Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-03 / 154. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1996. július 3., szerda Olcsóbb lett a benzin. Kedden hajnali 0 órától ol­csóbban adják a benzint a Mol-kutaknál. A 98-as ól­mozott benzin litere 2,60 fo­rinttal lett olcsóbb, így most 126,30 forintba kerül. A 95- ös ólmozatlan benzin 2,70 forinttal kevesebb, literen­kénti új ára 119,70 forint. Egyaránt 2,80-nal csökkent a 91-es és a 98-as ólmozat­lan benzin fogyasztói ára, a 91-es litere 116,60 forintba, a 98-as pedig 127,60 fo­rintba kerül. Borexport. Az első ne­gyedévben mintegy 150 ezer hektoliter bort exportál­tunk literenként 1 dollár kö­rüli áron, amit jó eredmény­nek tartanak a szakemberek. A piackutatást érdemes folytatni, mert az idén elég jó szőlőtermés ígérkezik, így szüret után várhatóan 3-3,5 millió hektoliter bor kerül majd a hordókba. Iszapkomposzt. A keszt­helyi öbölből kiemelt isza­pot dolgozzák fel abban a tapolcai üzemben, ahol me­zőgazdasági hulladékból készítenek nitrogén- és foszfortartalmú komposztot. Ezzel csökkenthető lesz a Balaton vizére veszélyes műtrágya használata is. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 238,70 Görög drachma (100) 63,89 Német márka 100,56 Olasz líra (1000) 100,01 Osztrák Schilling 14,29 Spanyol peseta (100) 119,54 USA-dollár 153,29 Megsínylette a gabona a kemény telet és a késői tavaszodást Közepes minőség, kisebb termés A termésátlagok ugyan egyelőre csupán becsülhetők, annyi bi­zonyos, hogy a kemény telet, s a későn érkező tavaszt, majd az azt követő kánikulát többnyire megsínylette a gabona - össze­gezte a betakarítás első tapasztalatait lapunknak adott nyilat­kozatában Király Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium he­lyettes főosztályvezetője. A nagy nyári munkák még csak a kezdet kezdetén tartanak, két hete, hogy - elsőként a déli megyékben - megkezdődött az őszi árpa aratása. A búza beta­karításával a minap Bács-Kis- kun és Csongrád megye nyitott. Őszi árpát tavaly még 186 ezer, az idén viszont csupán 150 ezer hektár termőföldön vetettek, így a hozam - a vár­ható hektáronkénti 3,5 tonnás termésátlaggal számolva - ösz- szességében eleve kevesebb lesz a tavalyinál, minősége pe­dig eddig közepesnek ígérke­zik. Eddig a betakarítás ne­gyedével végeztek. Ha nem is sokkal, mintegy 50 ezer hektárral nőtt a búza ve­tésterülete. De hogy az immár 1 millió 150 ezer hektárról mennyi és milyen szem jut majd kenyérnek, azt egyelőre nehéz megbecsülni. Eddig Bács-Kiskunban és Csongrád- ban is csak kisebb mennyiséget takarítottak be, a többi megyé­ben pedig ezután rajtolnak. Ta­valy hektáronként 4,2 tonna volt e kalászos átlagos hozama, most valószínűleg kevesebb lesz. Országos átlagot megha­ladó termésre csupán a dunán­túli megyékben lehet számítani. Az utóbbi napok csapadékos időjárása több helyütt még jó­tékonyan hatott a tavaszi ár­pára. Ám az ország nagy ré­szébe késve érkezett a régen várt égi áldás, s azt is nagy ká­rokat okozó vihar és jégverés előzte meg. A terméskilátásokat erősen rontja, hogy pénzszűke nehezíti a gazdák dolgát. Az idén még a korábbinál is kevesebben en­gedhették, engedhetik meg ma­guknak, hogy a kedvezőtlen időjárás hatásait a jó minőséget garantáló, ám igen költséges fémzárolt vetőmaggal, továbbá gyakorta megismételt növény- védelemmel enyhítsék. Cs. Benkő Gyorsítják a kisebbségi részvények értékesítését Eladósorban lévő bankok, konszernek A világpiacon nagy a kereslet a kelet-európai részvények iránt, mintegy 100-120 intézményi befektető már most is a kelet-európai és a fejlődő piacra koncentrál - hangzott el tegnap a Magyar Priva­tizációs Társaság és az ÁPV Rt. által rendezett konferencián. Salgó István, a MeesPierson EuroAmerica befektető, ta­nácsadó cég igazgatója el­mondta: az intézményi befekte­tők - köztük a biztosítók, a nyugdíjalapok, a kockázati és befektetési alapok, a