Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22 / 145. szám
1996. június 22., szombat 7. oldal Érdekességek Ismerje meg önmagát! / • • Áskálódó természetű On? Nem könnyű együtt élni olyan emberrel, aki hátsó gondolatokat forgat a fejében, szeret ármánykodni. A következő tesztkérdésekből kiderül: hajlamos-e az effélére? A kérdésekre a, b, c vagy d jellel válaszolhat. A végén adja össze, melyik jelből kapta a legtöbbet. Néhány kérdésnél több, kombinált betűjelű válaszokat is lehetővé tesz a teszt. 1. Milyen típusú ember idegesíti önt a leginkább? Az, aki mindig kíméletlenül kimondja az igazat fej, aki határozatlan fáj, aki naivan mindent készpénznek vesz (b), akinél sohasem lehet tudni, hányadán áll vele az ember (d). 2. Ön szerint milyen a tökéletes cselszövő? Számító fdj, hamis fej, rendkívül értelmes faj, ügyes (b). 3. Melyik állatot szeretné a leginkább idomítani? A kígyót (d), a hiúzt (b), a halat fej, a medvét faj. 4. Mire való ön szerint a titok? Arra, hogy elfelejtsék fej, hogy megőrizzék (d). hogy elhallgassák (b), hogy felhasználják faj. 5. Miről mondana le a leginkább? A hűségről faj, a sikerről fáj, a nevetésről és jókedvről (nincs betűjele), a szexről (nincs betűjele). 6. Mi a véleménye a bókról? Szép dolog, lehet neki örülni fej szép dolog, de néha kissé kellemetlen fáj, nem mindig őszinte (b), eszköz a célok elérésére faj. 7. Egy nő egyedül van az irodában és a nyitott fiók előtt áll. Ön szerint mit csinál? Most húzta ki a fiókot fej, most tolja be fáj, keres valamit (b), szimatol faj. 8. Milyen alapelvek vezérlik napjait? Érzékeny, mint a gazella faj, ravasz, mint a róka (b), mozdulatlanul kivár, mint a gólya fáj, hűséges, mint a pulikutya fej. 9. Mitől nem válna meg sohasem? Naplójától faj, noteszétől (b), kulcscsomójától fej, elveitől, mintaképeitől fáj. 10. A szálloda ajtaján belép az ön régi vetélytársa egy idegen hölgy társaságában. Mire gondol? Úgy gondolja, talán nem is őt látta fááj, a férfi szegény felesége jut az eszébe fej, baj lett volna, ha más valaki látja meg a párt (bb), jó tudni, hányadán is áll vele az ember faj. 11. Főnöke megkérdezi, mi a véleménye az új munkatársról. Mit felel? Megkérdezi, mi is lesz a feladata? faj nem foglal állást (bb), úgy véli, igyekszik beilleszkedni fej, nem tudja egyelőre megítélni fáj. 12. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Igaz ez a közmondás? Igen, mert a kevés is több a semminél fáj, igen, végszükségben így lehet vigasztalódni fej, az attól függ, milyen a veréb (bb), a nagyobb cél érdekli, ha távoli és bizonytalan is faj. 13. Nem köt alkut az ellenségével, mert nem akar ezáltal másoknak szívességet tenni faj nem adja el a lelkét fáj nem akar függőségbe kerülni (b) nem akarja, hogy pórul játjon fej. * Megfejtés: Többségében „a” jelű válaszok esetén: ön senkinek sem hisz, legkevésbé önmagának. Ezért egész egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy az egyenesség és az őszinteség is célba vihet. Sokkal biztosabbnak gondolja, ha csellel és mesterkedéssel igyekszik elérni céljait. Az intrikának ön már gyakorlott mestere. Ha valami a jó előkészítés ellenére sem sikerül, arra gondol, nem volt eléggé fondorlatos. Ha azt akarja, hogy jobban szeressék, változtasson felfogásán! Az sincs kizárva, hogy talál egy balekot vagy mazochistát, aki ezért fogja imádni önt. Túlnyomórészt „b” válaszok esetén: ön nem igazi int- rikus, és ez teszi érdekessé. Annyira őszinte és barátságos, hogy nem is feltételezik, hogy rosszban sántikál. Ennek ellenére két lélek lakozik önben. Időnként élvezi, ha egy kicsit áskálódhat. Kevéske vigasz, hogy mesterkedései ekkor is kizárólag azok ellen irányulnak, akik sok borsot törtek az orra alá. Ekkor a szemet szemért, fogat fogért jelszó értelmében cselekszik, bár viszonylag diplomatikus eszközökkel harcol. Többnyire „c” jelű válaszok esetén: ön mindent megtesz azért, hogy korrekt és egyenes jellemű legyen. Ez többnyire sikerül is, bár az önző embertársak igyekeznek hasznot húzni jólelkűségéből. Ön hajlamos arra, hogy mindent rendbe akarjon hozni, és mindenkivel jót tegyen, kinek-ki- nek a szája íze szerint beszéljen. Ez időnként balul üt ki, mert sokan azt gondolják: ön köntörfalaz és kétszínű. Pedig csak arra törekszik, hogy mindenki kedvence legyen. Ez nehezen fog sikerülni. Többnyire „d” jelű válaszok esetén: ön annyira egyenes, hogy a fondorlat gondolata is idegen öntől. Mindenekelőtt becsületes és hűséges akar maradni. Viselkedését azonban nem a szíve irányítja, sokkal inkább neveltetése, a gyerekkori elvárások. Időnként szeretne kibújni a bőréből és egy kicsit keverni a kását. Próbálja meg a korábbi beidegződéseket félretenni. Akkor is sokan kedvelik majd becsületességéért és kiállásáért. Ferenczy Europress Ami soha nem megy ki divatból ... az a női fehérnemű. Hogy mitől lesz melege a férfinak? Hát, ettől (is). A gyengébbik nem divatbemutatója vonzza a tekintetet, no meg a pénztárcát is. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN A második házasság boldogabb Erről tanúskodnak a legkülönfélébb felmérések adatai: a második házasságok statisztikailag boldogabbak, mint a közhiedelem véli. A legfrissebb kutatások szerint a válás és a második házasság nem jelent olyan nagy problémát a gyerekek számára, mint eddig hittük: 80 százalékuk boldog és kiegyensúlyozott. Ha már egyszer elvált és újraházasodott felnőttek együtt maradnak, ők általában boldogabbak az újabb kapcsolatban, mint az előzőben voltak, de csak ha sikerül átvészelniük az első néhány, kritikus esztendőt. Mert a második házasságok 60 százaléka végződik válással, s ez a szám magasabb, mint az első házasságok esetében. A legtöbb új kapcsolat az első években megy tönkre. A leggyakoribb válóok a házastárs gyermeke: a „mostohák” jelentős része nem képes úgy bánni vele, mintha a sajátja volna, és ez állandó feszültséghez, súlyos konfliktusokhoz vezet. Viszont az ötödik évtől a második házasságban élő párok boldogabbak, mint az első házasságukban voltak, állítja egy ausztrál pszichológus, Jan Lawton. Dr. Mavis Hetherington, a Virginia Egyetem pszichológusa arra a következtetésre jutott, hogy a második házasságban élő gyerekek 20 százaléka válik depresszióssá. A többieknek nincsenek viselkedési zavarai. Dr. Hetherington azt tanácsolja az elvált szülőknek, hogy igyekezzenek baráti kapcsolatot kialakítani volt házastársukkal. A legtöbb viselkedési zavar a gyerekeknél éppen a szülők, a volt házastársak közötti rossz viszonyból ered. A gyerekek 86 százaléka az édesanyjával él a válás után tovább. Leginkább a fiúk találják meg helyüket az új családban, a lányok sokkal több nehézséggel küszködnek. A legkritikusabb helyzetbe azok a lányok kerülnek, akik valamiért apjukkal maradnak, és új feleséggel, azaz „mostohaanyával” élnek. A második házasságban a nőre hárul a legnagyobb lelki teher, ő vállalja a legtöbb felelősséget, hogy mindannyian harmonikusan éljenek együtt. A „mostohaanya” ugyanerre sokkal ritkábban, s csak akkor képes, ha partnere kellőképpen támogatja. Ezekben a családokban a stabilitás és a meghittség a legfontosabb. Sting varsói koncertjére Alexsander Kwasniewski is jegyet váltott”. A lengyel elnök a népszerű rockzenésszel, Gordon Sumnerrel közösen lépett színpadra. FOTÓ: FEB-RELITERS Hogyan keletkezett a bibliai vízözön? Egy bécsi és egy brit tudós szerint üstökösrészek földi becsapódása okozta a bibliai özönvizet. Alexander Tollmann osztrák geológus szerint a jégkorszak vége felé a Föld egy üstökös darabjaival ütközött. A következmény: földrengés, szökőár, tűzvész. Az égbolt elsötétült, a megváltozott éghajlatban kipusztult az élővilág nagy része, köztük a mamutok és más óriásállatok. Az elmélet két gyakorlati bizonyítékra támaszkodik. Az egyik, hogy a 10 ezer éves üledékekben tömegesen található megolvadt kőzet, s annak megoszlása arra mutat, hogy a Föld hét pontján csapódtak be az égitest óriási darabjai. A másik geológiai érv, hogy a tízezer évvel ezelőttről származó megszenesedett fákban erős az oxigén radioaktivitása. Ez Tollmann szerint annak következménye, hogy a természeti katasztrófa érintette az ózonréteget, s így az átlagosnál sokkal behatóbb sugárzás érte a világűrből a Földet. Közvetett bizonyítékként felhasználható a különböző civilizációk, vallások egybevágó szájhagyományai, majd feljegyzései is a történelem előtti özönvízről s annak következményeiről. Miközben Tollmann professzor elméletét szakkörökben sokan vitatják, most bejelentették, hogy tőle függetlenül Victor Clubé oxfordi asztrofizikus kutatásai során lényegében hasonló eredményekre jutott. Meteor hozta az ősanyagot a Földre. Amerikai kutatók feltételezik, hogy az élet alkotóelemei több milliárd évvel ezelőtt a világűrből, egy meteorit útján érkeztek a Földre anélkül, hogy az óriási robbanás, a magas hőmérséklet ártott volna azoknak. A közzétett új, eredeti elmélet azon alapul, hogy a számítások szerint kétmilliárd évvel ezelőtt a himalájai Mount Everest méreteihez hasonló meteorit csapódott be Kanada mai Ontario tartományának területén. A becsapódásnál ezerszer több energia szabadult fel, mint amennyit a világ mai teljes atom-robbanóanyaga képvisel, a meteorit krátere hatvan kilométer hosszú, harminc kilométer széles. A kőzeteken a kutatók fekete réteget találtak, amely a mikroszkóp alatt egzotikus molekulák gyűjteményének bizonyult: az úgynevezett fullerenekről van szó, karbonatomok kerek fajtáiról, amelyek létezése csak 1985 óta ismert. Felfedezésükre akkor került sor, amikor tudósok a bolygók közötti tér porát próbálták laboratóriumi körülmények között előállítani. Az amerikai kutatók nézete szerint az Ontarióban talált fullerenek legalább ötmilliárd évesek, abból az ősanyagból valók, amelyből mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt a naprendszer kialakult. Akik belelátnak a génjeinkbe Meghosszabbítható az életkor Az amerikai kutatók jó úton járnak, hogy feltárják a hosszú élet titkát. Módszerük a génsebészet, amely révén megtalálták az emberi szervezet „biológiai óráját”, azt a gént, amely az élet, illetve a halál folyamatát a szervezet sejtjeiben szabályozza. A tudósok szerint a sejtek felépítését meghatározó DNS egyik alkotóeleme, az úgynevezett telomer zsugorodása okozza az öregedést. E zsugorodás hatására ugyanis megszűnik a sejtosztódás, beáll a szervezet szenilitása, csökken annak ellenálló képessége az öregkori betegségekkel szemben. A kutatók fiatalkorúaknál, akik progeriában, a korai öregedés ritka betegségében szenvednek, ki tudták mutatni az említett sejtfolyamatokat, amelyet génsebészeti módszerekkel, laboratóriumi, illetve állatkísérleteknél lelassítottak. Az életkort sikerült 50 százalékkal meghosz- szabbítani. Ki kíváncsi és ki vidám? Amerikai és izraeli tudósoknak most először sikerült a temperamentumgén nyomára akadni. Ez határozza meg a dopamin hírvivő anyag feldolgozásának módját az agyban, s ettől függ az ember temperamentuma. A pszichológusok négy különböző temperamentumú csoportba sorolják az embereket. A most megfejtett „temperamen- tumgénnel” rendelkezők állandóan keresik az újat. Kockázatra készek, vidámak, kíváncsiak. A három másik csoportba tartozók ismertetőjele a kitartás, törekvés a károk elkerülésére és a jutalomorientáltság. A tudósok kutatási eredménye, melyről a Nature Genetics számolt be, tudományos áttörést jelent. Bár örökléskutatók már megkísérelték a homoszexualitást, a hajszínt, a rákot vagy az alkoholizmust és a géneket egymással kapcsolatba hozni, most először sikerült nekik az emberi viselkedés egyik normális alap- tulajdonságát egy génre visszavezetni. A szülőknek nem kell aggódniuk, hogy hiába nevelik a genetikailag beprogramozott gyermekeiket. Ha egy személy temperamentuma ismert, még semmit sem tudunk a jelleméről, nem tudni, hogy érett vagy éretlen személyiséggel van-e dolgunk. Egy gyermek talán genetikailag nem tiszta lapként jön a világra, de létezik sokféle ösztönzés, melyet a szülők alkalmazhatnak - vélik pszichológusok. Reménysugár a kövéreknek A Rockefeller Egyetem tudósai egy évvel ezelőtt felfedezték azt a gént, amely eldönti, hogy kövérek leszünk-e vagy soványak. Az úgynevezett OB-gén termeli a leptin nevű proteint, amely evés közben jelzi számunkra: jóllaktam. Ez a felfedezés azonban nem volt elegendő a karcsúságtabletta kifejlesztéséhez, mert nyitott maradt a kérdés: hová jut el az üzenet az agyban? Ezt a rejtélyt sikerült most a Millennium Pharmaceuticals és a Hoffmann La-Roche gyógyszergyártó cégek kutatóinak megfejteni. A tudósok megtalálták a receptort, amelyen a leptin-protein elhelyezkedik. Az agy két területén található ez: a hipotala- muszban, amely többek között a testhőmérsékletet és a testsúlyt szabályozza, valamint a plexus chorioideusban, amely a vérben lévő anyagoknak az agyba történő szállításáért felelős. Itt dől el, vélik a kutatók, hogy folyton „túlesszük-e” magunkat vagy pedig tudatosul bennünk az, hogy mikor elég. A receptor fellelése azért olyan fontos, mert az hamar tisztázódott, hogy nem a leptin esetleges hiánya az elhízás oka, sőt a kövéreknek gyakran több van belőle mint a soványaknak. A kövérek viszont valószínűleg ellenállóak vele szemben. Vagyis a leptin eljut az agyba - de az a hírt nem értelmezi. A kutatók nézete szerint ebben a receptor hibás. Most abban reménykednek, hogy hamarosan sikerül azt a gyógyszert kifejleszteni, amely afféle „tolmácsként” működik majd. Megtalálták az „öngyilkossággént” David Nutt professzor és dr. Jonathan Evans az angol Bristol Egyetemen izolált egy gént, amely felvilágosítást ad arról, hogy hordozóját fenyegeti-e az öngyilkosság veszélye. A kutatás régóta tudja, hogy a kedélybetegségek örö- kölhetők. Nem csak Ernest Hemingway, de apja és fivére is öngyilkosságot követett el. A most izolált gén a kutatásban 5-HT-nek nevezett vegyi anyag termelődését ellenőrzi. Aszerint léphetnek fel kedélybetegségek, hogy az emberi agy ellátása ebből az anyagból kielégítő-e vagy sem. Nutt professzor hangsúlyozza, hogy az ön- gyilkosság okait az élettapasztalatok és további környezeti feltételek is befolyásolják, az tehát nem csupán a páciens mindenkori biokémiájától függ. Mégis az új kutatási eredmény lehetővé teszi annak megállapítását, hogy valaki génjei alapján veszélyeztetett-e. Nutt professzor és kutatócsoportja azt reméli, hogy egy gyógyszergyárral közösen kifejleszthetik azt az új gyógyszert, mely a szervezet 5-HT-termelését befolyásolja, és ezzel orvosilag eltántorítja az öngyilkosjelölteket a tett végrehajtásától. Ferenczy Europress
