Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-21 / 144. szám

HOL­MI ? Heti tévé-, rádió-, i moziműsor és programajánlat MOL­hirdetmény az osztalék- fizetésről mellékletünk 16. oldalán VII. évfolyam, 144. szám 1996. június 21., péntek Ara: 25,50 Ft Jász-Nagyhun-Szolnok megyei napilap IV. SZOLNOKI JÁRMŰIPARI SZAKKIÁLLÍTÁS 1996. VI. 22 • 23. (5. oldalon) A megyében törvényesen jártak el Vihar a gyivi- A Népjóléti Minisztériumban most azért csinálnak ügyet és kezdeményeznek fegyelmit a gyermek- és ifjúságvédelmi in­tézetek (gyivi) vezetői ellen, hogy a félszázalékos nyugdíj- emelésről eltereljék a figyelmet- fogad Rozenberszky László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei GYIVI igazgatója. vezetők körül A vezetőtől azt tudakoltuk, mit szól ahhoz a lapértesüléshez, hogy a Népjóléti Minisztérium­ban a megyei közgyűléseknél fegyelmit kezdeményeznek gyivi-igazgatók ellen, mert megsértették az állami nevelt gyermekek személyiségi jogait, „visszaéltek” képmásukkal. (Részletek a 3. oldalon) Hatszázmillió forint felosztásáról döntenek Tanács a területfejlesztésre Többszöri nekifutás után tegnap végre sikerrel járt a megyei területfejlesztési tanács megalakítása, amelyet a nemrég elfo­gadott területfejlesztési törvény ír elő. A szervezet többek kö­zött az év végéig pályázat alapján mintegy 600 millió forint, fej­lesztésre szánt pénz felosztásáról fog dönteni. A megyei területfejlesztési ta­nácsban részt vevő szerveze­teknek tegnap sikerült minden fontos kérdésben megálla­podni, és így kimondhatták megalakulásukat. A tanács el­nöke a törvény szerint a megyei közgyűlés elnöke, míg alelnök- nek a kamarák javaslatára dr. Sziráki Andrást választották. A testület elvégzi a megyei területfejlesztési koncepció el­készült dokumentumának to­vábbi pontosítását. Az év hátra­lévő részében mintegy 600 mil­lió forint fejlesztési pénz fel­osztásáról fognak dönteni. Sze­retnék, ha a nyár végére a pá­lyáztatás megtörténne, és szep­tember-októberre a konkrét döntések is megszületnének, hogy a rendelkezésre álló pénzt a pályázatok nyertesei minél előbb a térség különböző fej­lesztési céljainak a megvalósí­tására használhassák fel. -bgy­Kudarcot vallott a próbára bocsátás Ok nélkül ütöttek, rúgtak Dezső, a tüskésre nyírt hajú fiú még csak most fejezte be a má­sodikat a szakmunkásképzőben, mégis agresszív magatartásá­ért már a második bűnügyében kellett a bíróság előtt felelnie. Korábban egy igen súlyos következményekkel járó verekedés folytán került szembe a törvényekkel, most is egy hasonló eset miatt koptatta társával együtt a vádlottak padját. Az előző ügyet még megúszta a dorgálásként felfogható pró­bára bocsátással, pedig nem akármilyen csihipuhiban vett részt akkor sem. A bíróság még be sem fejezte az eljárást, ami­kor újabb „vagányság” is terí­tékre került. A két fiú tavaly ta­vasszal a szolnoki Tisza-parti sétányon kötött bele néhány békés fiatalba. Minden ok nél­kül rájuk támadtak, ököllel ütötték, rugdosták őket. Ezúttal szerencsére senkit sem kellett kórházba szállítani. Tegnap a megyei bíróságra a szülők társaságában érkeztek a fiatalkorú vádlottak. Dezsőt édesanyja, Lászlót apja kísérte el a bírói pulpitus elé. Hogyan juthattak el a gyerekek idáig? Mint kiderült, erről a szülők sem sokat tudnak. Otthoni vi­selkedésük alapján rosszat nem mondhatnak róluk, és hogy késő este, ittasan merre csám­borognak, arról még kevésbé tájékozottak. László még igen, Dezső vi­szont már nem úszhatta meg büntetés nélkül. Öt hónap fog­házat helyezett kilátásba az íté­let arra az esetré, ha a kétévi próbaidő alatt esetleg nem tudná fékezni magát. Ezek után a legkisebb balhé is a rácsok mögé szóló belépőjegyet jelenti számára. -hgy­Egyiptomi üzletember-delegáció látogatott el tegnap Szolnokra. Az afrikai or­szágból érkezett vendégek a városházán találkoztak a helybéli vállalkozókkal. (Információnk a 3. oldalon) fotó: csabai Jobb helyzetbe kerülhet a település? Bács-Kiskun befogadná Tiszaugot Tegnapi számunkban hírt adtunk a kis tiszazugi település, Tiszaug Jász-Nagykun-Szolnok megyétől való elszakadási szándékáról, amelyről helyi népszavazást tartanak vasár­nap. A Tisza partjára kikönyöklő falu sorsa ugyan a helyiek kezében van, ám előzetesen kikértük az érintett megyék ön- kormányzati tisztségviselőinek véleményét is az ügyről.- Ha egy település lakói úgy gondolják, hogy egy másik me­gyéhez szeretnének tartozni, nem pedig oda, ahova jelenleg, azt megfontoltan, alaposan elő­készítik és döntenek róla, és fo­gadja is őket az a bizonyos má­sik megye, akkor az egy teljesen természetes, normális dolog - mondta érdeklődésünkre Iván- csik Imre, a Jász-Nagykun- Szolnok megyei közgyűlés el­nöke, aki hangsúlyozta: érzése szerint ebben az esetben sok pontatlanságot is tartalmazva, (Folytatás a 3. oldalon) Három nap türelmi idő a befizetésekhez Nem jön házhoz a Jász-Tel-számla Jászberényi olvasónk telefonált telefonszámla-ügvben. Sérel­mezi, hogy a kézhez kapott számla értékének kifizetésére - a Jász-Tel által számlán feltüntetett befizetési határidőig - csu­pán két napja marad, onnan számítva, amikor a postás be­dobja a számlát a ládájába. A számla keltéhez viszonyított késedelmes postázás részben a postai kézbesítés átfutási idejé­ből, részben pedig a számla kel­tezése utáni, Debrecennel való, házon belüli egyeztetés időigé­nyéből ered - tudtuk meg a Jász- Tel munkatársától. E körülményt méltányolva az eredetileg nyolc­napos befizetési határidőt a cég három nappal megtoldja. A há­rom nap késés tehát még nem ké­sés, ezért még nem jár szankció. Az előfizetőket érintő másik vál­tozás - amit ugyancsak szóvá tett egyik olvasónk -, hogy Jászbe­rény, Jászágó és Jászivány kivé­telével ezentúl kisebb sétát kell tenni a jász települések telefontu­lajdonosainak a helyi takarék- szövetkezetekbe, hogy havi számláikat - a rajta szereplő ösz­szeg kifizetését követően - átve­hessék. A telefonszámlákat egy csekk kíséretében eddig levélben kapták kézhez a készpénzzel fi­zető előfizetők. Egy, csekket is tartalmazó számlalevél feladási díja - amint ezt a jászberényi pos­tahivatal vezetőjétől megtudtuk - 14 forint. A vélhetően költségta­karékossági okból történt döntés haszna remélhetőleg nagyobb lesz a cég számára, mint az új számlaküldési rendből fakadó kényelmetlenségek az előfizetők oldalán. Az eddig hozzánk érke­zett lakossági hívások sajnos nem ezt igazolják. S. Cs. J. Kárpátaljai delegáció Kisújon A Kisújszállási Városgazdál­kodási Vállalat és a kárpátaljai Szemye település között öt éve jött létre kapcsolat. A kisújiak az idén létrehozták a Szemyei Tanulókért Alapítványt, s az anyagi segítség mellett tanesz­közöket, magyar nyelvű szép- irodalmi könyveket küldenek az ottani iskolának. Tegnap egy negyvennégy fős delegáció ér­kezett Kisújszállásra, a VGV meghívására. A négy nap alatt a vendégek megismerkednek a várossal, szombaton pedig ta­lálkoznak helyi vállalkozókkal, akikkel a gazdasági együttmű­ködési lehetőségeit veszik számba. A barátságos labda­rúgó-mérkőzés után megkoszo­rúzzák a kopjafát, melyet a ma­gyarok bevonulásának emlé­kére állítottak. Vasárnap a vendéglátó csa­ládokkal töltenek el egy napot a szernyeiek, akiket tegnap Dóm­ján László alpolgármester, Ke- rezsi János alapítványi elnök és Szabó Lajos titkár is fogadott. A VGV szeretné, ha a későbbi­ekben a gazdasági kapcsolat létrejönne a szemyeiekkel. Eh­hez a mostani találkozón teszik meg az első lépéseket. -de­Ősztől gázzal futhetnek? Nagy előrelépés megyénk inf­rastrukturális fejlődésében, hogy a közeljövőben csaknem valamennyi településen kiépí­tik a vezetékes gázhálózatot. Befejezéséhez közelít a gázbe­ruházás Szelevényen is, sőt Haleszban és Pálóciban, a két bokortelepülésen is kiépítik a hálózatot. A községben mintegy 200- 220 portára vezetik be a gázt, ennyi helyen tudták a lakók vállalni az 50, illetve 60 ezer forintos hozzájárulást. Az önkormányzat tervei szerint ősztől már gázzal lehet fűteni majd az óvodában. Az viszont még kérdéses, lesz-e elegendő pénz a polgármesteri hivatalban is kiépíteni a rend­szert, s lecserélni a régi, „pénznyelő” olajkályhákat. Abban sem született még dön­tés, hogy az általános iskolá­ban áttérnek-e a tartályos gáz­ról a vezetékesre. Diagnosztikai központ a legmodernebb technológiával A Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézetben tegnap a sajtó képviselőinek bemutatták az átadás előtt álló diagnosztikai központot, amely rendkívül nagy előrelépést jelent a gyógyí­tómunka színvonalában, mivel általa a lehető legkorszerűbb technológia válik majd elérhetővé. Dr. Endes János főorvos mutatta be a jelenleg kipróbá­lás alatt álló spirál-komputertomográfot fotó: csabai A megyei önkormányzat el­nöke, Iváncsik Imre elmondta, hogy néhány héttel ezelőtt szü­letett megállapodás a megyei egészségbiztosítási pénztár és a Mediworld Plusz Kft. között a diagnosztikai központ üzemel­tetéséről és finanszírozásáról. Mint hangsúlyozta, azok a be­tegek, akik korábban ilyen vizsgálatra szorultak, kényte­lenek voltak máshova menni. Amikor a központ megkezdi a működését, akkor nem csak ezen betegek ellátása válik le­hetővé, hanem igen komoly térségi funkciót is betölt majd. a kórház főigazgató főor­vosa, dr. Varga Gábor el­mondta, hogy a beruházás fizi­kai környezete gyakorlatilag elkészült, s jelenleg az egyik eszköz, a komputertomográf (CT) beüzemelése folyik, majd ezt a másik nagy értékű gép, a mágnesesrezonancia-berende­zés (MR) követi. A két beren­dezés együtt a tervek szerint szeptemberben áll üzembe.- Az MR olyan technika, amely röntgensugár nélküli komputeres képalkotást jelent mágneses jelek alapján, így nem ártalmas az emberre - magyarázta dr. Endes János főorvos. Előnye a már haszná­latos CT-vel szemben, hogy egyszerre több síkban képes képeket alkotni. Az új, spirál- CT jelenleg kipróbálás alatt van, amely lényegesen gyor­sabb, mint az elődje, és a leg­modernebb technikát képviseli. Ez a berendezés körülbelül egy hét múlva már részt vesz a be­tegek kivizsgálásában. A vizsgálóeszközöket ma­gánvállalkozás keretében mű­ködtetik, és leginkább az ideg- gyógyászat, az idegsebészet és a baleseti sebészet területén al­kalmazzák őket. B. Gy. Kis- és középvállalkozások Adminisztráció - csúcsra járatva A kisvállalatok, kisvállalkozások rendelkeznek a legkevesebb eszközzel ahhoz, hogy helyzetüket, problémáikat megismertes­sék a döntéshozókkal, így hangjuk legtöbbször jóval gyengébb, mint a nagyvállalatoké vagy más érdekcsoportoké. Többek között ez is célként fo­galmazódott meg a Kisvállalko­zás-fejlesztési Intézet és a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány közös gondozásában megjelent kötet létrehozásában, melyben tényszerűen mutatják be és értékelik a magyar kis- és középvállalkozások helyzetét. A kiadványban többek között megállapítják, hogy 1995 végén a magyar gazdaságban mintegy 4800 középvállalkozás, 24 ezer kisvállalkozás és több mint fél­millió mikrovállalkozás műkö­dött. míg a vállalkozói szféra pe­remén további 200-300 ezren vannak. A statisztikai elemzés mellett a szerzők kitérnek a kisvállalko­zások gazdasági kömyezetsza­bályzóira is. Ezeket összegezve megállapítják, hogy a szabályo­zás változása továbbra is sok elemre terjed ki, ami instabilitást és kiszámíthatatlanságot ered­ményez a vállalkozások szá­mára. A szabályzók tényszerű felsorolása is rendkívüli admi­nisztrációs terhet jelenthet egy- egy kisvállalkozásnak. Ezek kö­zött említendő az, hogy például az adóhivatal egy kisebb vállal­kozásnál is mintegy 30 féle nyilvántartás meglétét és szabá­lyosságát ellenőrizheti. A könyv kiadásának célja a tényszerű feltárás mellett az is volt, hogy jelezze, mely terüle­teken vannak fontos teendők a kisvállalkozások fejlesztése ér­dekében. ein

Next

/
Thumbnails
Contents