Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

1996. június 22., szombat Sport 11. oldal Tiszafüred történelmi pillanatai következnek Egy utolsó nekirugaszkodást, fiúk! Csak nem megijedni! Ezt mondta a papagáj is, noha kissé bár- dolatlanabbul, a macska szájában. Mád ugyan nem a macska torka, de még nem is az oroszlán barlangja, a tiszafüredi fut­ballisták pedig nem papagájok, hogy csak szajkózzák a más nótáját. Ok nem hagyják magukat madárnak nézni, mert ed­digi eredményeik azt bizonyítják, abból a kemény fajtából való gyerekek, akik a szombaton 17.00-kor kezdődő utolsó összcsa- páson nem rezzennek meg a saját, de még a mádiak árnyékától sem. Ami egyben azt jelentheti számukra, hogy legalább dön­tetlent érnek el és amivel aztán a mennyországon keresztül, hosszas vargabetűvel érkezhetnek haza. Összesen kilencven perc (egy- kettővel több lehet hosszabbí­tás miatt) választja el tehát a füredieket a feljutástól. Az utolsó mérkőzésre koncentrá­lódik a tét súlya, amelyet csakis széles vállakkal és nyúj­tott térdekkel lehet alátámasz­tani. Az alsó végtag behajlí­tása nem lenne méltó Tiszafü­red eddigi szerepléséhez, a térdre kényszerítés legyen ép­pen az ő feladatuk. Akaratukat teljes erővel kényszerítsék rá Oláh Ferenc csapatára, amely nem titkolja: szeretné kihasz álni a hazai pálya előnyét saját helyezésének jobbítása érde­kében. De ami talán még fon­tosabb lehet számukra, az ott­honában a Mátészalkát fogadó Tiszaújvárost szeretnék visz- szasegíteni a trónra, nyilván a Tiszafüred terhére. Mesterük, Albert Csaba egész héten érezte a feszültsé­get az öltözőben és a pályán. Érzése szerint a csapat minden tagja elszánt, tettre kész: - Úgy gondolom, öngyilkosság lenne beállni bekkelni, nekünk a dön­tetlen akkor lehet biztos, ha gólt vagy gólokat rúgunk - véleke­dik a Füreden közszeretetnek örvendő szakember. - Senki másban nem bízhatunk, csakis magunkban. Nehezíti a dolgo­mat, hogy a leggólveszélyesebb támadó, Tóth Tibi „besárgult” legutóbb, helyére valószínű, hogy Sípost állítom, de Bul is szóba jöhet, ám nem kizárt, hogy Csillag (ö kisebb sérülés­sel bajlódik) húzódik eló'rébb egy sorral. Porkoláb Misi lázas volt hét közben, de ő nem olyan kényes gyerek, ezért számítha­tok rá az utolsó, minden szem­pontból sorsdöntő' meccsen. Valóban sorsdöntő, amit a vezetőség talán még jobban át- érez, hiszen bármi történjen, ők ott maradnak a városban, nekik kell belenézni a szurkolók csil­logó vagy éppen szikrázó sze­mébe. Ami rajtuk múlik, meg­teszik. Szerencsen szobákat bé­reltek, ahol a korai, hűvösben megtett utazást kipihenhetik a fiúk. Ferenczi Sándor elnök­polgármester úgy gondolja: - Ha a csapat nem tudja élesben kikaparni a gesztenyét, akkor talán nem is érdemeli meg a magasabb osztályt. A magunk részéről ehhez minden feltételt biztosítunk, de sportszerűtlen manőverekkel továbbra sem próbálkozunk. Ennek feltétlenül örülünk, Labdarúgás - Fegyelmi határozatok Jánoshidáé a három pont Megyei I. osztály. Egy mér­kőzéstől eltiltva: Bállá Zoltán (Kőtelek), Iodi Mircea (Ki­sújszállás), Múzsái Róbert (Mezőtúr). Megyei II. osztály. Egy találkozón nem szerepel­het: Alföldi