Új Néplap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-01 / Majális különszám

1996. május 1., szerda __________________________Érdekvédelem_______________________________________________________5. oidai

Az MSZOSZ túlélte a rendszerváltás megpróbáltatásait

A munka ünnepe a számvetés időszaka lehet a munkavállalók érdekeit szolgáló szakszervezeti mozgalom számára is. Ebből az alkalomból lapunk munkatársa,

Bistey András Berta Istvánt, az MSZOSZ megyei elnökét a legnagyobb szakszervezeti szövetség működéséről, eredményeiről és gondjairól kérdezte.

I- A szakszervezetek együttes fellépése, valamilyen szintű egység, elengedhetetlen föltétele az érdekvédelemnek. Mik a közös föllépés esélyei a mozgalom mai, széttagolt helyzetében?- A magyar szakszervezeti mozgalom az 1980-as évtized végéhez egységszakszervezetként érkezett el, a mozgalomban élők számára azonban teljesen világosan látható volt, hogy ez az egység nem hasonlítható az előző néhány évtized szakszervezeti egységéhez. Megmutatkozott ez abban, hogy az évtized végére a szakszervezeti mozgalom a munkavállalók érdekeinek hatékonyabb képviselete miatt rendszeresen konfrontálódni kényszerült az akkori kormánypárttal, és ezeknek az ütközéseknek lett a vége többek között, hogy a szakszervezeti mozgalom elveszítette lojalitását a kormány, a párt iránt, és kényszerű módon Nagy Sándor is távozott a Központi Bizottságból. A szakszervezeti mozgalom egysége a jövőt érintő, rendszeressé vált viták kapcsán is jelentősen megygyengült. A munkavállalók érdekharcában a ’ 80-as években bekövetkezett vereségek miatt törvényszerűen megkezdődtek a viták, a szakszervezeti munka megújításának szükségességéről. Ezekben egyre erősebbé vált az egységszakszervezet helyett a szakmai szakszervezetek érdekérvényesítési lehetőségének - ma már látható - túlbecsülése, és egyre gyakrabban jelentek meg a szakszervezeti pluralizmus iránti igények. A rendszerváltás és az azt követő kormányzati beavatkozások következtében a szakszervezeti mozgalom a ’90-es évek elejére teljesen szétesett.

A szervezeten belül zajló folyamatokon túlmenően az MSZOSZ számára már ebben az időszakban világossá vált, hogy a kormányzat részben a visszarendeződéstől való görcsös félelme, részben pedig a rendszerváltás terheinek a munkavállalókra hárítása miatt nem érdekelt jelentős erőket mozgósítani a szakszervezetek működésének elősegítésére.

Törekvéseinek sikere érdekében minden lehetséges eszközt fel is használt. Kísérletet tett a szakszervezeti szervezkedés szuverenitásának befolyásolására, a szakszervezetekre kényszerített vagyonvitával meggyengítette működésük anyagi bázisát. Végül is ezt a vitát 1992-ben az MSZOSZ nagyvonalú ajánlata döntötte el azzal, hogy lemondott a SZOT-vagyon 60 százalékáról.

További ilyen kísérletnek minősíthető a tagdíjlevonási nyilatkozatok megújítása, amely elsősorban a kormányhoz hű szakszervezetek megerősödését lett volna hivatott szolgálni. Ezek a kísérletek nem vezettek el az MSZOSZ összeroppanásához, ezért 1993-ban sor került társadalombiztosítási önkormányzati választás néven a szakszervezetek közötti választásra, ezután pedig hamarosan a szintén szakszervezetek között zajló üzemi és közalkalmazotti tanácsi választásokra. Ez a két választás is és az azt követő ’95-ös üzemi és közalkalmazotti tanácsi választás is egyértelműen az MSZOSZ sikerét hozta. Valamennyi megmérettetésben az összes lehetséges szavazat több mint felét az MSZOSZ jelöltjei kapták, különösen az üzemi tanácsi választásokon szerepelt kimagaslóan, ahol a szavazatok mintegy 75 százalékát kapta meg. Ezek a tények egyértelműen bizonyítják, hogy a szakszervezeti mozgalom, ezen belül pedig az MSZOSZ ellen irányuló törekvések ellenére az MSZOSZ túlélte a rendszerváltás megpróbáltatásait.

