves tisza­füredi termál- és gyógyfürdő. János-bazilikáról, Hadriánusz, Szűz Mária és Artemisz templo­mairól. Ez utóbbi kapcsán külön­ben elmondhatják azt is, hogy lát­ták a világ hét csodájának egyikét. Most azonban jár nekik a gratulá­ció, hogy az antik anatóliai civili­záció török örökösei, no meg a fesztivál külföldi vendégei egy hétig őket csodálták. Tisza-tavi híradásokkal Megjelent a „Tiszavidék” Tiszavidék címmel független közéleti lap jelent meg má­jusban a Tisza-tó régiójában, melyet a népszerű üdülőöve­zetet határoló négy megyé­ben - Jász-Nagykun-Szol- nok, Hajdú-Bihar, Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves - terjesztenek. A Sarudon szerkesztet újság legfrissebb, júniusi számában több fontos lakossági infor­mációkon - állásajánlatok, egyházi hírek, tudomány, kul­túra, egészségügy stb. - kívül legfőképp az idegenforgalmi főszezon előkészületeiről, programjairól olvashatunk: a tiszafüredi halas napok (július 12-től 14-ig), az eurorégiók nemzetközi népi és sportjáté­kainak eseményei (Abádsza- lók. Kunhegyes július 20-tól augusztus 20-ig) mellett in­formációkat lehet szerezni többek között Tiszaderzs ide­genforgalmi lehetőségeiről, a jászberényi Jász és a szolnoki Damjanich Múzeum nyári ajánlatairól, Mezőkövesd, Eger, Debrecen és a Horto­bágy szabadidős lehetőségei­ről. Mégis talán a legizgalma­sabb híradás az, hogy várha­tóan - szintén sarudi központ­tal - még az idén műsort fog sugározni a Tisza-tévé, mely­nek adásait fogni lehet majd a Tisza-tó Sarudhoz közel eső településein is. Ennek ma még az az akadá­lya, hogy nincs Sarudon az az adótorony, melyet az eredeti tervek szerint májusban szere­tett volna odatelepíteni a helyi önkormányzat. Ám a beüzemeléssel kap­csolatos lízingtárgyalások olyannyira előrehaladottak, hogy több mint remény: ha­marosan műsort, is fog sugá­rozni a Tisza-TV. Talán még az idén. Még lehet jelentkezni Római zarándoklat A tiszafüredi római katolikus plébánia által szervezett ró­mai zarándokúira még lehet jelentkezni, amely a szeptem­ber 22-e és 28-a közötti idő­szakban lesz. A zarándoklat Rómán kívül több más várost is érint. Az utazás autóbusszal történik, az elhelyezés pedig szállodai szobákban lesz. A részvétel dija 33 ezer forint, amit rész­letekben is ki lehet fizetni. Az érdeklődők további informá­ciókat a tiszafüredi plébánián (Fő út 24., tel.: 59/352-306) szerezhetnek be. Az oldalt írta: Percze Miklós Fotók: Csabai István Körgát védi a szeméttelepet Közhasznú munkások az arborétumban Minden jó, ha a vége jó... Nem fogtak velük törököt Ismerkedés a török kultúra emlékeivel Millecentenáriumi rajzpályázat Tiszaszőlősön Történelmünk a gyermekek szemével Kócs Zoltán, a Kiss Pál iskola nyolcadikosának harma­dik helyezett rajza Lapunkban is többször hírt ad­tunk arról, hogy a tiszaszőlősi református egyházközösség mi­lyen fontosnak tartja a gyerme­kekkel való foglalkozást: akciót szerveztek a leukémiás gyer­mekek megsegítésére, főleg ka­rácsony táján ajándékokat gyűj­tenek az arra rászorulóknak, de kirándulások, különböző kultu­rális és szabadidős programok is jelzik ezt a törődést. Leg­utóbb, egybekötve a június 9-i, templomban megtartott mille­centenáriumi emlékünnepség­gel, a helyi iskolában állították ki a tiszafüredi, tiszaderzsi, ti­szaszőlősi és tiszaszentimrei oktatási intézmények tanulói­nak a honfoglalás és az 1100 éves történelmünk eseményeit feldolgozó rajzait. Akkor - hely hiányában - nem volt alkal­munk közölni a győztesek ne­vét. Ezt a mulasztást pótolva álljon itt azok névsora, akiket a zsűri méltónak talált az értékes tárgyjutalmakra: 1. helyezett Szilágyi István és Kovács Orso­lya, II. Szabó Péter és Csirke Orsolya, III. Kiss Attila és Kócs Zoltán, IV. Mihály Éva ésHai- zer Norbert, V. Tóth Mónika és Fazekas Katalin. Különdíjat kapott Takács Helga. Tervszerűen karbantartott intézmények Nem unatkozik az önkormányzat brigádja Tiszaigaron bizonyosan állít­ható, hogy mostanság nem unatkozik az önkormányzat négyfős karbantartó brigádja. Szépen, sorban végigjárják a hivatali kezelésben lévő köz­ségi intézményeket, melyek munkájuk nyomán várhatóan szeptemberre csinosodnak meg. Ahhoz, hogy a „csúcsra járatott” karbantartók győzzék a jelentős terhelést, segítséget nyújt az intézmények techni­kai személyzete is. Már kész - ez a munka bér­vonzatával együtt 400 ezer fo­rintba került - az orvosi ren­delő. Jelenleg folyik a műve­lődési ház megfiatalítása - fes­tés, mázolás, burkolatjavítás stb. -, méllyel még a községi millecentenáriumi rendezvé­nyek előtt szeretnének elké­szülni Igaron. Ezután jön az iskola, óvoda és az öregek ott­hona. Végül sor kerül a köz­ségháza rendbetételére. Az már „hab lesz a tortán”, hogy az állagjavító munkák mellett nem csak a szociális konyha és az óvoda kap korszerűbb fű­tést, hanem az orvosi rendelő­ben is lecserélik a „forintza- báló” villanykályhákat gáz- konvektorokra. Mert bizony Igaron is elsődleges a takaré­kosság. A betegeket már a felújított rendelő fogadja

Next

/
Thumbnails
Contents