László (Mezőtúr), Grácsin Tibor (Tiszaföldvár). Két mérkőzéstől marad távol: Dutkon János (Tiszaföldvár), Fótos János (Tiszaszentimre), Gerhát Zsolt (Jásztelek), Ka­pás László (Tiszaszentimre), Pozderka Harri (Kengyel). Négy összecsapáson nem léphet pályára: Fényes Csaba (Tiszaszentimre). Hat meccs­ről fog hiányozni: Vajkó Zol­tán (Jászkisér). A Jászboldogháza-János- hida ifjúsági mérkőzés három pontját, 3-0-s eredménnyel a Jánoshida javára ítéli a me­gyei labdarúgó-szövetség. A Kínai Olimpiai Bizottság ve­zetői újabb nyilatkozatukban már nemcsak arról beszéltek, hogy igen népes, 495 tagú kül­döttséget utaztatnak Atlantába, a nyári ötkarikás játékokra, ha­nem azt is pontosították: 310 versenyző kap bizonyítási lehe­tőséget. Arról is szót ejtettek, hogy nincsenek nagyra törő terveik, vagyis nem tűzték célul olyan sportnagyhatalmak meg­előzését, mint Oroszország, az Egyesült Államok, Németor­szág. Ők a második csoportot kívánják vezetni, szerintük ide tartozik Kuba, a Koreai Köztár­saság, Spanyolország, Ausztrá­lia és Olaszország. A kínaiak arra sem számíta­nak, hogy meg tudják ismételni négy évvel ezelőtti, barcelonai szuperteljesítményüket, amikor 16 aranyérmet gyűjtöttek és szinte minden sportágban volt Hét végi sportműsor Szombat Lovassport. Területi lovas­bajnokság. Szolnok, Lovasis­kola, 10.00. Labdarúgás. Kárpát kebe­lében - millecentenáriumi kispályás labdarúgótorna. Szolnok, Mátyás király út, 14.00. NB III., Tisza-csoport: Mád - Tiszafüred Ivecospeed. 17.00. Megyei II. osztály - helyosztók: Kenderes - Sza- jol. Törökszentmiklós, ifi 14.00. , felnőtt 17.00. Szász­berek - Fegyvernek ifjúsági 14.00. , Szászberek - Homok felnőtt, 17.00. Rákóczifalva. Vasárnap Lovassport. Területi lovas­bajnokság. Szolnok, 9.00. Labdarúgás. NB III:, Mátra-csoport: Sz. MÁV SE - Füzesabony, Új szász - REAC, St. Glass - Karcag Joma SE, Selyp - Jászberény. Kezdés 17.00. A kínaiak felfedték kártyáikat Háromszáztíz versenyző kap bizonyítási lehetőséget Sipos lehet az egyik Tóth- pótló csatár csak azt nem tudjuk, mások is hasonlóan gondolkodnak, tesz­nek-e majd szombaton. Ha ne­tán így történne, dupla lenne az öröm, hiszen a Tiszafüred tisz­tán maradva vert vissza minden támadást. N. I. A Tisza-csoport áUása 1. Tiszafüred 2. Tiszaújv. 3. Nagykálló 4. Rakamaz 5. Kisvárda 6. Balmazújv. 7. Baktalór. 8. Szikszó 9. Mád 10. Nyírbátor 11. MVSC 12. Ózd 13. Bors. Ép. 14. Mátészal. 15. V.pércs 16. H.böszörm. Fogadták a lángot „Piknikhangulatú” ünnepség keretében fogadták a Fehér Ház parkjában az Egyesült Államok közéleti előkelőségei az olim­piai lángot, amelyet március 30-án gyújtottak meg a görög- országi Olümpiában, hogy az­után július 19-én eljusson At­lantába, a nyári játékok hely­színére. Ott a színes, sportos öl­tözékben várakozó Bili Clinton amerikai elnök, Al Gore alel- nök, valamint mindkettőjük fe­lesége fogadta a fáklyavivőt, aki ezután - a több száz kong­resszusi tag és más meghívot­tak tapsa közepette - meggyúj­totta a hatalmas kandelábert. Atlétika - Budapest-bajnokság Kovács a kiküldetési szintet ostromolta Kissé szokatlan időpontban, a hét közepén rendezték meg a Népstadionban a Budapest- bajnokságot, ahol a Szolnoki MÁV SE legjobb atlétái is rajthoz álltak. Ä kétnapos via­dal első napján csak a súly­lökő Biber Zsolt szerepelt, aki Kóczián Jenő távollétében hozta a győzelmet, 16,84-es eredménnyel magabiztosan nyerte a számot. Másnap aztán még inkább volt okunk az iz­galomra, hiszen a magasugró Kovács István és a négyszáz gátas Szekeres Judit is az olimpiai kiküldetési szintért szállt harcba. Sajnos, Jutka új­fent ellenfelek nélkül volt kénytelen futni, ráadásul egy malőr miatt kézi stopperrel mértek, így be kellett érnie 57,4-gyel. Másnap ugyan a csepeli nemzetközi viadalon is szerencsét próbált, de itt sem dőlt meg az ötvenhét másod­perces álomhatár. A remek formában lévő Kovács István viszont majd­nem megfogta az isten lábát. Pisti már a 224 centis egyéni rekordjával kivívta a jelenlé­vők elismerését, akik izgatot­tan várták, vajon mit kezd az atlantai limittel, a 229-cel. Ez a magasság egyben felnőtt magyar csúcsot is jelentett volna, ám most még nem sike­rült átküzdenie magát. Az idő viszont vészesen fogy, csupán egyetlen hetük maradt az ér­dekelteknek, hogy megpró­bálkozzanak felkapaszkodni az ötkarikás játékokra induló Deltás gépre. A diszkoszvető Kővágó Zoltán azonban már „hátradőlhet”. Ő nem Atlantát spécézte ki magának, hanem Sidney-t, ahol ifjúsági világ- bajnokságot rendeznek. Zoli napokkal korábban sikeresen szárnyalta túl az 54 métert, így mindenképpen ott lesz a világ másik szegletében. Most sem csalódtunk benne. Sőt. A ti­zenhét esztendős fiatalember újabb „trófeát” gyűjtött be, mivel a felnőttek mezőnyében, 55,30-cal, az első helyet vívta ki magának. (S. L.) 29 21 3 5 58-17 66 29 19 6 4 69-25 63 29 17 6 6 54-33 57 29 15 7 7 60-25 52 29 12 8 9 43-41 44 29 11 8 10 50-36 41 29 12 4 13 53-50 40 29 10 10 9 34-35 40 29 11 6 12 38-38 39 29 11 5 13 41-59 38 29 10 7 12 29-41 37 29 11 3 15 38-39 36 29 9 8 12 32—41 35 29 10 4 15 39-53 34 29 4 3 22 19-94 15 29 4 2 23 30-60 14 Gálameccs Kunhegyesen A nosztalgia, de nem utolsó­sorban az utánpótlés-neve- lésre fordítható bevétel indí­totta a kunhegyesi Dózsa Ál­talános Iskolát arra, hogy az egykoron falai között tanuló és pályáját koptató, s már az élvonalban gyökeret eresztett mai vagy hajdani diákjait meghívja egy kedd délutáni focimeccsre. A megyei II. osztályú vá­logatott ellen lép pályára majd az ex-kunhegyesi válo­gatott, soraiban Rácz Robi­val, (Jászberény, Salgótar­ján) a kapussal, előtte a Ba­logh (Karcag, Debrecen, Stadler), Vadicska (Rákóczi­falva, MÁV MTE, Diósgyőr, DVSC Epona), Telek Z„ Lajkovics (MÁV MTE, Kar­cag, Debrecen, Salgótarján, Győr, Vác) védősor áll, a kö­zéppályán Selyem (MÁV MTE, Debrecen,^ Videoton), Romanek (MÁV MTE, Honvéd, Vác), Major S. (MÁV MTE, Nyíregyháza, Kecskemét), Báder (Hatvan, Ferencváros) középpályás sor zongorázik, a két ék pe­dig Sándor Tamás (Jászbe­rény, Vác) és klubtársa, a Ti- szakécskéről igazolt Szo- bosziai lesz. A mérkőzést 17.00-kor kezdik, a Dózsa Á. I. sport- centrumának pályáján, a mérkőzés bevételét a kunhe­gyesi gyereklabdarúgók tá­mogatására ajánlják fel a résztvevők és a rendezők. Kapitányi baklövések Félidejéhez érkezett a labdarúgó-Európa-bajnokság, a csoport- mérkőzések befejeztével nyolc együttes már haza is utazott. Hogy miért pont ők lettek a vesztesek, illetve miért pont a másik nyol­cas a továbbjutó, mélyebb elemzést érdemel. Most azonban még felesleges lenne különösebb következtetéseket levonni, hiszen újabb meglepetések születhetnek a folytatásban. Ennek ellenére néhány sikertelen kapitányi húzást már nem lehet meg nem tör­téntté tenni. íme a két legnagyobb visszhangot kiváltó döntés: A kapitális bakit - mely végül az azzuriak kiesését jelentette - minden bizonnyal Arrigo Sacchi, az olasz válogatott mestere kö­vette el még a második fordulóban. Miután az első meccsen, az oroszokkal szemben kimondottan meggyőző játékkal diadalmas­kodtak az itáliaiak, a csehek ellen az eredeti kezdő tizenegy meg­határozó játékosait - élükön a két gólt szerző Casiraghival - a kispadra ültette. Ezzel a lépéssel óhatatlanul megbontotta saját csapatának egységét, s kimondva, kimondatlanul lebecsülte Ku- káékat. Ez pedig megbosszulta magát. A németek ellen már futot­tak az eredmény után Maldiniék, mégis csak szélsőhátvédet cse­rélt a kapitány, s olyan gólérzékeny játékost, mint például Rava- nelli vagy Del Piero, nem küldött harcba. A EB eddigi legna­gyobb szenzációját jelentő kiesést ezek után - no meg beleszá­mítva, hogy Viallit és Roby Baggiót eleve otthon hagyta - nehéz lesz megmagyarázni az Európa trónjáról álmodozó olasz szurko­lóknak. A másik, majdnem ekkora hibát Guus Hiddink, a hollandok szövetségi kapitánya követte el, mégpedig a csoportmérkőzések zárófelvonásában, az angolokkal vívott presztízsharc során. A tu- lipánosbk játékán az első perctől kezdve látszott, elképzelni sem tudják kiesésüket, így nem különösebben „szakították meg" ma­gukat sztárjaik. Félidei egygólos hátrányuk nyugodt továbbjutást ígért. Hiddink azonban ezúttal rosszul mérte fel a fiaiban lobogó harci tüzet - mely inkább gyufalánghoz volt hasonlítható kedden este lecserélte egyik legtöbbet futó középpályását, Witschgét, és helyére a 35 éves, technikás, ám robotolni már nem tudó Blin- det küldte egy sorral előrébb. Ettől kezdve a hollandok középső csapatrésze képtelen volt megszűrni az angol támadásokat, való­sággal átgázoltak Seedorfékon az egyfolytában zakatoló McMa- namanék, s tizenöt perc alatt háromszor is bevették Van der Saar kapuját. A németalföldi mester - ellentétben olasz kollégájával - azonban a hajrára, mikor égett a ház, bevetette titkos fegyverét, Patrick Kluivertet, aki ismét megtette a magáét, és a rendelkezé­sére álló negyedóra alatt sikerült a hálóba találnia, ez pedig Hol­landia továbbjutását, Skócia kiesését jelentette. Hogy a folytatásban lesznek-e hasonló kapitányi bakik, nem tudjuk, de az biztos, okos ember a más kárán tanul. (géléi) egy-egy kitűnő versenyzőjük. Most azzal is elégedettek len­nének, ha tíz olimpiai bajnoki címet szereznének. Leginkább műugróikban, tornászaikban, sportlövőikben, cselgáncsozó- ikban, tollaslabdázóikban és úszóikban bíznak. Kínában is rendkívül nagyot változott a világ, már ott sem csak erkölcsi elismerés jár a legjobbaknak. Valamennyi öt­karikás győztesnek 80 ezer jü­ant - mintegy 9600 dollárnak megfelelő összeget -, az ezüst­érmeseknek 50 ezret, a bronz- medálosoknak pedig 30 ezret ajánlottak fel a központi kasz- szából, de ezekhez még csatla­koznak a különböző szponzo­rok felajánlásai is. Szóval, lesz mit a tejbe aprítani annak, aki a dobogó legmagasabb fokára áll fel a földkerekség legnagyobb játékán. Doohan és Biaggi jól taktikázott Mick Doohan 30. Grand Prix- és harmadik egymás utáni győ­zelmét érte el, hogy növelje vi­lágbajnoki előnyét 40 pontra. „A motorom nagyon lassan ment, és azt hiszem, a különb­ség abból adódott, hogy a ver­seny előtt közvetlenül megvál­toztattam a hátsó kereket” - mondta Doohan. A 250 köbcen­tis kategória fenegyereke, Max Biaggi is a „hátsó részével” foglalkozott, mikor szóra bírták a sajtó munkatársai. „Jól star­toltam, és biztosítani akartam előnyömet, mivel többet meg akartam tudni a hátsó kerekem­ről” - nyilatkozta a világbaj­noki vezető. Csupán néhány perccel a start előtt választot­tam ki azt a gumit, amivel mo­toroztam, és mindössze egy-két kör erejéig használtam a tré­ningek alatt. Ezért először megpróbáltam érzékelni, hogy milyen, nem akartam semmi­lyen hibát ejteni. Minden reme­kül ment - kivéve hat körrel a vége előtt, mikor erősen ki­csúsztam a járgány elejével. De szerencsés vagyok, hogy sike­rült megmentenem a helyzetet - elemezte versenyét Biaggi. Ralf Waldmann (Honda) lett a második. Csapattársa, Jürgen Fuchs összeütközött Oliver Jacques-kal a verseny vége előtt kilenc körrel, így mindket­ten kiállni kényszerültek. „Na­gyon csalódott vagyok” - mondta Jacques, aki vezette a mezőnyt három körön át, mi­előtt Max Biaggi megelőzte. Max Biaggi többet meg akart tudni a hátsó kerekéről „Nem néztem tükörbe, és nem láttam, hogy Waldmann már nem volt velünk. Ha ezt időben konstatálom, akkor nem állok neki „kakaskodni”. Renault: vége a Forma-l-es kalandnak Kivonul a Forma-l-es autós gyorsasági világbajnokságról az egész versenysorozat legsi­keresebb motorgyártó cége, a Renault. A francia autógyár sportrészlegének elnöke, Pat­rick Faure csütörtökön este be­jelentette, hogy az 1997-es évad befejeztével a cég véget vet a Forma-l-es kalandnak, így a jelenlegi két, Renault-mo- torokkal dolgozó versenyistál­lónak, a Williamsnek és a Be- netto'nnak új partner után kell néznie. A lépés konkrét okát egyelőre nem közölték, de nyilván pénzügyi jellegű: ez a szakág ugyanis a hatalmas rek- ■ lám mellett tetemes költségek­kel is jár... Mindenesetre a Re­nault dicsősége teljében távo­zik: a cég - amely 1977-ben lé­pett színre először a Forma-1- ben - 261 nagydíjból nyolcva­FOTÓ: TRACO nat megnyert motorjaival, s a konstruktőrök között négy, a pi­lóták között pedig három világ- bajnoki címmel büszkélkedhet. Renault-motoros kocsival szer­zett egyéni világbajnoki címet 1992- ben a brit Nigel Mansell, 1993- ban a francia Alain Prost, majd 1995-ben a német Mi­chael Schumacher - mint aho­gyan szintén Renault-motoros kocsiban versenyez a mostani Forma-l-es világbajnokság lis­tavezetője, a brit Dämon Hill, aki egyébként a legutóbbi, a kanadai futamot is megnyerte.

Next

/
Thumbnails
Contents