befektetési bankok - szerepe a magyar pia­con a következő időszakban minden bizonnyal megnő. Az sem kétséges, hogy főként olyan cégek részvényei iránt érdeklődnek majd, amelyek már fel tudnak mutatni piaci eredményeket, s megfelelő me­nedzsmenttel rendelkeznek. Benczúr Zsuzsanna, az ÁPV Rt. PR-menedzsere a privatizá­ciós szervezet idei feladatait ismertette. Elmondta: napi­rendre került a Magyar Hitel Bank és a Kereskedelmi Bank Rt. privatizációja. Jelentős lé­péseket tettek a nagy ipari kon­szernek magánosítása érdeké­ben is. Kormány-előterjesztés készül az Ikarus helyzetének rendezésére, hogy megfelelő döntések után sikeresen priva­tizálható legyen. Az év máso­dik felében értékesítik a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat. Úgynevezett decentralizált pri­vatizációra kerül sor a BHG és a Mahart esetében. A szervezet gyorsítani kívánja a portfolió­jában lévő kisebbségi részvé­nyek értékesítését. Az ÁPV Rt.-hez jelenleg 280 olyan cég tartozik, amelynek legfeljebb 49 százalékos tulaj­donrésze van már csak állami kézben, és 187 társaságban 25 százalék alatt van az állami ré­szesedés. A jogszabály szerint a maradékrészvényeket felajánl­ják a többi tulajdonosnak, de mód van arra is, hogy a rész­vénycsomagokat egy-egy portfolióba helyezve értékesít­sék. Ebben az esetben készpén­zes és kárpótlási jegyes el­adásra is lehetőség lenne. Munkaügyi mankók Elhelyezkedést segítő tanfolyamok Eddig csupán közeli kilátás volt, július 1-je óta konkrét lehetőség a pályakezdő fia­talok tapasztalatszerző fog­lalkoztatása. Ennek lényege az, hogy a napi négyórás foglalkoztatás munkabérét a Munkaerő-pi­aci Alap fizeti ki, a munkál­tatóknak csak a társadalom- biztosítási járulékot kell vál­lalniuk. A munkaügyi központok ezekben a hetekben külön­féle csoportos foglalkozáso­kat is indítanak a pályakez­dőknek. Az úgynevezett impulzus­tanfolyamon például a fő téma a munkanélküli fiatalok és a munkaügyi központok dolgozóinak együttműködése, a közös munkahelykeresés. A pályaorientációs tanfo­lyamokra azokat várják, akik­nek nincs szakmai végzettsé­gük, és még nem döntöttek ar­ról, hol próbálnak elhelyez­kedni. A szakemberek vázol­ják előttük a különböző fog­lalkozási ágak kínálta lehető­ségeket, s konkrét tanáccsal is igyekeznek megkönnyíteni a pályaválasztást. Áz elhelyezkedést segítő tanfolyamok gyakorlati isme­retekkel szolgálnak az állást keresőknek. A „tananyagban” szerepel például, hogyan ja­víthatják esélyeiket egy-egy munkahely megpályázásakor. Tovább drágul a mindennapi betevő Közeledünk a száz forinthoz Várhatóan 15 százalékkal emelkedik júliusban ha­zánkban a kenyér ára - je­lentette be tegnap Werli Jó­zsef, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. A szakember a drágulást a költségek emel­kedésével indokolta. A kenyér árának meghatáro­zásakor nem hagyhatják fi­gyelmen kívül, hogy folyama­tosan drágul a liszt, az ener­gia, valamint a kenyérsütés' többi kelléke. A pékáruk alapanyagának számító fi­nomliszt ára 1994 első ne­gyedéve óta 22 forintról 40 forintra emelkedett kilo­grammonként. A kenyérliszté 18 forintról 39 forintra nőtt. A benzin ára két év alatt csak­nem megduplázódott. A fűtő­olajért 33 forintot fizettek 1994-ben, míg idén már 103 forint 90 fillért kémek el érte. A KSH áprilisi adatai sze­rint jelenleg átlagosan 81 fo­rint 40 fillérbe kerül egy kilo­gramm fehérkenyér, míg a házi kenyér 87 forint 40 fillér. Ezeket a termékeket a sütő­ipari üzemek 70 forint körüli áron szállítják a kereskedők­nek. Most a pékek azt tarta­nák reálisnak, ha az átadási ár mintegy 20 százalékkal emel­kedne, és elérné a 89 forint 50 fillért. Az egyesülés vezetője ennek vonzataként arra szá­mít, hogy a kenyér fogyasztói ára a hónap közepén, illetve végén 95-98 forint között alakul majd az üzletekben. Tíz kérdés - tíz felelet a vadászati törvényről Az Országgyűlés június 18-án elfo­gadta a vad védelméről, a vadgaz­dálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt. 1 Miért van szükség a törvényre? Azért, mert - miként a törvényben olvas­hatjuk - valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pó­tolhatatlan része. A vadon élő állat eszté­tikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét - természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni. Minderre a természet védelme, a vadál­lomány ésszerű hasznosítása érdekében is szükség van. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a magyar vadállomány - az őzek, dámok, gímszarvasok kiemelkedő minő­ségének köszönhetően - Európában és a tengerentúlon is keresett. Évente 25-27 ezer - többségében nem kispénzű, a pénz- és üzleti világban befolyásos - külföldi vadászt vonz országunkba. A vadászat 43-45 ezer sportvadász egész évi szóra­kozását, kikapcsolódását, szabadidő-te­vékenységét jelenti. A vadgazdálkodás, a vadásztatás és a vadkereskedelem közel 10 ezer munkaalkalmat teremt. 2 2. Milyen előzményei voltak a tör­vénynek? Már a XVI-XVI1. században, a három részre szakadt országban felmerült a va­dászat jogi szabályozásának gondolata. Az úgynevezett statútumokban, törvény- hatósági rendeletekben kezdték el szabá­lyozni a vad elejtésének - szaporodási idő alatti - kíméleti idejét. Az erdélyi tör­vényhozás például 1653-ban korlátozta a csapdázást. Az első vadászati törvényt III. Károly uralkodása alatt alkották meg. Az 1729. évi jogszabály egyik cikkelye ,A vadászatról és a madarászairól” szól, s megerősíti a nemesség majdnem korlátlan vadászati jogát. Rendelkezik a tilalmi időkről és a mezőkön, a vetésekben a va­dászat által okozott károk megtérítéséről. 1802-ben ismét megjelenik egy tör­vénycikk, amely viszont szűkíti a nemes­ségjogát. A földesúr most már birtokának felét is letilthatja a nemesi szabad vadá­szat elől. 1872-ben született meg az első, korszerű vadászati törvény. Ezt módosí­totta az 1883. évi XX. törvénycikk, amely 1945-ig volt érvényben. Ezek a törvények kimondták, hogy a vadászati jog a földtu­lajdon elválaszthatatlan tartozéka(l). Részletesen szabályozták a tilalmi időket, a vadkárok megtérítését és gondoskodtak a vadászat büntetőjogi védelméről. 1945-ben a 4640-es miniszterelnöki rendelet a nagybirtokrendszer megszünte­tésének folyományaként kimondta, hogy a vadászati jog az egész ország területén a magyar államot illeti, és a vadászatot ezentúl csak vadásztársaság tagjaként le­het gyakorolni. 1957-ben egy törvény- erejű rendelet szabályozta a vadászati jo­got, s megszüntette az 1883. évi törvény még hatályban lévő rendelkezéseit. 1961-ben - az európai jogrendszertől eltérően - a vadászati jog az alapvető ren­delkezések erejéig beépült az akkor ki­adott erdőtörvénybe. 3. Mi a törvény legfőbb célkitűzése? Az új vadászati törvény nem kerettör­vény. Száz paragrafusában szinte mindent részletesen igyekszik szabályozni. Leg­főbb célkitűzése a vad védelme. Ennek a vezérelvnek rendeli alá a gazdálkodás és a vadászat valamennyi feladatát. Ezért tartja meg állami tulajdonban a vadász­ható vadfajokat, miközben a vadászat jo­gát - mint vagyonértékű jogot - a földtu­lajdonjog elválaszthatatlan részeként a föld-, illetőleg vízfelület esetében a meder tulajdonosának biztosítja. A földtulajdo­nost azonban - a vadállomány óvása és fejlesztése érdekében - a vadászati jog részletesen szabályozott alkalmazására kötelezi. 4. Mekkora lehet minimálisan a va­dászterület? A vadászterületek minimális nagyságát 3000 hektárban határozta meg a törvény. Ez a területnagyság az úgynevezett apró­vadas vadászterületen, ahol zömében fá­cánra, mezei nyúlra, vízi vadra és legfel­jebb őzre lehet vadászni, akár nagy is le­het. De a szarvasoknak, vaddisznóknak, muflonoknak, tehát a nagyvadaknak - migrációjuk, a búvó-pihenő hely és a táp­lálkozási hely között megtett napi több tíz kilométeres mozgásuk miatt - kicsinek bizonyulhat. A földtulajdonosok azért küzdöttek, hogy ennél tízszer kisebb le­gyen a minimális vadászterület, mivel ak­kor könnyebben szerezhettek volna ön­álló vadászati jogosultságot. A vadászok viszont a vadgazdálkodás szakmai szem­pontjai alapján kialakított 5000 hektárban szerették volna meghatározni a minimális vadászterületet. (Az elmúlt évtizedekben 4000 hektár volt a vadászterületek mini­mális nagysága.) 