Sokba került a munkavállalóknak

A szakszervezetekre kényszerített, és a túlélésért folytatott küzdelem ezeknek a szervezeteknek a legtöbb energiáját lekötötte. Eközben a munkavállalók soha nem látott mértékű veszteségeket szenvedtek. Alapvetően kimaradtak a társadalmi vagyon újraelosztásából, milliós nagyságrendben veszítették el munkahelyeiket, és az emberi megélhetést még elfogadható minimális szinten sem biztosított jövedelmi viszonyok közé kerültek. Nőtt a létbizonytalanság, csökkent az esélyegyenlőség, a munkavállalók tömegei mindinkább kiszolgáltatottá váltak.

Érdekvédelmi szervezetei a túlzott atomizálódás miatt meggyengültek, ma

legalább háromezer, magát szakszervezetnek deklaráló szervezet és hat országos szakszervezeti konföderáció létezik. Ezzel felbomlott a mozgalom egysége, a szakszervezetek egymással szemben kijátszhatóvá váltak. Gyakran egymás rovására értek el részsikereket. A szakszervezetek többsége nem kis munkavállalói nyomás hatására a ’90-es évek közepére jutott arra a felismerésre, hogy a munkavállalók alapvető érdekeinek eredményes képviselete egyre inkább megköveteli a lehető legszorosabb együttműködést. Ennek jegyében jött létre az év elején a munkavállalók közel 80 százalékát tömörítő két szakszervezeti konföderáció, az MSZOSZ és a SZÉF (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) együttműködési megállapodása. E két szervezet együttműködéséhez ez évben várhatóan más konföderációk is csatlakoznak. Ilyen módon újra van esély arra, hogy a szó jó értelmében a szakszervezeti mozgalom visszatérjen olyan alapértékekhez, mint az egység és a szolidaritás.

Az MSZOSZ a legbefolyásosabb munkavállalói érdekvédelmi szervezet

I-Az MSZOSZ számára mit jelentett az egység felbomlása?- Az MSZOSZ a túlélésért folytatott harcban megőrizte belső szervezeti egységét. A tagszervezetek szövetségét ma 49 szakszervezet alkotja. Taglétszáma a nyugdíjasokkal együtt ma is meghaladja az egymilliót, összes szervezett dolgozók több mint felét tömöríti. Tagszervezetei között a néhány száz, ezer fős szakszervezet mellett meghatározó szerepet töltenek be a több tízezer tagot számláló és a százezret is megközelítő nagyságrendű szervezetek, a vasasok, a bányászok, a kereskedők, a vasutasok, az élelmiszergazdaságban dolgozók és más szervezetek. Az MSZOSZ tagszervezetei 13 szakmacsoportot alkotnak, s érdekvédelmi tevékenységük fő színtere a tagszervezet és e szervezetek által kötött kollektív szerződések és bérmegállapodások.

I- Milyen az MSZOSZ belső fölépítése? Hogyan működnek testületéi? Milyen intézmények segítik a munkáját?- Az MSZOSZ központi munkaapparátusa az érdekvédelem, mint fő cél biztosítása érdekében szerveződött. A munkaszervezetet segíti az MSZOSZ által fenntartott Szakszervezeti Gazdasági, Társadalmi Kutató Intézet és a szintén általa működtetett Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat. Rajtuk kívül számos hazai és külföldi kutató és szakmai szervezet, egyesület segíti a képviseleti munka szakmai hátterének biztosítását. A Szövetségei Tanácsnak 10 állandó munkabi zottsága van, melyekben a tagszervezetek szakértői döntés-előkészítő feladatokat látnak el. Ezek a bizottságok, a gazdaságpolitikai, a társadalombiztosítási és szociálpolitikai, a bérpolitikai, a foglalkoztatáspolitikai és szakképzési, a munkavédelmi és foglalkoztatás-egészségügyi, a jogi, a privatizációs, a tájékoztatási, az oktatási-képzési, a szervezetpolitikai bizottság. Ezenkívül külön munkacsoport foglalkozik a vagyongazdálkodással, a tagfelvételekkel és a nemzetközi kapcsolatokkal.

Az MSZOSZ, abból a tényből kiindulva, hogy a munkavállalóknak nem csak a munkahelyeken vagy a szakmai ágazaton belül, és nem csak országos szinten jelentkezik érdekképviselete, hanem területi regionális szinten is, megyei munkaszervezeteket is működtet.

Az MSZOSZ szerepe, jelenléte a megyében

I- Hogyan van jelen az MSZOSZ a megyében? Hogyan látja el itteni, sajátos feladatait?- A szakszervezeti mozgalom fentebb említett jellemzői Jász-Nagykun-Szolnok megyére is egyértelműen hatással voltak. A fentieken túl szembe kellett néznünk azzal a ténnyel is, hogy a régi munkáltatói szervezetek, amelyek közül nem egy több ezer munkavállalót is alkalmazott. A privatizáció során többségükben kisebb egységekre bomlottak, átalakultak vagy megszűntek. Ma Jász-Nagykun-Szolnok megyében az MSZOSZ-t alkotó 49 tagszakszervezet közül 28 van jelen, eltérő nagyságrendben és súllyal. Megyénkben is erős a vasutasok, a kereskedelmi dolgozók szakszervezete, jelentős a vasasok, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók, a bőr- és textiliparban, a vegyiparban dolgozó munkavállalók szervezete. Jelen vagyunk a közalkalmazotti. köztisztviselői, közegészségügyi, szociális, pénzügyi és honvédségi területen is.

Tagszervezeteink közel 200 alapszervezetet működtemek, aktív és nyugdíjas tagjaink létszáma pedig meghaladja az ötvenezret. Ezzel a megyében is a legjelentősebb szakszervezeti konföderáció az MSZOSZ. Meghatározó a befolyásunk az üzemi és közalkalmazotti tanácsok működésében is.

Az 1995. évi választásokon működési területünkön több mint 100 üzemi és közalkalmazotti tanácsot választottunk, 700 főt meghaladó tanácstaglétszámmal, közülük mintegy 650 az MSZOSZ tagszervezeteinek listáján induló munkavállalóként kapott a munkatársaitól bizalmat.

Munkavállalóink jelenléte és az ebből fakadó területi érdekek érvényesítése iránti igény sajátos helyzet elé állítja az MSZOSZ Szolnok Megyei Képviseletét, amelynek szervezeti felépítése, létszáma, munkamódszere, munkastílusa korántsem hasonlít a szocialista rendszer keretei között működő régi szmt-re.

A megyei képviselet utasítási, vagy az alapszervezetekre kötelező érvénnyel vonatkozó döntési jogosítványokkal nem rendelkezik, legfontosabb feladata három fő irányra terjed ki.

Az első a megyében lévő alapszervezeteink kiszolgálása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyén belül ellátjuk az MSZOSZ célja, akciói, határozatai végrehajtásának koordinálását. Kiszolgáljuk az alapszervezeteket érdek-képviseleti munkájuk ellátásához megfelelő információkkal, szükség esetén szakemberek rendelkezésre bocsátásával és állandó jogsegély-szolgálat működtetésével. Igény esetén részt veszünk a munkáltatókkal folytatott helyi tárgyalásokon (ksz-kötés, bértárgyalások), és részt vállalunk munkahelyi konfliktusok kezelésében.

Eddig is szerepet vállaltunk az alapszervezeti tisztségviselők oktatásában és továbbképzésében, és ezt a munkát a jövőben szeretnénk továbbfejleszteni. Különböző módszerekkel segítjük az üzemi és közalkalmazotti tanácsok szakszerű működését és a munkavédelmi képviselők munkáját.

A megyei képviselet működő testületé a képviseleti fórum, melynek valamenynyi, a megyében jelen lévő, MSZOSZ-t alkotó tagszervezete tagja. A munkaszervezetünk tagjai egyaránt ellátnak szakmacsoport-, ügyvivői és szakmai szakértői feladatokat. Az MSZOSZ főállású alkalmazottait jól egészítik ki a tagszakszervezetek alkalmazásában álló megyei titkárok, valamint a legnagyobb tapasztalattal rendelkező üzemi titkárokból álló ügyvivők. (Lehel Elektrolux Kft., Kőolajkutató Rt., Tisza Cipő Rt. és a Bölcsődei Igazgatóság szb-titkárai.)

A belső munkatársakon és az ügyvivőkön túl a képviselet munkáját több külső szakértő is segíti, az MSZOSZ központi szakértő apparátusa mellett.

Megyei jelenlétünk, súlyunk, tömegbefolyásunk miatt a területi érdekegyeztetés fórumrendszerén belül meghatározó szerepet töltünk be.

Területi érdekegyeztetés

I- Úgy gondolom, hogy a szakszervezet tevékenysége ma is túlmutat a puszta érdekvédelmi munkán.-A Munkaügyi Tanácson belül, amely egyaránt foglalkozik a munkahelyeken jelentkező átmeneti gondok és a munkanélküliséggel járó élethelyzet kezelésével, legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében Jász-Nagykun-Szolnok megyében lehetőleg minél több munkahely létesüljön. Ez abból az egyszerű logikából fakad, hogy a munkavállaló csak akkor tud munkát vállalni, ha számára időben és térben szakmai és egzisztenciális szempontokat is figyelembe véve, megfelelő számú munkahely áll rendelkezésére. Ezért rendszeresen szorgalmazzuk a munkahelyteremtő beruházások támogatását. Kiemelt figyelmet fordítunk az átmeneti gondokkal küzdő munkahelyek segítésére is. Ennek egyik eszköze az ilyen helyzetbe került munkáltató esetében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. A munkanélkülivé vált, volt munkavállalók elhelyezkedési esélyeit szeretnénk javítani, térségenként változó, átképző, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezésével, a vállalkozóvá válás szakmai megalapozottságának segítésével.

Gondot fordítunk a tartósan munka nélküliek ismételt munkába helyezésének elősegítésére, aktív pénzek felhasználásával, bértámogatáson keresztül is. Jól tudjuk, hogy a munkaügyi tanácsok rendelkezésére álló eszközök, lehetőségek önmagukban egy térség foglalkoztatási gondjait megoldani nem képesek, ezért a települési önkormányzatokkal és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetekkel, valamint a kamarákkal kialakult kapcsolatrendszerünk révén szorgalmazunk minden olyan térségfejlesztéssel összefüggő beruházást (akár infrastrukturális beruházást is), amely közvetve vagy közvetlenül konkrét munkahelyteremtést szolgál.

A településfejlesztési önkormányzatokkal együtt alkotjuk a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsát, ahol elsősorban az önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású intézmények működési feltételeinek javítását tűztük ki célul.

Szeretnénk azt is elérni, hogy legkésőbb a választási periódus végére a nagyobb önkormányzatokkal sikerüljön egységesíteni a különböző intézményeken belül eltérő színvonalú juttatásokat akár keret kollektív szerződés formájában is. A települési önkormányzatokkal való együttműködésünket arra is felhasználjuk, hogy folyamatosan befolyásoljuk az infrastrukturális fejlesztéseket a településeken belül is, segítve ezzel a munkába járás körülményeinek javítását, szerepet vállalunk a lakókörnyezet minőségének javítása érdekében is.

Sajátos a helyzetünk és a szerepünk a társadalombiztosítási önkormányzatok területi testületéiben, itt ugyanis egyszerre kell ellátnunk a munkavállalók érdekeinek védelmét, úgy is mint járulékfizetők, és úgy is mint biztosítottak. Emellett kiemelt figyelmet kell hogy fordítsunk a tb-alapok érdekeinek védelmére is.

A nyugdíjbiztosítás területén a készülő reform segítségével szeretnénk elérni, hogy a nyugdíjrendszer oly módon változzon meg, hogy a jelenleg nyugdíjban lévők nyugdíjszerű ellátását folyamatosan javuló szinten tudja biztosítani, a közeljövőben nyugdíjba készülő munkavállalóink pedig a jelenlegi feltételek szerint megfelelő átmeneti időszak biztosítása mellett hátrányos következményektől mentesen mehessenek nyugdíjba. A hosszabb távon nyugdíjba készülő munkavállalóink érdekében megfontolandónak tartunk egy olyan jövedelemarányos, a nyugdíjrendszer egészének működését nem akadályozó formát, amely az eddigieknél jobban figyelembe veszi a kialakult jövedelemstruktúrálódást.

Az egészségbiztosítási alapnál a legfontosabb feladatunk szintén az alap működőképességének megőrzése. Ehhez szükségesnek tartjuk az ellátó rendszer korszerűsítését. Szeretnénk elérni, hogy belátható időn belül törvény rögzítse a betegjogokat, szükségesnek tartjuk az ellátások színvonalának a minőség irányába történő elmozdítását, valamint egy olyan egységes normarendszer kialakítását, amely a jelenlegi finanszírozási rendszert áttekinthetőbbé és racionálisabbá teszi.

A területi érdek-képviseleti munkánk során ellátunk bizonyos szolgáltatási feladatot is, ennek keretében szervezzük a szakszervezeti nyugdíjpénztár tagjait, és ellátjuk az ezzel kapcsolatos információs irodai szolgáltatásokat. Tagságunk számára kedvezményes vásárlási kártyarendszert szervezünk, valamint biztosító társaságokon keresztül kedvezményes élet- és balesetbiztosításokat közvetítünk.

Kapcsolatok más szervezetekkel

I- A szakszervezet, ha feladatát jól el akarja látni, nem szigetelödhet el, össze kell fognia mindenkivel, aki segíteni tudja a munkáját. Milyen kapcsolataik vannak más társadalmi, politikai szervezetekkel?-A legtöbb érdekazonosság, a közelmúltban megalakult gazdasági kamarákkal fűz össze bennünket. Azonos módon közelítjük meg a gazdaság fejlesztésének szükségességét, a fejlesztések előmozdítása érdekében az infrastruktúra javítását, a szakképzést, a feketegazdaság és a feketefoglalkoztatás elleni fellépést, valamint közös az érdekeltségünk a munkahelyeken belüli szakmai színvonal javításában.

Érdekeltek vagyunk Jász-Nagykun- Szolnok megyében az erős munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek kialakulásában. Azt valljuk, hogy a szociális partneri viszony kiszélesítése csak legitim és erős szereplők útján lehetséges.

Úgy gondolom, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt években sikerült rendezni kapcsolatainkat a jelen lévő szakszervezeti konföderációkkal, valamennyien megtanultuk az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a munkavállalók számára nem szerencsés, ha a szakszervezetek akár külső, akár belső indíttatásból fakadóan egymással tartósan szemben állnak. Annak ellenére, hogy az MSZOSZ ebben a megyében is képes önállóan a munkavállalók érdekeinek képviseletére, szorgalmazzuk a szakszervezeti konföderációk közötti együttműködés kiszélesítését. Nem akarunk viszszaélni az erőfölényünkkel, de azt sem tartjuk szerencsésnek, ha egy kis taglétszámmal rendelkező szakszervezeti konföderáció helyzetével visszaélve akadályozza az érdekegyeztetést.

A politikai pártokkal kapcsolatban meggyőződésünk, hogy nincs történelmi szereptévesztésünk. A baloldali (szocialista, szociáldemokrata típusú) pártok és a szakszervezetek közös tőről erednek. Magyarországon a társadalmi szerepek végleges kialakulása után reményeink szerint csökken ennek a vitatottsága. Történelmi tények sokasága bizonyítja, hogy a munkavállalók tömegeinek alapvető érdekeit a világon mindenütt ezek a pártok képviselik legmarkánsabban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy más típusú politikai pártokkal rövidebb vagy hosszabb ideig a munkavállalók számára jól behatárolható érdekek mentén ne működjünk együtt akár itt Szolnok megyében is. Erre egyébként az elmúlt időszak is több példát szolgáltatott. Azt is megtanultuk az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a választási szövetségen túl a két választás közötti időszakban nem szerencsés Ha a szakszervezet túl lojális az érdek-képviseleti munkája során a kormányzó párthoz, még akkor sem ha az egyébként baloldali.

A képviseleti munkánk harmadik fő iránya az országos érdekegyeztetés. Ezzel összefüggésben arra törekszünk, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye kitörjön a viszonylagos elszigeteltségből, a térség a beruházni szándékozók számára megközelíthető és vonzó legyen.

Tagságunk véleményének közvetítésével segítjük az MSZOSZ álláspontjának kialakítását és megalapozottságát a törvény-előkészítési folyamtokban.

Az érdek-képviseleti munka javításának feltételei

I-Milyen változtatásokat tartanak szükségesnek az érdek-képviseleti és egyéb munka színvonalának további javítása érdekében?- Az érdek-képviseleti munka színvonalának javítása érdekében meg kell változtatni az érdekképviselet jelenlegi jogszabályi kereteit, és ezzel párhuzamosan a társadalom morálisan káros beidegződéseit.

A jogi kereteket tekintve szükséges a jelenlegi, túlzottan liberális szabályok oldása, még a munkavállalókkal szemben pozitív diszkriminációval is, és szükséges a kollektív tárgyalási rendszer európai normáknak megfelelő kiépítése.

A másik feltétele a továbbfejlesztésnek, hogy az egyes szakszervezeteken belül, és a szakszervezetek között is ésszerűen koncentráljuk az anyagi és szakmai erőforrásokat. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonságérzetének javításával, kiszolgáltatottságuk csökkentésével párhuzamosan növekedjen érdemi cselekvési képességük és készségük. Ez azt jelenti, hogy fokozottabban kell élniük a szakszervezetek számára törvényekben biztosított, nyomást gyakorló eszközök alkalmazásával.