Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-30 / 177. szám

1996. július 30., kedd Megyei Körkép 3. oldal Tiszafüred központjában az utóbbi években látványos építményeket emeltek, me­lyek túlnyomó részében vállalkozások működnek. A művelődési ház előtt lévő utolsó telek­részt most építik be, így rövidesen egységes arculatot mutat majd az utca. fotó: mészáros A visszaváltás egy helyben topog, miközben: • • „Üveges táncot” járnak a kisboltosok Érzékenyen érintette a kiskereskedőket, azaz a kisbolttulajdo­nosokat az üvegvisszaváltási rendelet. Amíg a fogyasztók végre örülhetnek annak, hogy bárhol vissza lehet váltani az üres üve­geket - nemcsak a vásárlás helyén -, addig a boltosok kesereg­nek: nyakukon marad a sok göngyöleg, mert a szállítók nem ve­szik vissza - így aztán a boltosok csak buknak ezen az üzleten. Közérzetünk Befogadási nyilatkozat Nem nagy ügy. Mondhatni pitiáner. Hogy idei nyarunk egyik szolnoki szenzációjának tekintem mégis, annak több oka van. Először is egy városlakó kisembert érintett, s mivel a kiszolgál­tatott helyzetben lévők száma utóbb köztudottan elszaporodott, bármelyikünkkel megtörténhetett volna az alábbiakban citált eset. A megszellőztetés egyben bizonyság is arra: mit elnagyol a jogszabály, azt csak ember tudja helyre tenni. A végkifejlet happy end, ám érdemes a részletekre is odafigyelni. A 69 éves, hetvenöt százalékban hadirokkant szolnoki órás­mester, nyugdíj mellett űzi az ipart a belvárosban, a lakásából leválasztott kis üzlethelyiségben. A lábával van a baj, ez meg ülőmunka, elbír vele, s jól jön az a kis jövedelemkiegészítés. Egy júniusi szép napon közterület-felügyelők kopogtattak ajta­ján. Holmi köztisztasági rendeletre hivatkoztak, s valamiféle szemétszállítási szerződést sürgettek - mondván, az önkor­mányzat még tavaly novemberben úgy rendelkezett, hogy a nem lakás célú helyiségek tulajdonosai, úgy mint közületek, vállalkozók, a lakás szeméttároló edényeit nem használhatják. Az üzleti szemét elszállíttatására ki-ki külön kukát köteles vá­sárolni - cirka három és fél ezerért -, s ugyancsak köteles külön szemétszállítási díjat megfizetni. Ez éves szinten 13 ezer forint.- Képzelje el! Mi szemetem származik az órajavításból? Az 50 literes kuka egy év alatt sem telne meg, nem hogy hetente háromszor. Házi szemétből is csak 2-3 hetente jön össze egy 110 literes kukára való. Az éves szemétdíjam a háztartásival együtt, évi 20 ezret tett volna ki. Az iparom egész évi összes adója nincs ennyi! - mesélte utólag is izgatottan,az órásmester, aki nagyobb pácban érezte magát, mint a mesehős Dzsepettó asztalos, amikor hasztalan akarta jóra nevelni Pinokkiót. Hadirokkant órásunk, miután a felügyelők félrenéztek a ku- kátlan portáról, s a kétezer helyszíni bírság foganatosításától el­tekintettek, nyakába vette a várost. írt és ment a városüzemelte­tési osztályra, az alpolgármesterhez, az ipartestület elnökéhez, aki tőle hallott először a rendeletről. A derék urak hivatalosan nem tehettek semmit, ám dicséretükre legyen mondva, „umbul- dáztak” rendesen. Telefonálgattak, s küldték ide-oda hadirok­kantunkat. Már sokadjára forogtak körbe órásunk óraműszer­kentyűinek mutatói, amikor a megoldást maga a szemétszállító cég nagy főnöke súgta az igazát kereső fülébe:- Tudja, mit? Szerezzen egy utcabeli közülettől befogadó nyilatkozatot a szemetére. Kukát sem kell venni, díjat sem kell fizetni. A tizenhatezer forintja megmarad. És úgy lön. A nyilatkozat mindkét fél részéről aláírattatott. A záradékot szóban fűzte hozzá mesterünk: nyilatkozat ide, vagy oda, az órás üzletből semmiféle szemét nem fog a szomszédba érkezni. Mert hogy nem is termelődik.- Látja, egy hónapja gyűjtöm, mégsem szaporodik - mondja már nevetve ottjártamkor, s mutatja a félmaréknyi szöszmötöt a „szemét”-befogadóra lelt iparos. Simon Cs. József Várakozáson aluli gabonatermés Kevés pénzzel is lehet nyaralni Egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy nyáron üdülni menjenek. A csillagá­szati árak visszariasztják az átlagos anyagi helyzetűeket, a szerény körülmények között élőknek pedig egyszerűen el­érhetetlenné teszik a nyara­lást. Egyre nagyobb tehát a létjogosultsága azoknak a kezdeményezéseknek, ame­lyek a hátrányos helyzetben lévők pihenését segítik. Ezt a feladatot vállalta magára többek között a Vöröskereszt megyei vezetősége is. Tavaly Nagyvisnyóra vitték a hátrá­nyos helyzetű gyerekeket, teg­nap pedig Bánhorvátiba indult 78 diák nyaralni. Olyan felső tagozatos tanu­lóknak volt része most ebben a szerencsében - kevés térítési díj ellenében -, akiknek a csa­ládjuk nem tudja biztosítani az üdülésüket: többnyire nagycsa­ládok, egyedülálló vagy munka nélküli szülők gyermekeiről van szó, akiket a helyi Vörös­kereszt-szervezetek segítségé­vel választottak ki. A Vöröske­reszt egyébként az idén is több tábort szervezett: most sem ma­radt el a hagyományos berek­fürdői mozgássérülttábor. Jász­berényben, az Öregerdőn szin­tén hátrányos helyzetű gyere­kek pihenhettek, Szentendrén pedig lisztérzékenyek táborát rendezték meg. A táborokat a Vöröskereszt anyagi erején túl pályázatok, támogatók, vállalkozók, cégek segítették.--------------------------\--------------------­„ Határozott” vadászterületek (Folytatás az 1■ oldalról) legalább 3 kilométer távolságra lenniük. A hivatal szakemberei a földtulajdonosokkal, ezek ér­dek-képviseleti szerveivel, a kincstári tulajdont kezelőkkel tárgyalva már januárban elkezd­ték az előkészítő munkát.- A vadásztársaságok a terü­letbérleti szerződést eddig ve­lünk kötötték meg, ezután már a földtulajdonosokkal kell szer­ződniük - mondta Horváth Fe­renc. Ezért is szükséges normá­lis formációkat kialakítani. Igyekszünk a természetből eredő határokat felhasználni. Azt azonban hangsúlyozom, hogy mi csak javaslatot teszünk a határra. A térképeket ezután kifüggesztik az érintett közsé­geknél, illetve a hivatalban. Szeptember 1 -jétől 90 napon be­lül az érintett tulajdonosok a törvénynek a társult vadászati jogra vonatkozó szabályai al­kalmazásával meghozott dönté­sükkel önálló vadászterület ki­alakítását vagy a javaslatban szereplő vadászterület határmó­dosítását kezdeményezhetik. A felmerült kifogások során meg kell vizsgálni a jogosultságot, meg kell állapodni és február el­sejéig meghatározni az új határt. Baranyi György A kiskereskedők közül többen is panaszkodtak: mivel a szállítók csak a kivitt mennyiséget veszik vissza, a kereskedő nyakán ma­rad a sok üveg - és ez bizony komoly pénzügyi veszteség szá­mukra. Többen fel is vetették: ha ez tovább folytatódik, kénytele­nek lesznek megválni az alkal­mazottaktól, mivel nem tudnak fizetést adni nekik. Nagy prob­léma számukra az is, hogy sokan a diszkontáruházban nagyobb té­telben megvett italok üvegeit hozzájuk viszik vissza. A szállí­tók pedig a sok göngyöleg láttán is csak fügét mutátiíak'rte'kik.' Térségünk tipikusan a kis- és középvállalkozások területe - mondta érdeklődésünkre Kerék­gyártó Imre, a megyei kereske­delmi és iparkamara titkára. Me­gyénkben 7-8 ezer kiskereskedő van, s ennek többsége Szolnokon és a környező településeken kon­A pénzhiány, csakúgy, mint az egész országban, Szolnokon sem újdonság, így aztán a sok­szor málló vakolatú iskolák felújítására is igen ritkán akad pénz, csak a kisebb javításokat tudják elvégezni. Az idő vas­foga pedig nincs tekintettel az inflációra, nem válj a meg a jövő évi költségvetést. Az épü­letek állaga egyre rosszabb lesz az elmaradó karbantartási munkálatok miatt, időszerűvé válik előbb-utóbb a teljes felújí­tás, amire ugye pláne nincs pénz. Ördögi kör! centrálódik. A titkár szerint en­nek a kereskedőrétegriek az ér­deksérelme az üveg visszaváltás körüli bonyodalom. Ilyen érdek- sérelmekből számtalan hasonló van, például a sütőiparosoknál gondot okoztak az alacsonyan tartott kenyérárak. Olyan is van, hogy a kereskedő öt forintért ve­szi vissza az üveget, ugyanakkor ő tíz forint betétet tesz rá. Ezt is egységesíteni kellene, mivel az üvegárral is lehet manipulálni.- A törvény kimondja azt, hogy a kamara érdekvédelmi te­vékenységet nem folytathat, tehát a megye, a térség általános gaz­dasági érdekének a képviseletét kell hogy ellássuk. EZ egy rétég érdeke, amit mi nem vállalhatunk fel ilyen formában. Természete­sen nem zárkózunk el előle, bár egyelőre hozzánk még ilyen jel­zés nem érkezett. Temesvári Lajos, a Kisosz Jelenleg Szolnokon összin- tézményi szinten a felújításokra 330 millió forint kellene. Ezzel szemben a város csak 120 mil­liót tud adni. A kilenc szolnoki középis­kola összesen 15,4 millió fo­rintból gazdálkodhat. A legsür­gősebb, s ezért a legnagyobb mértékű javításokat a Közgaz­daságiban és a Baross Gábor Szakközépiskolában kell majd elvégezni. Előbbiben a vízveze­tékek cseréje, utóbbiban a kol­légium tetejének a szigetelése a legégetőbb tennivaló. megyei titkára hangsúlyozta: a visszaváltási kötelezettség nem újkeletű. A nagykereskedelem és a termelők között ez úgy van szabályozva, hogy a termelő csak annyit vesz vissza, amennyit tőle vettek. A nagy- ker ehhez keményen ragaszko­dik, mert igen nagy tételről van szó. A kicsiknél ez általában nem okoz gondot, legalábbis eddig nem. A jogszabályalko­tók régóta, több mint két éve „kínlódnak” azon, hogy milyen megoldás szülessen a göngyö­legre. A Kisosz javaslata sze­rint a göngyöleget csakis a tel­jes vertikumot átfogóan szabad kezelni, vagyis nem lehet külön a kiskereskedelmet szabá­lyozni. Példának okáért Olasz­országban kettős megoldást al­kalmaznak: van olyan göngyö­leg, ami eldobható, azaz nem visszaváltható, és van olyan drágá göngyöleg, amire min­denki nagyon vigyáz, és csak cserélni lehet, tehát visszavá­sárlás egyáltalán nincsen. A tit­kár szerint ha lassan, de mi is ebbe az irányba fogunk ha­ladni. -bgy­Az általános iskolák között is akad olyan, ahol átlagon felüli a munkálatok mértéke: a Körösi Csorna és' a Kodály Zoltán Ál­talános Iskola. Mindkettőnél gond volt, van a tetőszigetelés­sel, ezért lenne szükség több pénzre. A megyeszékhely 21 alapfokú tanintézete együttesen 27,1 millió forintot kapott a vá­rostól és sajnos ez esetben sem az igények határozták meg a felújításra fordítandó anyagi keretet, hanem a rendelkezésre álló forrásokhoz kellett igazí­tani az iskolák igényeit. P. E. (Folytatás az L oldalról) megfelelő talaj-előkészítés, a so­rozatosan elmaradó tápanyag­utánpótlás, valamint az idén átlag 40 százalékban kihagyott nö­vényvédelmi, növényápolási munkák miatt következtek be. Az időjárás sem volt mindig kegyes, hiszen a tavasz meglehetősen ké­sőn érkezett meg. A gyenge terméseredmények­hez hozzájárult az is, hogy sokan csak nosztalgiából, hozzáértés nélkül próbálnak meg termelni. Több esetben került a földbe olyan vetőmag, mely nem alkal­mas arra, hogy azzal új termést állítsanak elő. Egyes termelők műszaki hátterének színvonala, illetve az elmúlt években elma­radt fejlesztés sem kedvezett a termelésnek. Az idén számos terület szabá­lyosan gazt, gyomot termett. Vannak olyan területek is, me­lyen nem aratják le a gabonát, mert egyszerűen nem éri meg - mondta Gombár Mihály. A rend­szeresen elmaradó gyomirtás mindemellett komoly gondokat okozhat, ezért - véli a hivatalve­zető - a jövőben a nem megfelelő földhasznosítást szankcionálni kell valamilyen módon. A kalászosok mellett betakarí­tották a mintegy 4 ezer hektárnyi repcét és a szintén 4 ezer hektá­ron termelt borsót. A fénymagból még lábon áll egy kevés a 12 ezer hektárnyi területből. A szalma betakarítása megfe­lelő ütemben, tempósan halad,- azonban a talaj munkálatok elma­radtak. Ez utóbbinak oka az lehet, hogy a munkaerővel takarékos­kodó gazdálkodóknál a kombájn­ról leszálló ember fog átülni a traktorra. Az ősziek közül eddig egyikre sem lehet panasz, azonban a jó terméshez még csapadék szüksé­ges. Cukorrépából egyébként mintegy 13, napraforgóból pedig több mint 58 ezer hektárt vetet­tek. A piacon most hiányzó kuko­ricából mintegy 50 ezer hektárnyi várja a csapadékot, illetve az ön­tözést. ein Romlik az iskolaépületek állaga Verecke üzenetét hozzák megyénkbe Gazdag programú történelmi lovastúra A múlt hét szombatján indult útnak az a nemzetközi lovas em­léktúra, amelyet a „896-1996 Honfoglalás és Örökségünk Ala­pítvány” szervezett. Az augusztus 20-áig tartó útjuk során Ve- reckéről visszatérőben a közel nyolcvan, korabeli jelmezbe öltö­zött résztvevő megyénkén is „keresztülmasíroz”, több települé­sünkön is tábort verve. „Honfoglalásukhoz” kulturális, szóra­koztató és ismeretterjesztő programok is kapcsolódnak. A honfoglalásra emlékező kalan­dozók augusztus 10-én érkeznek meg Tiszacsegéről Tiszafüredre, ahol a program szerint zenés fo­gadtatásban részesítik őket a vá­ros bejáratánál, polgármesteri kö­szöntővel. A közös lovasfelvonu­lás után kezdődnek a Halas téri programok: gyékény- és vessző­fonás, korongozás. Ä művelődési központban „Hortobágy a négy évszakban” címmel tart előadást dr. Kovács Gábor, este pedig a Tiszafüred néptáncegyüttes, a Néptáncbarátok Köre. a Morotva együttes, a Felnőtt Népzenei Együttes és citerazenekar ünnepi közös műsorral lép fel. A lovastúrázók másnap, au­gusztus 11-én „foglalják el” Abádszalókot, ahol lovas zenés felvonulással, olasz mazsoret- tekkel köszöntik őket. Lovas rendezvényekből nem lesz hi­ány: csikósbemutató, fogathajtó verseny színesíti a programot, sőt nyeregtörténeti kiállítás is lesz. Az előadást dr. Simon Sándor altábornagy „szállítja”, aki a kalandozó magyarok har­cairól beszél. Este tábortűz mel­letti táncház várja a szórakozni vágyókat. Augusztus 13-án Fegyvernek a célpont, terepíjászattal, lovas- solymászattal. Szolnokra augusztus 13-án érkezik a csapat, ahol két napra vernek sátrat, vagyis jurtát. Természetesen a megyeszékhe­lyen is lovas-zenés, felvonulás­sal fogadják az emléktúrát, amelyen közreműködik az ohioi magyar katonazenekar is. Délután dr. Hoppál Mihály tart előadást néprajz- és sámántör­ténetről, majd zenés estet ren­deznek a Tisza partján. Másnap izgalmas X. századi időutazás­nak lehetnek résztvevői a szol­nokiak, mesteremberekkel, íjá­szattal, lovas játékokkal. A délutáni lovasbemutatót az e napra rendelt előadás követi (Ducz László: Az Ősanyától a boldogasszonyig), majd „Jász­kunsági gyerek vagyok” cím­mel a Jászkun citerazenekar és a szolnoki népdalkor ünnepi műsora búcsúztatja az augusz­tus 20-áig tartó lovastúra részt­vevőit. B.Gy. Hosszú életpálya után, hosszú szabadságra készül Rózenberszky László A homoki diákok már elbúcsúztatták Hála és szeretet köttette nagy csokor színes kardvirággal köszöntötték tegnap a Ho­moki Általános Iskola, Diák­otthon és Speciális Szakiskola diákjai Rózenberszky Lász­lót, a megyei gyermek- és if­júságvédő intézet nyugdíjba készülő igazgatóját. A meglepetés időzítése olyany- nyira jól sikerült, hogy két nappal az aktív munka befejezése előtt azok a gondozottak köszönhettek el a szolnoki gyivi - hivatalosan '91. január l-jétől - ,bosszú sza­badságra” készülő igazgatójától, akiket töretlenül szolgált a négy évtizedes pedagógus-életpálya. A homoki diákok - Vigh Fe­renc, Radócz András, Nagy Ist­ván - közül Feri mondott bú­csúztató beszédet: - Az igaz­gató bácsit sokszor láttuk az is­kolánkban tanévkezdéskor, ver­senyeken. Mindig kaptunk tőle egy-egy biztató mondatot, si- mogatást. Egy év múlva elvég­zem a szakiskolát, amikor ismét jó lenne Laci bácsi segítsége. A családias házi ünnepség délutáni zsúrral, bensőséges beszélgetéssel zárult.-scsj­(Fotó: Mészáros) Azok búcsúztatták, akikért évtizedeken át dolgozott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents