Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1996. június 20., csütörtök Síkfokúton túráztunk A szolnoki Abonyi Úti Általá­nos Iskola 3. osztályos kisdiák­jai és a szülők egész napos ki­rándulással búcsúztatták a tan­évet. Utunk Síkfőkútra vezetett. A rekkenő hőség miatt a dél­előtti hegyi túrát követően a bogácsi strandon töltöttük az időt. A gyerekek kedves tanár­nőikkel végignótázták a vissza­utat. Valamennyiünknek kel­lemes időtöltést, pihentető ki- kapcsolódást jelentett ez a nap. Köszönjük tanárainknak, Fodor Elemérnének és Szum- merné Dudás Gabriellának a kirándulás megszervezését, és kívánunk erőt, egészséget hiva­tásukhoz s jó pihenést a nyárra. A szülők Boglyába gyűjtött napjaim Örömmel vettem kezembe a fenti címen megjelent lluh István-önéletrajzi írást, amelyet hatvanadik szüle­tésnapja alkalmából adtak ki és mutattak be igen elő­kelő helyén, az Aba Novák Teremben. Soraiban őszinte nyíltsággal eleveníti fel gyermekkorát, amelyben ez­rek osztoztak, és ami a leg­szomorúbb, ma is osztoznak. A papírgyári munkásévek­ben - aminek férjem is ré­szese volt - a nagy munka mellett a móka, a viccelődés is mindig jelen volt, hiszen még a gyárkéményt is el akarták adni egymás közt. Az életet néha csak így lehet kibírni, mert nem csak ke­nyérrel él az ember: a szem, a fül, a száj, a szív, a kéz - a fájdalom mellett az élet adta gyönyörűséget is magában hordozza. Kívánok neki nagyon jó egészséget, és kérem, a toli­nak legyen továbbra is jó barátja. Molnár Ferencné, Szolnok Küldjön egy képet! Életét adta egy másikért A június 11 -ei lapban olvastam Vitéz Tersztyánszy Ödön alezredesről. Személyesen ismertem őt. 1929. nyarán az I. gyalogezred éleslö­vészetet tartott Kenyérmező-táborban. Mint ezredparancsnok-helyettes, ellen­őrzésen tartózkodott a táborban. Onnan oldalkocsis motorkerékpáron egy őrmes­ter indult vele Budapestre. A tábor és Pi- liscsaba közötti útvonalon egy lovas ko­csi haladt előttük, amikor váratlanul a kocsiról lelépett egy ember. Az őrmester, hogy elkerülje az ütközést, elrántotta a kormányt. Oldalkocsijával az út menti fának ütközött. Itt vesztette életét az olimpiai bajnok. Ezt a fényképet látogatása alkalmával, közvetlenül az eset előtt, a táborban egy hadapród készítette róla. Tőle kaptam. Kokály Imre, Szolnok Iskolatörténeti kiadvány készül Egy szavazás apropóján Mindenre van megoldás? Egy parlamenti vitában az ellenzék soraiból a képviselő szóvá tette, hogy Horn Gyula minisz­terelnök interpellációra adott válaszában 600 mil­liárd forint adósságörökséget jelentett be. Két hét múltán ezt az összeget 900-ra emelte. Az ellen­zéki képviselő, tisztázandó az igazságot, javasla­tot ■jesztett be név szerinti szavazásra: szavaz­zon az országgyűlés afelett, Hogy vegyék-e tárgysorozatba a miniszterelnöki kijelentést. Nagy bajban lehetnek a kormánypárti képvise­lők - gondoltam én; mert ha elutasítják a javasla­tot, hazugságba keverednek, ha pediglen igennel szavaznak, megszegik a pártfegyelmet. De volt - és van - még egy lehetőség: tartóz­kodni - amit az egyszerű a falusi ember egysze­rűen csak gyávaságnak nevez. Néhány képviselő azonban talált egy negyedik lehetőséget is, és még mielőtt a jegyző a nevét olvashatta volna, feltűnés nélkül távozott a teremből. Lehetséges, hogy csupán felületes nézője-hallgatója vagyok a parlamenti közvetítésnek, de nem emlékszem arra, hogy a név szerinti szavazás egybeesett volna valamilyen bizottsági üléssel. A 1994-es választások óta hozzászokhattunk, hogy a soros elnök bejelenti, hányán vannak jelen, hányán igazoltan távol és hányán mulasztották el bejelen­teni távolmaradásukat. Nem szándékszom én igazságtalanul rágal­mazni, csak éppen felpanaszolom, hogy megle­pett, amikor a jegyző kénytelen volt megállapí­tani: nincs jelen. Eddig sem zavart sok vizet - gondoltam -, s annak hírét sem hallottam még, hogy halászott volna a zavarosban ... Id. Kanta Gyula, Berekfürdő A mi megyénk szülötte; Hartyányi István Egész életével a magyarságot szolgálta Köszönöm... Évtizedek óta orvosi kezelésre szorulok. A szolnoki orvosokban sohasem csalódtam. Hálás szív­vel gondolok azokra, akik önzet­lenül, nagy elhivatottsággal tö­rődtek velem. Köszönöm elsőként dr. Pintér Irén háziorvosnak, hogy a mai napig figyelemmel kí­séri sorsomat. Köszönet dr. Haán Évának, a Hetényi Kórház II. sz. belgyógyászati osztálya főorvo­sának és a kedves nővéreknek, dr. Árok Teréziának, a szakrendelő reumatológusának és a gyógy- tornás nővéreknek, dr. Czakó Lászlónak, a cukorgondozó főor­vosának, dr. Gellei Dezső kardio­lógus főorvosnak, dr. Csányi Zsuzsannának, a tüdőgondozó főorvosának és nem utolsósorban a papírgyári szakszervezetnek, a lakótársaknak és kedves szom­szédomnak, Márton Ernőnek és családjának, akik átsegítettek a kritikus napokon, gondoskodtak rólam és a kórházban is többször meglátogattak; erre szokták mondani: ha a világon mindenki ilyen volna, szép földi életet él­hetnénk. Bérezi Jenő, Szolnok Hartyányi István nyugalmazott könyvkiadó, vezsenyi születésű parasztfi már kora ifjúságában felismerte: ha az elhagyatott, mindig becsapott magyar pa­rasztság élni akar, az élre kell törnie, a kiemelkedő parasztte­hetségeknek lépniük kell a pa­rasztság érdekében. A sokféle lehetőség közül a könyvkiadást választotta. Otthagyta az egye­temet, s elhatározta, ki kell adni mindazon kéziratokat, amelyek a magyar parasztság keservei­ről, krajcáros örömeiről, kopor- sós fájdalmairól adnak hírt ere­deti forrásból. Mind a nép nyelvén írottakat, mind a magas magyar szellem nyelvén írotta­kat: Ádám Jenő, Bözödi György, Erdélyi József, Győrffy István, Kodolányi Já­nos, Németh László, Szabó Pál, Szűcs Sándor, Jankovich Fe­renc és még sokan mások. Ezek írásai képviselik a magyar iro­dalmat, az égető magyar kérdé­seket, bánatokat - keserveket -, örömöket. A magyar szellem e gazdag tárházából Hartyányi István ügyes üzleti-kiadói poli­tikával ötvenegy kötetet jelen­tetett meg 1941 és 1944 között - az orosz megszállás előtt. De ezzel nincs vége a magyarság szolgálatának. Közben meg­öregedett, nyugdíjba ment, s a hetvenes-nyolcvanas éveiben nekilátott a magyar szellem óriásainak könyvészetét össze­gyűjteni, kiadni. Egymás után jelentek meg míves könyvei, vékonyak és vaskosak. 1987- ben Csornán adják ki dr. Szíj Rezső református lelkész, mű­vészet- és művelődéstörténész, irodalomtörténész, rangos mű­gyűjtő műveinek címjegyzékét remek ex librisekkel. Szíj Re­zső dr. Misztótfalusi Kiss Mik­lósról írott könyve felülmúlha­tatlan értéke a magyar életrajzi irodalomnak. 1988-ban ugyan­csak Csornán jelenik meg az Erdélyi József-könyvészet a költő önarcképével, versei címmutatójával. 1991-ben ösz- szeállítja Szabó Dezső írásai címen a nagy írófejedelem minden írását Ä vogul szókép­zésről a Lúdas Mátyás Füzete­kig. 1992-ben jelenteti meg a Petőfi Irodalmi Múzeum egyik fő művét a másik írófejedelem, Németh László könyvészetét, Hatalmas mű. Hartyányi élet­művének egyik legnagyobb ér­téke. 1993-ben jelenik meg a Szenei Molnár Társaság kiadá­sában a Magyar Nemzeti Pa­raszt Párt volt alelnökének, Kovács Imrének a könyvészete, . s 1994-ben az Apáczai Csere János-dráma (Téli zsoltár) író­jának, Kovách Aladárnak bib­liográfiája a Szenei Molnár Társaság kiadásában. 1995-ben elérkezett Hartyátiyi István öregkora nagy művéhez, amit egy közeli időben elhunyt ba­rátjával együtt készített: Szabó Dezső bibliográfiájához 468 lapon 5204 címszóban minden szerepel, amit Szabó bezső írt életében, s amit róla írtak életé­ben és halála után. Hozzá nem értő ember mondhatná: „Hm! Mit?! Hét könyv, ezekből is néhány vékony, X. meg 100 kö­tetet írt.” Igen. De éveken át reggeltől estig ülni a Széchényi Könyvtárban, lapozni a folyói­ratok, kiadványok, időszakos írások, könyvek százait s lesni: hol bukkan elő a feldolgozandó író neve, műve - nem kis munka! Kíváncsi lennék, lenne- e e nagy munkának folytatója? Hisz hiányzik még Sinka István költőóriás, a parasztértelmiségi Veres Péter, a sárréti Szűcs Sándor és még sok nagy ma­gyar, népi-paraszti nagyság bib­liográfiája. Micsoda szellemi erőket adott ez a megye az örök ma­gyarságnak: dr. Szűcs Sándor, Hartyányi István, dr. Győrffy István, dr. Németh Gyula, Chi- ovini Ferenc, Déryné Széppa­taki Róza, Székely Mihály, Rácz Aladár, Verseghy Ferenc. Vajon eléggé megbecsüljük őket? Dr. Varga Lajos Tiszaföldvár aranyokleveles gimn. tanár Épülő iskolánk átadását összeköt­jük a közoktatás 1000 éves év­fordulójának megünneplésével. Terveink között szerepel egy is­kolamúzeum, amihez az anyago­kat már régóta gyűjtik a gyere­kek. Az intézmény történetét fel­dolgozó kiadvány összeállításá­ban a honismereti fakultáció tag­jai jeleskednek, s több levéltári anyag átböngészése után úgy néz ki, hogy már nem sok minden hi­ányzik a kiadvány összeállításá­hoz. A gyerekek iskolatörténeti pályázatokat is írtak, amelyek olyan jól sikerültek, hogy községi újságunkban is helyet kaptak. A helyi honismereti szakkör által kiírt pályázatra nyolcán adták be munkájukat, aminek díjazását a községből elszármazott, ma Amerikában élő Bolya Mariann ajánlott fel. Tablókon szeretnénk bemutatni valamennyi régi vég­zős osztályt, ezért most a falu ap- raja-nagyja, nagyszülők és uno­kák a régi fényképeket böngé­szik, kutatják; mindenki szeretne segíteni. Áz esemény megszer­vezésére és lebonyolítására egyébként - szintén pályázat út­ján - a Nemzeti Kulturális Alap­tól nyertünk támogatást. Kosa Ferenc tanár, Jászdózsa Hatvan éve lépett katedrára Czétényi Lászlóné Irénke néni 60 évvel ezelőtt lépett a tanári pályára. Magyar-történelem szakos tanárként dolgozott 40 éven keresztül. Felejthetetlen magyaróráin oltotta belénk az anyanyelv, a versek szeretetét. Több évtized távlatából vissza­tekintve hálás lehet az az újszászi diák, akit ő tanított. Idős nap­jait megelégedéssel tölti az újszászi Időskorúak Szociális Ott­honában, ahová fia, unokái szeretete is elkíséri. Volt tanítvá­nyai közül többen dolgozunk az otthonban. Most mi próbáljuk visszaadni a törődést, emberséget, szeretetet, amit egykoron tőle kaptunk. Hálás szívvel köszöntőm volt magyartanáromat, az Újszászi Általános Iskola nyugdíjas pedagógusát a gyémántdiploma át­vétele alkalmából, kívánva egészségben, szeretetben gazdag, hosszú életet. Bakó Józsefné, Újszász Laza határok között, szabadon élő nemzetek európai közössége Európai Egyesült Államok Közgazdász lévén aktívan rit­kán politizáltam, de mindig fi­gyelemmel kísértem a változá­sokat. Három évvel ezelőtt el-' készült egy dolgozatom, amit vitára ajánlottam egy szerve­zetnek, de válaszra sem méltat­tak. Munkám többek között foglalkozott a politikai hatalo­mért folyó kíméletlen harccal, kifejtettem álláspontom az egykori túlzott társadalmasítás­ról és központi irányításról, s összevetettem a mai helyzettel: amilyen merev és kizárólagos volt az egykori társadalmasítás, olyan ma a magántulajdoni elv - írtam többek között. Jelenlegi bankrendszerünk korlátlan ha­talma is zavaró, egyik oka a „vad kapitalista” irányzatok ki­alakulásának. A termelési, közgazdasági sturktúra átszervezése nem ha­logatható tovább, mert ma már csak minőségi termékkel, reális önköltséggel lehetünk piacké­pesek. Dolgozatomban foglalkoz­tam a béke, a függetlenség és a környező országok barátságá­nak szükségességével is. Az immár hetven éve szunnyadozó érzelmeket nehéz lenne meg­változtatni, ezért létre kell hozni a laza határok között, szabadon élő nemzetek európai közösségét - írtam. E gondolat a múlt évben megismert shen- geni egyezményt erősíti. Igazo­lás az is, hogy a nemzetközi po­litikában, de a magyar parla­mentben is egyre többet be­szélnek az Európai Egyesült Államok létrehozásáról. Szí­vem szerint inkább nevezném Európai Független Államok­nak. Reméljük, gyermekeink megérik. Szabó Béla, Szolnok Judy volt a neve Végső elkeseredésemben, reménykedve fordulok önökhöz. Már­ciusban elpusztult kedves, aranyos kutyusunk, Judy. Mindany- nyian nagyon szerettük, de főleg Zolika, négyéves kistestvérem. Igazi játszótársa volt. Zolika hónapok óta szomorkodik elvesz­tett társa miatt. Próbáltunk olyan kutyust keresni, amelyik ha­sonlít Judy hoz, egy angol cocker spánielt vagy ír szettert, de akárhány hirdetésre jelentkeztünk, 10-13 ezer forintba került volna. Hárman vagyunk testvérek. Sajnos a családunk nincs abban helyzetben, hogy akár csak 1000forintot is ki tudnánk fi­zetni. Ha volna valaki, aki megajándékozna minket, nagyon boldogok lennénk... (Név és cím a szerksztőségben) Az olvasói levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a mondanivalót. A témának akkor is nyilvános­ságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Név- és cím nélkül érkezett levelek közlésére nem vállalkozunk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Szentmiklósiak találkoztak Az Országos Szentmiklós Szövetség - amely 16 hazai és 46 határokon túli, -szentmik­lós névösszetételű település létrejött és még szerveződő szövetsége - négy tagja (köz­tük Törökszentmiklós) június 6-a és 9-e között kapcsolat­megerősítő látogatáson járt Erdélyben. A küldöttség ellá­togatott Gyergyószentmik- lósra, Csíkszentmiklósra és Szépvízszentmiklósra is. A kellemes és ünnepi találkozá­son elmélyültek a baráti kap­csolatok, jobban megismertük egymás életét. A csodálatosan szép környezetben, szeretettel­jes fogadtatásban őszinte vé­leménycserékre is mód nyílt. A szövetség vezetői találko­zóra hívták meg a helyi képvi­selőket az anyaországban idén rendezendő szövetségi talál­kozóra. Felvételünk Gyergyó- szentmiklós főterén készült. Balról kezdődően: Dézsi Zol­tán, a helybiéliek polgármes­tere, Bajusz Katalin. Evinger Magdolna, dr. Szabó Lajos, Szegő János törökszentmiklósi küldöttek és Mózes József mo- sonszentmiklósi polgármester. Dr. Hodosi Miklós Törökszentmiklós Jászladáriyban jól működik az Idősek Tanácsa Az idősek érdekeit képviselik Két évvel ezelőtt nyugdíjas-szövetségünk ajánlására községünk­ben létrejött az Idősek Tanácsa. A héttagú szervezet ma is eredeti összetételben dolgozik. A tanácsban egy tag a helyi cigány lakos­ságot képviseli. Alakulásunkat támogatta a község polgármestere és az önkormányzat is. Az Idősek Tanácsa vállalja az időskorúak érdekvédelmét, folyamatos tájékoztatását, a javaslatok, kérések továbbítását az illetékesekhez és különféle ügyek intézését. Ha­vonta egy alkalommal a művelődési házban fogadóórát tart. A polgármesteri hivatal ha­vonta tájékoztat bennünket a minket érintő témákról, a ön- kormányzati ülések velünk fog­lalkozó napirendjeire a tanács képviselőjét rendszeresen meg­hívják, kikérik véleményét a döntések előtt. Kölcsönösen tá­jékoztatjuk egymást fontos ügyekben, és lehetőség szerint segítjük egymás munkáját. Ha esetenként vannak is vitáink, mindig megtaláljuk a kompro­misszumos megoldást. Az eltelt két esztendőben sokrétű ügyekkel foglalkoz­tunk: 140 idős embernek és kis­nyugdíjasnak segítettük elkészí­teni a nyugdíj-kiegészítési ké­relmet, segítettünk kárpótlási ügyek intézésében. Jelentős volt azoknak száma, akiknek hadi­fogságuk után járó nyugdíj-ki­egészítésüket, életjáradékukat intéztük el. Szociális ügyekben eljárunk. A nyugdíjasklub kez­deményezését támogattuk: köz­adakozásból elkészült egy em­lékmű a háború áldozatainak. Az országban már működnek hasonló szerveződések, de nagy szükség lenne arra, hogy minél több településen megalakulja­nak és működjenek. Ahol ezt a munkát önként vállalják, ott erősödik az ön- kormányzat tekintélye, és mun­kája is hatékonyabbá válik. Tanácsunk az utóbbi időben sokat foglalkozik azzal, hogy az idős, 70-80 éven felüli résztu­lajdonosok érdekében az ér­vényben lévő szövetkezeti tör­vényben foglaltakat mind az önkormányzattal, mind a helyi ipari szövetkezettel elfogad­tassa és az eddigi szabálytalan­ságokat megszüntettesse. Gavaldik Mihály Jászladány az Idősek Tanácsának elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents