Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1996. június 10., hétfő Exporttámogatás. A Földművelésügyi, az Ipari és Kereskedelmi, valamint a Pénzügyminisztériumban olyan döntés született, hogy kilogrammonként 20 forint exporttámogatást adnak az élő sertések külföldi értékesítéséhez. A támogatás visz- szavonásig érvényes. Július 31-ig támogatják a fél-, illetve a darabolt sertések kivitelét is jelentette be Lakos László földművelésügyi miniszter. Privatizáció. A Tiszai Vegyi Kombinát 24 milliárd forint alaptőkéjének 65 százalékát kívánja értékesíteni az ÁPV Rt. az idei nyár legnagyobb magánosítási akciója során. A részvényekből 10,5 milliárd forint értékben külföldi intézmények is vásárolhatnak. Hátrányban. A bérmunkában termelőknek hátrányos az új vámtörvény. Érthetetlen módon éppen ezeket a cégeket hagyták ki abból a körből, amelyben ezután a vámosok az általuk eddig megbízhatónak tartott ügyfeleket csak „adminisztratív vámvizsgálatnak” vethetik alá: elég a vámoltatásnál csak a papírokat bemutatniuk a vállalkozónak. Az átalakulás mérlege. Német-magyar konferenciát rendeztek a rendszerváltás utáni évek politikai-gazdasági átalakulásának tapasztalatairól. Megállapították: ha Magyarország modernizációs pályára akar állni, akkor erőteljesen növelnie kell a beruházási rátát, hosszú távú gazdasági reformokra kell ösztönözni a kormányt. A tisztes haszon reményében A franchise üzleti kockázata kisebb, mint más vállalkozásé Ötmillió forintból kiskereskedés nyitható, vagy szolgáltató vállalkozásba is lehet fogni; de a - bankban őrizve - a kamataiból is el lehet éldegélni. Am, ha valaki tevékeny és biztonságra is vágyik, akkor franchise vállalkozásba kezd - állítják azok a szakemberek, akik alaposan föltérképezték e különleges szerződéses vállalkozások hazai lehetőségeit, támogatási módjait. A tapasztalatokról Udvardi Máriát, a Magyar Franchise Szövetség pénzügyi bizottságának vezetőjét kérdeztük.- A társasági törvény biztosítja a jogi kereteket a franchise vállalkozások számára, a gazdasági környezet azonban jelenleg megnehezíti indulásukat. Mindent összevetve, a franchise formája jóval kevesebb üzleti kockázattal jár, mint a többi vállalkozás.-A magas közterhek és az általános tőkehiány akadályozzák a vállalkozások gyarapodását - állítja Udvardi Mária. - Ma Magyarországon keveseknek van befektetni való, „fölösleges” milliója. A hitelhez jutás feltételei nehezen teljesíthetők. Fedezetként a kért összeg 150-200 százalékát kell bemutatni. Üres ingatlanja nemigen van a hazai „vérszegény” polgárságnak. Lakottan pedig - érthető módon - nem fogadják el a bankok. Ennél is nagyobb gond, hogy a hitelek átlagos kamatszintje 30 százalék fölött mozog Magyarországon. Ezt viszont lehetetlen kitermelni egy újonnan indult vállalkozásból a megélhetést is biztosító nyereség mellett. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a tevékeny emberek szívesen választják a franchise formáját, ha vállalkozásba kívánnak fogni. Ezzel a terjeszkedési módszerrel a nemzetközi vállalatok magas színvonalú vállalkozási formát honosítanak meg a magyar piacon. Jó példa erre a gyorsétkeztetési hálózatok kialakulása. A franchise munkahelyeket is teremt. Az átadó cég lehetőséget biztosít arra, hogy átvevői hazai beszállítókkal dolgozzanak - ezzel is serkentve a gazdaságot -, ha azok a kívánatos színvonalon tudják teljesíteni a megrendeléseket. Mára kiderült: ezt a vállalkozási formát érdemes ösztönözni, hiszen egy nálunk korábban ismeretlen, korszerű gazdálkodási mód meghonosítója lehet. (bozsó) Csak termelői igazolvánnyal A 1997. évi agrárszabályozási rendszer várhatóan a termelési típusú támogatásoknak ad majd zöld utat. A földművelési tár"- lyan, az eddigiektől eltérő szabályozókat kíván jövőre bevezetni, amelyek a közvetlen exporttámogatás helyett inkább a jó minőségű, piacképes áru előállítását ösztönöznék - tudtuk meg Kis Zoltántól, az FM politikai államtitkárától. Az államtitkár elmondta: a támogatási és adóztatási rendszer tervezett átalakítása a mező- gazdaságban dolgozó nagy számú kistermelőt is érinti. A pénzügyi tárca elképzelései szerint