Új Néplap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-17 / 140. szám
1996. június 17., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Magyarok világkongresszusa - reményekről, tervekről Itthon a közös otthonról A hét végén Budapesten tanácskozott a magyarok VI. világ- kongresszusa. A találkozón számos nemzetközi tekintélynek örvendő személyiség - köztük Sütő András és Tőkés László - fejtette ki véleményét a határon inneni és túli magyarság sorskérdéseiről. Felszólalt Horn Gyula miniszterelnök is. A kongresszus az esti órákban zárónyilatkozatot fogalmazott meg, majd a tanácskozás befejezéseként istentiszteleten vettek részt a küldöttek. Véleménykülönbségek az együttműködésről fotó: feb/kalü s Sütő András tiszteletbeli elnök hangsúlyozta: a határokon túli magyarok érzik ugyan az anyaország szolidaritását, ennek azonban határozottabban kellene megjelennie. Magyar- ország európai integrációjának a kisebbségi sorban élő magyarok érdekeivel összhangban kell lezajlania. Horn Gyula kijelentette: nincs, nem lesz változás sem a külpolitikában, sem a határokon túli magyarokkal folytatott együttműködésben. A kormány szándéka, hogy Romániával, majd Szerbiával is megköti az alapszerződést. Olyan megállapodást nem írnak alá, amely sértené érdekeinket. Hangsúlyozta, hogy támogatja a magyar kisebbség személyi autonómiáját, amelyet közösségben lehet gyakorolni, ám az autonómia nem jelent területi követelést. Beszéde közben a hallgatóság egy része többször nemtetszésének adott kifejezést. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke szerint napjainkban paradox módon az egyetlen közös nevező a széthúzás. Ilyen helyzetben még a demokrácia áldása is gondot okozhat, mert éppen akkor oszthat meg veszedelmesen, amikor leginkább össze kellene fogni. Eljött az ideje, hogy a nemzet - mai, holnapi pártjaival együtt vagy nélkülük - megtalálja követhető képviselőit. Tőkés László püspök szavait a résztvevők felállva tapsolták meg, amikor kérte: a határon túli magyarokat itthon ne tekintsék kisebbségnek. Lámfalussy Sándor, az Európai Pénzügyi Intézet vezetője kijelentette: optimista Magyarország európai integrációjával kapcsolatban. Az országnak évszázadok óta nem voltak ilyen lehetőségei és ezt nem kihasználni ostobaság. Sidó Zoltán, a szlovákiai magyarok nevében aláhúzta: nem fogják engedni, hogy másodrendű állampolgárokká legyenek, és anyanyelvűk „suttogó nyelvvé” váljon. Koszorúzás a 301-es parcellában Emlékezés Nagy Imrére A Nagy Imre-emléknapon, vasárnap rendezett koszorúzási ünnepségen több ezren rótták le kegyeletüket a 301-es parcellában a néhai mártír miniszterelnök, Maiéter Pál, Gyimes Miklós, Szilágyi József, Losonczi Miklós, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékhelyénél és a központi kopjafánál. Kiss Péter munkaügyi miniszter beszédében felidézte Nagy Imre emlékét, aki a világ előtt 1956 Magyarországát, a büszke magyarok szabadság- és igazságvágyát jelenti. Méltatta a mártír miniszter- elnök munkásságát, aki inkább vállalta a halált, mintsem alkudozásba bocsátkozzék a hatalommal. Regéczy Nagy László nyugalmazott dandártábornok, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke a TIB nevében mondott emlékbeszédet. Kiemelte: Nagy Imre jelképpé vált, a szabadságra vágyó nemzet jelképévé, amikor a legnehezebb, sorsfordító napokban a nemzet oldalára állt. Az ünnepi beszédeket követően Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke közös koszorút helyezett el a parcellában. Minden negyedik felekezeti ingatlan sorsát rendezték Csodára az egyházak sem képesek Még ebben az évben meg kell alkotni az egyházak finanszírozásáról szóló törvényt, amelynek nyomán megszűnhet az egyházak függősége az államtól. Ezt a hét végén egy, a Magyar Szocialista Párt hívő tagozata által rendezett konferencián hangsúlyozta több előadók. Az egyházak függetlenségének alapja az a saját vagyon, amelynek hozama lehetővé teszi az önálló gazdálkodást - fejtette ki Gellert Kis Gábor, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke. A vagyon közalapítványi formában működhetne. Mindaddig, ameddig ez megvalósul, olyan törvényi szabályozásra van szükség, amely függetlenül a mindenkori kormányzati szándéktól automatikussá teszi az egyházaknak adható állami támogatást. Gellért Kis Gábor azt is elmondta: a törvény megalkotása szervesen épülhet az államháztartási reformra. Platthy Iván címzetes államtitkár az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban rámutatott, hogy a rendszer- változás óta nyolcezer igényből eddig 2000 ingatlan sorsát rendezték. Nyolcvanöt százalékban az épületet kapták vissza, 15 százalékot pedig pénzzel váltott meg az állam. Az ingatlanok nagy része felújításra szoruló 80-100 éves építmény. Jelenleg 4 ezer ingatlan visszaadása van folyamatban, közülük 1700-at természetben, 2300-nak pedig az értékét kérik vissza. Jelenleg öt egyház 300 oktatási, 200 karitatív és 150 kulturális intézményt tart fenn saját költségén. Szociális nap Szombathelyen Második alkalommal rendeztek Szociális napot Szombathelyen. A város főterén azok a civil szerveződések mutatkoztak be, amelyek bekapcsolódtak a szociális és karitatív munkába. Mint Tamás István, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetője köszöntőjében kijelentette: fontos, hogy az igen nehéz szociális munkát, annak tartalmát és jelentőségét megismertessék a lakossággal. Erre szolgálnak az ilyen szociális napok is, amelyeket az ország más városaiban is időről időre meg kellene rendezni. Oldani szükséges a karitatív munkával szembeni idegenkedést. „Nemcsak elfogadni nehéz a segítséget, de adni sem könnyű úgy, hogy a rászorulók önérzete ne csorbuljon” - mondta. Pór László, az eseményt rendező Közösen Egymásért Alapítvány nevében nyitotta meg a szociális napot. A vasi megyeszékhelyen ma több mint negyven civil szervezet dolgozik. Ezek jelentős része a szociális és karitatív munkában is részt vesz. Nagyon fontos, hogy összehangolják munkájukat. Pór László szerint Szombathelyen országosan is példa értékű a legrászorultabbakról, a hajléktalanokról való ön- kormányzati gondoskodás. Két hét múlva premier - fokozatos átmenettel Újszerű támogatás pályakezdőknek Két hét múlva, július 1-jén megszűnik a pályakezdők munkanélküli-segélye, új támogatási rendszer lép életbe. Az átmenet fokozatos lesz. Azok, akik három hónappal július 1-je előtt regisztráltatták magukat, még számíthatnak a segélyre. Mivel az új támogatási formáknál is alapkövetelmény a három hónapos várakozási idő, a munkaügyi központokban az ezekben a hetekben jelentkezők idejét, vagy a már letöltött egy-két hónapot ebbe beszámítják. Az új szabályozás szerint a három hónapot is tevékeny álláskereséssel kell eltöltenie a fiatalnak, a munkaügyi központtal közösen kidolgozott együttműködési terv alapján. Ha ez eredménytelen lenne, aminek elég nagy a valószínűsége, akkor következhet a - hivatalos nevén - tapasztalat- szerzést segítő foglalkoztatási hozzájárulás. Magát a támogatást a munkaadók kapják meg, akkor, ha napi négyórás munkaidőben vállalják a pályakezdő háromnegyed évig tartó foglalkoztatását. Kötelező még vállalniuk, hogy a kilenc ffcnap lejártával negyedévig támogatás nélkül is alkalmazzák a fiatalt. A nem nyereségérdekeltségű szervezetekben a munkabéren kívül a társadalombiztosítási járulékot is kifizetik a munkáltatónak. Azok, akik a náluk legalább egyéves időtartamú gyakorlati képzésben részt vevő és szakmunkás-bizonyítványt szerző pályakezdőt tovább foglalkoztatják, napi hatórás keresetnek megfelelő hozzájárulásban részesülhetnek, még háromnegyed évig. A* SZDSZ Országos Tanácsa támogatja a közoktatás és a felsőoktatás reformja érdekében a művelődési tárca és a kormány által kidolgozott és a parlament elé terjesztett törvényjavaslatokat. így foglalt állást szombati ülésén a szabaddemokrata testület. Tranzitszemle. Baja Ferenc szerint egészében kedvezőek a hétvégi úgynevezett „kamionstop” eddigi tapasztalatai. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter szombaton Artánd határállomásra látogatott, miután megtekintette a Berettyóújfalunál lévő kamion- parkolót és az Artándon épülő kamionterminált. Országos halfőző versenyt rendeztek vasárnap Sióagár- don, a hét első napján kezdődött Szekszárdi Alisca bornapok záróeseményeként. A falu melletti pincesoron, Leányváron 70 bográcsban főtt a dunai halászlé, pontyból és harcsából. A legtöbb versenyző Bajáról, Szekszárdról, Tolnáról, Kiskörösről és Sióagárdról érkezett, de más híres halfőző helyek mesterei is beneveztek, sőt Los Angelesből és Belgrádból is érkeztek magyar származású halászlékészítők. Konferencia a Dunáról Budapesten a szennyvíz 20, Bécsben 86 százalékát tisztítják, s az osztrák fővárosban 2005-re a 92 százalékos arány elérését tűzték ki célul. Ezt az adatot a hét végén Budapesten megrendezett magyar-osztrák konferencián ismertették. Válságkonferencia. A délszláv béketeremtés lehetőségeiről, az emberi jogok érvényesítéséről tanácskoztak a holland és magyar liberálisok. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tartós béke elengedhetetlen feltétele a Daytoni Egyezmény megvalósítása, az emberi szabadságjogok érvényesülése. Ritkaságnak számító tárlatot, napóra-kiállítást nyitott meg szombaton a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban Inkei Péter, az MKM helyettes államtitkára. A hordozható napórák reprezentatív bemutatója - amely az Iparművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum válogatott anyagából áll - szeptember 1-ig tekinthető meg. A kiállításon kü- lön-külön részleget alkotnak az iránytű nélkül használható napórák, az iránytűvel beállítható időmérők és a különleges napórák, speciális műszerek. Kelet-Magyarországon májusban 15 politikus esetében javult a megkérdezettek véleménye és mindössze 4 esetben volt kedvezőtlenebb a megítélés, mint az előző hónapban. Az élen változatlan a helyzet: Göncz Árpád, Demszky Gábor, Keleti György, Med- gyessy Péter és Kuncze Gábor vezeti a mezőnyt 60 népszerűségi pont felett. Nagyjából változatlan a sorrend a lista alján is: Maczó Agnes, Szabó Iván, Boross Péter és Torgyán József. Ebben a hónapban két új név szerepel a listán: Magyar Bálinté és Baja Ferencé. Magyar a 6. helyet foglalja el. Baja pedig ugyancsak a lista első harmadába került. Kelet-Magyarországon a legismertebb politikusok körébe tartozik változatlanul Horn Gyula, Torgyán József, Göncz Árpád, Kuncze Gábor, Orbán Viktor és Boross Péter. Jelentősen növekedett Med- gyessy Péter, Maczó Ágnes és Lezsák Sándor ismertsége. Aránylag kevesebben ismerik Füzessy Tibort, Szájer Józsefet és Isépy Tamást. Kik most a legnépszerűbbek? A Szonda Ipsos májusi felmérése I népszerűség (%) a keleti országrészben népszerűség (%) országosan > ismertség (%) a keleti országrészben ismertség (%) ‘ országosan r.f Göncz Árpád 65 63 63 62 63 61 62 61 59 59 58 58 56 +1 0 +1 +1 +3 0 +3 +1 * * +1 0 +3 Nagy Sándor 50 +1 +1 83 ,74 80 52 50 49 49 48 48 48 46 47 0-3 +1 0 +3 +4 +6 +3 +3 46 +3 48 Maczó Ágnes Szabó Iván 43 42 42 41-1 +2 +1 +1 Boross Péter Torgyán József 35 |^35 +2 +1 97 +1 74 .65-5 45 +3 79-5 52-4 47 +1 81 +11 95 +1 91 +1 97 Az adatfelvétel ideje: 1996 május 5—15. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 470 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy ro- konszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg. A £-al jelölt politikusok az előző felmérésben nem szerepeltek. VÁRJUK ÖNT hétközben 7” - 1 700 óráig Szolnokon: hirdetési szalonunkban, a Kossuth téri I. sz. irodaházban. Levélben: AS-M Kft. 5001 Szolnok, Pf. 105. Telefaxon: 56/421-766 , Telefonon apró- és kiskeretes hirdetését: 56/424-924 Terjesztési ügynökségünkön: Szolnok, Magyar út 9.1: 56/375-620
