Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-05 / 130. szám

1996. június 5., szerda Gazdasági Tükör 9. oldal Milyenek a magyar menedzserek? Nehéz áthárítani a költségek emelkedését Termelékenységi tartalékok Kreatívak, jó az innovációs készségük, nyitottak, tanuléko­nyak, gyorsan képesek dönteni és keményen tudnak dolgozni, ha látják munkájuk eredményét. Ugyanakkor nem jelesked­nek a szervezésben, a precizitásban, túlzott a nemzeti büszke­ségük és meglehetősen gyenge a nyelvtudásuk./ A magyar iparvállalatok 83 százaléka nem tudja to­vábbhárítani vevőire költ­ségeinek növekedését. Min­den ötödik vállalat olyan helyzetben van, hogy az árak emelkedését legfeljebb 10 százalék erejéig képes érvényesíteni eladásaiban, így a cégek óriási költség- nyomás alatt állnak. Ez a legfontosabb tanulsága annak a felmérésnek, amelyet az osztrák Czipin und Parter termelékenységi tanácsadó cég megbízásából végeztek el áprilisban. A legalább 500 főt foglal­koztató magyarországi cégek menedzserei körében végzett felmérésből az is kiderül, hogy a gyártók költség-to­vábbhárítással kapcsolatos érveit a piac túlnyomórészt nem fogadja el. A szállítók ilyen esetekben általában új vevők felkutatásával, a költ­ségek általános lefaragásával védekeznek. A magyar iparvállalatok menedzsereinek háromne­gyede elismeri, hogy saját cége még mindig alacsonyabb hatékonysággal dolgozik, mint a nyugati konkurencia, és lemaradásukat átlagosan 36,4 százalékra becsülik. Ebből arra lehet következ­temi - véli az osztrák tanács­adó cég -, hogy a magyar iparban továbbra is léteznek kihasználatlan, belső terme­lékenységi tartalékok. A GDP 70 százalékát ma már azok a privatizált cégek adják, amelyek jelentős százaléka részben vagy egészében kül­földi tulajdonban van. A kül­földi beruházók korábban ma­gukkal hozták menedzsereiket, s ez szükségessé tette, teszi a hazai szakemberek át-, illetve továbbképzését, felzárkózását. Jelenleg az Európai Unió támogatásával 2,5 millió ECU-t fordíthat menedzserképzésre az ország - mondotta megnyitójá­ban Fazakas Szabolcs, az Ipári és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, azon a tegnapi konferencián, amelyet Milyen a magyar me­nedzser? címmel rendezett az ITD Hungary. Az államtitkár kiemelte: Magyarországon már a rend­szerváltást megelőzően is me­nedzserpozícióba kerülhettek a jól képzett technikai szakembe­rek, ám humánpolitikai és pénzügyi továbbképzésük el­maradt. Ezt kellett az elmúlt években és napjainkban is pó­tolni. A konferencia előadói hang­súlyozták: a menedzser szá­mára ma a legfontosabb az ala­pos szakmai ismeretek mellett a nyelvtudás, a kommunikációs készség és a jelenleginél erőtel­jesebb költségérzékenység. Egy felmérés során az derült ki, hogy a magyar menedzserek kreatívak, jó az innovációs készségük, nyitottak, tanuléko­nyak, gyorsan képesek dönteni, keményen tudnak dolgozni, ha látják munkájuk eredményét. Ugyanakkor nem jeleskednek a szervezésben, a precizitásban, túlzott a nemzeti büszkeségük és meglehetősen gyenge a nyelvtudásuk. Ha ezeket a hiányosságokat sikerül kiküszöbölniük, nagy valószínűséggel kulcspozíci­ókba kerülhetnek a Magyaror­szágon megtelepedett multina­cionális cégeknél is - állapítot­ták meg a konferencián. Növénytermesztés felsőfokon A szántóföldi növénytermesz­tésben jó piaci pozíciót ki­vívni, jövedelmezőséget el­érni csak megfelelő színvo­nalú, korszerű növényvéde­lemmel, gépekkel és szakmai hozzáértéssel lehetséges - mondta Megyeri Zsolt, a Me- zőhegyesi Állami Ménesbir­tok Rt. vezérigazgatója ked­den, a június 13-14-én meg­rendezésre kerülő Mezőhe- gyesi növénytermesztési na­pokat beharangozó sajtótájé­koztatóján. A rendezvényen a mező- gazdasági nagyüzemek és az önálló egyéni agrárvállalko­zók megismerkedhetnek a ménesbirtok