mezőgazdasági tevékenységet a jövőben kizárólag termelői igazolvány birtokában lehetne végezni. Ézzel az FM teljes mértékben egyetért. A gazdálkodók e hivatalos ok- mánnval választhatnának az átalányadózás és a tételes költségelszámolás között. A tételes költségelszámolás mellett döntő kistermelőknek kiadásaikat is vezetniük kellene, de mentesülnének az adóelőleg fizetése alól, és jelentős adókedvezményben részesülnének. (Az elgondolások szerint az ötszázezer forintos jövedelem - nem árbevétel! - még nem lenne adóköteles - a szert) Az így adózónak termelői tevékenységéből származó jövedelmét nem vonnák össze az egyéb, más tevékenységéből eredő jövedelmével. Az átalányadózást azok választhatnák, akiknek árbevétele nem haladja meg a 3 millió forintot. A tervezet szerint az állattenyésztők, a növénytermesztők becsült haszonkulcs alapján számíthatnák ki a jövedelmüket. Ebben az esetben azonban a termelők nem számíthatnak adókedvezményre. A jogalkotók ugyanis ellenzik az olyan jellegű átalányadózást, amelynél nem mutatható ki a tényleges költségteher, és nincs számlaadási kötelezettség. Újvári Gizella Egyre kevesebb a gyümölcs Az országban termett gyümölcs mennyisége az elmúlt évben 684 ezer tonna volt, 36 százalékkal kevesebb, mint 1994-ben, és 58 százalékkal alatta maradt az 1986-1990 közötti évek átlagának -jelenti a KSH. A tavalyi összes gyümölcs- termés 52 százalékát - 353 ezer tonnát - az alma adta, ez a mennyiség azonban az előző évinél 46 százalékkal kevesebb. Az alma 82 százaléka az egyéni gazdálkodók ültetvényein termett, a szövetkezetek részesedése jelentős mértékben csökkent. Körtéből 41 ezer tonna termett, öt százalékkal kevesebb, mint 1994-ben. A csonthéjasok ültetvényeiben tavaly nagy károkat okozott a fagy, ezért meggyből például 34, kajszibarackból 33, cseresznyéből 17, őszibarackból 16, szilvából pedig 9 százalékkal kevesebb termett, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évben 331 hektár új gyümölcsöst telepítettek országszerte, viszont 680 hektárnyi gyümölcsfát vágtak ki. A gyenge termés áruhiányt okozott, amiért a fogyasztói árak az előző évinek csaknem kétszeresére növekedtek. A szőlősgazdák az elmúlt esztendőben 544 ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek, ez 20 százalékkal kevesebb, mint 1994-ben. A termés 93 százalékából 3289 ezer hektoliter bor készült. A várható idei termésről még nincsenek előrejelzései a KSH szakembereinek. Mire való az idegenforgalmi támogatás? A pénz felét kéri a turizmus Egyelőre nem közeledtek az álláspontok az Országos Idegenforgalmi Munkaadók Szövetsége és a Belügyminisztérium vitájában. A szövetség azt szeretné, ha az önkormányzatok által kivetett ide- genforgalmiadó-bevételekhez kapcsolódó állami támogatás részben az ágazat érdekeit szolgálná. Mégpedig úgy, hogy az összeg 50 százalékát csak meghatározott célokra használhatnák fel. A Belügyminisztérium egyelőre elzárkózik az ötlet elől, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azonban támogatja a javaslatot. Feleki Ferenc, az Országos Idegenforgalmi Munkaadók Szövetségének elnöke így érvel: az idegenforgalmi vállalkozások és az önkormányzatok egymásra vannak utalva, amit a jövőben az eddiginél jobban kellene szem előtt tartani. Manapság számos ön- kormányzat helyi adó formájában megsarcolja az idegen- forgalmi bevételeket. Az így befolyt pénzt a költségvetés kiegészíti, mégpedig az adó kétszeresét biztosítja számára központi forrásból. A szövetség javaslata az, hogy a támogatásnak legalább a felét a szorosan vett idegen- forgalmi fejlesztésekre, illetve a helyi turizmus fenntartására használhassák fel az önkormányzatok. Vczotő pozícióba kerülhet! Egy kis szeren•« csévél On vezető helyre kerülhet. Hogy hol? Egy hihetetlenül jó KIA Bestában! Amennyiben Ön rendelkezik vállalkozói vásárlói kártyával és 1996. június 1 -je és augusztus 31-e között legalább 200.000 forint összértékben vásárol a Jééé C+C raktáráruházakban/ egy KIA Besta haszongépjárművet nyerhet. Sorsolás: 1996. szeptember 13-án. A szerencsés nyertest levélben értesítjük. Figyelem! A Jééé C+C-vel Önt nem lehet megelőzni! Jééé Ki