5. Kinek lehet vadászati joga? 1997. március l-jétől - a törvény hatály­balépésének kezdetétől - önálló vadászati joggal rendelkezik az a földtulajdonos, akinek a vadászterület teljes egészében a tulajdonában van. Társult vadászati joguk van a vadászterület társult tulajdonosai­nak. A vadászati jog haszonbérbe adása esetén a bérlők jutnak vadászati jogosult­sághoz. A földtulajdonos nem automati­kusan jogosult saját földjén a vadászatra, ahhoz még jó néhány feltételt kell teljesí­tenie. Ezeknek akkor tesz eleget, ha al­kalmasnak találják az orvosi vizsgálato­kon, megszerzi a fegyverhasználati és tar­tási engedélyt, sikeres állami vadászvizs­gát tesz, vadászjegyet vált ki, felveszik abba a vadásztársaságba, amelyik a föld- tulajdonán pályázik és elnyeri a vadászte­rület bérletét. A földtulajdonosnak annyi előnye azért van másokkal szemben, hogy mint tulajdonos, könnyebben bekerülhet abba a vadásztársaságba, amelyik a föld­jén megszerzi a vadászati jogosultságot. Az új vadászati törvény módosítja a he­lyi önkormányzatokról szóló törvények több paragrafusát. A módosítás szerint az önkormányzatokat a vadászterület ha­szonbérbe adásából csak a területarányo- san meghatározott rész utáni bevétel illeti meg. A haszonbérleti díjat a földtulajdo­nosok kapják, tulajdoni részük alapján. 6. Mi a vadászterületek kialakításá­nak menetrendje? Júliusban a vadászati hatóság javaslatot készít a vadászterületek határára, figye­lemmel a törvényben meghatározott va­lamennyi lényeges szempontra. Augusz­tusban ezt az adott terület önkormányzata­inak hirdetőtábláin tanulmányozhatják az érdekeltek. Szeptembertől november vé­géig van idő arra, hogy a földtulajdonosok és a vadászni kívánók egyezségre jussa­nak a haszonbérleti szerződés módozatai­ban, díjaiban. A valódi földtulajdonosoknak ez idő alatt kell képviselőt választani maguk kö­zül, akit fölhatalmaznak a tárgyalásokra, vagy rábízzák magukat az önkormányzat jegyzőjére, aki az adott vadászterületre vonatkozó jognyilatkozatot tesz. Ez alatt a 90 nap alatt van lehetőség arra is, hogy a földtulajdonosok önálló vadászterület ki­alakítását vagy a javaslatban szereplő va­dászterület-határ módosítását kezdemé­nyezzék. A vadászati hatóság 1997. február 1- jéig fogja meghozni a vadászterületek ki­alakításáról, a 10 évre szóló haszonbérleti szerződések elfogadásáról szóló határoza­tát. Ez ellen nem lehet fellebbezni, meg­változtatását, megsemmisítését a bíróság­tól lehet kérni. A pernek - a vad védelme, a vadgazdálkodás érdekében - nincs ha­lasztó hatálya, a határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Nagyon fontos előírás: ha a földtulajdonosok nem tudnak egy­mással megegyezni és haszonbérleti szer­ződést kötni, a vadászati hatóság kény­szerhasznosítást rendelhet el. 7. Kik lehetnek a vadászati jog ha­szonbérlői? A törvény első helyen említi a vadász­jeggyel rendelkezői!) tagokból álló egye­sületet, azaz a vadásztársaságot, második helyen pedig a vadásztársaságok érdek- képviseleti szervezetét. Emellett a 16. pa­ragrafus c) pontja kimondja: a vadászati jog haszonbérlője lehet ,Jdzárólagosan belföldi tulajdonban levő mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdálkodás ágazatba sorolt gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, továbbá erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint felét mezőgazdasági, erdőgazdálko­dási vagy természetvédelemmel össze­függő gazdasági tevékenység folytatása céljából használja.” 