gazdálkodásá­val, a szántóföldeken alkal­mazott növényvédelmi és technológiai újdonságokkal. A szakmai tanácskozáson szó lesz a vegyszeres gyomir­tás eredményeiről, a legújabb környezetkímélő kémiai vé­dekezési eljárásokról. Ez utóbbinak különös aktualitást ad, hogy az idén - a sok csa­padék miatt - az inflációnál is nagyobb ellenséggel, a gyom­fertőzéssel kell a gazdálko­dóknak szembesülniük. Az érdeklődők megismer­kedhetnek a világ élvonalá­hoz tartozó vegyipari cégek agrokémiai újdonságaival, így például a kukorica gyom­irtásának legújabb, igen olcsó és hatékony módszerével, vagy a környezetbarát, de gazdaságos rovarölő szerek­kel. Egyes kemikáliák haté­konyságát a helyszínen azon­nal felmérhetik. U. G. Elkülönített részvények Hétfő óta újra áramszolgál­tató cégek részvényeire le­het cserélni a kárpótlási je­gyeket. Az ÁPV Rt. ezúttal is a felajánlott részvények 20 százalékát különíti el a külföldön élő alanyi kárpó­toltak számára. Az év elején lezajlott Dé- mász-részvénycsere tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy nagy az igény a határon túl is a jegyek ilyen jellegű fel- használására - közölték a Ha- tárontúli Magyarok Hivatalá­nál (HTMH). A devizakülföldi kárpótol­tak több formában jegyezhet­nek részvényt, csakúgy, mint az év elején lezajlott első tranzakció során. Saját maguk közvetlenül a magyarországi OTP-fiókoknál vagy megha­talmazottjuk útján. Egy-egy meghatalmazott legfeljebb öt kárpótolt személy megbízá­sából járhat el. Lehetőség van arra is, hogy a hivatal által támogatott hat gyűjtőtársaság végezze el a megbízást. Ezek a cégek földrajzilag lefedik a devizakülföldieket, beleértve a távolabbi földrészeket is. Az első jegyzés alkalmával a külföldi alanyi kárpótoltak a számukra elkülönített rész­vénycsomag háromszorosát jegyezték. A HTMH a külföldön élő kárpótoltak jegyzésének megkönnyítésére Kárpótlási Információs Irodát működtet Budapesten, a Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatt. Telefon­száma (36-1)-302—3881. Több a sertés, kevesebb a juh és a baromfi, mint tavaly A Evek óta fogy a lábasjószág Az elmúlt évben ugyan gyara­podott valamelyest a hazai ál­latállomány, de még mindig messze elmarad az 1991-1995 közötti időszak éves átlagától. A szarvasmarhák száma alig változott, s csupán 80 százaléka az 1991-95 években mért 1,2 milliós állománynak. A serté­sek 16 százalékos gyarapodásá­ról számol be a KSH legfris­sebb jelentése, s számuk az előző öt év átlagának kilencven százalékát közelítette meg. A juhállomány 8 százalékkal csökkent, s ma már alig éri el az előző öt év átlagának 60 száza­lékát. A baromfifélék száma 6 százalékkal csökkent egy év alatt, s így most 20 százalékkal kevesebb az 1991-95 évek át­lagánál. FEB AZ ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A Magyar Agrárkamara és a Kizpanti Statisztikai Hivatal közös állatszámlásása 1995 és 1996 március 31-én db Szarvasmarha I^LBUS GRAFIKAI Sertés 1995 1996 Juh o o Q o W o r­o 3 O 1995 1996 Tyúk* 1995 1996 *gyöngyös nélkül Határszemle a szántóföldeken Ha az aratásig hátralévő időben átlagosan alakul az időjárás, az idén mintegy 11 millió tonna gabona betakarítására van ki­látás. Az őszi kalászosok vetésterülete csaknem 1,4 millió hek­tár, ezen belül a búzáé 1,17 millió. Kukoricát hozzávetőlegesen 1-1,1 millió hektáron termesztenek. A Földművelésügyi Miniszté­rium Agrárrendtartási Hivata­lának előzetes becslései szerint kalászos gabonából 6-6,3 millió tonna, ezen belül búzából 4,7- 4,9 millió tonna termésre van az idén kilátás. A betakarításra kerülő búzából 1,4 millió ton­nát őrlésre, 50 ezer tonnát ipari célokra, 300 ezer tonnát vető­magként és 1 millió tonnát ta­karmányozási célokra használ­nak fel. Az exportárualap - a becsült termés mennyiségének alsó ér­tékével számolva - legkeve­sebb kétmillió tonna lehet. A szaktárca a piaci biztonságot szem előtt tartva, első lépésben 1,2 millió tonna étkezési búza kivitelére adott ki engedélyt. A takarmánykukorica vetés- területe várhatóan meghaladja az 1 millió hektárt, kedvező időjárás esetén akár ötmillió tonna kukoricát is be lehet taka­rítani az idén. A hazai takar­mányszükséglet 3,6-3,7 millió tonna, vetőmagra 60-80 ezer tonna kell, 500 ezer tonnára pe­dig az ipar tart igényt. A szakemberek szerint, amennyiben valóban ötmillió tonnán felül lesz a kukorica- termés, a kivitel megközelítheti az egymillió tonnát. A tavaszi árpánál a legfőbb szempontot a söripar számára termesztett sörárpa iránti minő­ségi igények jelentik. Az őszi és a tavaszi árpa vetésterülete a korábbi 350-360 ezer hektárral szemben az idén - a hosszú tél és a kedvezőtlen tavaszi időjá­rás miatt - várhatóan kevesebb lesz. A megkésett tavasz miatt egyes területeken például el sem tudták vetni a tavaszi árpát. Ebből a kalászosgabonából, a szakemberek szerint, az idén 160-180 ezer tonna kerülhet exportra, amiből 30-50 ezer tonnát a sörárpa tesz ki. Újvári Gizella Másfél milliárdos expo A környezetvédelem jó befektetés Az augusztus 15. és szep­tember 8. közötti időpontra tervezett budapesti Na­turexpo ’96 költségvetése másfél milliárd forint - is­mertették a rendezők a hét­fői sajtótájékoztatón. Nem terveznek számottevő nyereséget, az a cél, hogy csak éppen a nullszaldó fe­lett legyenek. A rendezvényt a vadászat, a horgászat, az ökoturizmus és a természet- védelem jegyében szervezik. A költségek jelentős ré­szét a kiállítói díjakból, va­lamint a látogatóknak el­adott jegyek bevételéből fi­nanszírozzák, de több támo­gató is számottevő összeggel járult hozzá a kiállítás sike­réhez. Az öt fő szponzor 100 millió forintot, a többi támo­gató 50 milliót ad a kiállí­táshoz. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium a 65 millió forintos támogatáson kívül 50 millió kamatmentes hitelt is nyújt a Központi Környezetvédelmi Alapból a Naturexpo ’96- hoz. Az öt fő szponzor - a Ma­lév, a Mól, az OTP Bank, a Pannon GSM és a TVK - képviselői hangsúlyozták, azért adtak ilyen jelentős összeget a rendezvényhez, mert az esemény jól népsze­rűsítheti a környezetbarát technológiákat, fogyasztói szokásokat, s a jövőért fele­lősséget érző cégeknek jó befektetés a környezetvéde­lem pártolása. Ellenőrzik a kiskereskedőket Stílusváltás a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél Közhasznú információkkal, az ellenőrzésekről adott előzetes tájékoztatással kívánja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szolgálni a csalásmentes kereskedelmet. Ennek egyik eszköze a hatóság által rendszeresen kiadott Piactükör. A kiadvány legfrissebb infor­mációinak egyike, hogy az in­tézet munkatársai május 17. és június 17. között széles körű el­lenőrző program keretében öt termékcsoportot vizsgálnak meg: a szórakoztató elektroni­kai cikkeket, a mosóporokat, a napozószereket, a száraztésztá­kat és a csecsemőknek készített játékokat. A drága magnókkal, rádiók­kal, televíziós készülékekkel kapcsolatban a szakemberek el­lenőrzik az előírt elektromos-, illetve antennacsatlakozást, a készülékek minősítését, keresik a hamisítványokat. Fokozott fi­gyelmet fordítanak e cikkek biztonsági állapotára. Bár a tesztelés egész évben folyama­tos, a jelzett időpontban tíz me­gyét kiemelten vizsgálnak. A mosóporok ellenőrzésekor szemügyre veszik, megvan­nak-e a forgalomba hozatalhoz szükséges okmányok. Gyanú esetén a felügyelőség laborató­riumi elemzésre küldheti a ter­méket. Az analízisből kiderül: a doboz tartalmazza-e a feltünte­tett összetevőket, s megfelel-e a magyar szabványnak. A napozószerek ellenőrzését a szezon beköszönte indokolja. Ez azonban nem jelentheti azt ­hívja fel a kereskedők figyel­mét a kiadvány -, hogy itt az ideje „rásózni a vevőkre” a ta­valyról maradt flakonokat. A száraztészták és a kicsik­nek való játékok ellenőrzését is laboratóriumban végzik. A hatóság jogkörénél fogva a termékeket ki is vonhatja a for­galomból. Sőt, ha életre, egész­ségre veszélyesnek találja, módja van elrendelni meg­semmisítésüket, javasolhatja a vétkes üzlet bezáratását. Az in­tézet munkatársai próbavásár­lásaik során lefoglalhatják a terméket és pénzbüntetést is ki­szabhatnak. Súlyosabb tör­vénysértés esetén a Fogyasztó- védelmi Felügyelőség büntető- és versenytanácsi eljárást is kezdeményezhet. Bozsó Bea Utazó krumpli. Csaknem három hete vár jobb sor­sára az a 13 vagon, immár rothadó burgonya, amely kétheti bolyongás után ismét visszaérkezett Gyé­kényesre. A Rijekából (Fiume) érkezett egyip­tomi árut május 18-án lép­tették be a határon. A ma­gyar előírásoknak nem fe­lelt meg a tranzitszállít­mány, a romániai címzett sem fogadta, s most a horvát növény-egészség­ügyi szervek nem engedé­lyezik visszaszállítását a rossz minőségre hivat­kozva. A MÁV-nak na­ponta több ezer forintjába kerül a vagonok várakoz­tatása. Hegybírók. Országos hegybírói konferenciát rendeznek június 14-én és 15-én Egerben. A tanács­kozás során a szervezők szeretnék létrehozni a Hegybírói Szövetséget, amely az érdekvédelem, a folyamatos képzés szerve­zete lenne. Törvénymódosítások. A Pénzügyminisztérium a Gazdasági Kabinet támoga­tásával azt indítványozza a csütörtöki kormányülésen, hogy ne kerüljön sor a pénz­intézeti szektor ellenőrzését végző felügyeletek össze­vonására. Külföldi részvények. Jú­lius elsejétől szabadon vá­sárolhatjuk az OECD-or- szágok kormányai által ki­bocsátott, legalább egy­éves lejáratú állampapíro­kat, és a legmagasabb hi­telminősítéssel rendelkező vállalatok értékpapírjait. Első a Cofinec. Várhatóan június második felében ke­rül sor a hajlékony csoma­golóanyagokat előállító francia Cofinec csoport ér­tékpapírjainak nyilvános magyarországi kibocsátá­sára. A 100 francia frank névértékű, összesen 90 ezer darab, részvényt meg­testesítő letéti igazolás lesz az első külföldi értékpapír a budapesti tőzsdén. Phare-támogatás. A Kis­kunsági Agrár-Integrá­ciós Műhely a jövő évben országosan 4 millió ECU (nyolcszázmillió forint) Phare-támogatást javasol. Az ajánlásban négy terü­let kiemelt segítését szor­galmazzák. Nevezetesen a környezetbarát technoló­giák elterjesztését, a me­zőgazdasági munkaegész­ségügy higiénés fejleszté­sét, a zöldhitelezés intéz­ményrendszerének kiala­kítását és az agrár humán- erőforrások fejlesztését. Kincstárjegy aukció. Minimális mértékben növe­kedett a keddi árverésen az egy hónapos lejáratú disz­kont kincstárjegyek éves hozama. A kialakult hozam 24.14 százalék lett. A meg­előző hetekben a hozamok sorrendben a következő­képpen alakultak: 24.1, 23.89, 23.92, 23.88, 23.91, 24.18,24.30. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 236,01 Görög drachma (100) 63,12 Német márka 99,45 Olasz líra (1000) 98,53 Osztrák Schilling 14,13 Spanyol peseta (100) 118,20 USA-dollár 152,04 Jászberény: Bercsényi út 5. T: 57/412-564 Aiattyán: Berta Istvánné Erzsébet királyné u.17. Jánoshtda: Túri Zoltán Deák F. út 7. Jászárokszállás: Surányi Lásztóné Déryné u. 4. Bognár Ferencné Szent I. u. 77. Jászboldogháza: Oláh Béla Úttörő út 2. Jászfény szaru: Varga Józsefné Kozma u. 29. Jászlvány: Jász Imréné Alkotmány út 34. Jászjókóhalma: Fejes Attila Rákóczi út 26. Jászkisér: Gulyás Jánosné Kölcsey F. u. 23. Jászladány: Borbély Károly Rákóczi u. 16. Major Lajosné Alkotmány u. 16. Jászszentandrás: Fehér Sándorné Mártírok út 67. Jásztelek: Nagy Ferencné Vörös Hadsereg, út 31. Újszász: Szabó Józsefné Nagy út 28. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents