Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-08 / 107. szám
1996. május 8., szerda 7. oldal Körkép - Gazdasági Tükör Országos elsők a mezőtúriak Magyarországi települések védett természeti értékei A kosborosréttöl a kastélyparkig A napokban egy újabb igen tartalmas és hasznos, szép kivitelű könyvet vehetett kezébe az olvasó. A Magyarországi települések védett természeti értékei című összefoglaló mű nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy megyénként (plusz a főváros és Debrecen) bemutassa a magyar természetvédelem eddig csak részleteiben és részben ismert, tételesen fel nem dolgozott természeti értékeit. A Mezőgazda Kiadó gondozásában megjelent könyvben avatott szakemberek kalauzolnak a természeti szépségek - hatalmas tölgyek, fenyők, varázslatos fasorok, különleges alakú sziklák, festői szépségű tavak, végtelenbe vesző rónák - között. Teszik mindezt olyannyira érdekesen, hogy az ember legszívesebben azonnal útnak indulna, hogy településről településre felkeresse ezeket a természeti értékeket. A Jász-Nagykun-Szolnok megyét bemutató rész (Hídvégi Péter munkája) olyan helyi jelentőségű természeti értékeket tár elénk többek között, mint az abádszalóki aranyosi kosborosrét, a berekfürdői Pincéshalom, a csépai fertő, a jászjákóhalmai Tama-holtág, a Jásztelek-pusztamizsei Természetvédelmi Terület, a jászberényi Hajta-mocsár, a jászdózsai Pap-erdő, a Zagyva Menti Természetvédelmi Terület, a karcagi kunhalmok, a kengyeli Szélmalomdomb, a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület, a szolnoki belvárosi molnárfecsketelep, a tiszaderzs-tiszaszőlősi Cserőközi Természetvédelmi Terület, az újszászi kastélypark. A szerzők szándéka szerint ez A tiszakürti arborétum gyönyörű parkjának képe díszíti a könyv címlapját a könyv elsősorban azért született, hogy ezeket az értékeket ország-világ elé tárja, és arra ösztönözze az olvasót, hogy fedezze fel a rejtett természeti kincseket. A könyv tanúsága szerint megéri a fáradságot! B. Gy. Kilencvenéves a karcagi múzeum A felújításra pénzhiány miatt még várni kell Úgy tűnik, mivel a mezőtúri hatosztályos gimnazisták, a Teleki Blanka diákjai sík vidéken élnek, szerfölött szerethetik a magaslati levegőt, elvégre a honfoglalás 1100. évfordulójára kiírt történelmi vetélkedő országos döntőjében a dobogó legfelső fokára állhatták. Szó se róla, korábban számítottak rá, elvégre az írásbeli után is elsőként kerültek a legjobbak közé. Makacs emberek lévén, valahogyan szívükhöz nőtt ez a helyezés. Persze ez az országos győzelem csak így, leírva egyszerű, elvégre a siker a mindennapokban temérdek tanulást jelentett, hiszen történelemből, földrajzból, képzőművészetekből kellett vitézkedniük. Hogy kik ők? A kép közepén áll az egy szem lány: mezőtúri, és Tóth Beatrixnek hívják. A szakterülete a képzőművészet. Ami a bizonyítványát illeti, unalmas, egyhangú, nincsen abban más jegy az Bács, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye mellett Pest megye bányászati felügyeletét, ellenőrzését is a Szolnoki Bányakapitányság feladatkörébe utalták. Ezek a megyék adják a hazai kőolajtermelés 75-80 százalékát, a földgáz 90 száötösön kívül. Mellesleg irodalomból, matematikából is remek versenyeredményeket „szállít”, és ügyvédnek készül. Túri Zoli otthonosan mozog a világban, elvégre korábban földrajzból országos hetedik lett. Kenderesi, így kollégista. A szülei pedagógusok, Zoli pedig jó megfigyelő lévén azt már tudja, hogy tanár semmiképpen nem lesz. Esetleg geológus. Szabó Tamás is mezőtúri, neki a história az erőssége. Jogász vagy filozófus szeretne lenni. Tény, nem sokat filozofált, amikor megérkezése után otthon sült krumplival, gombával, tartárral várták, mert elpusztította, ami a tányérban volt. Jutalmuk július 6-a és 14-e között csodaszép táborozás a Kárpátokban. Velük utaznak felkészítő tanáraik, Juhászné Patkós Edit és Rózsa Endre is. Erre szokták mondani: mind rászolgáltak. D. Szabó Miklós zalékát, tennivaló tehát van bőven. A kapitányság szakemberei a szénhidrogén-termelés, -kutatás felügyelete mellett vizsgálják az egyéb, bányászati körbe tartozó területek, kavics és sóderbányák helyzetét, működését törvényes felügyeletét is. Karcagon a múzeum alapításának gondolata 90 évvel ezelőtt, 1906-ban merült föl. A helyi kezdeményezés országos hírű támogatóra talált a város neves szülötte, Györffy István professzor személyében (az intézmény 1950-ben vette fel a tudós nevét). A múzeumban jelenleg két állandó kiállítás van. 1973- ban nyílt meg a „Nagykunsági krónika”, s 1984-ben a Györffy-centenárium alkalmából a „Györffy István, a magyar nép tudósa” kiállítás. Emellett két kiállítóhellyel is gyarapodott az intézmény, 1982-től az Erkel Ferenc utcában a Kántor Sándor Fazekasházzal és ’ 84-től a Jókai úton található Nagykunsági Tájházzal. Jelentős dátum az 1992-es év is, ekkor került a múzeum épülete a karcagi önkormányzat, a kiállított tárgyak pedig a megyei önkormányzat tulajdonába. Az intézmény legfontosabb feladata a tárgyi és írásos dokumentumok gyűjtése, megőrzése, elsősorban a Nagykunság néprajzával kapcsolatban. 1984-ben tudományos kutatóhellyé vált az intézmény. A helyi önkormányzat anyagi segítségével vehettek számítógépet, s jelenhettek meg az itt dolgozók kutatási eredményei könyv formájában is. Tudományos tevékenységük távlati terveiben szerepel a természettudományi szakág létrehozása, amit több tényező is indokol. Egyrészt a város határában, illetve a Nagykunság területén számos védett kunhalom található ritka növényvilággal, másrészt a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége is indokolná ezt. Ez már csak az anyagiak függvénye, hiszen a tudományos kutatók érdeklődnek e területek iránt. Mint minden intézmény, a karcagi múzeum is szűkös költségvetésből gazdálkodik, ezért például a két tájházat csak nyáron tudják nyitva tartani. Az épület felújítása, külső tatarozása is rendkívül sürgős feladat lenne. A tájházak felújítását az önkormányzat segítségével megoldották, ám úgy tűnik, a Györffy István Nagykun Múzeum felújítására — anyagiak hiányában — még várni kell. Akik az elmúlt időszakban megtekintették időszaki kiállításait — melyek között az erdélyi kerámia, az udmurt népművészet is helyet kapott -, bizonyára ugyanezt teszik május 10-e után is, amikor Hadtörténeti Múzeum millecentenáriumi kiállítása nyílik meg.-de-Hogy megelőzzék a csepsemőgyilko'sságokat Éjjel-nappal segítséget nyújtanak Országos szervezet alapító tagjaként szerepel a szolnoki székhelyű Kék Sziget, Életet a Világ Anyáinak! Alapítvány. Az országos szervezet neve: Alfa Magzat-, Csecsemő-, Gyermek- és Családvédelmi Szövetség, amely 19 megye és Budapest részvételével alakult meg. A szövetség célja, hogy azonnali segítséget nyújtsanak a krízishelyzetben lévő édesanyáknak, gyerekeknek, kamaszoknak, leányanyáknak, hogy megelőzzék a csecsemőgyilkosságokat. A Westeltől minden Alfa-tag kapott rádiótelefont, amelyet fél évig ingyen használhat, és amelynek segítségével a tagok egymással is állandó kapcsolatban vannak. Ha tehát például más megyéből kémek segítséget, és Szolnokon tudnak segíteni, vagy fordítva, a megyehatár nem jelent akadályt. Az egészségügyi felvilágosítástól az ügyintézésig széles skálán mozog a segítségnyújtás. Ha valaki például teherbe esett, és nem tudja hol megszülni a gyereket, vagy örökbe adná a nem kívánt terhességből született kicsijét, vagy egy gyereknek olyan problémája van a családjában, amit nem tud megbeszélni, megoldani otthon senkivel - nos, ilyen és hasonló esetekben bátran lehet hívni az Alfa szolnoki tagjának a számát. A 06/30/54-10-14-es telefonszámon Nagyné Mészáros Éva fogadja a hívókat. A szám állandóan hívható. Új elnökhelyettes a KSH-ban A Központi Statisztikai Hivatal gazdaságstatisztikáért felelős új elnökhelyettese 1996. május 1-jétől Pukli Péter közgazdász - tájékoztatta tegnap a KSH sajtóosztálya az MTI-t. Az új elnökhelyettes 1966, a Közgazdaság-tudományi Egyetem elvégzése óta dolgozik a statisztikai hivatalban. Balról jobbra: Túri Zoltán, Tóth Beatrix, Szabó Tamás Bővült a feladatkör Záhony bezár. Május 10- én, pénteken, 7.00 és 20.00 óra között lezárják a magyar-ukrán határon a Záhony-Csap közötti közúti átkelőhelyet, a Tisza-híd rekonstrukciós munkálatai miatt. A Határőrség azt javasolja a fuvarozóknak, hogy a kombinált vasúti szállítást vegyék igénybe ezen a napon, azaz a kamionokat vasúti szerelvényeken juttassák át a magyar-ukrán határon. Gyakornokok. A pályakezdő munkanélküliek segélyezése helyett a gyakornoki foglalkoztatás támogatását javasolja a Munkaügyi Minisztérium. A tervek szerint maximálisan egy évig napi négyórás foglalkoztatás bérköltségeit vállalná át a fiatalokat alkalmazó munkaadóktól a Munkaerő-piaci Alap. Feketegazdaság. A feketegazdaság visszaszorításában a büntetőeljárások helyett elsősorban az hozhat fordulatot, ha sikerül a különböző illegális tevékenységeket törvényes keretek közé szorítani - mondta a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság elnöke az Országos Kereskedelmi Szövetség közgyűlésén. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 227,54 Görög drachma) 100) 62,19 Német márka 99,11 Olasz líra) 1000) 96,85 Osztrák Schilling 14,08 Spanyol peseta) 100) 118,74 USA-dollár 150,87 Beszédes beszerzési index Konjunktúrajelentés a feldolgozóiparról Enyhe élénkülést érzékel a feldolgozóiparban a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által számított beszerzési menedzseri index: a BMI a gyenge évkezdés után az utóbbi három hónapban 50 százalék feletti értékeket mutatott, ami gyenge, de folyamatos fellendülésre utal. A recessziót vagy fellendülést jelző beszerzési menedzserindex (BMI) összetett mutatószám. Öt egyedi index súlyozott átlagaként számítható ki. Az indexek az új rendeléseket, a termelés mennyiségét, a foglalkoztatást, a szállítás átfutási idejét, valamint a vásárolt készleteket tükrözik. A BMI 50 százalék feletti értéke a feldolgozóipari tevékenység fellendülését jelzi, annál alacsonyabb értéke pedig a recesszió felé való elmozdulásra utal. A beszerzési vezetők körében végzett felmérés a tapasztalatok szerint jó alapja a gazdasági konjunktúra vagy recesszió jelzésének, mivel a vállalatok először beszerzési döntéseikkel reagálnak a piaci környezet változására. Az MLBKT által készített üzleti jelentés 110 feldolgozóipari vállalat beszerzésért felelős vezetőinek körében végzett kérdőíves információgyűjtésen alapul. Áprilisban a részindexek közül egyedül a foglalkoztatási index mutatott csökkenést. A termelés és a rendelésállomány növekedése mellett bekövetkezett létszámleépítések azonban nem recesszióra, hanem hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra utalnak. Az elmúlt hónapokban a vállalatok nem mindig tudtak rugalmasan alkalmazkodni a kereslet változásához. A beszerzési árak folyamatos emelkedése és az esetenkénti hosszú szállítási idők a cégek egy részét biztonsági tartalékok képzésére késztették. Ez a készletszint emelkedését hozta. A beszerzési vezetők a készletek növekedését többnyire valamilyen kényszerrel magyarázták, s szerintük viszonylag ritkábban érvényesült tudatos készletnövelési politika. A vállalatok csaknem 30 százaléka számolt be a kereslet élénkülése folytán termelésnövekedésről; egyharmaduk jelezte az új rendelések állományának növekedését. Ugyanakkor a beszerzési index alakulása a beszerzések visszafogását mutatja. Az importindex az elmúlt fél év során - a januárt kivéve - a behozatal csökkenését jelezte, az exportindex a múlt havi visszaesés után ismét nőtt, a vállalatok negyede a kivitel emelkedéséről számolt be. A foglalkoztatási index létszámleépítést jelez: a felmérésben résztvevő vállalatok ötödé tervez további elbocsátásokat. Termelők öröme, fogyasztók réme A világpiacon rekordokat dönget a búza ára. A Budapesti Árutőzsdén az augusztusi jegyzések a tavalyi hasonló időszakban regisztrált ár két és félszeresén, huszonötezer forinton állnak. A kenyérgabona árának tőzsdei emelkedése azt jelzi, hogy megdrágul őszre az étkezési búza. Valószínűtlen, hogy a tavalyi búzamizéria megismétlődjék, a termelők ugyanis már most árgus szemmel figyelik a tőzsdei ármozgásokat. Azok pedig ezúttal szép extraprofittal kecsegtetnek a mintegy tízezer forintos tonnánkénti önköltséget alapul véve. A piaci elemzések jelenleg tonnánként 16-18 000 forintos felvásárlási árakról számolnak be. Ám ez a betakarításig még feljebb is kúszhat. Talán ezért, de még inkább a tavalyi esetből okulva - amikor az idő előtt megkötött szerződésekben jóval ár alatt kötelezték el magukat a búzatermelők - a gazdák most roppant óvatosak a szerződéskötésekkel. A MOSZ elnöksége is úgy látja, hogy egyelőre mind a termelők, mind a feldolgozók és a kereskedők tartózkodnak a szerződéskötéstől. Legfeljebb olyan adásvételi előmegállapodások köttetnek - mondja az érdek-képviseleti szervezet szakembere -, amelyek a felvásárlási árra vonatkozóan különféle feltételeket rögzítenek. A termelő és a kereskedő például megegyezik egy tonnánkénti 18 ezer forintos alap felvásárlási árban, amely később kiegészül a júniusi tőzsdei ár bizonyos mértékével, vagy az alapár és a tőzsdei ár közötti különbözette!. Újvári RÓLUNK ÍRJÁK Az infláció csökkenni fog? Magyarország szilárdan kitart az infláció és a külső adósság csökkentése mellett, és folytatja a társadalombiztosítási rendszer reformját - nyilatkozta Medgyessy Péter pénzügyminiszter a Financial Timesnak. A brit napilap európai'kiadásának keddi számában a pénzügyi tárca vezetője elmondta: az infláció tavaly 29 százalékra esett vissza, idén decemberre azonban 20 százalékig kell csökkennie. A nettó külső adósságból 1995- ben 1,5 milliárd dollárt letudott az ország, és az most 18 milliárd körül van. A miniszter szerint a forint csúszó leértékelése és a 8 százalékos importvámpótlék az export és a beruházás felé csoportosította át a forrásokat, miközben visszafogta az importot. A folyamatos leértékelés, a reáljövedelmek lefaragása, valamint az ipari termelékenység 14 százalékos növelése tavaly jelentősen javította az export versenyképességét. Idén azonban a magyar gazdaságnak meg kell majd küzdenie a versenyelőny megőrzéséért: a forint havi 1,2 százalékos leértékelése egyelőre nem tud lépést tartani az infláció ütemével, miközben a kormány arra készül, hogy fokozatosan csökkenti az importvámpótlékot. Medgyessy elmondta: a gazdaság állapotának javulásáért a magyarok nagy árat fizettek: 12 százalékkal visszaesett a reáljövedelem, és 5-tel a fogyasztás. A reáljövedelmek még az idén is legalább 2 százalékkal, esetleg többel is csökkenni fognak. Európa legdrágább útja A Győr és Hegyeshalom közötti autópálya-szakasz Európa egyik legdrágább útvonala - állapította meg keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap tudósítója beszámol róla, hogy a személyautóknak is, különösen pedig az autóbuszoknak és a kamionoknak drága ez a magánbefektetők által épített 42 kilométeres útszakasz. Az újság megállapítja, hogy a Budapest és Bécs közötti autópálya-összeköttetés örömébe üröm vegyül: a hiányzó szakasz túl későn készült el, és az autópályadíj túl magas. A legtöbb magyar magánutazó inkább a régi országutat választja, mert számára a díj megfizethetetlen. „A Bécs és Budapest autópálya többi részét mindkét ország területén állami pénzből finanszírozták. Felvetődik azonban a kérdés, hogy ez a modellként ünnepelt beruházás értelmes dolog-e. Hiszen az adófizető finanszírozza a fizetős szakaszhoz vezető út építését, hogy odaérve még magas díjat is fizethessen érte. A fenntartó társaság által az idei évre várt nagy üzlet a reméltnél bizonyára kisebb lesz” - mutat rá a németországi cikk szerzője.
