Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)
1996-07-17 / 166. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1996. július 17., szerda Alapkamat-csökkentés. A Magyar Nemzeti Bank keddtől a jegybanki alapkamatot évi 26 százalékról 25,5 százalékra csökkenti. A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek, valamint a devizabetét fedezete mellett nyújtott, projektfinanszírozó hiteleknek a kamatlába is ugyanígy változik. A Start és a japán hitel refinanszírozására adott hitel kamatlába - a jegybanki alapkamat 75 százaléka - 19,50-ről 19,125 százalékra mérséklődik. APEH-közlemcny. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hivatalos szállítói megkezdték a számla és nyugta nyomtatványok értékesítéséről szóló 24/1995. számú pénzügy-minisztériumi rendelet II. paragrafusának második bekezdésében előírt adatszolgáltatáshoz szükséges Adatkísérő lapok forgalmazását. Az adatszolgáltatással kapcsolatos teendőket az Adó és Ellenőrzési Értesítő 1996. március 26-án megjelent 4. száma, és a 8002/1996. számú APEH-tájékoztató tartalmazza. Ezt az igazgatóságok ügyfélszolgálatai kérésre postán is megküldik. Egyéni vállalkozások száma tömegenként V állalkozások száma 1400-1500 1900-2000 4100-4200 U.1.IU.IJ 1 4600-4700 7900-8000 ÍVmjj Forrás: APEH JNSZ Megyei Igazgatósága Szolnokra koncentrálódik a megyében működő egyéni vállalkozások többsége, a 21,5 ezer vállalkozásból ugyanis közel hatezer tevékenykedik a megyeszékhelyen. A térkép alapján legkevesebb vállalkozóval a Közép-Tiszavidék és a Tiszazug dicsekedhet. Török- szentmiklós és térsége bár kevés vállalkozót számlál, azonban a- település-összetételt tekintve már nem áll rossz helyen. Az adatok az 1996. június végi állapotot tükrözik. Az EU-integráció vesztese lehet a mezőgazdaság Az Európai Unió képviselői április végén kétezer kérdést tartalmazó kérdőívet adtak át a társult országoknak, köztük Magyarországnak. „Az Európai Unióban való felvételi kérelem véleményezéséhez szükséges információk” címet viselő dokumentum - amely nagy szerepet játszik a csatlakozási tárgyalások előkészítésében - átadása kapcsán ismét felmerült a kérdés: Vajon az előnyök mellett milyen hátrányokkal járhat a csatlakozás a magyar agrárium számára? Az EU és Magyarország között 1992-től érvénybe lépett társulási megállapodás célja az volt, hogy segítse a rendszerváltás után válságban lévő magyar gazdaságot és egyúttal felkészítse a csatlakozásra. Az egyezmény vám- és lefölözéskedvezményeket, illetve kedvezményes kvótákat biztosított a magyar mezőgazdasági termékek számára. A gyakorlati tapasztalatok azonban nem igazolták a szerződéshez fűzött reményeinket. Az EU exportőrei sokkal jobban ki tudták használni a kedvezményeket, mint a mi. Az Unióba irányuló exportunkon belül csökkent az agrártermékek aránya, sőt az agrárkereskedelmünk mérlege is romlott. A kedvezőtlen folyamatoknak több oka is van. Az ágazat válsága miatt beszűkültek exportlehetőségeink, a kedvezményes kvóták elosztásáról az EU nem tájékoztatja a magyar felet, ott kaptunk nagyobb kedvezményeket, ahol nem rendelkezünk megfelelő árualapokkal - és még sorolhatnánk. 1995-ben a GATT-egyezmény aláírása után az EU importkorlátozó intézkedéseit vámokká alakította, ami egyet jelentett a vámok emelésével. Egyúttal megszűntek a lefölözések is, amire pedig eredetileg kedvezményeket kaptunk. Magyarországra kedvezőtlenül hatott a három EFTA-tagország uniós tagsága is. Ezekkel az országokkal korábban kétoldalú egyezmények voltak érvényben, amelyek segítettek agrártermékeink kedvezményes piacra jutásában, de EU-csatlakozásuk után ezeket az előnyöket elvesztettük. A magyar export csökkenésével párhuzamosan az EU magas exportszubvenciók és különböző indirekt exportösztönző eszközök segítségével sikeres exportoffenzívát hajtott végre szinte az összes társult országgal szemben. A magyar agrárszakemberek egy részében a mezőgazdaságban tapasztalható - sokak szerint szándékosan előidézett - válság és a társult országok érdekeit figyelmen kívül hagyó EU-politika hatására felvetődött a kérdés: mi mindent veszíthet a magyar mezőgazdaság a csatlakozással? Horváth Gábor, Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára úgy látja, hogy nagyon is sokat. - Mivel az EU deklarálta, hogy a most folyó Kormányközi Konferencia befejezése után fél évvel - várhatóan 1998. elején - megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, minél előbb el kell kezdenünk a felkészülést. A tárgyalásokon ugyanis szakértői szinten fog eldőlni sok olyan részletkérdés, amelyeken később már nem lesz módunk változtatni. A csatlakozási tárgyalások előkészítése folyamán - az érdekképviselet álláspontja szerint - kiindulópontként kell elfogadni, hogy Magyarország ökológiai adottságai jó lehetőséget nyújtanak a mezőgazdasági termelésre, a termelés szerkezete pedig csaknem megegyezik az EU mezőgazdaságáéval, tehát a versenyhelyzet erős. Ugyancsak tény, hogy az agráriu- mot ért politikai hatások miatt a termelők jelentős eszköz- és tőke- veszteséget szenvedtek el, emiatt hátrányban vannak az EU termelőivel szemben. A hazai üzemi szerkezet és a birtokstruktúra között szintén ellentmondás feszül. Nálunk jelentős szerepe van a nagyüzemeknek, így nem lesz könnyű beilleszkedni az EU által politikailag deklarált családi gazdaságokra épülő rendszerbe. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítésében az elmúlt hat év során - szemben az európai folyamatokkal - a dezintegráció folyamata volt jellemző, hogy a termelés és a piac szabályozását gátolja az e célra fordítható költség- vetési eszközök szűkössége, valamint hogy hiányzik a megfelelő információs rendszer. Ezen okok miatt a magyar gazdák versenyhátrányba kerülhetnek az unió termelőivel szemben. Horváth Gábor szerint a magyar agrárium jelenlegi helyzete, az előre jelezhető fejlődési irány, illetve a nemzetközi folyamatok figyelembe vételével kialakíthatók azok a célok, amelyeket a tárgyalások előtt ki kell tűzni magunk elé. Nemzeti érdek, de az EU érdeke is, hogy a magyar mezőgazdaság ne legyen vesztese az integrációnak. Ehhez azonban néhány feltételnek teljesülnie kell. A magyar agrárgazdaság teljesítményének bemutatásához az 1986 és 1990 közötti időszakot kell alapul venni, nem a kérdőívben is kért 1990-1995-ös időszakot, mert az elmúlt években drámai visszaesés tapasztalható az ágazatban. A hazai termelők számára megkerülhetetlen kérdés, hogy a támogatások rendszere, mértéke megközelítse az EU támogatási rendszerét. E nélkül Versenyben az ügyfelekért Az év első fél évében folytatódott a bankok közötti éles piaci verseny az ügyfelekért. Ez a hazai sajátosságoknak megfelelően elsősorban árversenyt jelent - mondta dr. Felcsuti Péter, a Unicbank vezérigazgatója, szokásos negyedévi értékelésében. A vezérigazgató véleménye szerint: a relatív pénzbőség következtében egészen a bankközi szintig csökkennek a hitelkamatok, miközben a forrásköltségek csökkentésének kisebbek a tartalékai. Ez a banki szektor egészében a kamatrés csökkenésével jár. Kiélezett verseny folyik a pénzforgalmi szolgáltatások területén is, ami gátolja a jutalékbevételek növekedését. A bankszektorban a versenyképesség fenntartása és fokozása érdekében jelentős beruházások folynak - hálózatbővítés, technikai fejlesztések, kártyaüzletág stb. Az idén mindezek következményeként előreláthatóan csökkenni fog a pénzintézetek nyeresége. Ebben a piaci környezetben is folytatódott a Raffeissen csoporthoz tartozó Unicbank dinamikus expanziója. A mérlegfőösszeg fél év alatt az év végi 77 milliárdról 94,4 milliárd forintra nőtt. Az első negyedéves irányzatok alapján a növekedés első számú hordozója a forrásgyűjtés volt. A vállalati betétek elérték a 65,5 milliárd forintot. Bővült a fiókhálózat, növekedett az állományi létszám, s ez természetesen együtt jár az üzemi költségek emelkedésével is. A bank pozíciójának javítása érdekében azonban elkerülhetetlen a növekedés. (pataki) ugyanis a felkészülési időszakban behozhatatlan hátrány alakul ki a tőke és eszközellátottság területén, ami a csatlakozás után újabb feszültségeket gerjeszthet. A termelés korlátozását ellentételezés nélkül elfogadni indokolatlan. Olyan szabályozási rendszerre van szükség, amely kiszámítható a termelők számára. A gazdálkodóknak viszont szembe kell nézniük azzal, hogy teljesítményük a piacon megmérettetik, ezért javítaniuk kell termékeik versenyképességén. A nemzeti agrárpolitika céljául kell kitűzni a mezőgazda- sági termelés költségeit csökkentő szabályozás kérdéseit, különösen az adó- és hitelpolitikát. Sajnos, mint az a csatlakozási felkészülés intézményi hátterét vizsgálva is kiderül, a kormányzat nem a súlyának megfelelően kezeli a mezőgazdaságot. (Az Integrációs Kabinetnek nem tagja a földművelésügyi miniszter, sőt az integrációs felkészülés központjának számító integrációs államtitkárságon is háttérbe szorulnak az agrárügyek.) Ez a MOSZ szerint súlyos hiba, hiszen a csatlakozás várhatóan az agrárium számára jelenti a legnagyobb kihívást és ezen a területen szembesülünk a legtöbb vitás kérdéssel.- Az Európai Uniónak éppen úgy érdeke határainak kiterjesztése, mint a csatlakozni kívánó országoknak. Az új tagok integrációját azonban minél olcsóbban szeretnék elérni. Ám ahhoz, hogy a közép-kelet-európai országok csatlakozásából az EU profitálni is tudjon, a térségben fenn kell tartani a fizetőképes keresletet. Ez a tény a csatlakozási tárgyalások során jó pozíciókat jelenthet Magyarország számára. Céljaink eléréséhez csak határozott fellépésre és kimunkált érvekre van szükség - véli a MOSZ főtitkára. Diploma - saját költségen Idegenforgalmi ügyintéző és falusi turizmus menedzser szakképesítést szerezhetnek azok, akik szeptemberben beiratkoznak a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolára, illetve a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolára, az egri Esz- terházy Károly Tanítóképző Főiskolára, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára vagy a zsámbéki Katolikus Tanárképző Főiskolára. A budapesti Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola felügyeli a szakképzést, s adja ki a végbizonyítványt. Itt dolgozták ki a tantervet is, több külföldi egyetem és főiskola bevonásával. Az oktatás kétéves, nappali tagozatú és önköltséges. A tandíj előrelátha- tón egy félévre ötven-hatvan- ezer forint lesz. Az új szakon egy vagy két világnyelvet beszélő, hivatásos házigazdaként dolgozni képes vállalkozókat, szervezőket, tanácsadókat képeznek. Érettségizettek jelentkezését várják augusztus 10-ig. Az idegenforgalmi kurzust elvégzők - amennyiben megfelelő tanulmányi eredményt érnek el - felvételi nélkül kapcsolódhatnak be a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Főiskola távoktatási programjába, és főiskolai diplomát szerezhetnek. Átlag alatti termésátlagok A szántóföldek egy tizedén aratták le eddig a búzát. A betakarított kenyérgabona termésátlaga hektáronként 3,6 tonna. Ha az időjárás kedvez, augusztus közepére befejeződhet az aratás. Az aratás jelenlegi állásáról számolt be Buzássy Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján. Buzássy elmondta: tavaly 1,17 millió hektáron vetettek őszi búzát. Az új termésre a kedvezőtlen időjárás mellett a termelők anyagi helyzete is rányomta bélyegét. Jelentős mértékben befolyásolta a termésátlagot a nem megfelelően fémzárolt vetőmag, a hiányos műtrágya-felhasználás, a fejtrágyázások elmaradása. A legsúlyosabb gondot azonban az okozta, hogy sok helyütt a termelők megpróbáltak spórolni a gyomirtás költségein. Nagyok a különbségek a megfelelően kezelt és az erősen gyomosodott táblák között. Ez utóbbi a búza vetésterületének mintegy 25-30 százalékát teszi ki. A gyomosodás a betakarítás során további gondokat fog okozni. A szaktárca hivatalos termés- becslése szerint az eddig betakarított búza termésátlaga hektáronként 3,6 tonna, amely az ország egyes térségeiben kevesebb is lehet. A kenyérgabona jelenlegi felvásárlási ára 22-26 ezer forint, ennél olcsóbb - 18 ezer forint - lehet a kritikus táblákról betakarított búza. Őszi árpát 174 ezer hektáron vetettek a gazdálkodók. A termés 75 százalékát már learatták. Az egy hektárról betakarított mennyiség nagy eltéréseket mutat, 2^4,5 tonna között ingadozik. Ennek megfelelően a termésátlag a tavalyinál 19 százalékkal alacsonyabb, hektáronként mintegy 3,2-3,3 tonna. Az őszi árpa felvásárlási ára tonnánként 18 és 22 ezer forint között mozog. Az aratás műszaki hátteréről szólva Buzássy elmondta, hogy mintegy 9 ezer kombájn vesz részt az aratásban, kétharmaduk öt évnél idősebb. A gazdálkodók az idén többet költöttek a betakarítógépek felkészítésére, így a gépek jobb műszaki állapotban kezdhettek neki az aratásnak. Újvári Gizella Emyed a reformlendület A látványos gazdasági növekedés lassacskán véget ér Kelet- és Közép-Európában, de továbbra is magas infláció nyomasztja a térség legtöbb reformországát - állapította meg a bécsi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIFO). A GDP növekedése 1996-ban kisebb lesz, mint tavaly, és tovább csökken az infláció, habár látványos eredmények nélkül - írja a WIFO legújabb tanulmánya. Az előrejelzés szerint Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Bulgáriában és Romániában az idén átlagosan 4 százalékos lesz a gazdasági növekedés, a tavalyi 5,5 után. A WIFO előrejelzése 1996-ra (százalékban) GDP növekedés Infláció Munkanélküliség Csehország +5,2 +8,5 +3,0 Magyarország +1,5 +24,0 +11,0 Lengyelország +5,5 +22,0 +14,0 Szlovákia +6,0 +7,0 +13,0 Szlovénia +3,0 +11,0 +14,0 Bulgária+120,0 +12,0 Románia +4,0 +30,0 +10,0 Horvátország +3,5 +3,0 +18,0 Jugoszlávia +3,0 +120,0 +30,0 Oroszország-2,0 +60,0 +5,0 Ukrajna-5,0 +90,0 +2,0 A WIFO szerint a hazai beruházási kereslet hovatovább felváltja az exportot a növekedés motorjának szerepében, annál is inkább, mert a nyugat-európai lassulás és több keleti valuta felértékelődése fékezi a kivitel dinamikáját. A növekedés a télnek is köszönhető Bár érzékelhető némi javulás a hazai iparban, a szakemberek az ágazat termelését és értékesítését illetően sok jóval nem biztatnak. A reálbérek csökkenése, a beruházások megcsappanása semmiképp sem növeli a keresletet. A Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. legfrissebb gazdasági prognózisában a szakemberek az év eleji adatok összesítéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a belföldi keresletet korlátozó gazdaságpolitika további folytatása kérdésessé teszi a korábban jövendölt 4-5 százalékos ipari termelésnövekedést. Az év első negyedévében az ipari termelés 1,6 százalékos emelkedése lényegesen jobb, mint az előző három hónapban volt. Rendkívüli mértékben, 13,2 százalékkal bővült a vil- lamosenergia-ipari termelés, ami nyilvánvalóan a hosszú és hideg téllel is összefüggő, 9,4 százalékos belföldi értékesítés- növekedésből és a 11 szeres exportból tevődik össze. A feldolgozóipar ágazatai közül most is a gépipar nyújtott kiemelkedő teljesítményt. A termelése 9,3, az értékesítése 9,5 százalékkal nőtt. Bár a belföldi értékesítés csaknem 30 százalékkal esett vissza, az export növekedése 41,4 százalékos volt. A vegyipar is tudta növelni belföldi értékesítését. Az élelmiszeripar az exportban mutatkozott igen sikeresnek. Együttvéve azonban a feldolgozóipar összteljesítménye némi visszaesést mutat. A konjunktúra romlását jelzi az építőipar teljesítményének alakulása is. A szakemberek ebben az ágazatban 10,6 százalékos visszaesést regisztráltak. Igaz, hogy a 'Központi Statisztikai Hivatal adata szerint az áprilisi ipari növekedési mutató 4,7 százalékos volt, a Kopint-Datorg munkatársai kételkednek e folyamat tartósságában. Véleményük szerint a hullámzó teljesítményt csak a beruházások gyarapodása, a tőkeerős külföldi és vegyes vállalatok beruházási hajlandóságának növekedése állíthatná meg és fordíthatná egyértelműen kedvező irányba. (bozsó)