8. Ki a területes vagy terület nélküli vadász? A törvény szerint, miként eddig, úgy a jö­vőben is, két legális vadásztípus lesz: a te­rületes és a terület nélküli. A területes vadászok, akik vállalják a vadászterülettel együtt járó gondokat és költségeket, és befektetnek a vadgazdál­kodásba. ők - leszámítva a vadászati idé­nyek, az értékesítés, és az önkorlátozás miatti tilalmakat - elvileg folyamatos va­dászati lehetőségekkel rendelkeznek. En­nek fejében a vadászterületén tényleges munkát végző vadásznak kevesebbet kell fizetnie egy-egy - a vadászegyesület köz­gyűlése által számára engedélyezett - vad elejtéséért. Ez a dolgok anyagi oldala, de nem ezért igyekeznek a vadászok terület­hez jutni, területes vadásztársaságban va­dászni, hanem azért, mert összehasonlít­hatatlanul szorosabban kötődnek így a természethez, a vadászkompániához, va­dászterületük szépségeihez s nem utolsó­sorban a vadhoz. A terület nélküli vadászok, az úgyne­vezett bérkilövők kevesebb áldozathoza­talra kényszerülnek, ez sok esetben ké­nyelmesebb, kevesebb energiát, időt vesz igénybe, ugyanakkor egy-egy vad elejté­sét nagyobb összegért, a piac által kialakí­tott áron vásárolhatják meg. Nyilvánva­lóan az élményeik sem azonosak a terüle­tes vadászokéval. 9. Mennyibe kerül a vadászat? . A törvény szerint egy kezdő vadásznak - amíg vizsgázott, vadászjeggyel rendel­kező vadászként részt vehet a vadászaton - el kell végeznie egy tanfolyamot, le kell tennie a vizsgát, el kell mennie az orvosi vizsgálatokra, meg kell szereznie a fegy­vervásárlási és tartási engedélyeket. Ha mindezeknek a költségeihez hozzászámít­juk a fegyver(ek), ruházat, felszerelések árait, a kiadás 300-400 ezer forintot is ki­tehet. Ha a vadász területes egyesületbe szeretne belépni, még az 50-500 ezer fo­rintos belépődíjat, és ha felvették, a tagdí­jat is be kell fizetnie. A törvény előírja, hogy 3000 hektáron­ként egy hivatásos vadászt is alkalmazni kell. Az egyesület tagjai fizetik vagy gaz- dálkodják ki az alkalmazott(ak) bérét, já­rulékos költségeit, az adókat, a biztosítási díjakat, vagyis a működési költségeket, valamint a vad által az erdőben és a me­zőgazdasági terményekben, illetőleg a vadászattal okozott károkat. A vadásznak mindezen felül fizetni kell a hatósági eljárás díjait és az újonnan bevezetett vadvédelmi hozzájárulást. Ez utóbbi 1997-ben minden elejtett mezei nyúl esetében darabonként 100 forint, fá­cán esetében darabonként 50 forint, nagyvad esetében darabonként 1000 fo­rint. Az árak a hivatalos inflációs ráta sze­rint emelkednek. A díjakon kívül a bírsá­gok is igen jelentősek. A vadgazdálkodási bírság 5 ezertől 1 millió forint lehet, amit nemcsak a hibásan elejtett vadlelövése- kért, hanem a vadászati-vadgazdálkodási szabályok megsértéséért szabhat ki a va­dászati hatóság. Újdonság, hogy a vadászokon kívül vadvédelmi bírság fizetésére kötelezhetik a vadászterületnek minősülő föld haszná­lóját, ha nem tesz eleget a vadállomány­ban okozott kár megelőzésével kapcsola­tos kötelezettségének - például bejelentés és riasztás nélkül mérgez a területén. 50 ezertől 500 ezer forintos büntetésre szá­míthat az is, aki jogosulatlanul vadászik, vagyis az orvvadászat már bűncselek­ménynek minősül. 10. Milyen tilalmakat és kötelezettsé­geket ír elő a törvény? Nincs kizárva, hogy a törvény ismereté­ben jó néhány földtulajdonos, aki eddig azt forgatta a fejében, hogy a saját földjén ezentúl ő fog vadászni, készséggel le­mond vadászati jogáról, és inkább a biztos bevételnek számító haszonbérbe adást vá­lasztja. A vad élőhelyének védelmét, a vadászatnak és a vadgazdálkodásnak a rendjét ugyanis nem kevesebb, mint 46 paragrafus 148 bekezdése és további 106, betűvel jelzett pontja, összesen és kereken 300 előírás szabályozza. A törvényi sza­bályozást még kiegészíti majd az FM vég­rehajtási rendelete. Csekő Sándor Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents