Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

12. oldal | I Megyei Körkép I 1 1996. június 26., szerda Tanulás egy egész életen át Nemrég érkezett haza tizen­két napos dániai tanulmányút- járól egy háromfős csoport: Kajdi Marianna (Szolnok), Búzás László (Szolnok) és dr. Vadász István (Tiszafüred), akik az Agrár és Falusi Ifjú­sági Körök (AGRYA) megyei szervezete és a Magyar Nép­főiskolái Szövetség küldötte­ként Magyarországot képvi­selték a „Vidékfejlesztési Egyetem ’96” elnevezésű nemzetközi rendezvényen. A Vidékfejlesztési Egye­tem nevű nemzetközi projekt néhány évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy az Európai Unió országainak hátrányos helyzetű térségeiben élő ön­tevékeny társadalmi szerveze­tek képviselői bizonyos idő­közönként (egy-két évenként) szervezetten ismerkedjenek meg egy-egy térség problé­máival. Az Európai Unió egyes kormányai, intézményei (kormányzati és nem kor­mányzati szervek, alapítvá­nyok szervezetek) felkarolták az évekkel ezelőtt indult kez­deményezést. így az idei ren­dezvény már a negyedik alka­lommal megrendezett fórum volt, melyen ezúttal - első al­kalommal - már az új demok­ratikus országok (nyolc kö­zép- és kelet-európai ország) küldöttei is részt vehettek a Dán Királyság Külügyminisz­tériumának „A Dán Demok­ráciáért” Alapítványa támoga­tása révén. A Brandbergi Népfőisko­lán így 17 ország (8 kelet- és 9 nyugat-európai) mintegy 220 küldötte ismerkedhetett meg a dániai vidéki térségek társadalmi gazdasági jelensé­geivel. A program résztvevői előadások, csoportfoglalko­zások, szervezett viták és helyszíni megfigyelések ré­vén szereztek ismereteket dán politikai intézményrendszer és az oktatási rendszer műkö­déséről (a konferencia hivata­los nyelve az angol volt). Több farmot, iskolát láto­gattak meg, megismerkedtek két Önkormányzat testületé­nek (egy kisvárosi és egy me­gyei) működésével, látogatást tettek több öntevékeny társa­dalmi szervezetnél, és hallga­tóként élték meg egy dán nép­főiskola mindennapi életét. Több alkalommal tettek ki­rándulást Dánia nyugati ré­szén, ahol megtapasztalhatták a dán vidéki társadalom belső társadalmi gazdasági ener­giáit, megújuló képességét. A látottakat és hallottakat csoportfoglalkozásokon dol­gozták fel: ez a találékony forma egyúttal a tapasztalat- csere fórumává is vált. A háromfős magyar cso­port a bőséges tapasztalatok közül a legfontosabbaknak az alábbiakat látja. Az Európához csatlakozás egyik alapfeltétele egymás gondolatainak megismerése, a fogalmak egységes értelme­zésében megnyilvánuló közös (de nem egyhangú) gondol­kozás elsajátítása: a közös nyelv (gondolkozás) megtalá­lása. Ennek nyilvánvaló felté­tele egy világnyelv (legin­kább az angol) beszédkészség szintjén történő elsajátítása, melyhez példát szolgáltatott maga a rendező ország (Dá­nia), mely gyakorlatilag két­nyelvű. További következtetés, hogy a tanulás életfogytig tartó folyamat, valamint az is, hogy társadalmi gazdasági innováció (megújulás, fellen­dülés) falusi környezetből is kiindulhat. Ehhez azonban jól megfo­galmazott, a helyi társadalom által kigondolt célokra, önte­vékeny, gondolkodó egyé­nekre van szükség - és ezen adottságok megléte esetén a külső segítség sem fog elma­radni. Almomba gazdag vótam „1931. novem­ber 23-án írkez- tem erre a vi­lágra Abádsza- lókon. Öten let­tünk tesvírek, nekem egy is­kola, egy osz­tály jutott, mer akkó még nem vót kötelező a tanulás. Betőtöttem a tizenhetet, amikó kiválasz­tott az én embe­rem. Nekem ű vót az első, meg az utósó is. Hét gyerekit neveltem, ne­kem is lett vóna kettő, de korán elszólította űket a jó Isten. Az uram is meg­halt nígy éve, osztán vissza- gyöttem Sza- lókra. A gyere­kek kirepűtek, felnőttek, de a legtöbbjük csóró. Se munka, se állás, nem tudnak segí­teni. Én meg úgy marattam mint az ujjam, egyetlen fil­lér nékű. A testvíremné hú­zom meg magam: segélyt, semmit se kapok. Kará­csonyra kűttek ezerötszázat, ennyi. Hun ennek segítek, hun annak takarítok, kapá­lok, öntözök, mikor mi gyün. Néha nem eszek, mi- bül is ennék? Orvosho el se meríszkedek, nics mibűi ki- vátani a tablettákat. Lassan úgy írzem maga­Hajják, eccer én is gazdag vótam. Szá­molnám a pízt, erre felébrettem - so­rolja Farkas Teréz. fotó: m. j. mát, hogy vagyok is meg nem is. Legutóbb is mi tör- tínt velem?! Gazdag, na­gyon gazdag vótam. Kinyi­tom a szemem, tekingetek jobbra, tekingetek balra, ke­resem a pízt. Hun az a ren­geteg bankó, amit kaptam? Akkó jutott eszembe: hej, hej, Teréz, de lökött vagy, hisz ez csak álom vót. Tuggya, akkó úgy íreztem, hogy kár vót felébredni. Elmondta: Farkas Teréz, lejegyezte: D. Sz. M. A kertészmérnök a nagybanin értékesít- Régebben 2200 hektár erdő volt Jászbe­rény határában, az újerdei és tőtevényi terü­leten - mondja Sőrés Imre kertészmérnök. A részarány tulaj dónként együtt kezelt er­dőterület ma mintegy 700 hektárra zsugo­rodott.- Nincs eldöntve, hogy ki művelje az erdó't - folytatja, miután a paprikakapá­lást félretette a kedvünkért néhány percre. - A tulajdonos nem csinálhatja, az erdőbirtokosságok meg csak most ala­kulgatnak. Sőrés Imre szavait bizo­nyítja, hogy a tőtevényi erdő­ben - amelynek szomszédsá­gában egyhektáros földecskéjét műveli - a tavaly nyári vihar nyomai árulkodnak a helyzet­ről. Sűrűn látni: egymás he- gyén-hátán a kicsavart, kidön- tött szálfák, amelyeket senki sem tesz odébb immár egy éve. Sőrés Imre minibirtokához tartozik egy öthektáros terület is, erdővel.- Van-e segítség a föld műve­lésére ?- Lenne - mondja -, csakhogy a két nagyfiú elektromosgép- szerelőnek, illetve esztergályos­nak készül, all éves lány pedig az óvónó'i pálya felé kacsingat. Ami pedig az értékesítést il­leti, Pestre, a nagybanira utazik teherautóval, utánfutóval a por­téka. A körzeti nagybani piacok kicsik, a dömpingtermékeket csak a pesti képes felszívni. —-----------------:---------------------------------——--------sí-----------------------— ■>. .ismm _________-_______ A rotációs kapával el lehet boldogulni egy hektáron Mi nem kötjük meg az Ön kezét. A Budapest Befekteté­si Kártya egy forradalmian új szolgáltatást biztosít Önnek: úgy kínál magas hozamú be­fektetési lehetőséget, hogy közben bármikor és bárhol - akár külföldön is - hozzáfér­het megtakarított pénzéhez. Nem kell többé azon törnie a fejét, hogyan forgassa pén­zét! Megteszik ezt Ön helyett mások: olyan szakemberek, akik igazán értenek a befekte­tésekhez. Csak nyissa meg kártyaszámláját*, és ezután a számlára befizetett összeg úgy kamatozik, mint a leg­vonzóbb értékpapírok. Ha készpénzre van szüksé­ge, az immár konvertibilis Budapest Befektetési Kártya segítségével bármikor pénz­hez juthat a világ számos bankfiókjában, bankautoma­tájából, illetve a kártyát több tízezer üzletben felhasznál­hatja vásárlásra. Érdeklődjön fiókjainkban, vagy a 269-6286 telefonszámon! Budapest Befektetési Kártya. Befektetés és készpénz egy kártyában! * Minimális befektetés 50.000 Ft + 2.000 Ft kártyadíj. A számlanyitáshoz útlevél és fotó szükséges. Budapest Bank Rt

Next

/
Thumbnails
Contents