Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-05 / 156. szám

HOL­MI ? Heti tévé-, rádió-, moziműsor és programajánlat Megyénként eltérő leépítés 2. o. Kevés a munkalehetőség a diákoknak 3. o. Gazdasági tükör 4, o. * MA is * 7.30 -17 óráig Szolnok, Kossuth tér I. I. sz. Irodaház 56/424-024 Hoksári István szabadlábon Nem hivatalos forrásból kapott értesülésünk szerint a Bács- Kiskun Megyei Bíróság tegnap, Kecskeméten tartott tárgyalá­sán, a vádlott és védője által benyújtott kérelem alapján sza­badlábra helyezte a többrend­beli, különösen nagy kárt okozó csalással vádolt szolnoki ügy­védet, dr. Hoksári Istvánt. Az ügyész az előzetes letar­tóztatás kérdését határesetnek látta, ezért a szabadlábra he­lyezést nem ellenezte. A bíró­ság a szabadlábra helyezésnél figyelembe vette a vádlott ja­vára jelentkező enyhítő kö­rülményeket is: többek között azt, hogy az eddigiek során nem nyert bizonyítást, hogy a pénz teljes összegben a vád­lottnál maradt, megromlott egészségi állapota és a sértetti oldalon jelentkező körülmé­nyek is a szabadlábra helyezés indokául szolgáltak. A kutya leharapta a kislány állát Már megint szinte hihetetlen, megdöbbentő eset történt egy vakációját töltő kisgyermekkel. A tragédiát ismét kutya okozta, egy 11 éves kislány állát harapta le az állat. Nem múlik el hét, hogy ne ad­nának hírt a lapok kutya és fő­ként gyermek „összeütközésé­ről”, amelyben a rövidebbet majd minden esetben az ember húzza. Mi is történt ezúttal? Egy kis­gyermek - információink szerint Debrecenbe való - nyári vaká­cióját töltötte Jászapátin, a nagymamájánál. Ahogy lenni szokott, összebarátkozott a szomszédban egy kisfiúval. A kritikus napon is újdonsült barát­jánál a homokban játszadoztak. Nem is történt volna baj, ha a homokozó állítólag nincs túl kö­zel az egyébként lánccal kikötött kutyához. A 11 éves kislány va­lahogyan mégis a kaukázusi ju­hászkutya „kifutójára” került, amely ráugrott a gyermekre, s leharapta alsó ajkát az áliával együtt. A súlyosan sérült kis­lányt kórházba szállították, Szolnokra is bekerült, de onnan tudomásunk szerint továbbszál­lították. A rendőrségtől megtud­tuk, a szakértők megállapították, hogy bűncselekmény nem tör­tént, hiszen a kutya „szabályo­san” ki volt kötve. Mégis, a tra­gédia tisztázására vizsgálatot in­dítottak. ta Megduplázódik a támogatottak száma Komplex szociális földprogram Tiszaburán Mint arról már hírt adtunk, Tiszabura önkormányzata 530 ezer forintos pályázati pénzből 4,2 hektáros földterülettel kí­vánja segíteni elsősorban a többszörösen hátrányos helyzetben lévő cigány lakosság boldogulását. Örömteli hír, hogy a köz­ségben tovább folytatódik és bővül a szociális földprogram, mert a múlt évi támogatás után a Népjóléti Minisztérium idén is támogatta a község ez irányú terveit. A minisztérium illetékesei és az önkormányzat képviselői 1,2 millió forintos, vissza nem térí­tendő támogatásról szóló szer­ződést írtak alá május 16-án, a burai községházán. Szekeres János polgármester ottjártunkkor elmondta, hogy remény van arra, hogy már a múlt évben elnyert 530 ezer fo­rintból is jelentősen profitálhat a község, ugyanis az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy az a 34 család, akik vállal­ták a 4,2 hektár konyhakert művelését, becsületesen végzik a dolgukat a számukra kijelölt 1000-1000 négyzetméteres te­rületeken. Talán az sem mellé­kes, hogy a földprogram keretén belül Mészáros Béla gazda­jegyző felügyeletével az önkor­mányzat szakmai tanfolyamot (Folytatás a 3. oldalon) Százötven éves a tiszai gőzhajózás Éppen 150 éve, hogy Széche­nyi István 1846-ban gőzhajón először haladt végig a ka­nyargós, szőke Tiszán. Ebből az alkalomból dr. Lotz Ká­roly, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter védnök­ségével konferenciát tartanak ma a szolnoki Technika Há­zában. Az egész napos ren­dezvény a Széchenyi és a ma­gyar hajózás című kiállítás (képünkön) megnyitásával kezdődik, majd a múltat, a je­lent és a jövőt felvázoló elő­adások után a résztvevők megkoszorúzzák a Tiszai Ha­jósok Emlékművét. Ezt köve­tően tiszai* hajókázás zárja a konferenciát. . FOTÓ: CSABAI Túlkínálat után emelkedőben a felvásárlási árak Sertésből nem várható hiány A sertések felvásárlási ára jelentős időszaki hullámzást mutat, hiszen hol lefelé, hol pedig felfelé mozdul el. Most ott tartunk, hogy körülbelül egy hónapja a süllyedés után ismét emelkedni kezdtek a felvásárlási árak. Sokak véleménye szerint azonban a kiszámíthatatlanság nem tesz jót a termelési kedvnek. A szolnoki Solami Húsipari Rt. jelenleg kompenzációs felár és áfa nélkül kilogram­monként átlagban 140 forin­tért veszi át a kistermelőktől a sertést, míg a nagyüzemi fel­vásárlási ár 170 forint. Ez utóbbi azért magasabb, mivel a nagyüzemi sertésnek 10 szá­zalékkal több a hústartalma.- Annak, hogy a sertésárak május közepéig csökkentek az elmúlt időszakban, kettős oka volt - mondta érdeklődésünkre Lévai Julianna, a Solami Rt. vezérigazgatója. Az egyik, hogy reálértékben az exporttá­mogatások mintegy ötven szá­zalékkal csökkentek januárban, ezért csak alacsonyabb áron volt kifizetődő a húsipari ex­port. Ez mindenképpen árcsök­kentő hatást eredményezett, (Folytatás a 3. oldalon) A parlament munkaügyi csoportja ülésezett Tiszafüreden Támogatás a munkahelymegőrzésért Tegnap a parlament foglal­koztatási és munkaügyi mun­kacsoportja Tiszafüreden tartotta kihelyezett ülését. Fiiló Pál, a munkacsoport el­nöke és Paszternák László, a Vasas Szakszervezet elnökének vezetésével tizenegy MSZP-s országgyűlési képviselő első­sorban azt vizsgálta meg, hogy állami szinten miképpen tudnak segíteni a régió feszítő foglal­koztatási gondjain. Délelőtt a képviselők elláto­gattak a település legtöbb mun­kást foglalkoztató üzemébe, a kócsújfalui Vasipari Szövetke­zetbe. Az előzményekhez hozzá­tartozik, hogy Kiss Péter mun­kaügyi miniszter egy munka­helymegtartó pályázat kapcsán személyesen kereste fel április­ban a könnyű acélszerkezetek gyártásával foglalkozó üzemet. Miután a pályázat azóta pozitív elbírálást kapott, a képviselők elsősorban a helyi munkakörül­ményekre voltak kíváncsiak. Személyesen meggyőződhettek arról, hogy az állami forrás va­lóban a munkahelymegtartást fogja szolgálni. így jósolható, hogy a Vasipari Szövetkezet ga­rantáltan munkát fog adni két évig kétszáznegyven dolgozó­nak. Ugyanis a pályázat leglé­nyegesebb pontja, hogy a kócs­újfalui Vasipari Szövetkezet két évre vállalja az alkalmazottak foglalkoztatását annak ellentéte­lezéseként, hogy az állam 50 százalékban támogatja az év hát­ralévő felében a munkások bérét és annak tb-járulékait. A parlamenti munkacsoport látogatást tett a városi önkor­mányzatnál is, ahol Rente Fe­renc polgármester tájékoztatta őket a város foglalkoztatási helyzetéről. -p­Göngyöleghegyek az „megholtban” Mint megírtuk, a Fogyasztó- védelmi Felügyelőség felhívta a kereskedők figyelmét: mennyiségre és származási helyre való tekintet nélkül vissza kell venniük az általuk is forgalmazott üveget. A vá­sárlókat pozitívan érintő dön­tésről kérdeztük a boltosokat. Szolnokon a legtöbb üzletben nincs gond az üvegvisszaváltás­sal. Például a Csemege-Julius Meinlnél, illetve az Élker Kft. boltjaiban mindenféle korlátozás nélkül visszaveszik az olyan üvegeket, 'amelyeket náluk is forgalmaznak. A Szövetség ABC-ben azon­ban táblákon hívják fel a figyel­met: csak olyan üveget váltanak vissza, amelyet ott vettek. Vo­natkozik ez a sörös-, a boros-, a pezsgős- és szörpösüvegekre, amelyekre tikettet adnak. A mű­anyag üdítősüveggel ilyen kivé­tel nincs. Minderre azért kény­szerülnek, mivel a szállítók csak annyi üveget visznek vissza, amennyit oda hoztak. Az üzlet­ben a sok göngyölegtől nem fér­nek el, nincs tárolóhelyük. A kérdés csak az, hogy a szállító­kat vajon ki kötelezi majd arra, hogy visszavigyék az összes göngyöleget a lassan „üveg­bolttá” váló üzletekből? -bgy­Nyári turnéja során tegnap este a szolnoki Szigligeti Színház előtt adott koncertet ; a magyar Continentál Singers Contini csoportja. A tizenévesekből álló harminckét tagú • együttes a modern gospelzenével közvetített szeretetet, igazságot, megértést és örömet a . hallgatóságnak. fotó: csabai | A raktározásra szövetkeztek Jászapátin Csökken a termelő kiszolgáltatottsága Nonprofit törvény meg nincs, am nonprofit alapon működő szövetkezet már alakult a Jászságban. Az sem kizárt - tudtuk meg az Alsó-jászsági Raktár Szövetkezet elnökétől, Borbás Já­nostól -, hogy az országban is elsőként jött létre Apátin a ga­bonaraktározás régi-új intézményeként visszahonosított szö­vetkezet, amelynek megalakításában a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvány nyújtott segítséget. Az elnök a jövő járható útjának gondolja a gazdák termelési kedvének, értékesítési biztonsá­gának növelése szempontjából ezt a társulási formát, amely egyértelműen csökkenti piaci kiszolgáltatottságukat.- A gazdák együttműködése szövetkezeti formában a skandi­náv, Benelux államokban igen népszerű - mondja Borbás Já­nos. - Van olyan gazda, aki hat­nyolc különféle szövetkezetnek is tagja. Az alapításkor 22 - ma már 29 - jászkiséri, jászapáti, alsó- szentgyörgyi és jászladányi gazda nyugati kollégáik példá­ján felbuzdulva arra szövetke­zett, hogy a betakarított szemes terményét közös raktárban he­lyezi el szerződéssel - amelyen ár nem szerepel -, és ott tartja mindaddig, amíg azt a legjobb piaci áron értékesíteni nem tud­ják. Amikor jó üzlet van kilátás­ban. a gazdákkal megkötött termékértékesítési szerződés alapján eladják a terményt. A minőségre nagy hangsúlyt he­lyeznek, hisz ez a jó áron való eladhatóság fontos kritériuma. A közös értékesítés a cél, de a termelő egyénileg is eladhatja terményét a raktárból, amely­nek tulajdonjogáról nem kell lemondania a közraktárjegy át­vételekor. Végelszámolásra csak az áru eladásakor kerül sor, addig azonban a betárolt termény pi­aci áron számított 75 százalé­kának értékéig - a közraktár- jegy ellenében - kedvező ka­matozású banki hitel formájá­ban készpénzt kaphat a gazda. Ezt a betakarítás, raktárba szál­lítás után azonnal visszaforgat­hatja gazdaságába, dolgozhat tovább, nincs rákényszerülve az áru azonnali eladására, csak azért, hogy pénze legyen. A szövetkezet ötezer tonn" raktározási kapacitást bb* Apátin és Szellőb"' budapesti pa*' sával a terme

Next

/
Thumbnails
Contents