Új Néplap, 1996. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-15 / 164. szám

1996. július 15., hétfő 7. oldal Városházi Napló, Szolnok Rendelet az állattartás szabályairól Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése annak érdekében, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő nemzetgazdasági szempontok, a közegészségügyi, építésügyi, állatvédelmi, kör­nyezetvédelmi előírások, valamint a lakossági érdekek össz­hangját, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. paragrafus (1) bekezdésében kapott fel­hatalmazás alapján e rendeletben határozza meg az állattartás helyi szabályait. Általános rendelkezések A rendelet hatálya Szolnok vá­ros közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a fegyveres erők, rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetés-végrehajtási, vám- és pénzügyőri szervek, cirkusz, ál­latkiállítások, versenyek, közin­tézetek, vágóhidak, állatkeres­kedések területén folytatott ál­lattartás. E rendelet alkalma­zása szempontjából az állatok csoportosítása: Haszonállatok: nagy haszon­állat: ló (kivéve sportlovak), szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly. Közepes haszonállat: sertés, juh, kecske. Kis haszon­állat: baromfifélék, rágcsáló haszonállatok (házinyúl és vízi rágcsálók). Hulladékhússal táp­lált prémes állatok (róka, gö­rény, nyérc stb.) Galamb, méh. Ebek, kedvtelésből tartott egyéb állatok: minden egyéb ál­latfaj, ami nem minősül haszonállatnak (sportlovak, macskák, szobai díszállatok, egzotikus állatok, díszbaromfi, páva.) Az állattartás általános szabályai A város belterületén állatot - a közegészségügyi, állat­egészségügyi, állatvédelmi, va­lamint építésügyi és környezet­védelmi előírások betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. A város külterületén ál­latok tartása és tenyésztése - a külön jogszabályokban előírt követelmények, valamint e rendelet eseti előírásai betartása mellett - ezen rendelet szem­pontjából nem esik korlátozás alá. Azokon a területeken, ahol az állattartás megengedett, az alábbi szabályokat kell betar­tani:- Az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, építményt az erre vonatkozó országos és he­lyi építésügyi előírásoknak megfelelően lehet elhelyezni (1. számú melléklet).- Az istállót, ólat, ketrecet (állattartás célját szolgáló min­dennemű helyiséget) rend­szeresen takarítani, fertőtlení­teni kell.- Az egészségügyi szem­pontból kártékony rágcsálók és rovarok folyamatos irtásáról az állattartó köteles gondoskodni.- Állatot tartani csak úgy le­het, hogy a tartás: ember és ál­lat egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okoz­zon, testi épséget ne veszélyez­tessen, állatvédelmi jogszabá­lyokat ne sértsen (kínzás, sa­nyarú tartás tilalma).- Tilos állatot elcsapni, kó­borolni hagyni.- Ha a tulajdonos nem szán­dékozik állatát tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, ál­latorvossal kiirtatni, vagy a gyepmesterrel elszállíttatni.- Az állattartónak biztosíta­nia kell, hogy a tartással más­nak és környezetében kárt ne okozzon. Az esetleges okozott kárért az állat tulajdonosa a fe­lelős. Ha a kárt okozó állat tulaj­donosa kiskorú gyermek, az okozott kár megtérítésének módját a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell megálla­pítani.- Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a köz­területeket, valamint a lakóépü­letek közös használatú helyisé­geit, a lakások erkélyét, tera­szát, lodzsáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést az állat tulajdo­nosának, illetve az állat fel­ügyeletével megbízott sze­mélynek haladéktalanul el kell távolítani. Haszonállatok tartása, elhelyezése Lakó- és intézményterü­letre vonatkozó szabályok:- Nem lehet haszonállatot tartani iskolák, kollégiumok, orvosi rendelők, óvodák, böl­csődék, napközi otthonok, élelmiszeripari üzemek, mun­kásszállók, szállodák, szociális otthonok, művelődési intézmé­nyek, kórházak, gyógyszertá­rak, éttermek, társasházak ud­varán, illetve ezen épületektől számított 50 m-es védőtávolsá­gon belül. A korlátozás nem vonatkozik a kétszintes és sorházak elke­ríthető udvarán a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájáru­lásával tartott 10 baromfira.- 500 négyzetméternél ki­sebb területű ingatlanon ha­szonállattartás nem folytatható.- Nagy haszonállat belterüle­ten nem tartható.- Közepes haszonállat csak engedéllyel tartható. Az enge­dély megadásához be kell sze­rezni a közvetlen telekszom­szédok írásbeli hozzájárulását. Üdülőterületekre vonat­kozó szabályok:- Üdülőterületeken és a Holt-Tisza partjától számított 50 m-en belül haszonállatok tartása tilos.- A város közterületein ha­szonállatokat legeltetni tilos.- Hulladékhússal táplált prémes állat belterületen nem tartható. A haszonállattartás általá­nos szabályokon túli előírá­sai:- Az állattartó épületeknek könnyen tisztán tarthatóaknak, szilárd burkolatúaknak kell lenni.- A trágyalé zárt, szivárgás­mentes elhelyezését biztosítani kell.- Az almostrágya tárolás az ingatlan udvarán szabadon nem történhet. Lefedéséről, szagta­lanításáról, rendszeres elszállí­tásáról (legalább kéthavonta) az állattartó köteles gondoskodni.- Az állattartó épületeket, ólakat naponta takarítani, a nagy haszonállatok tartására szolgáló helyiségeket havonta legalább egyszer, a kis haszon­állatok tartására szolgáló helyi­ségeket legalább negyedévente megfelelő fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni kell.- Fertőző és járványos állat- betegség esetén a fertőtlenítés, szagtalanítás módjára és gyako­riságára a mindenkori köz­egészségügyi, állategész­ségügyi rendelkezések az irányadók.- Galambot csak olyan kö­rülmények között szabad tar­tani, ahol galambdúc vagy ket­rec a szomszédjog sérelme nél­kül elhelyezhető. Többlakásos lakóépület padlásán vagy erké­lyén galamb tartása tilos.- Méhek tartására, kaptárak elhelyezésére a hatályos köz­ponti jogszabály előírásai az irányadók. Egynél több lakásos ház ud­varán történő tartáshoz vala­mennyi lakás tulajdonosának (bérlőjének, kezelőjének) hoz­zájárulása szükséges. Családi házas övezetben is be kell sze­rezni a közvetlen telekszom­szédok írásbeli hozzájárulását. Ebek tartása- A 2. számú mellékletben felsorolt ebek és ezek keveréke­inek tartása, tenyésztése, közte­rületre való vitele a város egész területén tilos.- A város belterületén ebek tartása csak a következő korlá­tozásokkal történhet: a többla­kásos lakóépületekben (tömb­ház, sorház, társasház) laká­sonként egy eb folyamatosan, és annak szaporulata 3 hónapos korig tartható.- Kertes családi házak udva­rán, üdülőterületeken - legfel­jebb két eb folyamatosan, és annak szaporulata 3 hónapos korig tartható.- Ebek tenyésztése belterüle­ten tilos.- A város külterületi lakott részén lévő kertes családi házak udvarán és kertrészében ebek tenyésztési céllal tarthatók a köz- és állat-egészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi előírások betartása mellett.- A korlátozások nem vonat­koznak a vakvezető és jelző­ebekre, valamint a nyomkereső, romkereső és területkereső ebekre.- Vakvezető az az eb, melyet erre a célra speciálisan kiképez­tek, és a Vakok és Gyengénlá- tók Országos Szövetsége iga­zolvánnyal lát el.- Jelzőebet csak halláskáro­sodásban és gyengén látásban szenvedő személy tarthat. A jelzőeb tartásához szakorvosi igazolás, illetőleg javaslat szükséges.- Nyomkereső, romkereső, területkereső az az eb, amely szerepel a Mentőkutyás Egye­sület nyilvántartásában.- Ebet zárt helyen (udvar), lekerített területen (kénél), vagy megkötve kell tartani. Ha a kutya harap, a lakás, illetve a telek bejárati ajtaján az erre utaló táblát köteles tulajdonosa elhelyezni.- Harapós, támadó vagy ki­számíthatatlan természetű eb tartása esetén teljes biztonság­gal meg kell akadályozni annak kijutását a zárt területről.- Bekerítetten ingatlanon ti­los az ebet szabadon tartani. Az eb tulajdonosa kötetes gondos­kodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve annak határait szabadon ne hagyhassa el.- Ebet többlakásos épület er­kélyén, lodzsáján, pincéjében, vagy garázsban tartani tilos.- Közterületen - kivéve a ku­tyafuttató helyeket - lakóházak közös használatú helyiségeiben ebet pórázon, kizárólag szájko­sárral ellátva szabad vezetni (Kivétel palotapincsi, bulldog.)- Ebet játszótérre bevinni és beengedni tilos.- Az ebtulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott más személy kötetes gondoskodni arról, hogy az eb a közterültet, a lakóházak közös használatú he­lyiségeit, a liftet, mások ruháza­tát ne szennyezze. Az ebek által okozott szennyezés eltakarítá­sáról az eb sétáltatója haladék­talanul kötetes gondoskodni. Ezen szennyeződés az utcai hulladékgyűjtő tartályokba he­lyezhető, az erre alkalmas esz­közöket az eb sétáltatója köte­tes magánál tartani.- Az ebtulajdonos kötetes ebét úgy tartani, hogy az azo­nos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, családi házas övezetben a közvetlen telek- szomszédok, továbbá a közös udvarban élő lakáshasználók nyugalmát tartósan és rendsze­resen ne zavarja. Az érintett la­kók ezen előírás be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik.- Kijelölt kutyafuttató he­lyek: a. , a Széchenyi városrész mellett az övárkon túli terület (Gyermekváros - lóistálló - kiserdő által határolt terület). b. , a Zagyva hullámtere, a Zagyva vasúti hídtól a Malom­szögi hídig, a gát rézsűjének kivételével. c. , a Tisza városi szakaszá­nak hullámtere, kivéve a Tisza jobb parton és bal parton a Ti- szaliget és ettől felfelé a Holt- Tisza szivomyáig terjedő sza­kaszon. d. , Szandaszőlősi városrész­ben a régi Tisza-gát vonala. e. , Partoskápolna és vasút közötti terület. f. , Tulipán u., Alcsi u. és Bo- tond u. közötti terület. g. , a szandai réten a Tiszali- get és a 4-es elkerülő szakasz közötti terület. Kedvtelésből tartott egyéb állatok tartásának feltételei- Többlakásos lakóépüle­tekben lakásonként legfeljebb két macska és szaporulata - azok három hónapos koráig - tartható. A közös használatú helyiségekben tilos állatot tar­tani.- A macskák, valamint az egyéb kedvtelésből tartott ál­latok, szobai díszállatok közé sorolható fajok (pl. papagáj, kanári, pinty, páva, aranyhör­csög stb.) tartásnál az állattar­tás általános szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.- Az olyan - nem háziasí­tott, egzotikus - állat (pl. ra­gadozók, majmok, hüllők, ro­varok, pókok stb.) tartása, amely harapásával, csípésé­vel, szorításával stb. az ember életét, testi épségét, egészsé­gét veszélyezteti, engedélykö­teles. A kéretem benyújtásakor csatolni kell a telekhatáros szomszéd hozzájáruló nyilat­kozatát, valamint az ÁNTSZ Városi Intézete és az Állat­egészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás szakvéle­ményét. Eljárási szabályok- A rendelet szabályainak megsértése esetén a polgármes­ter az állattartót megfelelő tar­tásra kötelezi, az állattartást korlátozza, megtiltja, valamint dönt az állattartással kapcsola­tos engedélyezési kérelmekről.- A szabályok megsértésére utaló bejelentéseket, ill. az en­gedélyezési kérelmekben fog­laltakat a jegyző vizsgálja ki.- Aki e rendeletben foglalt bármely előírást megszegi, vagy kijátssza - amennyiben cselekménye nem minősül bűncselekmények, vagy egyéb szabálysértésnek - a „helyi ál­lattartás rendjének megsértése” szabálysértést követ el, és 10 ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható.- Szabálysértés tetten ért el­követőjét 2000 forint helyszíni bírsággal sújthatja a Polgármes­teri Hivatal arra felhatalmazott dolgozója, a közterület-fel­ügyelő és a rendőr.- E rendeletben foglaltak megsértéséért a szülő vagy eb­tartó felelőssége akkor is fenn­áll, ha az állat felügyeletéről kiskorú gyermek gondoskodik.- Az épületek, lakások tulaj­donosa, fenntartója jogosult az épületekre, lakásokra vonat­kozó állattartási szabályok be­tartásának ellenőrzésére. Hatályba léptető rendelkezések- E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kivéve a rendelet 11. §-ának a tiltott ebek és keverékeinek (2. számú melléklet) tartására, tenyészté­sére vonatkozó rendelkezését, valamint a 12. § (1) bekezdését, amely 1996. szeptember 1. nap­jától hatályos.- Egyidejűleg az állattartás szabályozásáról szóló 38/1995. (X.5) KR. számú rendelettel módosított 21/1992. (VI.23.) KR. számú rendelet hatályát veszti.- E rendelet szabályait a fo­lyamatban lévő ügyekben is al­kalmazni kell. Kelt: Szolnok Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése 1996. június 27-i ülésén. A 20/1996. (VII.l.) KR. számú rendelet 1. számú melléklete A haszonállattartást szolgáló építmények elhelyezésénél, valamint az állattartás során alkalmazandó védőtávolságok lakó- és egyéb, emberi tartózkodásra szolgáló állandó jellegű épülettektől állatlétszám (db) kis haszonállat közepes haszonállat nagy haszonállat 2-ig­6 6 5-ig­10 10 15-ig 6 13 13 25-ig 8 16 16 50-ig 8 20 külön eng. 100-ig 10 25 külön eng. 500-ig 16 külön eng. külön eng.- kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott kúttól 10 m, fúrt kúttól 5 m távolságra helyezhető el,- a közepes és nagy hoszonállatok istállója, ólja, kifutója, pöcegödör, komposztáló, siló, szemétgyűjtő, almos trágya, trágyalétároló ásott kúttól 15 m csatlakozó vízvezetéktől 2 m, vízvezetéki csaptól 3 m távolságra helyezhető el,- zárt szennyvíztároló elhelyezése esetén nem kell védőtávolságot tartani, ha az vízzáró kivitelben készült, és fedőlapja légmentesen záródik. A 20/1996. (VII.1.) KR. számú rendelet 2. számú melléklete Az alábbiakban felsorolt ebek és azok keverékeinek tartása tilos:- Amerikai staffordshire terrier- Pitt-bulterrier- Fila Brasilerio- Perro de Presa Canario ■ Perro de Presa Mallorquin- Caorde Fela de San Miquel- Da de Bestiar- Cane Corso- Broholmer ML üimmm Nyertes: TÚRI ISTVÁN Nyereménye: 1--­N vm5 S: 1700 Ft értékű __■! * a “ Néplap E LŐ FI Z ET Ő K Vásárlói Törökszentmiklós, Kinizsi út 13. §| ajándék í takarít m Felajánió:Bartha Sándor Motorosboltja T.miklós, Kossuth út 88. Klubja Kedvezmény az Új Néplap előfizetőinek: 11% TAGJA LESZ!

Next

/
Thumbnails
Contents